Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1989. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MINDEN NAPTÁR NAPI UNK Órákból a napok, napokból az évek... Ugye ismerik ezt a dalt? Azt viszont kevésbé, hogy az órákat, napokat (több hónapot) pergetett el a Gondolat Könyvkiadó Nap- társzsrkeszitősége, míg elké­szült: a naptár. Az 1970-es óv. De már az 1971-es is! Igen, mert már a naptár- készítők, a 71-es év kalendá­riumán dolgoznak, a naptár­készítő az időt. megsarkan- tyúzza: mi csak most vesszük kezünkbe a friss ropogós enyv­es nyomdaszagú „jövőévi” naptárt, ők már 71 nyarát, A változó élethez őszét, karácsonyát készítik — nyomdába. Hogyan készül­nek ezek az esztendőkké álló naptámapok? Dr. Székely Bélával, — A Gondolat Kiadó főszerkesztő­jével — „pergetjük” az elmúlt hetek krónikáját, amikor a ..jövőévi” naptárhegyeket — belföldi használatra kb. 10 millió naptár készült.— te­herautók kivitték a raktárak­ból az üzletekbe s míg a 71-es esztendő naptárának kéziratát, egy fiatal szerkesz­tőnő Bállá Gizella át nem nézte. Több szeekesiző, szakember munkájának gyümölcse a friss naptár. A Nap és a Hold .járását, a napnyugtá­kat. napkeltéket a csillagá­szati intézet egy tudományos munkatársa készíti, a kis mindemttudó lexikon-részeket pedig a szerkesztő gyűjti össze. A névnapok listájával pedig még az Akadémia is foglalkozik. A mostani névnapok kije­lölése már nem „egyházias”, jobban alkalmazkodik a vál­tozó élet következményeihez, de ugyanakkor a hagyomá­nyok által kialakított sapká­sokra is ügyel. Például el­képzelhetetlen lenne, ha Er­zsébet napját nem november 19-re, vagy Katalint nem no­vember 25-ére tűznék ki. Egy alkalommal január 22-ére nem Vince napot jelöltek a naptárak (— nem feledkez­tek meg a Vincékről, csak április 5-én említették meg őket —): „országos felhábo­rodás kavarodott belőle” te­lefonáltak, táviratoztak a Vincéi?: és a Vincék ismerő­sei, hogy tudnunk kell még a népi rigmusokból is, a Vince napok jelentőségét, hisz .,Ha fényes a Vince — Teli lesz a pince”. A Taksony se kutya Á1 ntevek napjával van a Legtöb probléma. Egy rovat­ijába ugyanis csak egy név­fér el. Ha ugyanaz napra több névnap esik, akkor bi­zony nehéz a „fontosabbat' kiválasztani. Éppen ezért, az utóbbi években, a zsebnap­tárakba külön „Névnapjegy- zéket” mellékelnél?:, ahol fel­sorolják még a ritka nevek napját is. De még így is sok a reklamáció. Tavaly — me­séli a főszerkesztő — egy szülő felháborodottan kereste íei lakásán: fcéfc gyermeke van, egyiket Taksonynak, másikat Bulcsúnak hívják. Miért csak Bulcsúnak van nevenapja a naptártan? Az idei naptár névnap jegyzeké- ben. Taksony március 10-én és november 29-én is szerepel már. Hogyan tudták Taksony nevenapját megállapítani? Régi kalendáriumokat kutat­tak fel a naptáikészítők, hogy kiderítsék: mikor iinne- pelték évtizedekkel ezelőtt a Taksonyokat. Nemodabuda biztosan reklamálni fog A névnapok sorálban, a névadásokban rendet kell csinálni, s ezen munkálkodik most az Akadémia Nyelvtu­dományi Osztálya: agy egy­séges névjegyzéken dolgoz­nák. Ugyanis a most érvény­ben lévő rendeletefc szerint nem tagadhatja meg még a legképtelenebb neveket sem. Ismernek „Kicsiajándék” és „Nemodabuda^ neveket