Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1969. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Süllyed az emlékmű — és az építők tekintélye Ülésezett a jászberényi járás tanácsa A Fárosz-i világítótorony a maga idejében és nemében a világ hetedik csodájának számított. Az évezredekkel ezelőtt épített 145 méter magas Cheops-piramist m)ég ma is min­denki megcsodálja a Nilus-parti Gizeh városa mellett. Mére­teikben, de jőleg tartósságukban az ókori építészeti reme­kek tiszteletet vívtak ki maguknak. Nem így azonban egyes mai építészeti alkotások. Fegyvernek előtt a 4-es számú főútvonal mellett a Köz­ségi tanács azért készíttetett tanácsköztársasági emlékművet, hogy örök emléket állítson azoknak, akiknek nevéhez az 1919-es események fűződnek. Egy-egy emlékmű évtizedekig, évszázadokig viseli talapzatán az utókornak bronzba öntött, vagy kőbe vésett háláját. Nem így azonban a fegyverneki. Az emlékművet az ÉVM Szolnok megyei Állami Építő­ipari Vállalat 1969. márciusában adta át. Az átadási-átvételi jegyzőkönyvben akkor feltüntetett hiányosságokat a Szolnok megyei Beruházási Vállalat többszöri felszólítására még a mai napig sem szüntette meg. Részlet az egyik hivatalos levélből: „Ma már beigazo­lódott a vállalat műszaki átadáson megjelent képviselőjének észrevétele; a létesítmény burkolata egyes helyeken alaposan rnegsüppedt.” — írja a községi tanács. Ezt a levelet 1969. július 26-án keltezték. Azóta semmi. Azaz dehogy semmi. Időközönként megjelenik az emlékműnél a községi tanács, a beruházási és az építő vállalat megbízottja és vitatkoznak. A piramisok állnak, s ki tudja még meddig hirdetik <* fáraók gazdagságát, dicsőségét, — akkor is, ha a természet, kénye, kedve szerint rombolja azokat. De vajon meddig fog állni a fegyverneki tanácsköztársasági emlékmű, ha a Süly- lyedését nem állítják meg, csak vitatkoznak rajta? — bognár — Nagyon csodálkozom A Fűrész- és Hordóipari Vállalat szolnoki üzemének helyettes vezetője, Kántor György, csütörtökön délután arra kert telefonon: segítsünk már valahogy rajtuk; hátha a mi közbenjárásunkra valahonnan kaphatnának — pénzért vagy kölcsön, mindegy csak kapjanak — hidraulika-olajat. Egy gépük már napok óta áll ennek a hiánya miatt _ mon­do tta. Több mint egy hónapja hasztalanul érdeklődnek tele­fonon és személyesen is az ÁFOR szajoli telepén: olajat nem kapnak, csak elutasítást. Hiába fordultak a vállalati központjukhoz is: Buda­pestről azt tanácsolták, próbáljanak kölcsönkérni Szolno­kon, mert ez országosan hiánycikk: a pesti telep is kölcsön- olajat használ... Megfogadták a tanácsot, de hasztalan kér­tek három szomszéd üzemtől is, nem kaptak. Végül már egy öt tonnás emelőtargoncájukat le kellett állítaniuk. S előbb-utóbb ezt kell majd tenni más gépükkel is, ha nem jutnak rövid időn belül hidro-olajhoz. Másnapi telefonérdeklődésünkre az ÁFOR tájegység­vezetője, Venyige Sándor azt mondta, rögtön utánanéz a dolognak, mert az már tragédia, ha egy üzemnek munka­gépet keli kivonnia a termelésből a hidro-olaj hiánya miatt. Fél perc múltán azzal tért vissza a telefonhoz, hogy sorolja: november 15-én melyik telepük, milyen készletekkel rendel­kezett a hidro-olajok három típusábőL Csak ámulni tudtam ennek hallatán; arra kértem hát, hadd keressem fel az illető reklamálóval, s tisztázzuk együtt, hogyan lehetséges, hogy több mint egy hónapja nem kap az üzem hidro-olajat, miközben