Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
1969. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Barátság és együttműködés Huss évvel ezelőtt, 1949. november 24-én alakult meg a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság. Ekkoriban a magyar népgazdaság éppen, hogy »kiheverte a háború súlyos pusztításait, s az ipar termelése elérte az 1938. évi szintet. A hatalomért folyó harc ekkor már eldőlt, szocialista államiságunk kialakult, így országunk a nagyarányú iparosítás és gazdaságfejlesztés küszöbén állt. A nyugati világ viszont még a normális árukapcsolatok fejlesztésétől is elzárkózott, s a gazdasági zsarolás eszközével, a hírhedt embargós politikával akarta a szocialista országokat térdre kényszeríteni. Nálunk mégis új üzemek, gyárak, iparágak, városok létesültek a Szovjetunió önzetlen segítségével. A fejlődés, bár sok lemondást, áldozatot kívánt és nem is volt mindig ellentmondásoktól mentes, végül is eredményes volt, elvezetett gazdaságunk műszaki-tudományos együttműködésünk mai állapotához. Az elvetett mag jó talajra került, kapcsolataink immár kölcsönössé váltak, mi is adunk és segíthetünk. Az elmúlt két évtizedben Magyarország 3500 műszaki dokumentációt kapott a Szovjetuniótól és viszonzásképpen 2500-at adott át. Hatezer magyar és 1600 szovjet szakember járt tanulmányúton a partnerországban. Az utóbbi időben a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés megélénkült, új formákat is öltött. A műszaki dokumentációk ingyenes cseréjén kívül lehetőség nyílt például az új eljárások, megoldások, li- cencek vásárlására. így az anyagi ösztönzés eszközeivel serkentik a tapasztalatot, dokumentációt átadó vállalatot a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés hatékonyságának növelésére. S a két ország minisztériumainak, országos hatóságainak együttműködését mindinkább kiegészítik a vállalatok, intézetek közvetlen kapcsolatai. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat cseréli ki közvetlen műszaki-tudományos tapasztalatait, s hangolja ösz- sze fejlesztő és kutató munkáját. Országaink internacionalista együttműködése mind mélyebb műszaki-gazdasági tartalommal telítődik. Valamikor úgy gondoltuk, hogy a szocialista országok gazdasági integrációja politikai-hatalmi síkon, a nemzetközi méretű központi tervezéssel valósul meg. Ma már nyilvánvaló, hogy a nemzeti gazdaságok irányításában végrehajtott reformok, az áru- és pénzkapcsolatok fejlesztése, a vállalati önállóság növelése a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is új megoldásokat kíván. Számtalanszor elmondtuk már ünnepi és köznapi alkalmakkor, hogy mit köszönhetünk a Szovjetunióval való együttműködésünknek. És mindannyiszor joggal, mert a magyar népgazdaság elemi létfeltételei közé tartoznak a szovjetunió nagyarányú nyersanyag- és energiaszállításai, valamint gép- és késztermék vásárlásai. Ám az előnyök és a haszon egyoldalú túlhangsúlyozása a kölcsönös érdekektől független internacionalista kapcsolatok látszatát keltve, különböző félreértésekre vezet. Mindenekelőtt csökkenti közvéleményünk és az illetékes vezetők felelősségérzetét. Korlátozza egyebek között a Szovjetunió nagy belső piacának megnyerésére, világszínvonal ú tudományos és technikai tapasztalataink átvételére irányuló erőfeszítéseket és kezdeményezéseket. Nem várhatjuk például nemzetközi szintű döntésektől vagy a KGST szakosítási ajánlásaitól termékeink kelendőségét a Szovjetunióban. Vállalataink nemzetközi méretű kezdeményezéseire, kockázatvállalására van szükség. Ahogy a Magyar Optikai Művek világszínvonalon kifejlesztette a szovjet számítóközpontokhoz, vezérlő és adatfeldolgozó kibernetikai rendszerekhez kapcsolódó úgynevezett perifériákat — amelyek adatokat táplálnak a memóriaegységbe, illetve az eredményeket leolvassák, a gépi jeleket lefordítják, s ezzel megvetette a negyedig ötéves terv egyik nagyszabású fejlesztési programjának alapját. Hazánk hasonló kezdeményezések révén 10 millió lakosával, szerény kutató-fejlesztő apparátusával bekapcsolódhat más, nagyhorderejű, nemzetközi összefogást igénylő műszakitudományos vállalkozásba. Erre asért van lehetőség, mert a Szovjetunió, mint gazdasági és műszaki tudományos világhatalom, .egyenrangú partnerének tekinti kis országunkat. S a proletár internacionalizmus, nemzeti önbecsülésünk azt követeli, hogy