Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

1969. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A honvédéi mi hozzá­járulás új szabályairól és a hadkötelezettséget teljesítők érdek- védelméről 25 éve szabad Szolnok A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az ezzel .kapcsolatos új kor­mányrendeletről a Honvé­delmi Minisztérium illetéke­sei az alábbiakban ismertet­ték az intézkedések lényegét, a hadkötelesek érdekvédel­mét szolgáló rendelkezéseket és a hatálybalépés idejét — A kormány lényegbe vágó feladatnak tekinti an­nak biztosítását, hogy a haza védelmében fegyveresen részt vevő sorköteles fiata­lok minél nyugodtabb körül­mények között tehessenek eleget hazafias, állampolgári kötelességüknek. Ehhez hoz­zátartozik. hogy államunk Intézményesen kíván gondos­kodni arról: a bevonulok családtagjainak — feleségük­nek. szüleiknek stb. — ne le­gyenek különösebb anyagi gondjaik. Ez indította a kor­mányt a családi segély össze­gének emelésére. — Nem hagyhattuk fi­gyelmen kívül azt sem, hogy a polgári életbe, a termelő munkába való visszatérés bi­zonyos gondokat jelent a le- szerelőknek. A juttatásnak és mérté­kének meghatározásakor azt veszik figyelembe, ki hogyan állt helyt., milyen eredmé­nyeket ért el a kiképzési fel­adatok teljesítésében, s mi­lyenek otthoni szociális kö­rülményei. Mindez az eddi­ginél nagyobb összegeket igé­nyel. Egyrészt ezek fedezé­sére. másrészt, hogy csök­kenjen az anyagi helyzetbeli különbség a katonai szolgála­tot teljesítő, illetve nem tel­jesítő fiatalok között, fel­emelték a honvédelmi hozzá­járulás összegét. Ami pedig a felhasználást illeti: a hozzá­járulás emelt összegéből el­sősorban a sorkatonák rászo­ruló hozzátartozóinak családi segélyét növeljük. A fenn­maradó pénzt pedig a lesze- relők nagyobb részének tá­mogatására fordítjuk. A hon­védelmi hozzájárulás feleme­léséből befolyó összeget csak a fenti célokra lehet felhasz­nálni. — Az új szabályozás értel­mében általában abban az évben január 1-től, amely­ben a hadköteles 22. életévét betölti. Egyidejűleg szélesít­jük azoknak a körét, akik mentesülhetnek a hozzájáru­lás fizetése alól. Indokolt például. hogy mentesítést kapjanak, akiket sorkatonai szolgálatból leszereltek, a ka­tona kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy beteg­ség miatt vagy akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek. Nem becsülik az alapítókat? Elkeseredett hangú levelet kaptunk Szabófi Józseftől, a kengyeli Dózsa Tsz brigád­vezetőjétől. Megírta, hogy húsz évvel ezelőtt Sallai né­ven 28 család alakította meg a jelenlegi Dózsa Tsz elődjét. Már 1949 őszén közösen ve­tettek. ö volt a szövetkezet elnöke. Keservesen teltek az első évek, fogatjuk sem volt, hátukon hordták le a kúko- ricaszárat a földről. De ki­tartottak, s a szövetkezetük egyre erősödött Az alapítók­ból még hárman élnek, s fáj nekik, hogy a tsz jelenlegi vezetői nem emlékeztek meg a húsz éves jubileumról. Mintha nem becsülnék őket. Megdöbbentünk Szabófi Jó­zsef sorainak olvasásakor, mert másutt ennek ellenke­zőjét tapasztaltuk. Az idén mintegy ötven közös gazda-. Ságban ünnepelték fennállá­suk húsz éves jubileumát. Nagy tisztelettel beszéltek az alapítókról, ,a közös gazdál­kodás mághintőiről. Épp a kengyeliek feledkeztek volna meg a kezdeményezésről? Szó sincs róla! A szövet­kezet elnöké és párttitkára elmondta, hogy november végén lesz a jubileumi köz­gyűlésük. Ekkor emlékeznek meg a közös gazdaság el­múlt két évtizedéről. A tsz törzsgárda jelvényt alapított, mellyel a tíz évnél régebbi tagok hűségét, szorgalmát is­merik el. A három alapító tagot külön is megbecsülik. Az augusztusi közgyűlésen Osgyán Sándor, Szemők Jó­zsef és Szabófi József is meg­kapta a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Tag kitüntetést. S hozzá a közös gazdaság ju­talmát, egyenként ezer fo­rintot. Tehát az elismerésről nem a szövetkezet vezetői, hanem levélírónk feledkezett meg. — m. 1. — Novemberi rövidfilmek Magyar alkotók filmjei ad­ják a novemberben bemuta­tandó kisfilmek zömét, s csupán néhány alkotás ad hírt más országok filmesei­nek munkájáról. György István „Így látom én” című filmjében hat ipari munkás és egy mérnök mondja el véleményét az üzemi demokráciát zavaró té­nyezőkről. A „Kubikosok”, Kis József alkotása, egy la­kodalomra összejövő nagy család rajzában azt mutatja be, hogy az egykori földmun­kások leszármazottai t — ma orvosok, katonatisztek, taná­rok, művészek — hogyan fű­zi össze a gyermekkor emlé­ke azzal a világgal, amelyből elindultak. A régi, számunkra már el­értéktelenedett, és idejét­múlt dolgok iránti formális, tartalmát vesztett tisztelet- adást vizsgálja Sára Sándor .és Szabó István filmje a „Kegyelet”. Kardos Ferenc és Lakatos Iván „Radnóti Miklós” című filmje emléket állít a Hetedik eclóga, az Erőltetett menet, a Razgled- nicák és sok más megren­dítő vers költőjének. Két magyar rajzfilmsorozat (újabb folytatással gazdago­dott. Novemberben bemutat­ják a „Magyarázom a mecha- nimust” 6. részét, a „Vili és Bütyök a nagygyakorlaton” pedig a két balkezes katona újabb kalandjait meséli el. A sci-fi úgy látszik betört a kisfilmek világába is. Eb­ben a hónapban két- filmet láthatnak a nézők ebből a témakörből. Két kamputer a távoli jövőben lezajló izgalmas pár­viadaláról szól a „Nagy mér­kőzés” című színes, széles­vásznú bábfilm. Az izgalmas vetélkedőt természetesen Vitrai Tamás közvetíti. A tudományos-fantasztikus ele­mek átszövik az „Aréna” cí­mű kisfilmet is, amelynek három főszereplője Koncz Gábor, Gyulai Károly és Kárpáthy Zoltán. Az ismeretterjesztő filmek közé sorolható Kollányi Ágoston filmje, a „Tejszí­nek”, amely a tej és a tejter­mékek élettani szerepéről, fogyasztásuk fontosságáról számol be. A rövidfilmek sorát „Az én utcám” című derűs jugoszláv film, valamint a lengyel ,.A nő gyenge lény” és a bolgár „Bölcsődal” egészíti ki. B. A. (Folytatás az 1. oldalról.) lommal vette kezdetét. A mi sikereinik záloga is a diadal­mas október. Most újabb fel­lendülés következik Szolno­kon is és az 50. évfordulón minden bizonnyal újabb nagy munkasikerekről lehet majd számot adni. Beszéde végén mint mondotta — kedves kö­telességének tett eleget. A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége ne­vében átadta Nyikolaj Jefi- movics Tyimofejevnak — aki 1944-ben mint fiatal hadnagy a Szolnok várost felszabadító szovjet katonák közt harcolt — az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Ny. J. Tyimofejev megha- tottan vette át a kitüntetést, s köszönte meg a jelenlévők nagy tapssal kifejezett üd­vözletét. Felszólalásában a szovjet katonák nevében kö­szöntötte a kibővített ünnepi pártbizottsági ülés valameny- nyi résztvevőjét és kívánt to­vábbi sok szerencsét munká­ban és kinek, kinek szemé­lyes életében. „Ez á város egy kicsit az én városom is’ — mondotta, majd szólt ar­ról, hogy mint fiatal katona­tiszt hogyan harcoltak hu­szonöt évvel ezelőtt. Idézte, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága vérrel pecséte­lődött meg, s ez a barátság napról napra erősödik, hisz a magyar és a szovjet embe­rek gyakran találkoznak A Tallinn körzeti iskola úttörői színvonalas műsorral kö­szöntötték az évfordulót, az ülés résztvevőit munkában, szórakozásban egyaránt. Voronovszkij köszöntője A Szovjet Magyar Baráti Társaság delegációja nevében Ny. A. Voronovszkij mondott rövid köszöntő beszédet. El­mondotta, hogy az elmúlt huszonöt év mind a magyar, mind a szovjet nép életében a töretlen fejlődést hozta. A szovjet emberek nagyra érté­kelik azokat az eredménye­ket, amelyeket a magyar nép pártja vezetésével napról napra elér. „A mi barátsá­gunk tartós mint a gránit, mert alapja a marxizmus— leninizmus eszméje, célja a kommunista társadalom fel­építése, mely az embereknek a haladást, a boldog