is, ezek a feltűnő hangulatkeltő névtulajdonosok, ha felnőnek többnyire kérik a BéLügymi- msztériumtó! utónevük meg­változtatását Az Akadémia névjegyzéke megközelítően, még a becenevek figyelembe vételével is összegyűjti a Ma­gyarországon használatban lévő nőd neveket, majd vitá­ra bocsátva, e jegyzék hiva­talossá válik, s a jövőben psak ebből lehet majd neve­ket választani. Láttam e nagy munka első. nyers’’ vázlatát. Nem kell félmá, gazdag, bőséges lesz ez a névjegyzék, hisz külön helyt ad az idegen nevek -,a fiatalabb nemzedék álfed megkedvelt jóhamgzású ne­velt’’ használatának is. Pél­dául : Agáiénak, Barbarának ás társainak is. Vagy csal? idézzek a: Gyopár névvel kezdődő sorból. Gyopár, Gyo­párka, Gyöngy. Gyöngyike, Gyón gyvér. Gyö n gvöske,.. Mái- most válaszolunk az esetleges reklamálóknak:. az 1971-es naptái-ban három név­változást kért a szerkesztő. Szeptember 2-án. Töhötöm helyett István szerepeljen, július 5-én — ez a kérés a nyomdászokhoz szól — kivé­telesen két névnek, adjanak helyt: Antalnak és Emesé­nek. Július 2-án pedig Otto­kár helyett: Ottó fog szere­pelni. P Evekre előre A naptárkészítő, amikor a következő év napjait veti pa­pírra, tulajdonképpen csak egy ünnepnapot kell megha­tároznia. A Húsvét napját. Ugyanis ez az egyetlen moz­gó ünnepnap. Mint tudjuk, a Pünkösd is a Husvéttól függ. Több vállalat, főként a köz­lekedési vállalatok, és az irá­nyító főhatóságok is gyakran — sokszor két-három évre előre kérik a naptári, hisz tervegüök kell a munkana­pokkal, szabadnapokkal. friss még a naptár, jóré­szét még csak most szállítják az üzletekbe. A naptárak zö­mét a szekszárdi nyomda, kevesebbet pedig a komáromi készíti, innen kerülnek nyá­ron a raktárakba. Itt „érnek” októberig, ekkor kezdődik meg a „kiszállítás”. Ülünk a friss naptár előtt, átvezetünk és előjegyezünk. Átvezetünk — kapaszkodunk még egy telefomszámhoz, szü­letésnaphoz, át akarunk még menteni M. névnapját, vagy egy régi ötletet az új nap­tárba — s előjegyezve: új haladékot tűzünk ki, új ál­lomások figyelmeztető póz­náit cövekéljük le önkénte­sen, vágyaink szerint. A kez­dés győzelmi mámorában szembeszállunk. fittyet há­nyunk a 12 hónapnak, szűz a naptár, tiszta a papír, hát legyen május a lakodalom, augusztus a mátrai út, a ten­ger, a vitorlás, a kiskocsi, minden; Október szüret, de­cember ajándék, táska ül­nék, porcelán annak, A. egy­szer azt mondta: „egy olyan fűzöld selyemernyő a lámpán, tűz a kandallóban...’’ A-nak tehát december 24-re fűzöld selyemlámpa. Szőtlan még a naptár, tü­relmes. Még új a naptár: fehér havon repül a vágy, a remény. K Gy. Csináld magad ! Sok újság, folyóirat és kézikönyvek egész sorozata ad tanácsot a barkácso­lóknak, az egyszerű mázolástól a magnó építésig. Ma már igen sokan töltik a hét­végét vagy az ünnepet barkácsolással. Tevékenységük központjában többnyire a laíkás áll. A „háziipari’ rendszerint akkor Indul meg, amikor a feleség már többször szól, hogy a konyhában rossz a csap, a kamrába új villanykapcsoló kellene, vagy a családi tanács megállapítja, hogy a fes­tés. a mázolás, a tapétázás igen drága, a pénznek viszont máshol is ezer helye volna. Ilyenkor nyúl a férj először az ecset és a festék, a tapéta és az enyv