Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M6& november 29. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Párizs is aggódik a közel-keleti helyzet feszültsége miatt Ez az egyik oka annak, hogy Pompidou elnök megbízásából Kairóba utazik Bettencourt miniszter. Látogatása azt jelzi, hogy a francia kormány egyrészt személyes csatornán át és részletesein kívánja kifejteni Párizs álláspontját. (Amely egyébként, lényegét illetően azonos a hat szocialista ország — a minap közös nyilatkozatban kifejtett — állásfoglalá­sával, vagyis Franciaország is a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján képzeli el a rendezést. Másrészt a francia kormányt közelebbről és részletesen ér­dekli az EAK álláspontja is — ennék meghallgatása Bet­tencourt útjának másik fő célja. Kairó komoly jelentőséget tulajdonít e látogatásnak, amit az is bizonyít, hogy Bettencourt-ot Riad külügyminisz­teren és Favzin, az elnök külpolitikai tanácsadóján, vala­mint Fajek tájékoztatás és oktatásügyi miniszteren kívül Nasszer elnök is fogadja majd. Remélhető, hogy a francia—egyiptomi közeledés ás közvetlen, véleménycsere egy kis lépéssel talán segíti előbbre vinni a közel-keleti helyzet megoldását. Egyébként az egyip­tomi sajtó pénteken közölte a hat szocialista ország nyilat­kozatát és hangsúlyozta, hogy a baráti szocialista országok teljes támogatást nyújtanak az arab népeknek. Jelentős esemény vdt a napnak az NSZK csatlakozása az atomsorompó-egyezményhez. Csaknem három évig húz- ta-halasztotta az előző bonná rezsim az aláírást —, a ke­reszténydemokraták a végtelenségig szerették volna elodázni a dolgot, mert Kiesinger és Strauss élesen szembeszegültek az egyezménnyel. A pénteki aláírás kétségtelenül az új Brandt—Scheel kormány sikere és bizonyos mértékig jó­szándékának is bizonyítéka, habár szépséghibának könyvel­hetjük el, hogy a szerződés ratifikálásával még Ők is várni akarnak, mert úgymond az ellenőrzés kérdésében még nem jött létre megegyezés. Mindamellett, miiként ezt moszkvai politikai körök megállapítják, az atomsorompó szerződé­sen levő nyugatnémet aláírásnak pozitív szerepe lehet ab­ban is, hogy álláspontjuk felülvizsgálatára késztetheti azoikat a tőkés országokat, amelyek eddig különféle okokra hivat­kozva vonakodtak csatlakozni az atomstop-szerződéshez. Gordon, Bean és Conrad, aar Apollo—12 asztronautái, a Hornét fedélzetén, a mozgó karantén ablakán keresztül tájékoztatót tartanak űrutazásukról, CTelefote —- ÄP—MTI—KSt Államosítás Dé!-3emenben A Dd-jemetti Népi Köz­társaság elnöki tanácsa csü­törtökön. rendeletéit hozott, amelyneb értelmében az or­szágban működő összes kül­földi bankot és társaságot államosítják. A rendelet 36 idegen ké­reti levő céget érint, bele­értve 4 brit pénzintézetet és számos angol—amerikai olaj­társaságot. Seelim Rabía, az elnöki ta­Pénteken nagyjelentőségű diplomáciai esemény színhe­lye volt a szovjet külügymi­nisztérium Alekszej Tolsztoj utcai villája: Helmut Al- Urdt, az NSZK moszkvai nagykövete kormánya nevé­ben és megbízáséból aláírta az atomsorompó-szerződést, Ezzel a lépéssel az NSZK kö­telezettséget vállalt arra, — hogy nem állít elő és nem szerez be nukleáris fegyve­reket. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­oács elnöke bejefetweűte, hogy az országban új gazda­sági szervezetet hoznak lét­re, amely az állami szektort és a központi tervezést fogja irányítani. A szervezet fel­adata az — mondotta Rabia —, hogy előmozdítsa a honi termelőerők fejlődését és biztosítsa az alapokat egy átmeneti társadalom számá­ra, amely a szocializmus felé halad. zásáról szóló szerződést a Szovjetunió kezdeményezte. Az atomsorompó-szerződés megkötésére a Szovjetuniói az Egyesült Államok, vala­mint Anglia között tavaly júliusban került sor, s azóta több mint kilencven ország csatlakozott hozzá; a három említett nagyhatalom és még 21 állam — köztük hazánk is — már becikkelyezte a szerződést, amelynek érvény- belépéséhez 43 ország rati­fikációja szükséges. A Közel-Kelet hírei KAIRO A kairói lapok közük a hat szocialista ország nyilat­kozatát és hangsúlyozzák, hogy a baráti szocialista or­szágok teljes támogatást nyújtanak az arab népeknek igazságos harcukban. A lapok fő címei: A1 Ah- ram: „A hat szocialista or­szág kijelenti, nincs béke a közel-keleten izraeli vissza­vonulás nélkül. A1 Gumhu- rija: „Hat szocialista ország óva int a közel-keleti hely­zet élezésétől, A1 Akhbar: „A hat szoicalista ország le­szögezi, hogy Izrael és szö­vetségesei papírronggyá vál­toztatták a Biztonsági Tanács határozatát”. «■ AMMAN Jaszer Arafat, az El Fatah vezetője csütörtökön kijelen­tette, hogy a Palesztinái el­lenállók nem esnek még egy­szer abba a hibába, hogy — mint 1948-ban tették — el­fogadják a Biztonsági Tanács határozatát és leteszik a fegyvert. Arafat hangsúlyoz­ta — „A forradalom a végső győzelemig folytatódik”. Kémek Bulgáriában Nyugatnémet kémhálózatot lepleztek le a bolgár hatósá­gok a közelmúltban. Az ügy főszereplője Paul Johannes Reimitz, egy nyugatnémet ke­reskedelmi cég szófiai meg­bízottja, akiről kiderült, hogy kereskedelmi tevékenység he- lyett kémkedéssel foglalko­zott. Reimitz elsősorban gaz­dasági jellegű értesüléseket továbbított megbízóinak, a nyugatnémet hírszerzésnek. Az adatok megszerzésébe« se­gítséget kapott néhány hiva­talával visszaélő bolgár ál­lampolgártól, akik Reimitzzel együtt kerültek a szófiai bí­róság elé. AZ IRODAGÉPTECHNIKA VÄLLALAT FELVESZ férfi segédmunkást Jelentkezés a kirendeltségen, Szolnok, Ságvári krt. 33. Szerezzen örömet gyermekének! A TEMPÓ KSZ télapója megrendelésre házhoz megy. Igénybejelentés: Jászkürt u. 17. sz. Telefon: 12—322. Az NSZK is csatlakozott INDENFELÖ SANTIAGO A chilei kommunisták kongresszusán csütörtökön befejeződött a Központi Bi­zottság beszámolója feletti vita. A kongresszuson résztvevő szovjet pártküldöttség csü­törtökön Mihail Szolomencev, a Központi Bizottság titkára vezetésével megkoszorúzta Recabarren, a chilei munkás­mozgalom. kimagasló szemé­lyiségének emlékművét. TEHERÁN L. Svoboda csehszlovák köztársasági elnök, felesége és a kíséretükben'), levő sze­mélyiségek Iránban tett kőr­útjuk befejeztével pénteken délben visszaérkeztek a fő­városba. Teheránba. MOSZKVA A kubai forradalmi fegy­veres erők napja alkalmából kiállítás nyílt Moszkvában. Könyvek, újságok, fényképek mutatják be a kubai katonák hősiességét és bátorságát- Nagy figyelmet keltett a szovjet és a kubai fegyve­res erők hancj barátságát szemléltető anyag. KIEL A kiéli bíróság pénteken felmentette Heinz Schlechte volt SS őrmestert, akit 2000 belorussziai zsidó meggyilko­lásában való bűnrészesség vádjával állítottak bíróság elé. bíró azzal indokolta a felmentést, hogy Schlechte^ jóllehet tudott az elgázosítá- sokról, de nem azonosította magát velük. NANTÉRRE Pénteken a P&rizg melletti Nanterre-ben mintegy 100 diák elfoglalta a bölcsészkar hivatali épületeit és megaka­dályozta. hogy a dékán el­hagyja irodáját. A diákok az egyetemen uralkodó állapo­tok ellen tiltakoztak. GUAYAQUIL Az ecuadori, kormány