a telepeknek kész­leteik vannak. Egy óra múltán ott voltunk Kántor Györggyel, a az ÁFOR áruforgalmi vezetője az eset hallatán azt kérdezte: miért nem fordult közvetlenül hozzá, vagy az illetékes elő­adóhoz az üzem ez ügyben. Furcsának tűnt így a kérdés, rákérdeztem hát: — Kell-e a szajoli telepüknek tájékoztatnia egy üzemi vevőt arról, hogy forduljon önökhöz, ha ismételten nem szolgálhatja ki a kért áruval. Adhatnak-e Szajolban a vevő­nek ilyen tanácsot, tudván, hogy ez az olajféleség gyakran hiánycikk? — Minden további nélkül, kérem — hangzott a válasz. Erre felhívtam a szajoli telepet: miért nem adták meg ezt a felvilágosítást Kántor Györgyöknek. A telepvezető azt mondta, nem ismerte az üzemnek ezt a problémáját. Egyébként nagyon csodálkozna, ha Major elvtárs (az áruforgalmi vezető) azt mondaná, hogy az Ügy­ben tanácsoljuk hozzá a vevőket Kértem, közölje ezt mind­járt vele és átadtam a telefont. Szó, ami szó: a fűrészüzemnek Major elvtárs szomba­ton délelőtt a telephelyére vitette a hidro-olajat — mint ígérte. De mégiscsak furcsa dolog ez. Olyannyira, hogy — magam is nagyon csodálkozom rajta, — magyar — A járási tanács Vb és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai apparátusának politikai és szakmai felké­szültségéről tárgyalt a párt- bizottság székházában meg­tartott péntek délelőtti ülésén Jászberény járási tanácsa. Szentesi László vb-elnök el­mondta, hogy a községi ve­zetők szakmai és gyakorlati felkészültségük alapján több­ségükben alkalmasak a fel­adataik ellátására, szükséges azonban műveltségi szintjük állandó emelése. Különböző tanulmányokat folytat jelen­leg a tanácsi apparátusban dolgozók 45,7 százaléka, mar­xista-leninista esti egyete­men hat, pártiskolán egy, tanácsakadémián öt, állami vonalon kettő tanul. A ta­nulmányok befejeztével poli­tikai iskolai végzettséggel huszonhat, különböző szak­mai képesítéssel huszonhá­rom Vb vezető rendelkezik majd. A járási és községi appa­rátusban ötvennyolcán vesz­nek részt politikai tovább­képzésben, velük együtt já­rási tanács vb szakigazgatási szervek vezetőinek 70 száza­léka és a községi ügyintézők 74,4 százaléka rendelkezik pártiskolai végzettséggel. To­vábbiakban megállapították és jóváhagyták a járási ta­nács vb 1970 évi munkater­vét, amelyet Nánási Károly vb-titkár ismertetett a ta­nácstagokkal. Az ülést az ideiglenes nemzetgyűlés meg­alakulásának közelgő 25. év­fordulóját méltató megemlé­kezés zárta be. Radnóti Miklós emlékezete A költő halálának huszon­ötödik évfordulóján szaval6- vereenyt rendezett szomba­ton délután Szolnokon, a Ba­rátság klubban, a Verseghy Ferenc Gimnázium KISZ bi­zottsága. A verseny döntőjé­nek papján harmincnégy sza­vaiét hallgatott meg a zsűri; a Petőfi Sándor Ipari és Szakmunkásképző Intézet, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola., a Tiszaparti Gimnázium és Szakközépis­kola, a Varga Katalin Gim­názium, a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépis­kola s a Verseghy Ferenc Gimnázium fiataljai. Este hat óra után került sor az ered­mény hirdetésre. Az ünnepi versenyen első lett Boros Má­ria, második Tamasi Mária — mindketten a Verseghy gimnázium tanulói, harmadik pedig Gajdos Katalin, a Varga Katalin gimnázium diákja. V agyon biztosi tás a tsz-ekben Hetvennégy millió forint kártérítés — Meghaladj* a befizetett összeget A termelőszövetkezetekben a sokszáz millió forint érté­kű vagyon és a termelt ér­tékek megóvása fokozott fe­lelősséggel jár. Gondoskodni kell a kivédhetetlen, vagy nehezen elhárítható elemi csapások —- vihar, tűz, jég­verés, árvíz, állatok megbe­tegedése — anyagi fedeze­tének megteremtéséről. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának adatai sze­rint a 125 tsz közül mind­össze csak egy nem biztosít. Húsz tsz a rágj forma, úgynevezett TÁV, a többiek az új módozat — összevont vagyonbiztosítás — szerint biztosítanak. A biztosítási díj az utób­binál magasabb, ám a koc­kázatvállalás is jóval na­gyobb. A megyei igazgatóság terű­letén tavaly 50 millió forin­tot fizettek ki a tsz-eknek kártérítés címén. A biztosí­tási díjnak ez 80 százalékát tette ki. Az Idén 74 millió a kártérítés összege, mely 2 millió forinttal pieghaladja a befizetett díjat. A kárté­rítés összege megyénkben jóval az országos átlag felett van. A növénytermelésnél — a befolyt összeghez viszonyít­va — a kifizetett kárhányad 114,5, „ baromfitenyésztés­nél 360 százalék. A Jászság­ban 139, Mezőtúr. Túrkeve szövetkezeteinél 138.6, Szol­nok járásban a kárhányad 156,6 százalék Ezéken a helyeken tehát különösen magas volt a kártérítés ösz- szege. A régi biztosítási forma szerint az idén 81 százalékos a kárhányad az új biztosí­tásnál viszont 106 százalék. Ez is mutatja a nagyobb koc­kázatvállalást. Ha minden megyében olyan arányú lenne az elemi csapás mint nálunk, az Álla­mi Biztosító ráfizetne a tsz- ekkel kötött biztosításra. A kár terhel azonban meg­oszlanak a súlyosan és ke­vésbé súlyosan károsult megyék között. Az utóbbi hónapokban többször felmerült * tsz-ek között; önbiztósítás gondola­ta. Sokan úgy gondolják fgy kevesebb biztosítási díjat kellene fizetni. Az idei gya­korlat rácáfolt erre az el­képzelésre. A súlyosabb csa­pást szenvedett tsz-ek — az állam támogatása nélkül — most hogyan fedeznék a kárt a jóval kisebb összegű befi­zetési díjakból? Jobb termelési eredmény — magasabb személyi jövedelem Anyagi ösztönzés a Tiszasülyi Állami Gazdaságban Tavaly több mint 50 ál­landó munkás hagyta ott a Tiszasülyi Állami Gazdasá­got. A törzsgárdához tarto­zók közül is sokan, mert a környező tsz-ekben s a szol­noki ipari üzemekben többet kereshettek. Tiszasüly kedvezőtlen adottságú, dotált gazdaság. A gyenge minőségű földe­ken sokszor nem termett meg a tervezett. Kétezer hold rizsük van, s ha az holdanként csak egy mázsá­val terem kevesebbet, máris 1,6 millió forint a veszteség. A munkabért viszont ki Tavaly megkezdték a rizs­betakarítás gépesítését. Így 600 ezer forint munkabért takarítottak meg, melyet utó­lag kifizettek a dolgozók­nak. Az állandó munkások stabilizálódása érdekében a gazdaságban az alapbéreket is emelték. Ez év január 1- től átlagosan öt százalékkal. Tavaly — éves átlagban — 1886 forint volt a havi ke­reset. Ez év októberében már 2461 forint átlagbért fi­zettek ki. Tiszasülyön az alapbért célprémiummal egészítik ki. A prémiumfeltételeket úgy dolgozták ki, hogy azok a hozamok emelésére, s a hal­mozott termelési érték nö­velésére ösztönözzenek. Az idei tavaszi és nyári mun­kák időszakára dolgozták ki először a célprémiumot. A gazdaság húsz éves jubileu­mi ünnepségén — augusztus 20-án — a végzett munka és az értékelt teljesítmények arányában osztották ki a prémiumot összesen 586 Két évtizede nem volt ilyen alacsony létszám az általános iskolákban A Művelődésügyi Minisz­tériumban most elkészült