után. Ha feladatát több-kevesebb sikerrel megol­dotta. máris eljegyezte magát a barká­csolással. Legközelebb talán már könyv- állványok, beépített szekrények készítésén törheti a fejét. Néhány deszkából polcok, előszobafalak készülnek, és akinek van hozzá érzéke és nem sajnálja a fáradságot, ócska bú­torok átalakításával hangulatos szobasarkot teremthet, A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség is segíthet egy-egy órát. így válik taka­rékossági okokból, szükségszerű munkából jó tulajdonság, kellemes és hasznos idő­töltés. A barkácsolásban is egyre nagyobb tért hódít a technika. Népszerűek azok a kézi­könyvek, amelyek a különféle készülékek szerkesztéséhez, elkészítéséhez adnak út­mutatást. E. R. Hogyan hajtathatunk jácintot tulipánt ? A szépem kifejlett, virágérett jácint- és túli pán-hagymákat egyesével, jó vízát­eresztő, középkötött, de nem trágyás föld­be rakjuk cserépbe úgy, hogy a hagymák csúcsa a cserép peremével egy magasság­ban legyen. Miután a földet jól megön­töztük, állítsuk a cserepet 3—10 C fokos hőmérsékletű, sötét helyiségbe (pincébe, verembe, vagy kamrába), s a cserepet úgy vegyül? körül földdel, vagy homokkal, hogy a cserép tetején is legalább 10—15 cm föld, vagy homokréteg legyen. A hagy­mák a jól öntözött földijén 6—8 hét alatt meggyökeresednek és a felső hajtás is fejlődésnek indul. Akikor kdvermelhetjük a cserepet és fokozatosan szobahőmérsék­lethez szoktatva megkezdhetjük az élő­hajtatását. 18—20 C fokos szobában, de még mindig sötétben — virágcseréppel le­borítva, vagy fekete keménypapírból vá­gott kúppal borítva — most már rend­szeresen öntözzük a növényt, A borítót addig hagyjuk rajta, amíg a levélhajtás kb. 10 centis lesz. amikor már a virágszár szép hosszúra nyúlt, s a bimbók szépen kifejlődtek rajta. Ha világoson hajtatjuk a növényt, a levelei rövidek, a virágja is úgynevezett ülővirág lesz a levelek között. Amikor a bimbók már majdnem pat­tanni készülnek, eltávolítjuk a sötétítő takarót, s a növényt a szoba legvilágo­sabb, de leghűvösebb részébe állítjuk, (pl. két ablak közé). így a virágzás tartós lesz. H. Kössünk ruhát a babának is Még tanulómunkának is jó a kislányoknak, ha saját­kezűig kötnél?, horgolnak divatos ruhácskát a babá­juknak. Maradék vagy bon­tott fonal is csaknem min­den háznál akad. Az első babaruhát két egy­forma darabból simán köt­jük (vagyis egyik oldalon sima, a másik oldalon fordí­tott kötéssel). A baba nagy­ságától függően kb. 40—40 szemre kezdjük. Mindkét lap kötésénél, mindkét oldalon a szélétől 2 cm-rel beljebb, 3 centiméterenként 1—1 sze­met fogyasztunk, így kapjuk meg a trapéz vonalat. A nyakkivágást rövid pálcával horgoljuk körül. A virágokat különböző élénk színű fonal­lal varrjuk bele a ruhába. A kalapot úgy kezdjük, hogy 4 láncszemből gyűrűt zárunk, 8 rövidpálcát öltünk bele, tovább egyenletes sza­porítással szépen kifekvő 12—16 cm átmérőjű lapot horgolunk. Ezután minden negyedik szembe 2 szemel horgolunk és ezzel a kívánt szélességig dolgozunk. Bebé­leljük és gumit húzunk bele. ☆ A második, kétrészes ba­baruhához kb. 5 deka egy­színű és fél—fél deka elütő színű fonal szükséges. A szoknyát vagy' 5 tűvel kör­be simán, vagy kéttűvel — de akkor két darabban