ál­lamosította az All American. Cables and Radio amerikai részvénytársaságot, amely évenként körülbelül másfél millió dollár nyereséget vitt ki az országból. Az államosí­tott részvénytársaság az In­ternational Telephon and Telegraph Co. érdekeltségé­be tartozik. KUALA LUMPUR Az európai gazdasági kö­zösség — a 18 afrikai társult ország nyomására — elutasí­totta a Malaysia társulás iránti kérelmét — jelentették ki pénteken a malaysiai kor­mányhoz közel álló körökben. Kuala Lumpurban azonban még nem adták fel a re­ményt: megkísérlik kiharcol­ni a Közös Piaccal váló együttműködés más formáját. PÁRIZS Montpellierbem pénteken megkezdődött a gaulleista párt. az UDR országos taná­csának háromnapos ülése. A tanácsülésen beszámolók hangzottak el Franciaország nemzetközi hivatásáról, a francia állami rendszer és a kormánytöbbség problémái­ról, gazdasági és kulturális kérdésekről. A tanácskozás harmadik napján felszólal Chaban-Delmas miniszter-i el nök is. A NATO és az európai biztonság A VARSÓI Szerződés tag­államainak budapesti felhí­vása az európai biztonsági értekezletre és az ennek elő­készítését szolgáló prágai ér­tekezlet dokumentuma élén­ken foglalkoztatja a világ­sajtót. Tárgyalják, milyen mértékű lesz a részvétel az értekezleten, hogyan viszo­nyulnak az egyes országok a javasolt napirendhez. A Hel­sinkiben megtartandó össz­európai biztonsági értekez­letre szóló meghívást az euró­pai országok többsége pozití­van fogadta. A válaszok kö­zül néhány NATO ország ál­lásfoglalása még várat ma­gára. December végén ül ösz- sze a NATO hadügyminisz­tereinek tanácsa Brüsszel­ben, hogy határozzon ebben a kérdésben. Ezzel kapcso­latban idézünk a világsajtó néhány állásfoglalásiból. A kelet—nyugati kapcsola­tok problémáit illetően nem érdektelen utalni arra, hogy 1969 nyarán a Survey ameri­kai folyóirat idézte Henri Spaak volt NATO főtitkár szavait: „Amikor most a washing­toni szerződés 20. évforduló­ját ünnepeljük, az a véle­ményem. hogy Európában a béke bármilyen konszolidá­lása, a Szovjetunióhoz fűző­dd viszony bármilyen megja­vítása csakis a NATO-n ke­resztül érhető el,” Henry A.n Kissinger, Nixon elnök tanácsadója Az ameri­kai külpolitika című könyvé­ben, amelyből részleteket kö­zölt a Frankfurter Rund­schau. azt hangoztatta, hogy „A feszültség igazi enyhülése feltételezi a nyugati egysé­get.” Ugyanakkor hozzátette, hogy „a tárgyalásokon azok­ra a problémákra hell a fi­gyelmet összpontosítani, ame­lyek a békét veszélyeztetik. A napirenden az első hely a fegyverkezési verseny kor­látozását illeti.” „Egy páneurópai értekez­let összehívása és sikere vég­eredményben nemcsak a szovjetek magatartásától függ — hangoztatta a Le Monde. — A németek (NSZK) vagy elfogadják Strauss módsze­rét, azaz az erőpolitikát, vagy olyan politikát támogatnak majd, amely elveti az Euró­pa két részének közeledését illetően támasztott feltéte­leket.” „A nyugateurópai országok többsége — hangzik a Le Monde-ban, — tulajdonkép­pen már választott is. — A NATO tanácsa washingtoni ülése igen nagy fenntartá­sokkal fogadta a budapesti felhívást, viszont később a NATO miniszteri tanácsa már sokkal kedvezőbben rea­gált’. A Közös Piac országainak értekezletsorozata időszaká­ban sok szó esik a francia sajtóban Európáról. A Les Echos elemzi például Chaban Delmas-nak Strassbourg-ban a város felszabadulása hu­szonötödik évfordulóján el­mondott beszédét és kiemeli: ,.Franciaország kész minden energiájával az európai ügyet szolgálni. Az európai kon­strukció elsősorban két nagy nép