sta­tisztika szerint az idei tanévben az ország 5627 ál­talános Iskolájában 1 Í77 887 gyermek tanul. Ä létszám ilyen alacsony 20 esztendő­vel ezelőtt volt (Legtöbben az 1962—63-as tanévben jár­tak általános iskolába: az akkori létszám 300 ezerrel haladta meg a jelenlegit!. Ez évben a tanköteles gye­rekek 98,7 százaléka iratko­zott be. Az általános iskolák első osztályaiba 138 ezren, a nyolcadik osztályokba 168 ezren járnak. — A feltéte­lek javulását jól érzékelteti, hogy két évtizeddel ezelőtt egy-egy tanulócsoportban át­lagosan 40 gyerek volt, most 28 az átlagos csoportlétszám. 20 esztendővel ezelőtt 100 tanulócsoportra 117 pedagó­gus jutott, ma már 150 jut Az idei oktatási évben 62 834 tanító és tanár oktat- ja-nevelj általános iskolá­sainkat, 27 ezerrel, több. mint 20 éve. A pedagógusok 71,6 százaléka nő. A képesí­tés nélküliek száma az utób­bi években csökkenő ten­denciát mutat; jelenleg 2700 diploma nélküli pedagógus működik az általános isko­lákban csaknem 50 száza­lékuk azonban már felső­fokú tanulmányokat folytat. Emelkedik az általános is­kolákban is a szakosított tantervű (tagozatos) osztá­lyok száma. Jelenleg csak­nem 30 000 gyerek tanul 94f nyelvi osztályban angolt franciát. németet oroszt. Olaszt, eszperantót Az előző évi népről 42-re Növekedett a matematika tagozatú osz­tályok száma Ezekbe 116? hetedikes és rtvelrad'kos iár Énekre és zenére szintén szakosított tonterv alapién — 864 osztályban csaknem 25 000 gyermeket oktatnak. kell fizetni. A felettes szer­vek nem egyszer azért bí­rálták a gazdaságot: „túl­léptétek a béralapot”. A dol­gozók viszont kevesellték az ottani keresetet. E probléma sürgette a gaz­daság vezetőit, hogy meg­felelő megoldást találjanak. Az új gazdasági mechaniz­musban szabadabb a bérgaz­dálkodás. A kifizetendő bér­tömeget a halmozott terme­lési értéket kell produkál­ni. Ám a termelési érték emelkedése csak év végén realizálódik. Addig is tenni kell azonban valamit, vélték. Az emelkedés tehát szá­mottevő. Ezt az eltöltött lét­szám- és munkaórák is iga­zolják. Ez év első tí'z hó­napjában az átlagos mun­káslétszám huszonhárommal kevesebb. Augusztusban vi­szont — az előző év hasonló időszakához képest — 343, szeptemberben 764 munka­órával kevesebbet használ­tak fel. A gazdaság ugyan­is rátér a 48 órás munka­hétre. ezer forintot. Megemlékez­tek a törzsgárdáról is, az elismerő jelvényeken, kivá­ló dolgozói okleveleken kí­vül llo ezer forint jutalmat osztottak ki. A célprémiumot megfele­lően differenciálják. Minden­ki kaphat prémiumot, ha rá­szolgált arra, de nem egyen­lő arányban. A szorgalma­sabbak többet, mások keve­sebbet. A prémium összege 300-tól 800 forintig terjed­het Az egyéni elbírálás az November végére min­den előkészület megtörtént a keménynek ígérkező tél „támadásainak elhárítására” a biztonságos közlekedésre. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumnak or­szágosan mintegy 30 000 ki­lométeres úthálózatról kell gondoskodnia. A megyei je­lentések szerint a közúti igazgatóságok műszaki fel- készültsége, technikai esz­közállománya tavaly óta je­lentősen javult Több igaz­gatóság — például Bács- Kiskun megyében. Zala és Tolna megyében — nagytel­jesítményű szovjet hómaró­kat vásárolt. Borsod megyé­ben a hófúvástól legveszé­lyeztetettebb területeken géptelepeket alak'tottak ki. Komárom megye leghófúvá- sosabb vidékein, a bakonyi részekre erős lánctalpas gé­peket Irányítottak. A Mátra hegyi útjain nagyteljesít­ményű hómaró gép tart ál­landó ügyeletet. Nógrád megyében három földnyeső gépet Is alkalmassá tettek a hótorlaszok eltakarítására. Hajdú-Bihar megyében a mezőgazdasági üzemek, a nyári fuvarkőlcsönt vissza­adva, segítséget ígértek a hó, a síkosság elleni küz­delemhez. Több helyen a télen amúgyis k'hnsználatlan műtrágyaszórókat is igénybe veszik az utak sózásához, hö- mokozásához Az orszáe nyolc legveszé- Ivezte'ettebb megyéiében mintegy ötszáz hóeke és hó­maró áll készenlétben. —- A síkosság elleni védekezésre a KPM 36 000 tonna sóról és több mint 160 000 tonna ho» üzemegységvezetők, s a szakszervezeti bizottságok dolga. Javaslataik alapján — a csúcsszakszervezeti bizott­sággal egyetértésben — dönt a gazdaság vezetősége. Kizá­ró ok a társadalmi tulajdon megkárosítása és a különbö­ző fegyelmezetlenség. Együt­tesen 700 ezer forint célpré­miumot fizetnek ki január 2-án a gazdaságban. Tiszasülyön a magasabb bér mögött megfelelő telje­sítmények, gazdasági ered­mények sorakoznak. Az egy főre eső halmozott termelé­si érték csaknem 14 ezer forinttal emelkedik az el­múlt évihez viszonyítva. Műszaki, technológiai fejlesztés A munkaidő csökkentésé, a keresetek emelkedése nem képzelhető él a műszaki fej­lesztés nélkül. Különösen, ha a nagyobb eredményeket, kisebb munkáslétszámmal kell elérni. Tiszasülyön hat millió fo­rintot költöttek gépi beru­házásokra. A rizs nagyobb hányadát mér kombájnok takarították be. Jövőre már sem a rizs, sem a kukorica betakarításához nem kell ké­zi erő. Szinte minden ága­zatban változtattak a terme­lés technológiáján is. A gazdaság fennállása óta az idén lesz a legmagasabb az eredmény. Csupán rizs­ből 10 millió forint a ter­ven felüli árbevétel. Az összeredmény, a várható nyereség a tavalyihoz viszo­nyítva megduplázódik. Ehhez ez ösztönzőbb bérezés is nagyban hozzájárult. Máthé László mókról, salakról gondosko­dott A MÁV pályafenntartó szolgálata a vasútvonalak mentén már elhelyezte t, hó­fogó rácsokat, s az idén új­donságként 25 000 fémlemez­ből iá állítottak hófogó' ke­rítést a pályatestek védel­mére. A nagyobb havazások, hó­fúvások idejére a veszélyez­tetett pályaszakaszokra, a pá­lyaudvarok felszabadítására az ország különböző részein hóhányó gépek, hóekék áll­nak készenlétben. A Vasút termikus és ké­miai úton is védekezik a hó, a jegesedé» ellen. Vidé­ken egyebek közt Záhonyban és Miskolcon egy-egy nagy­teljesítményű. Kelenföldért pedig kisebb hőléefúvásos hó és jégolvasztó berendezés sat gíti a téli forgalom biztosí­tását Bővült a jelentőszolgálatot, a segélykérést és az intéz­kedést gyorsító útügyi ÜRH- hálózat is. Bács-Kiskun me­gyében mind a hat útügyi te­lepet URH köti összi a köz­úti igazgatósággal. A hálózat kiépítésével megoldódott az állandó kapcsolattartás ilyen módja Csongrád és Szabolcs- Szatmár megyében is. Bara­nya megyében a közúti igaz­gatóság a MÄV-val együtt- múkíMve alakított ki URH- állomást a Mecsekben. A Közlekedés- és Pestaüáy) Minisztérium — tekintettel P7 időiárásra és a meteoroló­gia jelzéseire — az állandó hóüeveletet. a ielentőszolgá­latot már elrendelte; a vas­útnál egyelőre még nem volt szükség, de már ott is min­den készen áll a „riadóra". Emelkedett az alapbér Célprémium a teljesítmények arányában Elrendelték a közúti hóügyeletet Intézkedések a közutak és vasutak védelmére

Next

/
Thumbnails
Contents