Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
1969. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ahol a jövő pékjei tanulnak „Mindenhol jó, de legjobb otthon ” Többszáz munkavállaló jelentkezését várják a kisújszállási gyáregységek A sdence-fiction, röviden SCX-FI, vagyis a tudományos-fantasztikus irodalom és a „már majdnem” gondolkodni tudó gépek, a computerek közel állnak egymáshoz. Hiszen a majd-minden- re felhasználható robotok a fantasztikus irodalom kedvenc szereplői, s a nagyteljesítményű, programozható számítógépek ma már nagyszámban létező változatai tulajdonképpen szintén robotok. A héten ebben a témában hallhattunk két, nagyon különböző jellegű és értékű műsort. Az abszolút fegyver A játék a Marson folyik, ahol búsás haszon reményében három ember kutat a Mars-lakók rejtett fegyverraktára után. Mikor már kezükben a fegyver — mindegyikük egyedül szeretné birtokolni. Egymás kijátszását egy szellemes marsi gondolatolvasó gép is bonyolítja. de ezzel az egyetlen szerény ötlettel ki is merül a darab. Az a baj. hogy ma már minden novella, regény vagy éppen rádiójáték, ha a jövőben játszódik vagy fantasztikusnak tartja magát, egyben kiigényli (persze nem a mű. hanem a szerző!) a tudományos jelzőt is. Azok is. akiknek a tudományhoz nem sok közük van. mint ennek a Robert Shackley novellájából készült rádiójátéknak. Ha ugyanis lehámozzuk a „fantasztikus” elemeket. a marsi környezetet, a csodafegyverek meg sem magyarázott csodáját, akkor egy egyszerű és már nagyon jól ismert alaphelyzetet kapunk, mely nem hogy a jövőben. de a múlt bármely korszakában játszódhatna — mondjuk az aranyásók között (S megírták már sokam például Jack London, sokkal érdekf eszí többen, izgalmasabban.) Végül is nem az a baj, hogy bármikor játszódhatna — hiszen minden általános emberi probléma időtlen — hanem az, hogy jószándékú mondanivalója elsikkad, mert nem tud érdekfeszítő lenni. Ahol a műfajt úgy nevezik, hogy „tudományos” és pláne „fantasztikus”, akkor nagyon zavar. ha mindkettő hiányzik. Nem véletlen, hogy a legjobb SCF-FI könyveket azok a tudósok írják, akiknek polgári foglalkozásuk fizikus, csillagász, matematikus. Mert ha természettudományos ismeretekkel megalapozottan gondolkodó agyvelő engedi szabaddá „reális” fantáziáját — az valóban fantasztikus. és ott remeg benne a majdani megvalósíthatóság izgalma. Ezt tapasztalhatjuk a Kossuth rádió Meddig gép — mettől „csak" ember rímű műsorában.- Az egymással vitatkozó tudósok beszélgetése érdekes és változatos. És ami a legfőbb erénye — közérthető volt. Rengeteg gondolat, eszme- futtatás. lehetőség-latolgatás közben alakult ki a hallgatóban az a reális összefüggés-felismerés. hogy a gép segítője és szolgálója az embernek. lehet bizonyos vonatkozásban tökéletesebb is nála (például sokszáz- e^erszer gyorsabban számol), de égy ponton az ember gépi megközelítése elérhetetlennek látszik. Az ember értelmi és érzelmi lény egyszerre. A gépnek nincsenek önálló emóciói. A beszélgetést, látszólagos spontán jellege ellenére, határozott mederben tudta tartani a műsort az okosan ösz- szefogó szerkesztőriporter, dr. Eke Károly. *- trömböczky — Iskolában és tanműhelyben, elméletben és gyakorlatban tanulják a „Pesti Barnabás” Élelmiszeripari Szak- középiskolában és Szakmunkásképző Intézetben a kenyérsütés fortélyait a jövő pékjei. Ebben az iskolában 250, Pest, Veszprém, Fejér Az általános és a középiskolákban a téli szünidő december 22-én kezdődik és 1970. január 14-ig tart. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szeFurcsa társaság gyülekezett november 22-én a jászladá- nyi községi tanács egyik szobája előtt. Az egyik fiatalember fején véres gézturbán díszük, a másik szeme felett éppen csak behegedt a seb. Két csoportban álltak. Nem éppen barátságos pillantásokkal méregették egymást. A szolnoki rendőrkapitányság szabálysértési előadójára vártak, aki helyszíni tárgyaláson hallgatta meg őket. Pofon a falatozóban Elsőként ifj. Suki Rudolfot hallgatta ki Kovács Béla alezredes. — a fiatalember elbeszéléséből lassacskán kialakult a kép: tömegverekedés november 14-én Jászla- dányban, 3 felvonásban. Az indítékok nagyon messzire nyúlnak vissza. A verekedés a jászladányi vasútállomás falatozójában kezdődött. Suki Rudolfot Máthé József és Kállai Béla molesztálta. Suki Rudolf felesége a tűsarkú cipővel kelt férje védelmére. Máthé József kezében ékkor már bicska volt, s a lábbelit kikapva az asszony kezéből, késével széjjel hasította. A társaságot — látva, hogy valami készül — a kocsmáros kitessékelte a falatozóból.Ä Kondor-közi csata Akkor kezdődött az igazi baddelhadd. A két párt — Sukiék és Mátbéék — egymásnak estek. Mintha forgószél tarolta volna le a környéket. úgy nézett ki utánuk az utca. Kerítésléceket, eleven fá cskákat téptek ki, azzal hadakoztak. A harcba beavatkoztak a nők is. élen járt ifi. Suki Rudolfné, aki cipőjével osztogatott igazságot. A váltakozó szerencsével folyó küzdelem elhúzódott a megyei és fővárosi tanulót nevelnek. Megtanulják, mitől lesz ízletes a kenyér, gusztusos a péksütemény arany-barna a kalács. A tanulók már úgy készítik, sütik a kenyeret, ahogy azt „megírták”. Csak nehogy elfelejtsék, mire szakmunkások lesznek! rint a szünet előtti utolsó tanítási nap december 20, szombat lesz, a szünet utáni első pedig január 15., csütörtök. résztvevők utcája, a Kenderköz felé. Sukiék rokonuk házába vonultaik vissza. Máthé és Kállaiék szabályosan ostrom alá vették őket. Letépték a ház cserepeit, megrongálták a kerítést, ölre mentek a „védőikikel”. A rendőrség közbeavatkozása vetett véget a megújult tömegverekedésnek. (Tudósítónktól.) Kisújszálláson, és megyc- szerte is sok szó esik mostanában arról, hogy milyen szépen fejlődik, gyarapodik ez a város. Egyre gyakrabban lehet hallani ilyen és hasonló vélekedést: ha ezt az ütemet tartani tudjuk, néhány év múlva jelentős iparunk is lesz a mezőgazdaság mellett. Az elmúlt két-három év eredményei, s a városban folyó építő munka — igazolja ezt a véleményt. Üj, . - többszintes . lakóházak mellett még újabbnak, s még nagyobbnak az alapját ássák a gépek, felépült az ország legkorszerűbb téglagyára, több millió forint beruházással gyáregységet telepít a Gyógyászati Segédeszközök Gyára és a Férfi Fehérneműgyár, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A városban jelenleg 13 ezer ember él. A munka- viszonyban álló lakosság száma mintegy 6 ezer. Közülük azonban több mint háromszázan minden reggel vonatra ülnek, hogy a megye különböző pontjain levő munkahelyükre utazzanak. Az eddig alapvetően mező- gazdasági jellegű város nem tudott számukra megfelelő munkalehetőséget biztosítani. Velük, az ő problémáikkal foglalkoztak vasárnap délelőtt a városi tanács vb vezetői, részükre tartott tájékoztatót a városon belüli elhelyezkedés lehetőségeiről Ifj. Suki Rudolfot a szabálysértési előadó 1500 forint pénzbírsággal sújtotta, Suki Rudolfnét 300, id. Suki Rudolfot 400, Suki Árpádot pedig 800 forintra büntette. Máthé Józsefet 25 napi elzárással, Kállai Bélát 15 napi elzárással, a fiatalkorú K. E.