az egyik oldalán simán, a má sík oldalán fordítottan — kötjük. A szoknyát teljes bőséggel kezdjük és az alján 4 sort lustakötéssel kötünk. (Ez öt tűvel való kötésnél azt jelenti, hogy egyik sort simán, a másik sort fordítot­tan kötjük. Két tűvel való kötésnél pedig mindkét olda­lán simán kötünk.) Utána si­ma kötéssel 4 sort egy söté- tebb fonalból, 2 sort pedig egy világosabb fonalból kö­tünk. Ezután sima kötéssel az eredeti színnel folytatjuk a kötést csípő magasságig, majd onnan kezdve egyen­letes elosztással a körbe fo­gyasztást végezzük a megfe­lelő magasságig és bőségig. Befejezve. 2 sor rövidpálcát horgolunk rá, ezt bebéleljük és gumit húzunk bele. A pulóver elejét és hátát a baba méretének megfelelő, egyforma szemmennyiséggel kezdjük. 1 sima, 1 fordított kötéssel egyenesen kötjük a 'áll magasságig. Itt 2—3 cm-t a két oldalon befeje­zünk és a többi szemeket tovább kötjük a visszahajtó nyak részére, kb. 5 cm ma­gasságig, majd lazán befe­jezzük. Az újjakat kb.. 28 szemmel kezdve szintén 1 sima. 1 fordított kötéssel kötjük a kívánt hosszúságig. Összeállítva a pulóvert, már kész is a divatos, kétrészes babaruha. Szegődj Beláné A bőr viszketéséről Szabad idő: Mindenről tudni illik Sokat vitatott kérdés, hogy vajon a rádió és a televízió háttérbe szorítja-e az újság- olvasást? Kétségtelen^ hogy az elektromos hullámokon érkező hírszolgálat villám­gyorsan működik és az ese­ményeket, szóban és képben nagyon hamar elénk tárja. Mégis, kevés az olyan újságol­vasó, aki csak azért nem olvas el egy cikket, mert már hal­lott egy rövid tudósítást, lá­tott néhány képet az ese­ményről. Inkább az ellenke­zője az igaz: — szívesen vesszük, ha az elszálló han­got, a tovatűnő képet a nyomtatott betű is hitelesíti. Olvasva néha egészen más arculatot kapnak a dolgok, így tartósabb ismereteket is szerezhet az olvasó, nem is szólva arról, hogy a bennün­ket érdeklő újságot eltehet- jük és később újra előve­hetjük. Igazi tájékozottságot, vitakészséget elsősorban az újságolvasás adhat. A friss? még nyomdaszagú újságnak különös varázsa van. Sok ember valamivel korábban kel reggel, csak azért, hogy mielőtt munkába megy elol­vashassa újságját Ha kevés időnk van, reggel csak víz­szintesen olvasunk, vagyis belekukkantunk minden fon­tosabb cikkbe azzal, hogy majd később még visszaté­rünk rá. Az újságelőfizetők zöme sza­badságon sem akarja nélkü­lözni megszokott újságját és ezért maga után. küldeti az üdülőbe. Mások már kora reggel elmennek a postára, az újságárushoz, hogy minél előbb kézhez kapják kedvenc lapjaikat. És ha külföldön vagyunk? Milyen örömmel fedezünk fel egy magyar la­pot az újságárus kioszkjá­ban. Az újság tagoltsága, szer­kezete megkönnyíti a tájéko­zódást. A bel- és külpoliti­kai tudósítás, a riportok, a napi hírek, a közgazdasági és kulturális beszámolók, a tudomány és technika, a sport — általában egy cso­portban találhatók, többnyi­re állandó helyükön. Az új­ság akor jó, ha az olvasó ér­dekeset, újat, hasznosat talál benne. E. R. A viszketés néha valóság­gal meg kínoz bennünket, s ezért leginkább a bőrünket okoljuk. A bőr viszketése azonban ritkán önálló beteg­ség. (Rendszerint valamilyen más betegséghez kapcsoló­dik és így a bőrön nem lát­szik