ismerjük fel az egyenjogúságra, az érdekközösségre alapított kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, tartalékokat. Merítsünk tehát bátrabban a világ első szociálisa hatalmának gazdag kincsestárából. A magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcsolatok elmélyítése, országaink kutatófejlesztő tevékenységének összehangolása, szellemi erőinek tervszerű munkamegosztása mindkét ország érdekeit szolgálja. Kovács József Egymillió forintos beruházással ötven személyes óvoda épül Tiszaroffon Mezőgazdasági szocialista brigádok vetélkedője A MEDOSZ elnöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium valamint az Országos Vízügyi Hivatal felhívása alapján megyénkben is megkezdődött a termelésben közvetlenül részt vevő szocialista brigádok vetélkedője. Eddig 102 brigád nevezett be a vetélkedőre, szakmaimódszertani bemutató vezeti be a versenyt, a mai napon pedig már 8 brigád méri ösz- sze erejét Tiszasülyön. A ci- bakházi gépjavító vállalat 29-én ad otthont a versenynek. Ezt követően Szolnok megyei és területi vetélkedő; lesz. s tavasszal dől el az országos helyezés sorsa. Új járási tanácsház épül Tiszafüreden A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói megkezdték a tiszafüredi járási tanács új székházának alapozlsát a régi gimnázium mellett, A tízmillió forintos beruházással létesülő, négyszin es új székház kiviteli terveit a megyei tanács tervezőirodáján Kovács József készítette Létszám, monopolhelyzet és termelékenység Beszélgetés a Tisza Cipőgyár párttitkárával Népgazdasági és vállalati szempontból egyaránt fontos témáról: a munka termelékenységének alakulásáról tanácskozott legutóbb Martfűn a Tisza Cipőgyár pártbizottsága. Miért nem nőtt a tervezett mértékben az idén sem az egy dolgozta okok kettőssége Fodor Sándorral, a pártbizottság titkárával összegeztük a minap e fontos tanácskozás megállapításait. Beszélgetésünkön jórészt a cipőgyári termelékenység alakulásának — a pártbizottsági ülésen feltárt — külső és belső okai kerültek szóba. Jelesül mindjárt az az önkritikus megállapítás, hogy az érvényben lévő munkaügyi, bérügyi szabályzók nem ösztönöztek a Tisza Cipőgyárban sem kellően a létszámmal való takarékosságra. — Termelési gondjainkat mi is javarészt létszámnöveléssel próbáltuk megoldani. Kisebb figyelmet szenteltünk Érzékeny veszteség — Az intenzív fejlődés műszaki, technikai bázisának megteremtése szempontjából anyagilag érzékeny veszteség érte vállalatunkat az egyik legnagyobb hazai megrendelőnk, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat tartós fizetés- képtelensége miatt. Nagy értékű szállításainkért ez a partnerünk hónapokon át nem fizetett, s ezáltal — a mi egyszámlánkon is jelentkezett pénzhiány következtében — az idei fejlesztési alapunknak mintegy 20 százalékát forgóalaphiányunk feltöltésére, illetve pótlására kellett fordítanunk. Egyötödével csökkent tehát a fejlesztési alapunk, ennyivel kisebb ősz- szeget költhetünk korszerűbb technológiák, — a munka termelékenységét fokozottan növelő — gépek beszerzésére. S ennek az áldatlan A monopol helyzet — Készbőr ellátásunkra, sajnos kizárólagos joggal, illetve lehetőséggel a Bőripari Vállalat hivatott. Senki mástól nem tudunk ez idő szerint sem kül-, sem belföldről készbőr anyagot beszerezni, lévén ez az egyedüli magyar bőrellátó cég, amelynek az ’mport joga is kizárólagos. zóra jutó termelés, mit kell tenni azért, hogy a múlt évihez képest csak 1,9 százalékot mutató fejlődés a jövőben nagyobb mértéket „öltsön” — e kérdésekre keresett választ a gyár politikai vezetőtestülete. eddig az intenzív fejlődést biztosító belső tartalékaink, műszaki, technikai lehetőségeink megteremtésére, hasznosítására, az ezzel kapcsolatos helyi feladatok felmérésére és elvégzésére. így summázta az említett tanácskozás lényegét Fodor elvtárs, majd az ülés jellemzésére hozzáfűzte: — A jelentés és a szóbeli kiegészítés vitájában felszólalók élesen külön választották azokat a tényezőket, amelyek rajtunk kívülről hatnak dolgaink alakulására — azoktól, amelyekért mi, gyári vezetők és munkások vagyunk felelősek. — tőlünk függetlenül adódott — körülménynek a kedvezőtlen hatását még jövőre, de alighanem két év múlva is érezni fógjuk. A gyárkapun kívülről eredő gondjaink jelentős részét az úgyszólván mindennap tapasztalt anyagellátási problémák jelentik. Nagyon sokféle anyagigényt támaszt — méretben, színben, minőségben és kivitelben is — az itteni cipőgyártás. Az egyik műhelyünk például a nagy lehetőségtől szinte fellelkesülten kezdett egy 18 ezer párás széria termelésébe, de mór az elején kedvét szegte az ott dolgozóknak, amint kiderült: több mint tízezer húzózár — zippzár — hiánya miatt „egyelőre” arról a szériáról másra kell átállniuk, sok-sok időveszteség, tervlemaradás árán, „füstbe ment” lelkesedéssel. átka Mi tehát külföldi bőrhöz sem juthatunk hozzá a Bőripari Vállalat közreműködése nélkül. Napirenden lévő problémáink jórészét is természetszerűleg csak e vállalat számlájára kell írnunk, mert nem teljesíti az elvállalt határidőre és minőségre, színre, kidolgozásra felvett rendeléseket. Miközben export jogával élve — a mi értesüléseink szerint — jelentős készbőr szállításokat végez, külföldre, újból és újból adós marad a hazai ellátásban vállalt kötelezettségeinek pontos teljesítésével. A Tisza Cipőgyárban adódó termelési zavarok, tervszerűtlen széria-leállások, ij- letve átállások gyakori előidézője ez a régóta panaszolt készbőr ellátási „egyeduralom”, a Bőripari Vállalatnak ez az import és export vonatkozásban is fenntartott monopolhelyzete. Hangsúlyozom : gyakori, de nem egyedüli ok, hiszen például a textília-ellátásunk sem problémamentes — fűzte hozzá Fodor elvtárs. Tudati konzervatizmus is van Ahhoz pedig, hogy a gyárkapun belüli nehézségeket is minél gyorsabban leküzd- hessük, hogy ennek révén elhárítsuk a munka termelékenységének itt jelentkező, gátló tényezőit, nagy értékű invesztációk mellett, s az anyagi ráfordításokkal egyidejűleg, bizonyos tudati, szemléletbeli konzervatiz- must is fel kell számolnunk. Egyes vezetőinknél, kétkezi dolgozóinknál azt tapasztaljuk ugyanis, hogy idegenkednek a korszerű technikától, az új gépek, fejlettebb technológiák alkalmazásától, olyan munkaszerzési eljárások, üzemviteli módosítások bevezetésétől, amelyek termelékenyebb munkához segítenék a műhelyt, miközben sokszor a munkafeltételeket is könnyítenék. E tudati konzervatizmus leküzdéséhez kitartó türelmes, nevelő, felvilágosító munkára van szükség Erre kötelezte pártbizottságunk mindazokat a kommunistákat, akik munkaposztjukon az átlagnál nagyobb felelősséggel tartoznak a gyári közvélemény formálásáért — fejezte be nyilatkozatát Fodor Sándor. M. I. Kormány- rendelet a személyt igazolványról A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a személyi igazolványról, valamint a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet, és ezzel kapcsolatban a belügyminiszter végrehajtási utasítása. A rendelet értelmében az ország területén állandó jelleggel tartózkodó minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár személyi igazolványt kap. Aki az igazolvány kiállítása alkalmával személyi adatait nem tudja az előírt, vagy más hitelt érdemlő okirattal igazolni, továbbá akinek a személyi igazolványa elveszett vagy megsemmisült, ideiglenes személyi igazolványt kap. A személyi igazolvány érvényességi idejét illetően a rendelkezés szerint a 18 éven aluliaknál az érvényességi idő négy, 18 és 25 év között hét, 25 és 50 év között tíz esztendő. Az 55 éven felüli személyeknél az érvényesség határidő nélküli. Az ideiglenesen kiállított személyi igazolvány érvényességi ideje legfeljebb egy év. A személyi igazolvány kiállítása, kicserélése és érvényességi idejének meghosszabbítása az illetékes rendőrkapitányság feladatkörébe tartozik. A 14 éves fiatalok első személyi igazolványát az iskola helye szerint illetékes rendőrkapitányság állítja ki és az iskola adja át. Az ideiglenes személyi igazolványt az ideiglenes lakóhely szerinti rendőrkapitányság is kiállíthatja — annak a részére, akinek személyi igazolványa elveszett, vagy megsemmisült. A végrehajtási utasítás a továbbiakban részletesen közli a személyi igazolvány kicserélésének és érvényesítésének módját. A lakcím bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban a rendelet egyebek között kimondja, hogy a lakcímet illetve annak megváltozz ős a be-, vagy kiköltözéskor, de legfeljebb az azt követő 48 órán belül be kell jelenteni. A lakcím bejelentésére kötelezett személy állandó lakhelyének fenntartása mellett egy ideiglenes lakcímet is bejelenthet. A kormányrendelet és a végrehajtási utasítás 1970. január elsejével lép életbe. /
