Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

1969. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Barátság és együttműködés Huss évvel ezelőtt, 1949. november 24-én ala­kult meg a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működési bizottság. Ekkori­ban a magyar népgazdaság éppen, hogy »kiheverte a há­ború súlyos pusztításait, s az ipar termelése elérte az 1938. évi szintet. A hatalo­mért folyó harc ekkor már eldőlt, szocialista államisá­gunk kialakult, így orszá­gunk a nagyarányú iparosí­tás és gazdaságfejlesztés küszöbén állt. A nyugati vi­lág viszont még a normális árukapcsolatok fejlesztésétől is elzárkózott, s a gazdasági zsarolás eszközével, a hír­hedt embargós politikával akarta a szocialista országo­kat térdre kényszeríteni. Ná­lunk mégis új üzemek, gyá­rak, iparágak, városok léte­sültek a Szovjetunió önzet­len segítségével. A fejlődés, bár sok lemon­dást, áldozatot kívánt és nem is volt mindig ellent­mondásoktól mentes, végül is eredményes volt, elvezetett gazdaságunk műszaki-tudo­mányos együttműködésünk mai állapotához. Az elvetett mag jó talajra került, kap­csolataink immár kölcsönös­sé váltak, mi is adunk és se­gíthetünk. Az elmúlt két év­tizedben Magyarország 3500 műszaki dokumentációt ka­pott a Szovjetuniótól és viszonzásképpen 2500-at adott át. Hatezer magyar és 1600 szovjet szakember járt tanulmányúton a partneror­szágban. Az utóbbi időben a ma­gyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködés meg­élénkült, új formákat is öl­tött. A műszaki dokumentá­ciók ingyenes cseréjén kívül lehetőség nyílt például az új eljárások, megoldások, li- cencek vásárlására. így az anyagi ösztönzés eszközeivel serkentik a tapasztalatot, dokumentációt átadó vállala­tot a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, az együttmű­ködés hatékonyságának növe­lésére. S a két ország mi­nisztériumainak, országos ha­tóságainak együttműködését mindinkább kiegészítik a vállalatok, intézetek közvet­len kapcsolatai. Jelenleg mintegy 300 magyar és szov­jet vállalat cseréli ki köz­vetlen műszaki-tudományos tapasztalatait, s hangolja ösz- sze fejlesztő és kutató mun­káját. Országaink internacionalis­ta együttműködése mind mé­lyebb műszaki-gazdasági tar­talommal telítődik. Valami­kor úgy gondoltuk, hogy a szocialista országok gazdasá­gi integrációja politikai-ha­talmi síkon, a nemzetközi méretű központi tervezéssel valósul meg. Ma már nyil­vánvaló, hogy a nemzeti gazdaságok irányításában végrehajtott reformok, az áru- és pénzkapcsolatok fej­lesztése, a vállalati önállóság növelése a szocialista nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokban is új megoldásokat kíván. Számtalanszor elmondtuk már ünnepi és köznapi alkal­makkor, hogy mit köszönhe­tünk a Szovjetunióval való együttműködésünknek. És mindannyiszor joggal, mert a magyar népgazdaság elemi létfeltételei közé tartoznak a szovjetunió nagyarányú nyersanyag- és energiaszál­lításai, valamint gép- és késztermék vásárlásai. Ám az előnyök és a haszon egy­oldalú túlhangsúlyozása a kölcsönös érdekektől függet­len internacionalista kap­csolatok látszatát keltve, kü­lönböző félreértésekre vezet. Mindenekelőtt csökkenti köz­véleményünk és az illeté­kes vezetők felelősségérzetét. Korlátozza egyebek között a Szovjetunió nagy belső pia­cának megnyerésére, világszín­vonal ú tudományos és tech­nikai tapasztalataink átvéte­lére irányuló erőfeszítéseket és kezdeményezéseket. Nem várhatjuk például nemzetközi