semmilyen elváltozás.) A viszketés a bőr, vagy egyes nyálkahártyák legfelső hám­rétegében keletkező izgalom. Egyes kutatók szerint a ta­pintóidegek végkészülékeiben kell keresni az okát. Mások a fájdalomérző idegvégké­szülékek folyamatának tart­ják, de olyan kutató is akad, aid a kétféle idegvég­készülék létezését ig vitatja oés egy harmadik izgalmára gyanakszik. A folyamat az­zal kezdődik, hogy a végké­szülék igen kicsi — mond­hatni ingerküszöb alatti — ingerülete a gerincvelőn át az agykéregbe jut, ahol tu­datossá ég tárolhatóvá válik. A viszketés helyét, tehát az ember mindig pontosan meg tudja jelölni. Mi indíthatja meg ezt a folyamatot, helyesebben: hol keressük azt az elvál­tozást, ami ezt a sorozatot megindítja? Néha valóban a bőrön — még helyesebben — a bőr­ben. Ilyenkor a bőrélőskö­dők — a szúnyog, a bolha, a poloska, a tetű, a rühatka, — csípése, marása, vagy a bőrgomba okozta ártalom, esetleg egyes bőrbetegségek mint az ótvar, a bőrfertőzés, vagy a kiütéssel járó fertőző- betegségek — pl.: vörheny, kanyaró, bárányhimlő — okozzák. A helyi érzékenység egyes esetekben túlérzékenységhez, allergiához vezethet. Aller­giás alapokon viszketést Okozhat az ekcéma, a szap­panok illatosító anyagai, bi­zonyos bőrápolőszerek, oldó és mosó vegyianyagok, ame­lyeknek a hatását ipari, vagy háztartási ártalomnak nevez­zük Az allergiás viszketések közé sorolható — de már nem helyi, hanem általános — a csalánkiütés, valamint egyes gyógyszerek — jód, bróm, szalicil, kokain, stb. — és néhány étel — tej, tojás, eper, stb. — okozta viszke­tés. Idős korban a viszketés oka a bőr kiszáradása, — amelynek létrejöttében — ugyancsak szerepe van a túl­érzékenységnek. Ugyancsak helyi ok — vérkeriíngési za­var- — idézi elő a visszértá­gulatok, lábszárfekély- és az aranyér viszketését. Sajnos, sok esetben egyes belgyógyászati betegségek­ben kereshető a viszketés oka: cukorbaj, emésztési-, gyomor- és bélzavarok, májbetegsé­gek, vesebaj, sárgaság, eset­leg vérképző, vagy belsőel- választású mirigyrendszer betegségei. Általános viszke­tés okozói: a nemi hormonok zavarai, egyes idegbetegségek és az általános idegtúlfeszí- tettség is. Mi a viszketés gyógyításá­nak, megelőzésének módja? A gyógyítás első lépése az ok megkeresése és felszámo­lása. Helyi esetben az élős­ködők eltávolítása, a zavar megszüntetése, a bőrgyógyá­szati szakkezelés. Ha belgyó­gyászati rendellenesség okoz­za, akkor a betegség megr gyógyítása, vagy enyhítése a feladat. Ezzel együtt jár a beteg megnyugtatása, ideg- rendszeri egyensúlyának helyreállítása. A viszketés megelőzésének egyik legcélravezetőbb mód­ja a rendszeres, gondos tisz­tálkodás, a bőr ápolása, élet­tartamának és egészségi egyensúlyának megtartása. Idősebb korban ehhez hoz­zátartozik a bőr kiszára­dását megakadályozó úgy­nevezett hidratáló és zsíro­zó kenőcsök használata. Csak még egyet jegyez­zünk meg: a viszketés tujal- donképpen védekező folya­mat és azt jelzi, hogy a bőrt, vagy a nyálkahártyát olyan hatás éri, ami ártal­massá lehet. Ha ezt tudjuk, akkor ügyelhetünk arra, — hogy ez az „egészséges" visz­ketés sohase váljék kóros, kínzó viszketéssé. Dr. Buga László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents