Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

1969. november 27.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MIÉRT NEM TANÍT 1 Gondozójuk a tsz „KICSI“ MENT Varga Sándomé pedagógus vezetésével a tavalyi 13,5 kilóval szemben az idén fe­jenként 477 kiló vegyes hul­ladékot gyűjtöttek és adtak át a MÉH-nek. A MÉH Tröszt ezért a kunszentmár­toni iskola úttörőcsapatát hétezer forintos utalvánnyal jutalmazta. A díjat Dékány Gyula, a Szolnok—Heves me­gyei MÉH Vállalat képvise­lője adta át a tröszt vezér- igazgatójának megbízásából egy Ids ünnepségen az is­kolában. Bár a hulladékgyűjtő ver­seny szép díját az iskola út­törőcsapata kapta, felét. 3500 forintot a dicsőséget szerzett nyolc tanuló és Varga Sán- dorné pedagógus tanulmányi kirándulásra fordíthatja. nyugdíjukat egészítik ki rendszeresen jelentős kész­pénzzel, valamint természet- beniekkel, hanem szükség esetén gondoskodnak ápolá­sukról, környezetük tisztán­tartásáról, s a napi meleg ételükről. De máshol — és ma még nem kevés az ilyen tsz — összehasonl^hatatlanul többet költenek reprezentá­cióra, mint az öregek támo­gatására. A rendszeres anyagi támo­gatás a segítségnyújtás leg­fontosabb, de korántsem egyetlen formája. Az idős tsz-tagoknak sokat segíthe­tünk olyan látszólag apró figyelmességekkel is, ame­lyek forintban alig kifejez- hetők, mégis sokat jelente­nek — erkölcsi értelemben. Ilyen például az, ha a ve­zetőségi tagok — az elnö­köt is beleértve — néha-néha meglátogatják őket, megkér­dezik nincs-e valami ügyük- bajuk, amit könnyen elin­téz, akinek a tanácshoz be­szólni nem jelent különö­sebb fáradtságot. Idetartozik, hogy gondoskodjanak friss húsról, tejről az olyan egye­dülálló öregek számára is, akiknek nincs erejük ahhoz, hogy a boltba elmenjenek érte. A szociális ügyek felelősei sokat tudnának beszélni ar­ról, milyen jólesik az öre­geknek egy-egy időben bizto­sított fogat, amely az orvos­hoz beviszi őket. Milyen so­kat jelent egy kocsiderék szalma, a szalmazsák meg­töméséhez, vagy néhány ap­ró házkörüli munka elvég­zése — favágás, házfal ta- pasztás, a háztető megjaví­tása — amire egyedül már nem képesek, elfogyott az erejük. Külön kötelesség, amit elő­írni nem lehet ugyan, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában, hogy a szövetkezet arra illetékes vezetői ne sajnálják a fá­radtságot figyelemmel kísér­ni: miként törődnek szüleik­kel a maguk szárnyára bo- csájtott gyerekek. Figyel­meztessék azokat, akik er­re okot adnak, mivel tartoz­nak szüleiknek támogatás, gyermeki figyelmesség te­kintetében. Sajnos, hogy elég sok gyereket külön kell erre is emlékeztetni, de ne mu­lasszuk .el: a közösség fele­lősségérzete sokakat térített már jó útra. Mondjuk ki tehát ke­reken: a 'körülmények lehe­tővé, sőt szükségessé teszik, hogy az öregeknek gondozó­juk legyen a tsz. Ezt ígértük, nem is olyan régen. Márpe­dig az ígéretekről nerp illik megfeledkezni. K. I. Az utóbbi hetekben a saj­tóban. és azon kívül is. sok szó esett arról, hogy a pe­dagógusok tömegesen hagy­ják ott az iskolát, és más pályán helyezkednek él. A közölt számadatok valóban riasztóak. A legtöbb cikk író- ja_ azonban a nagy számok bűvöletében nem vizsgálta meg. hogy mit rejtenek ezek a számok, milyen valóságos mozgás kifejezői. Anélkül, hogy kisebbíteni próbálnánk a ténylegesen meglevő nehézségeket, elő- rebocsáthatjuk. hogy a peda­gógusok pályaválasztásáról szóló adatcár önmagukban nem jelzik pontosan a leját­szódó folyamatot. Szolnok megyében 1968. október 1. és 1969. október 1 között pontosan kilencven pedagógos hagyta ott az is­kolát A kilencven pedagó­gus közül hetvenhetén álta­lános iskolában, tizenhár­mán középiskolában taní­tottak. Ha azonban megvizsgáljuk az eltávozás konkrét körül­ményeit. a kép módosul. Pél­dául a kunszentmártoni já­rásban a jelzett időszakban kilenc általános iskolai peda­gógus ment él a pályáról. Közülük hármat