Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

1969. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ahol a jövő pékjei tanulnak „Mindenhol jó, de legjobb otthon ” Többszáz munkavállaló jelentkezését várják a kisújszállási gyáregységek A sdence-fiction, röviden SCX-FI, vagyis a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom és a „már majdnem” gondol­kodni tudó gépek, a compu­terek közel állnak egymás­hoz. Hiszen a majd-minden- re felhasználható robotok a fantasztikus irodalom ked­venc szereplői, s a nagytel­jesítményű, programozható számítógépek ma már nagy­számban létező változatai tu­lajdonképpen szintén robo­tok. A héten ebben a témá­ban hallhattunk két, nagyon különböző jellegű és értékű műsort. Az abszolút fegyver A játék a Marson folyik, ahol búsás haszon reményé­ben három ember kutat a Mars-lakók rejtett fegyver­raktára után. Mikor már ke­zükben a fegyver — mind­egyikük egyedül szeretné birtokolni. Egymás kijátszá­sát egy szellemes marsi gon­dolatolvasó gép is bonyolít­ja. de ezzel az egyetlen sze­rény ötlettel ki is merül a darab. Az a baj. hogy ma már minden novella, regény vagy éppen rádiójáték, ha a jö­vőben játszódik vagy fan­tasztikusnak tartja magát, egyben kiigényli (persze nem a mű. hanem a szerző!) a tudományos jelzőt is. Azok is. akiknek a tudományhoz nem sok közük van. mint ennek a Robert Shackley no­vellájából készült rádiójáték­nak. Ha ugyanis lehámoz­zuk a „fantasztikus” eleme­ket. a marsi környezetet, a csodafegyverek meg sem magyarázott csodáját, akkor egy egyszerű és már nagyon jól ismert alaphelyzetet ka­punk, mely nem hogy a jö­vőben. de a múlt bármely korszakában játszódhatna — mondjuk az aranyásók között (S megírták már so­kam például Jack London, sokkal érdekf eszí többen, iz­galmasabban.) Végül is nem az a baj, hogy bármikor ját­szódhatna — hiszen minden általános emberi probléma időtlen — hanem az, hogy jószándékú mondanivalója elsikkad, mert nem tud ér­dekfeszítő lenni. Ahol a mű­fajt úgy nevezik, hogy „tu­dományos” és pláne „fan­tasztikus”, akkor nagyon za­var. ha mindkettő hiányzik. Nem véletlen, hogy a leg­jobb SCF-FI könyveket azok a tudósok írják, akiknek pol­gári foglalkozásuk fizikus, csillagász, matematikus. Mert ha természettudományos is­meretekkel megalapozottan gondolkodó agyvelő engedi szabaddá „reális” fantáziá­ját — az valóban fantasz­tikus. és ott remeg benne a majdani megvalósíthatóság izgalma. Ezt tapasztalhatjuk a Kossuth rádió Meddig gép — mettől „csak" ember rímű műsorában.- Az egy­mással vitatkozó tudósok beszélgetése érdekes és vál­tozatos. És ami a legfőbb erénye — közérthető volt. Rengeteg gondolat, eszme- futtatás. lehetőség-latolgatás közben alakult ki a hallga­tóban az a reális összefüg­gés-felismerés. hogy a gép segítője és szolgálója az em­bernek. lehet bizonyos vo­natkozásban tökéletesebb is nála (például sokszáz- e^erszer gyorsabban számol), de égy ponton az em­ber gépi megközelítése elér­hetetlennek látszik. Az em­ber értelmi és érzelmi lény egyszerre. A gépnek nincse­nek önálló emóciói. A beszélgetést, látszólagos spontán jellege ellenére, ha­tározott mederben tudta tar­tani a műsort az okosan ösz- szefogó szerkesztőriporter, dr. Eke Károly. *- trömböczky — Iskolában és tanműhely­ben, elméletben és gyakor­latban tanulják a „Pesti Bar­nabás” Élelmiszeripari Szak- középiskolában és Szakmun­kásképző Intézetben a ke­nyérsütés fortélyait a jövő pékjei. Ebben az iskolában 250, Pest, Veszprém, Fejér Az általános és a középis­kolákban a téli szünidő de­cember 22-én kezdődik és 1970. január 14-ig tart. A Művelődésügyi Minisztérium­ban kapott tájékoztatás sze­Furcsa társaság gyülekezett november 22-én a jászladá- nyi községi tanács egyik szo­bája előtt. Az egyik fiatal­ember fején véres gézturbán díszük, a másik szeme felett éppen csak behegedt a seb. Két csoportban álltak. Nem éppen barátságos pillantá­sokkal méregették egymást. A szolnoki rendőrkapitány­ság szabálysértési előadójára vártak, aki helyszíni tárgya­láson hallgatta meg őket. Pofon a falatozóban Elsőként ifj. Suki Rudolfot hallgatta ki Kovács Béla al­ezredes. — a fiatalember elbeszéléséből lassacskán ki­alakult a kép: tömegvereke­dés november 14-én Jászla- dányban, 3 felvonásban. Az indítékok nagyon messzire nyúlnak vissza. A verekedés a jászladányi vasútállomás falatozójában kezdődött. Suki Rudolfot Máthé József és Kállai Béla molesztálta. Suki Rudolf fe­lesége a tűsarkú cipővel kelt férje védelmére. Máthé Jó­zsef kezében ékkor már bics­ka volt, s a lábbelit kikapva az asszony kezéből, késével széjjel hasította. A társasá­got — látva, hogy valami készül — a kocsmáros ki­tessékelte a falatozóból.­Ä Kondor-közi csata Akkor kezdődött az igazi baddelhadd. A két párt — Sukiék és Mátbéék — egy­másnak estek. Mintha forgó­szél tarolta volna le a kör­nyéket. úgy nézett ki utánuk az utca. Kerítésléceket, ele­ven fá cskákat téptek ki, az­zal hadakoztak. A harcba beavatkoztak a nők is. élen járt ifi. Suki Rudolfné, aki cipőjével osztogatott igazsá­got. A váltakozó szerencsével folyó küzdelem elhúzódott a megyei és fővárosi tanulót nevelnek. Megtanulják, mitől lesz íz­letes a kenyér, gusztusos a péksütemény arany-barna a kalács. A tanulók már úgy készítik, sütik a kenyeret, ahogy azt „megírták”. Csak nehogy elfelejtsék, mire szakmunkások lesznek! rint a szünet előtti utolsó ta­nítási nap december 20, szombat lesz, a szünet utáni első pedig január 15., csütör­tök. résztvevők utcája, a Kender­köz felé. Sukiék rokonuk há­zába vonultaik vissza. Máthé és Kállaiék szabályosan ost­rom alá vették őket. Letép­ték a ház cserepeit, megron­gálták a kerítést, ölre men­tek a „védőikikel”. A rendőr­ség közbeavatkozása vetett véget a megújult tömegvere­kedésnek. (Tudósítónktól.) Kisújszálláson, és megyc- szerte is sok szó esik mos­tanában arról, hogy milyen szépen fejlődik, gyarapodik ez a város. Egyre gyakrab­ban lehet hallani ilyen és hasonló vélekedést: ha ezt az ütemet tartani tudjuk, néhány év múlva jelentős iparunk is lesz a mezőgaz­daság mellett. Az elmúlt két-három év eredményei, s a városban folyó építő munka — igazolja ezt a véleményt. Üj, . - többszintes . lakóhá­zak mellett még újabbnak, s még nagyobbnak az alap­ját ássák a gépek, felépült az ország legkorszerűbb tég­lagyára, több millió forint beruházással gyáregységet te­lepít a Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára és a Férfi Fehérneműgyár, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A városban jelenleg 13 ezer ember él. A munka- viszonyban álló lakosság száma mintegy 6 ezer. Közülük azonban több mint háromszázan minden reggel vonatra ülnek, hogy a megye különböző pontjain levő munkahelyükre utazzanak. Az eddig alapvetően mező- gazdasági jellegű város nem tudott számukra megfelelő munkalehetőséget biztosítani. Velük, az ő problémáikkal foglalkoztak vasárnap dél­előtt a városi tanács vb ve­zetői, részükre tartott tájé­koztatót a városon belüli el­helyezkedés lehetőségeiről Ifj. Suki Rudolfot a sza­bálysértési előadó 1500 fo­rint pénzbírsággal sújtotta, Suki Rudolfnét 300, id. Suki Rudolfot 400, Suki Árpádot pedig 800 forintra büntette. Máthé Józsefet 25 napi el­zárással, Kállai Bélát 15 napi elzárással, a fiatalkorú K. E.-t 500 forintra büntette a szabálysértési előadó. Oláh Lajos vb elnök. S az ő helyzetüket véleményüket, sommázza a címnek válasz­tott szólás-mondás is. Mintegy kétszáz eljáró munkavállaló gyűlt össze a tanácsházán. Érdeklődve né­zegették a szemléltető táblá­kat, melyekről az derül ki, hogy 1970 elején már háromszáz itthoni munkahely közül választhatnak azok, akik ma még naponta több órát vonatoznak. S ez a szám pár éven belül a többszörösére emelkedik. A tájékoztatót kérdések követték: hogyan történik majd a betanítás, hány mű­szakban dolgoznak az üze­mek, milyen korúak jelent­kezhetnek, lesz-e buszjárat, üzemi étkeztetés stb? A vá­laszt az ide települt gyáregy­ségek központi telepeinek igazgatói adták meg. A Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­rának igazgatója elmondotta, hogy ők Budapesten képezik ki a törzsgárdát. Januárra huszonöt személy jelentkezé­sét várják. Kereseti lehető­ség — a betanítás után — 1800—2500 forint. Résztvettem egy üzemi ta­nácskozásán. A fő téma a gyár termékei minőségének romlása volt. Harmadszor történt, hogy a megrendelők nem vették át az ámít, — mert nem felélt meg a kö­vetelményeknek. Felfigyeltem egy sodró lendületű filippikákat tartó férfiúra, aki négyszer szólalt fel; újra és újra kemény- szavakkal bélyegezte meg a rossz minőséget. Megkérdeztem ki ez a férfi? Álltam, leültem. A gyár M meósa volt. Aki első osztá­lyúra bélyegezte az árut. Még a felszólalása előtt... A záró mondata különösen tetszett: meg kell keresni a felelősöket. Beállít a „keresők” közé, hátha ott nem keresik... V X. barátom megkért, úgy írjam meg a cikket, hogy A fehérneműgyár vezér- igazgatója ismertette, hogy 1970. március elsején kezdik meg a munkát száznegyven dolgozóval, de júliusra már csaknem négyszáz személyt akarnak foglalkoztatni. Ok elsősorban nők jelent­kezését várják. Itt a kereseti lehetőség 1200 1900 forint. Szót kért a többi igazgató is, ismertette üzemének igé­nyeit, a várható keresetet, a munka körülményeit. Az érdekeltek elmenőben még egyszer végignézték a táblákat. Közéjük vegyülve próbáltam véleményüket megtudni. De keveset beszél­tek. Mindenki számolt, latol­gatott, töprengett. Egy biztos: a város gondoskodni kíván lakói életkörülményeinek ja­vításáról. S a város vezetői — fáradozásaik után — jog­gal remélik: a következő hó­napokban elsősorban azok állnak az új üzemek gépei mellé, akikért a gyáregysé­gek ide települtek: a kisúj­szállásiak. azért az eredményei is ki­rajzolódjanak. II. barátom megkért, hogy a műsornak főleg erről meg erről a részéről írjak. III. barátom megkért, hogy ha róluk írok, nehogy előny­telen megvilágításba kerülje­nek ám a dolgok, .......... X. barátom meg... nem folytatom, hanem inkább el­mondom, hogy miért növesz­tettem hosszú hajat, miért járok csizmában és díszma- gyarbam, és hogy miért lóg széppengésű lant a nyakam­ban. Nos, azért, hogy ha már sokak igricnek, meg lantos­nak tartják manapság az új­ságírót. akitől csak úgy meg lehet rendelni egy szép drít a jeles cselekedetekről, hát ak­kor igazán járhatok olyan szerelésben, mint Szondi két apród ja! De én inkább farmerben járok! — ti — így kell „mosdatni” a kenyeret December 22-én kezdődik az iskolákban a téli szünet Ezek a fadányi legények Helyszíni tárgyalás K. Gy* Horkolásgátló gumiszalag Üj horkolásgátló szerkenytű röp­pent fel a találmányok egére. Hor­kolásgátló... Chh! Háhotáznom kell. Ügy vagyok ezekkel a testi-lelki fi­camainkat korrigálni hivatott talál­mányokkal, hogy nem hiszek ben­nük. Mint például a csodálatos haj­növesztő fluidumokban sem. Nem pedig azért, mert történelmi bizo­nyítékaim vannak rá. hogy — kár a benzinért. Nem olvastam még át részletesen az első magyarországi (latin nyel­ven írott) hírlapot, az 1705-ben megjelent Mercurius Hungaricus-t, de a nyakam tenném rá. hogy már abban is közöltek reklámhirdetést a „legújabb és legbiztosabb” haj­növesztőszerről. Gondolom, az ak­kori legkiválóbb grafikusművész a szöveg mellé alkotta a Fejedelem nemes profilját, hangsúlyozva per­sze a Mányoki-festményen is meg­csodált omló hajzatot. Az ajánlás — vélem — így kezdődhetett: „Akarja, hogy fénylő kopaszságát ily dús hajék váltsa fel egy csapás­ra? Használja mindent megoldó ol­datunkat!” Azért gyanítom mindezt, mert le­véltári, könyvtári búvárkodásaim so­rán — akadtak lényen kezembe a legkülönbözőbb nyelvű és korú saj­tótermékek — az 1804-es hirlavban éppúgy a század „legcsodálatosabb találmányaként” hirdették a hajnö­vesztő szereket, mint a száz évvel későbbi újságokban, vagy a mos­taniakban... Viszontag mind több a kopasz ember korunkban is. Így vagyunk a horkolásgátló mód­szerek, készülékek, testgyakorlatok feltalálásával is. Mióta az első em­ber arra riadt fel, hogy a másik hangosan horkol, ugyanúgy szive vágya valami ellenszer felfedezése, mint a kopaszok népes társadalmá­ban a megbízható hajnövesztőszeré. S alighanem az az eddig örökéletű­nek mutatkozó hadihelyzet, hogy a csücsögésnél hatásosabb hor­kolásriasztót aligha találtak ki. Is­merjük. ugye a módszert? Csak az újszülöttek kedvéért említjük: ab­ból áll, hogy amikor társunk húzni kezdi a bőrt, akik jelen vagyunk, avagy felébredtünk a támadásra, becéző csücsögésbe kezdünk. Ta­pasztalhattuk, hogy rövid pillanatok múlva a horkoló embertárs csám­csogni. nyámmogni, cuppogatni kezd, mammog is hozzá, majd elhallgat. Mindaddig, míg újra nem horkol. S akkor jönnek nekünk azzal, hogy a Nürnbergben (NSZK) most megrendezett nemzetközi találmávy- és újdonsá akiállításon bemutatták a ..garantáltan meabízható” horko- lásnátlót. Nem más ez. mint egy fejgumiön. melynek közepét alko­tója belül nem túlságosan kemény anyagból ugvan. de tüskésen bé­lelte ki. A ve^érmotivum vedig eh­hez a kivitelhez az a régi megfi­gyelés, hogy a horkoló akkor hor­kol, ha alvás közben hátára fek­szik. Namármost. Ez a fejre alkal­mazható gumiöv mindaddig nem macerálja tulajdonosát, míg az egyik vagy másik oldalára fordulva veri be a szundit. Mihelyst azonban a hátára fekszik, az öv tüskéi eny­hén szólva kellemetlenül birizgálják a koponya hátsó részét, mire a pá­ciens felébred... Haha! Ez a feltaláló elmaradt egy bro­súrával. Nem veszi észre, hogy az atomkor az alvás mechanikájában is forradalmi változást hozott. Nem­csak aludni, de horkolni is a tele­vízió mellett tudunk legédesdedeb- ben. Márpedig ezt általában, — sőt zömmel — ültőhelyzetben produ­káljuk. azaz nem hogy hanyatt nem fekszünk, de megszámlálhatat­lan esetben előre kókadt fővel dur­molunk. Még azt sem lehet mon­dani, hogy annyiunknak van spe­ciális tévénéző fotelja, amelyben esetleg bekövetkezik a koponya hát­só részének találkozása a függőle­ges támlával... Ezek után mit kezd­jünk azzal a tüskés fejövvel? Azt azért a feltaláló sem kíván­hatja, hogy tévénézés előtt övezzük fel magunkat a tüskés gumiab­ronccsal, s tarkónk mögé az ing alá — mondjuk egy vasalódeszkát dugjunk, hogy mikor a tévéműsor alatt elaludván előre, vaav hátra dőlünk, a deszka által belénk nyo­mott tüskék felriasszanak bennün­ket horkolásunkból. Érmeidre nem a tüskés gumiöv a leamenhírhntóhh horkolás"á*ló a t°- vékésrülik előtt eirtlvó nézőn' k. Eovszervhb és biztosabb minél több alvásgátló műsor beiktatása. Tóth István rm Sipocz László Hogy mik vannak?!

Next

/
Thumbnails
Contents