-t 500 forintra büntette a szabálysértési előadó. Oláh Lajos vb elnök. S az ő helyzetüket véleményüket, sommázza a címnek választott szólás-mondás is. Mintegy kétszáz eljáró munkavállaló gyűlt össze a tanácsházán. Érdeklődve nézegették a szemléltető táblákat, melyekről az derül ki, hogy 1970 elején már háromszáz itthoni munkahely közül választhatnak azok, akik ma még naponta több órát vonatoznak. S ez a szám pár éven belül a többszörösére emelkedik. A tájékoztatót kérdések követték: hogyan történik majd a betanítás, hány műszakban dolgoznak az üzemek, milyen korúak jelentkezhetnek, lesz-e buszjárat, üzemi étkeztetés stb? A választ az ide települt gyáregységek központi telepeinek igazgatói adták meg. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának igazgatója elmondotta, hogy ők Budapesten képezik ki a törzsgárdát. Januárra huszonöt személy jelentkezését várják. Kereseti lehetőség — a betanítás után — 1800—2500 forint. Résztvettem egy üzemi tanácskozásán. A fő téma a gyár termékei minőségének romlása volt. Harmadszor történt, hogy a megrendelők nem vették át az ámít, — mert nem felélt meg a követelményeknek. Felfigyeltem egy sodró lendületű filippikákat tartó férfiúra, aki négyszer szólalt fel; újra és újra kemény- szavakkal bélyegezte meg a rossz minőséget. Megkérdeztem ki ez a férfi? Álltam, leültem. A gyár M meósa volt. Aki első osztályúra bélyegezte az árut. Még a felszólalása előtt... A záró mondata különösen tetszett: meg kell keresni a felelősöket. Beállít a „keresők” közé, hátha ott nem keresik... V X. barátom megkért, úgy írjam meg a cikket, hogy A fehérneműgyár vezér- igazgatója ismertette, hogy 1970. március elsején kezdik meg a munkát száznegyven dolgozóval, de júliusra már csaknem négyszáz személyt akarnak foglalkoztatni. Ok elsősorban nők jelentkezését várják. Itt a kereseti lehetőség 1200 1900 forint. Szót kért a többi igazgató is, ismertette üzemének igényeit, a várható keresetet, a munka körülményeit. Az érdekeltek elmenőben még egyszer végignézték a táblákat. Közéjük vegyülve próbáltam véleményüket megtudni. De keveset beszéltek. Mindenki számolt, latolgatott, töprengett. Egy biztos: a város gondoskodni kíván lakói életkörülményeinek javításáról. S a város vezetői — fáradozásaik után — joggal remélik: a következő hónapokban elsősorban azok állnak az új üzemek gépei mellé, akikért a gyáregységek ide települtek: a kisújszállásiak. azért az eredményei is kirajzolódjanak. II. barátom megkért, hogy a műsornak főleg erről meg erről a részéről írjak. III. barátom megkért, hogy ha róluk írok, nehogy előnytelen megvilágításba kerüljenek ám a dolgok, .......... X. barátom meg... nem folytatom, hanem inkább elmondom, hogy miért növesztettem hosszú hajat, miért járok csizmában és díszma- gyarbam, és hogy miért lóg széppengésű lant a nyakamban. Nos, azért, hogy ha már sokak igricnek, meg lantosnak tartják manapság az újságírót. akitől csak úgy meg lehet rendelni egy szép drít a jeles cselekedetekről, hát akkor igazán járhatok olyan szerelésben, mint Szondi két apród ja! De én inkább farmerben járok! — ti — így kell „mosdatni” a kenyeret December 22-én kezdődik az iskolákban a téli szünet Ezek a fadányi legények Helyszíni tárgyalás K. Gy* Horkolásgátló gumiszalag Üj horkolásgátló szerkenytű röppent fel a találmányok egére. Horkolásgátló... Chh! Háhotáznom kell. Ügy vagyok ezekkel a testi-lelki ficamainkat korrigálni hivatott találmányokkal, hogy nem hiszek bennük. Mint például a csodálatos hajnövesztő fluidumokban sem. Nem pedig azért, mert történelmi bizonyítékaim vannak rá. hogy — kár a benzinért. Nem olvastam még át részletesen az első magyarországi (latin nyelven írott) hírlapot, az 1705-ben megjelent Mercurius Hungaricus-t, de a nyakam tenném rá. hogy már abban is közöltek reklámhirdetést a „legújabb és legbiztosabb” hajnövesztőszerről. Gondolom, az akkori legkiválóbb grafikusművész a szöveg mellé alkotta a Fejedelem nemes profilját, hangsúlyozva persze a Mányoki-festményen is megcsodált omló hajzatot. Az ajánlás — vélem — így kezdődhetett: „Akarja, hogy fénylő kopaszságát ily dús hajék váltsa fel egy csapásra? Használja mindent megoldó oldatunkat!” Azért gyanítom mindezt, mert levéltári, könyvtári búvárkodásaim során — akadtak lényen kezembe a legkülönbözőbb nyelvű és korú sajtótermékek — az 1804-es hirlavban éppúgy a század „legcsodálatosabb találmányaként” hirdették a hajnövesztő szereket, mint a száz évvel későbbi újságokban, vagy a mostaniakban... Viszontag mind több a kopasz ember korunkban is. Így vagyunk a horkolásgátló módszerek, készülékek, testgyakorlatok feltalálásával is. Mióta az első ember arra riadt fel, hogy a másik hangosan horkol, ugyanúgy szive vágya valami ellenszer felfedezése, mint a kopaszok népes társadalmában a megbízható hajnövesztőszeré. S alighanem az az eddig örökéletűnek mutatkozó hadihelyzet, hogy a csücsögésnél hatásosabb horkolásriasztót aligha találtak ki. Ismerjük. ugye a módszert? Csak az újszülöttek kedvéért említjük: abból áll, hogy amikor társunk húzni kezdi a bőrt, akik jelen vagyunk, avagy felébredtünk a támadásra, becéző csücsögésbe kezdünk. Tapasztalhattuk, hogy rövid pillanatok múlva a horkoló embertárs csámcsogni. nyámmogni, cuppogatni kezd, mammog is hozzá, majd elhallgat. Mindaddig, míg újra nem horkol. S akkor jönnek nekünk azzal, hogy a Nürnbergben (NSZK) most megrendezett nemzetközi találmávy- és újdonsá akiállításon bemutatták a ..garantáltan meabízható” horko- lásnátlót. Nem más ez. mint egy fejgumiön. melynek közepét alkotója belül nem túlságosan kemény anyagból ugvan. de tüskésen bélelte ki. A ve^érmotivum vedig ehhez a kivitelhez az a régi megfigyelés, hogy a horkoló akkor horkol, ha alvás közben hátára fekszik. Namármost. Ez a fejre alkalmazható gumiöv mindaddig nem macerálja tulajdonosát, míg az egyik vagy másik oldalára fordulva veri be a szundit. Mihelyst azonban a hátára fekszik, az öv tüskéi enyhén szólva kellemetlenül birizgálják a koponya hátsó részét, mire a páciens felébred... Haha! Ez a feltaláló elmaradt egy brosúrával. Nem veszi észre, hogy az atomkor az alvás mechanikájában is forradalmi változást hozott. Nemcsak aludni, de horkolni is a televízió mellett tudunk legédesdedeb- ben. Márpedig ezt általában, — sőt zömmel — ültőhelyzetben produkáljuk. azaz nem hogy hanyatt nem fekszünk, de megszámlálhatatlan esetben előre kókadt fővel durmolunk. Még azt sem lehet mondani, hogy annyiunknak van speciális tévénéző fotelja, amelyben esetleg bekövetkezik a koponya hátsó részének találkozása a függőleges támlával... Ezek után mit kezdjünk azzal a tüskés fejövvel? Azt azért a feltaláló sem kívánhatja, hogy tévénézés előtt övezzük fel magunkat a tüskés gumiabronccsal, s tarkónk mögé az ing alá — mondjuk egy vasalódeszkát dugjunk, hogy mikor a tévéműsor alatt elaludván előre, vaav hátra dőlünk, a deszka által belénk nyomott tüskék felriasszanak bennünket horkolásunkból. Érmeidre nem a tüskés gumiöv a leamenhírhntóhh horkolás"á*ló a t°- vékésrülik előtt eirtlvó nézőn' k. Eovszervhb és biztosabb minél több alvásgátló műsor beiktatása. Tóth István rm Sipocz László Hogy mik vannak?!