elbocsátot­tak, három pedagógus szer­ződését nem hosszabbították meg. s csupán hárman men­tek él önként, ők azonban a tanácsi apparátusba kerültek át. vagyis megmaradtak a művelődésügy területén, A jászberényi járásban nyolcán mentek él a peda­gógus pályáról. Három szer­ződést szintén nem hosszab­bítottak meg. az önként el­távozok öten vannak. Néhá- nyan átmentek a tanácshoz, és olyan eset Is előfordult, hogy az önként kilépő pe­dagógus máshol ismét tanít. A tizenhárom eltávozott középiskolai tanár közül is csak nyolcán mentek önként A pályaváltoztatás okai rendkívül sokrétűek. Bár az egyéni körülmények a dön­tőek. néhány iellemző eset bemutatásával az általános okok is kimutathatók. Czaga László egy éve a szolnoki Verseghy könyvtár­ban dolgozik. Korábban Kecskeméten általános isko­lában tanított, majdnem tíz ét'ig. Magyar-történelem sza­kos. — Korábban !s vonzott a könyvtári munka, ezért 1965- ben beiratkoztam könyvtár szakra. Levelező tagozaton végeztem. Az iskolában is én kezeltem a könyvtárat. Anya­gilag nem sok előnnyel járt, hogy átjöttem erre a pályá­ra. körülbelül száz forinttal keresek többet. Nem ez volt a legfontosabb ok. Idegileg kimerített az iskolai munka. Egy barátom már korábban elment a pedagógus pályáról könyvtárosnak, ő is bizta­tott dicsérte ezt a munkát. A szüleim Kisújszálláson laknak, hozzájuk is köze­lebb kerültem. De a legfon­tosabb. hogy az egyéniségem­nek jobban megfelel ez a munka. Nyugodtabb, ki­egyensúlyozottabb lettem. Munkámmal, beosztásommal meg vagyok elégedve, úgy érzem, helyes volt a válasz­tásom. ■& * Dr. Pál Ágnes egy szol­noki. általános iskolában ta­nított, három évig volt pe­dagógus. Biológia—fölrajz szakos. 1965-ben végzett a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen. Jelenleg Szolnokon, a TIT Szolnok városi és járási titkára. — Gyermekkorom óta ta­nárnak készültem. Az egye­tem elvégzése után általá­ros iskolában kezdtem dol­gozni. Egyszer kérvényeztem ! özépiskolai állást, de a kér­vényemet helyhiány miatt ^utasították. A gyakorlóév- íven csak középiskolában ta­nítottam. utána szokatlan volt az általános iskola, Ne­hezen tudtam alkalmazkod­ni az ottani ; viszonyokhoz, mindig többet szerettem volna adni, mint. amennyit a tanterv megengedett. Például „illegálisan” megtanítottam a földtörténeti korszakokat. Ezt a vázlatot leragasztották a tanulók füzetében, hogy nyo­ma se maradjon. Az óraren­dem nagyon hézagos volt, reggeltől estig bent kellett lennem az iskolában. Most naponta nyolc órát dolgozom és több szabad időm van. Jutott idő doktori disszertá­cióm megírására és a vizs­gára való felkészülésre is. Mindenféle tudománnyal ta­lálkozom, de érdekel a zene, képzőművészet, irodalom is. Leginkább gazdaságföldrajzi előadásokat tartok, ez állan­dó továbbképzésre kénysze­rít. Sokat kell utaznom a já­rásban, de ezt szeretem, nem szívesen ülök órák hosszat egy helyben. Több a fizeté­sem, mint az iskolában volt, de nem azért jöttem el. Ez a munka többre kényszerít, de többet is ad. Elégedettebb vagyok & Horváth András 1966-ban végzett a jászberényi tanító­képzőben. Martfűn kezdett dolgozni, majd katona volt, összesen egy év és három hó­napig tanított. Idén augusz­tus óta a mentei műve',ődéH központban dolgozik, járási népművelési előadó. — Tizenkilenc község tar­tozik hozzám. Állandóan úton vagyok. Például egy­napi utam: délelőtt: Csata­szög. Hunyadfalva. Tisza- süly, délután: Rákócziiéivá, Eákócziújfalu, Martfű, Ti- szaföldvár. Szerettem az osztályomat, de ez a munka érdekesebb* Az utóbbi idők egyik leg­súlyosabb közúti balesete történt tegnap reggel Szolnok és Szajol között. Hat óra előtt pár perccel szálltak fel a Betonútépítő Vállalat dol­gozói, szolnoki munkásszállá­suk előtt a 7-es AKÖV YA 43—82 rendszámú leponyvá- zott tehergépkocsijára, me­lyet Kálmán Sándor 28 éves gépkocsivezető, szolnoki la­kos vezetett. A munkások Száj ólba igyekeztek a vasúti pálya építésére. Szolnok és Szajol között szembejött velük kerékpár­ján Koós Kálmán, aki Alcsi- szigetről munkahelyére, az ál­lami gazdaságba tartott. Öt igyekezett szabálytalanul' előzni Szőfcs Géza 24 éves gyáli lakos, aki a Belkeres­kedelmi Szállító Vállalat ÉG 22—73-as rendszámú pótko­csis tehergépkocsiját vezette: Az előzés nem sikerült, a pótkocsis tehergépkocsi el­ütötte a kerékpárost, majd összeütközött a munkásokat szállító tehergépkocsival is. változatosabb. Anyagilag jobb most a helyzetem, több mint nyolcszáz forinttal töb­bet keresek. Tanárként meg­élhetési gondjaim voltak, mivel Szolnokról jártam ki, a buszköltség 400 forint volt havonta. Itt kevesebb a szabad idő, de a munka kö­tetlenebb. Tarjám István tavaly' no­vember óta a KÖJAL-nál dolgozik. Debrecenben vé­gezte az egyetemet 1965- ben. Biológia—földrajz sza­kos. — Nem tanítok ugyan, de biológus maradtam. Ügy érzem, itt több lehetőségem van a szakmai továbbfejlő­désre. laboratóriumban dol­gozom. A veszélyességi pót­lékkal magasabb a fizeté­sem, mint korábban volt. de nem ez a’ legfontosabb. Az csábított, hogy itt kutató­munkát végezhetek. Rovar- tannal, a járványügyi szem­pontból számbajöhető rova­rokkal foglalkozunk. Most kísérletezünk egy új irtó anyaggal. Ha beválik, alkal­mazni fogiák az egész or­szágban. Többen dolgozunk egy-egy témán, vegyészek­kel, orvosakkal. Évente két- három publikációt is közre­ad az intézet a szakfolyóira­tokban. Azt szeretem a mostani munkámban, hogy a munka­köri kötelesség és a kutató­munka részben egybeesik, mondhatnám úgy is, a hasz­nosat . összeköthetem a kel­lemessel, B. A. A baleset következtében Kálmán Sándor kórháziba szállítás után meghalt, de súlyosan megsérült a mellette ülő Bakó József 55 éves mű­vezető is. A hátul ülő munkások kö­zül tizenkét sérülteit szállí­tottak a Szolnok megyei ta­nács kórházába, ötük álla­pota súlyos, de nem életve­szélyes. hét munkás csak könnyebben sérült meg. ☆ A szemtanúk elmondják; Szőke Sándor kunhegyest lakos: —1 Mentünk mint máskor... Aztán hirtelen olyasmit érez­tem, mint amikor a fronton légnyomás ért. Rövid időre elvesztettem az eszmélete­met. Mikor magamhoz tér­tem, az emberek jajgatását hallottam. Gorzás Sándor szintén kun- hegyest. Ö is könnyebben megsérült; — Az ütközés felőli olda­lon ültem középen. Beszél­gettünk, majd hirtelen azt Már keresik Parlament karácsonyfái át Az idén karácsonykor is megrendezik a Parlamentben a hagyományos fenyőfa-ün­nepséget. A budapesti úttörő elnökség megbízottai már most keresik azt a fenyőfái, amely főszereplője lesz majd az ünnepségnek. A feltételek meglehetősen szigorúak. Fontos például, hogy a fenyő 19 méternél le­hetőleg ne legyen magasabb, mert akkor kurtftatni kell. Ugyanakkor a 16 méternél alacsonyabb fa sem szép, mert túl kicsi és nem érvé­nyesül eléggé a kupolacsar­nokban. Csupán lucfenyő jö­het számításiba, mert az a legkönnyebb a fenyők közül, s a Beállítás szempontjából lényeges, hogy két és fél ton­nánál ne legyen nehezebb. Lényeges a törzs átmérője is: hogy beleférjen a szép talap­zatba, amelyben a tavalyi ka­rácsonyfa állt. Ha ezekkel az adottságokkal rendelkezik a fenyő, ezenfelül fontos kö­rülmény, hogy szép, arányos formája is legyen. A budapesti úttörő elnök­ség kiküldöttei már jártak a soproni erdőgazdaságban, ahonnan a tavalyi parimenti karácsonyfa származott, de az idén nem találtak min­den szempontból megfelelő fát. Most Sárospatakra utaz­nak, s ott keresik az alkal­mas fenyőt. vettük észre, hogy eltűnt a gépkocsink oldala. Nagy ív­ben kirepültünk az úttestre. Szerencsém volt, csak néhány jelentéktelen ütés ért — Mikor felálltam, két súlyosan sérült embert pillantottam meg a gépkocsi kerekei alatt. Felemeltük a kocsit, majd kivettük őket. Mi, akik bír­tuk magunkat a huszonöt közül, a mentésnél segédkez­tünk. A baleset után közvet­lenül az eső is rákezdte. — Dörgött, villámlott, még jég is esett. Félelmetes volt. Koós Kálmán, a kerékpá­ros agyrázkódással fekszik « kórházban. — Erős fény vágott a sze­membe. Majd hátul is villog­tatni kezdett valaki. Hátulról egy nagy ütés ért. Semmi másra nem emlékszem; ☆ A baleset okozóját Szőts Gézát, a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte fog­lalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés miatt. — p. b. — A legutóbbi Összesíté­sek adatai szerint az ország termelőszövetkezeti gazdasá­gai 346 ezer 500 nyugdíjas és járadékos tsz-tagot tar­tanak nyilván — ez az ossz taglétszámnak több mint 30 százaléka Az évről évre összegyűjtött adatokból azt is tudjuk, hogy ebben a szek­torban évenként 10—12 ez­ren öregszenek ki a mun­kából. Nem azt jelenti ez termé­szetesen, hogy ezek az em­berek most már egyáltalán nem dolgoznak. Az öregek valósággal kapaszkodnak a munkáért. Ha testi erejük engedi elvégzik azt is, amit a fiatalabbak végképp nem vállalnak. A fent említett 346 ezerből is többé-kevésbé rendszeres munkadíj-elszá- molásban részesültek 114 ez­ren az elmúlt év folyamán. Ilyenformán 232 ezer azok­nak a száma, akik a közös tevékenységben gyakorlatilag nem vesznek részt, vagyis tsz-enként átlagban 75—80 idős ember csaknem egyedü­li jövedelme a nyugdíj vagy a járadék. S inkább ez utóbbi, hiszen a nyugdíjjo­gosultsághoz szükséges időt az öregek többsége még nem tudta megszerezni. Sokan a felelősséget úgy próbálják elaltatni maguk­ban, hogy az öregek a já­radék vagy a nyugdíj mellett földjáradékot is kapnak, s emellett a háztájiból szár­mazó jövedelmük is számot­tevő. Sajnos azonban a gya­korlat azt mutatja, hogy a földjáradék összegét nagy­részt felemészti a háztáji megművelésének költsége. Ha pedig ehhez hozzászámítjuk, hogy a háztájiban többnyire csak kukoricát termelnek — kiderül, hogy az öregek ösz- szes jövedelme általában nem éri el a munkaképes dolgozó tsz-tagok jövedelmé­nek egyötödét. Azok az öregek, akik ilyen arányú megélhetési gondok­kal küzdenek, jogosan vetik fel, hogy több támogatást érdemelnének a szövetkezet­től, már csak azért is, mert a járadék felemelése állami úton nem lehetséges. A já­radék összege pedig a ter­melőszövetkezet rendszeres támogatása nélkül nem elég a megélhetésre. Ezt az egyébként teljesen logikus konzekvenciát a kö­zös gazdaságok többsége ma még nem vonta le. Vannak ugyan jó példák: helyenként megvalósult, hogy a tsz min­den hónapban kiegészíti a járadék összegét egy—két­száz forinttal. Néhány tsz ennél is tovább ment: tar­tási szerződéseket kötöttek hozzátartozó nélküli idős tagjaikkal és ennek alapján nemcsak járadékukat, vagy KEVÉS SOKRA Tegnap délelőtt 11 órakor Kunszentaártonban a Má­tyás király úti általános is­kolában került sor a Magyar Ű ttörök Szövetsége Országos Elnöiksége és a MÉH Tröszt által hirdetett idei hulladék­gyűjtő verseny egyik első dí- j árnak átadására. A kungyalu-alsói alsótago- zatos iskola — melyet idő­közben megszüntettek és a Mátyás király úti iskolához csatoltak, — a kétszáz tanuló alatti iskolák kategóriájában országos első helyezést ért el. A verseny legfőbb követel­ménye az egy diákra jutó halladékmeranyiség tavalyi­hoz viszonyított emelkedése volt. A nagy közösségbe beke­rült parányi iskola tanulói, a mindössze nyolc alsós, Az időjárás viszontagsá­gainak ellenálló, vörös grá­nitburkolatot kap Budapesten a Felvonulási téren lévő Lenin-szobor pilonja és posz- tamense. Ez az oka annak, hogy a közelmúltban áll­ványzattal vették körül a szobor hátteréül szolgáló óriási felkiáltójelet és beke­rítették a térnek a szobor körüli szakaszát, Sínen mozgatható melegágy: üvegházat készít a karcagi általános szerelő vállalat a karcagi Béke Tsz berekfürdői kertészetében. Az első áttelepíthető üvegház rövidesen elkészül Súlyos közúti baleset Szolnok és Szajol között Egy halott, tizennégy sérült Vörös gránit-burkolatot kap a Lenin szobor pilonja

Next

/
Thumbnails
Contents