megbékélésén, Franciaor­szág és Németország együtt­működésén és barátságán nyugszik Az európai konstrukció ilyen leszűkítését bírálja a L’Humanité. amikor „Milyen Európa"!” című belső vezér­cikkében hangsúlyozza: „Európa nem ér véget as Elbánál. Európáról szólva ® miniszterelnöknek elsődlege­sen kellett volna szólnia az olyannyira európai kérdésről, mint a földrész országainak minden megkülönböztetés nélkül legszélesebb körű envüttmüködése és a kollek­tív biztonság szervezetéről is. A miniszterelnök azonban meg sem említette az előké­születben lévő európai kon­ferenciát, jóllehet, ennek «tó európai együttműködés első lépéseként kell szolgálnia.” A budapesti felhívással elindított folyamait „olyan sebességgel halad előre, amely annak idején lehetet­lennek látszott, — állapította meg egy cikkében kissé fa­nyalogva az angol Daily Te­legraph. ,,A NATO egyetlen tagja sem utasította el az európai konferencia ötletét”, ugyanakkor a lap hozzáteszi,- hogy a brit kormány gya­nakvóbb, mint a legtöbb NATO-tagállam, attól is tart, hogy „olyan egyezmény jön létre, amely Oroszországot jobb hatalmi pozíciókhoz jut­tatja”. „A Szovjetunió számára már megnyitás előtt is meg­hozta a fő eredményeit az 1970-re összehívott európai biztonsági konferencia. — írta a Paris Jour-ban néhány nappal ezelőtt Tabeuis asz- szony, — ezek az eredmények maradandóak akkor is, ha a konferencia nem tudna össze­ülni. Erre azonban a jelek szerint már nem kell gon­dolni.” A cikkíró szerint „ki. emelkedőén fontos eredmény az. hogy a Német Szövetségi Köztársaság, amely hajlandó elkötelezettséget vállalni ar­ra, hogy lemond az erőszak ákalmazásáröl, hozzájárult ahhoz is, hogy minden or­szággal együtt legyen jelen.” Anti a napirendet illeti, —* mint azt a Le Monde meg­fogalmazta, — nyugati körök „kötelező menüt” akarnak az asztalra teríteni. „Azt szor­galmazzák, hogy valamennyi vitás problémát egyszerre fel­tálaljanak”. A PRAVDA brüsszeli tu­dósítója, mintegy összefogla­lóan értékeli az értekezlet összehívásának világvissz- hangjáit, amikor megállapít­ja, hogy „a nyugateurópai or­szágokban két szembenálló erő összecsapásának lehetünk tanúi. Az egyik oldalon as európai helyzet józan érté­kelői, a másik oldalon a ka­tonai tömbök politikájának hívei állanak. Bizonyos NATO körök, bár szavakban elismerik az összeurópai biz­tonsági értekezlet összehívá­sának lehetőségét, tetteikkel annak összehívását meg akar­ják akadályozni. Olyan fel­tételeket szabnak, amelyek eleve lehetetlenné tennék a biztonsági értekezlet ered­ményes kimenetelét. Ezek kö­zé tartozik például az a kö­vetelés, hogy az értekezlet napirendjén a megoldatlan európai problémák egész komplexuma szerepeljen, köztük olyan kérdések, ame­lyek rendezéséhez még nem értek meg a feltételek.” A nyugat-európai országok bé­két óhajtó erőinek még sók erőfeszítésére van szüksége ahhoz — mutat rá a Pravda cikkírója, hogy letörjék a reakciós körök ellenállását és elérjék az össz-európai biz­tonsági értekezlet összehívá­sát” ..Miközben az év vége felé közeledik, mindinkább növe­kedik n diplomáciai tevé­kenység” — írja a die Tat. — ..Egyidöben és párhuzamosan gyarapodnak a kontaktusok — teszi hozzá a svájci lap, — szűkebben Nyugat-Eurőoa or­szágai között és bővebben a nyuaat-kelet dinlnmáciai ki­bontakoztatásában”. A Szolnok 1: sz. Posta- hivatal HÍRLAP- KEZBESÍTÖKET vesz fel kb. 1200.— Ft-os bérrel, napi kb. 4 órás el­foglaltsággal és POSTAI KÉZBESÍTŐKET 1500.— Ft-os bérrel.— Jelentkezés a főnöki iro­dában.

Next

/
Thumbnails
Contents