Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

1969. novemer 4» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szolnok negyedszázada képekben, tényekben A Tisza Szálló és a 60-es Csemegebolt közötti rész húsz évvel ezelőtt S^.és ugyanaz a rész ma> Szolnok mai arca. K aposvári Gyula múzeum- igazgató jóvoltából né­hány régi kép került a kezembe. Régi? Minden re­latív. Alig húsz évesek. Né­zem a valamikor oly ismerős utcákat s fordítok a képen; magyarázó szöveget keresek. Hiába, megváltozott a város képe, a régi csak dereng az ember emlékezetében; Emlékszem, egyszer az épí­tőipari vállalat igazgatóját ke­restem. Azt mondták: a piac­téren van, helyszíni szemlén, mert új körút húzódik majd ott. Először azt hittem, tré­fálnak velem. S lám, elké­szült a körút, átadás előtt áll rajta Szolnok legmagasabb épülete, a 18 emeletes lakó­ház. Még néhány hét, s meg­kezdik az új városközpont építését. Város a város a szó igazi értelmében. S napról napra méginkább azzá válik a külső szemlélő számára is. Szerepe jelentős a népgaz­daság szempontjából is. Nem­csak azért mert fontos közle­kedési csomópont. Bár ilyen szerepe sem lebecsülendő. — Ezért invesztálnak másfélmil- liárd forintot a város teher-, személy- és rendezőpályaud­varának építésére. Figyelem­re méltóak az egyéb tények is. Az ország kénsavtermelé- sének például 74 százalékát Szolnok adja. S most épül a negyedik kénsavgyár, aminek termelése még javít ezen az arányon. A megyeszékhely felnőtt lakosságának 60 százaléka az iparban, építőiparban és a közlekedésben dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak szá­ma 1960 és 1965 között 57 %-kal növekedett Az ipar nagymérvű fejlesztésére utal ez. Persze, csak részben, hi­szen az új üzemek építésénél és a régiek rekonstrukciójánál az automatizálásra töreked­nek. A párt politikája alapján az iparfejlesztéssel párhuza­mosan igyekeznek a dolgozók munkáját könnyíteni. Nem­csak azzal hogy a nehéz fizi­kai munkát kívánó munkahe­lyeket gépesítik, hanem azzal is, hegy a város 33 termelőegy­ségénél bevezették a csök­kentett munkaidőt. A Jókai utca bejárata ma... s a Jókai utca kezdete „ felszabadulás után. Balról a Kossuth téri irodaház hátsó frontja, jobbról a szolnóki járási tanács épülete. (Foto: Nagy Zsolt. —• A régi felvételek Kaposvári Gyula magángyűjteményéből valók.) A dolgozók tudják, hogy termelőmunkájuk a jólét alapja. Ezért van nagy ha­gyománya a városban a szo­cialista munkaversenynek. — Jelenleg több mint ezer ki­sebb kollektíva versenyez a szocialista brigád címért. Kö­zülük 821 brigád kilencezer fővel a szocialista brigád cím valamelyik fokozatának már birtokosa. Felszabadulásunk 25. jubileumára újabb, széles­körű munkaverseny van ki­bontakozóban. Szolnok fejlesztésében a hangsúly a lakásépítkezésen van. A harmadik ötéves terv idején 1860 állami, szövetke­zeti és 1300 egyéb forrásból épülő lakás készül el. A város lakói is hozzájá­rulnak a városkép csinosítá­sához. Évente több mint két­millió forint értékű társadal­mi munkát végeznek. A vá­rost a központi beruházások mellett lakóinak szeretető, szorgos munkája élteti. Ezt tapasztaltam a Szolnokon töl­tött évelt során. «— n b. —;

Next

/
Thumbnails
Contents