életet adja” — mondotta. Beszélt arról is; jó érzéssel vették tudomásul^ hogy Magyaror­szágon milyen nagy szeretet­tel készülnek az emberek Le­nin születésének 100. évfor­dulója megünneplésére. A város úttörői és KISZ- esei nevében Lakatos Lajos, a városi KISZ-bizottség tit­kára mondott köszöntőt. Is­mertette, hogy a fiatalok a 25. évfordulóra nagy kutató munkát kezdeményeztek, — hogy ezáltal is mind jobban megismerjék az akkori na­pok történéseit. Elmondta, sok nagyszerű embert ismer­tek meg a kutatómunka során, akiket ez az időszak nevelt. Az ünnepi pártbizottsági ülés végén Sipos Károly és Csorna Kálmán emlékplaket­tet nyújtott át — számsze- rint negyvennyolcat azoknak, akik a város párt-, társadal­mi életében, a városfejlesz­tésben kiemelkedő munkát végeztek. Ezt az emlékplaket­tet a városi pártbizottság és a városi tanács a felszabadu­lás 25. évfordulójára alapí­totta. A kibővített ünnepi párt­bizottsági ülés az Intemacio- nálé hangjaival ért végeit Ez­után a résztvevők valameny- nyien a Hősök terén lévő szovjet emlékműhöz vonul­tak, ahol valamennyiük ne­vében Csáki István, Fodor Mihály, Sipos Károly, Csorna Kálmán és mások egy koszo­rút helyeztek el kegyeletes megemlékezésül. A koszorúzási ünnepségre a város lakói közül is sokan eljöttek. Megható volt látni az óvodások tisztelgését a hő­si emlékműnél, ahogyan kis koszorúikat, várgaikat elhe­lyezték annak talapzatán. A kegyelet percei után sz'npompés katonai díszelgés zajlott le az emlékmű előtt, amelyen résztvettek a külön­böző katonai alakulatok. Még a délelőtt folyamán a meghívott vendégek részére a Ságvári Endre Művelődési Központ nagytermében a vá­rosi pártbizottság és a városi tanács fogadásit adott. Itt Szi­geti László mondott rövid pohárköszöntőt, — melyben hangsúlyozta, hogy az építés és a küzdelem huszonöt éve városunkat is átalakította, s a kommunisták vezetésével a lakosság támogató munká­jával egyre fiatalabb és élet- erősebb lesz Szolnok. Majd a jelenlévőkre, a város min­den lakójának egészségére, Szolnok ragyogó jövőjére ürí­tette poharát. V. V. „Őrülünk, hogy együtt ünnepelhettünk Önökkel66 Az SZMBT delegációja Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnok­ra érkezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából Ma­gyarországon tartózkodó Szovjet—Mar var Baráti Tár­saság delegációja Nyikoláj Anatoljevics Voronovszkij, a Csuvas Autonóm Szovjet Szo­cialista Köztársaság területi pártbizottsága első titkárá­nak vezetésével. A küldött­ség két tagja: Petrusin Vlagyi­mir Lavrevics, a moszkvai Ceruzagyár igazgatója és l.iszenko Jurij Vlagyimiro- vics, az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leni­nizmus Intézet főmunkatár­sa. A delegációval érkezett Ivan Ivanovics Bagyul, a bu­dapesti szovjet nagykövetség első titkára és Tasnádi Er­zsébet, az MSZBT Országos Elnökségének munkatársa. A vendégek délelőtt a Szolnok városi pártbizottság kibővített ünnepi ülésén vet­tek részt, melyet a megye- székhely felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából tartottak. Részt vettek to­vábbá a koszorúzási ünnep­ségen. majd a városi pártbi­zottság és a városi tanács fogadásán. Ebéd után L. J. Vlagyimirovics az MSZMP Szolnok megyei Bizottság oktatási igazgatóságának ve­zetőivel beszélgetett. majd előadást tartott az oktatási igazgatóságon a tanszékek vezetői, tanárai, a lenini cen­tenárium alkalmával rende­zendő emlékű nnepséeek elő­adói, valamint a pártiskola hallgatói részére. A többi vendég ez idő alatt együtt ünnepelt az út­törőkkel a Lenin parkban, majd Brezvai István, a vá­rosi pártbizottság titkára és Kozák János, a városi ta­nács vb elnökhelyettese tár­saságában városnézésen vett részt Megtekintették a Ság­vári körutat, a Tallinn kör­zet lakóházait, a Tisza-lige- tet, Szolnok város több üze­mét. Ezt követően időztek néhány percet Szolnok város 25 éves fejlődését reprezen­táló kiállításon. A késő délutáni órákban valamennyi szovjet vendég a városi pártbizottság titká­raival és a városi tanács vb vezetőivel találkozott. Részt vett ezen a találkozón Csá­ki István, az MSZMP KB tagja a megyei pártbizott­ság első titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke’ is. Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke tájékoz­tatta a vendégeket Szolnok város történelmi múltjáról, a felszabadulást követő évek gazdaságpolitikai eredmé­nyeiről, a társadalmi hely­zetben bekövetkezett válto­zásokról. Beszélt arról, hogy a korábban mezőgazdasági város hogyan alakult át egy­re fejlődő ipari településsé. Beszélt a eyorsütemű lakos­ságszám növekedésről, arról, milyen súlyos gond Szolno­kon a lakásproblémák meg­oldása. Megfogalmazta a köz­oktatásról szólva, hogy Szol­nok tipikus diákváros. A találkozón baráti be­szélgetés keretében érdeklőd­tek a vendégek arról, milyen erőforrásból biztosítja a ta­nács azt a sok pénzt, amit feltehetően Parkosításra for­dítanak. Sőt Voronovszkij elvtárs azt is kijelentette, hogy rá nagyon kedvező be­nyomást tett a város rende­zettsége. tisztasága. Elmond­ta, hogy számukra ez oda­haza nagy gondot okoz. sze­retnék ők is szebbé tenni lak­helyeiket. Így szó esett azután a tiszta, virágos Szol­nokért mozgalomról, de egy­ben arról is, hogy Szolnok város vezétői még korántsem elégedettek a város tisztasá­gát illetően. További munká­ra. erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy Szolnok min­den tekintetben rendezett, tiszta város legyen. Felszólalt a baráti beszél­getésen Fodor Mihály is kifejezve, milyen nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy az SZMBT delegációja Szol­nokra látogatott. Ny. A. Voronovszkij vi­szontválaszában kifejtette: „örülünk. hogy meahívtak bennünket, hony együtt ün­nepelhettünk Övökkel ezrjn a jelentős évfordulón. Kö­szönjük azt a figyelmet, amelyben minket részesí­tettek”. V. V. Megkezdték a hazai kúszódaruk gyártását Az ország nagy város- rekonstrukciós programjának megfelelően mind gyakrab­ban kerül sor magas torony­házak építésére, amelyhez természetesen darura is szük­ség van. A legalkamasabb az úgynevezett kúszódaru, amely a falakon áll, majd „feljebb lép” az időközben megépített falazatra, tehát együtt ma­gasodik az épülettel. Eddig külföldről is csak nehezen le­hetett beszerezni kúszódarut. Ezért az építőipari gépesítő vállalat megbízására és köz­reműködésével az építőgép­gyártó vállalat megkezdte a hazai kúszódaruk előállítását. Szokatlanul gyorsan dolgoz­tak, a tervezés megkezdése után 15 hónappal elkészült a hazai kúszódaru első két mintapéldánya. A másfél, vagy három tonna teher fel­emelésére tervezett kúszóda­ru 220 méter magasságig és 60 méter átmérőjű területen szolgálja ki az építkezést. Így akár hetven emeletes köz­épületeket, lakóházakat, vagy nagy kéményeket és tornyo­kat építhetnek az új hazai emelőgéppel; Paprikából gyógyszer- alapanyag készül Egyévi kísérleti próbater­melés után a szatymazi Béke Tsz-ben rátértek a kristályos Capsaicin folyamatos készí­tésére. A kevés befektetéssel létrehozott vegyi laboratóri­umban saját termésüket dol­gozzák fel: a nyersanyag a hazánkban található legcsípő- sebb apró, hegyes díszpap­rika. A Capsaicin készítés hosz- szadalmas művelet. A földek­ről behozott paprikát meg­szárítják, majd felaprítjék. Ezután az extraháló berende­zésben oldószerrel kinyerik a hatóanyagot Végül eltávolít­ják az olajat, valamint a gyantás szennyező anyagokat, s ezután kerül sor a kristá­lyosításra. Száz mázsa nyers papriká­ból alig két kiló kristályos Capsaicin lesz. Megéri a fá­radozást, mert több mint 400 000 forintért értékesítik kilóját. A szatymazi tsz „csípős” üzemének árujából a debre­ceni gyógyszergyár reumati­kus megbetegedések elleni gyógyszert készít. A vissza­maradó hulladék mellékter­méket a közös gazdaság hasznosítja \

Next

/
Thumbnails
Contents