szintű döntések­től vagy a KGST szakosítási ajánlásaitól termékeink ke­lendőségét a Szovjetunióban. Vállalataink nemzetközi mé­retű kezdeményezéseire, koc­kázatvállalására van szük­ség. Ahogy a Magyar Opti­kai Művek világszínvonalon kifejlesztette a szovjet szá­mítóközpontokhoz, vezérlő és adatfeldolgozó kibernetikai rendszerekhez kapcsolódó úgynevezett perifériákat — amelyek adatokat táplálnak a memóriaegységbe, illetve az eredményeket leolvassák, a gépi jeleket lefordítják, s ezzel megvetette a negye­dig ötéves terv egyik nagy­szabású fejlesztési program­jának alapját. Hazánk ha­sonló kezdeményezések ré­vén 10 millió lakosával, sze­rény kutató-fejlesztő appará­tusával bekapcsolódhat más, nagyhorderejű, nemzetközi összefogást igénylő műszaki­tudományos vállalkozásba. Erre asért van lehetőség, mert a Szovjetunió, mint gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos világhatalom, .egyenran­gú partnerének tekinti kis or­szágunkat. S a proletár in­ternacionalizmus, nemzeti önbecsülésünk azt követeli, hogy ismerjük fel az egyen­jogúságra, az érdekközös­ségre alapított kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetősé­geket, tartalékokat. Merít­sünk tehát bátrabban a vi­lág első szociálisa hatalmá­nak gazdag kincsestárából. A magyar—szovjet műszaki-tu­dományos kapcsolatok elmé­lyítése, országaink kutató­fejlesztő tevékenységének összehangolása, szellemi erő­inek tervszerű munkamegosz­tása mindkét ország érdekeit szolgálja. Kovács József Egymillió forintos beruházással ötven személyes óvoda épül Tiszaroffon Mezőgazdasági szocialista brigádok vetélkedője A MEDOSZ elnöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezé­si Minisztérium valamint az Országos Vízügyi Hi­vatal felhívása alapján me­gyénkben is megkezdődött a termelésben közvetlenül részt vevő szocialista brigádok ve­télkedője. Eddig 102 brigád nevezett be a vetélkedőre, szakmai­módszertani bemutató vezeti be a versenyt, a mai napon pedig már 8 brigád méri ösz- sze erejét Tiszasülyön. A ci- bakházi gépjavító vállalat 29-én ad otthont a verseny­nek. Ezt követően Szolnok megyei és területi vetélkedő; lesz. s tavasszal dől el az országos helyezés sorsa. Új járási tanácsház épül Tiszafüreden A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói megkezdték a tiszafüredi járási tanács új székházának alapozlsát a régi gimnázium mellett, A tízmillió forintos be­ruházással létesülő, négyszin es új székház kiviteli terveit a megyei tanács tervezőiro­dáján Kovács József készítette Létszám, monopolhelyzet és termelékenység Beszélgetés a Tisza Cipőgyár párttitkárával Népgazdasági és vállalati szempontból egyaránt fon­tos témáról: a munka ter­melékenységének alakulásá­ról tanácskozott legutóbb Martfűn a Tisza Cipőgyár pártbizottsága. Miért nem nőtt a tervezett mértékben az idén sem az egy dolgo­zta okok kettőssége Fodor Sándorral, a pártbi­zottság titkárával összegez­tük a minap e fontos tanács­kozás megállapításait. Be­szélgetésünkön jórészt a ci­pőgyári termelékenység ala­kulásának — a pártbizottsá­gi ülésen feltárt — külső és belső okai kerültek szóba. Jelesül mindjárt az az ön­kritikus megállapítás, hogy az érvényben lévő munka­ügyi, bérügyi szabályzók nem ösztönöztek a Tisza Cipő­gyárban sem kellően a lét­számmal való takarékosságra. — Termelési gondjainkat mi is javarészt létszámnöve­léssel próbáltuk megoldani. Kisebb figyelmet szenteltünk Érzékeny veszteség — Az intenzív fejlődés műszaki, technikai bázisának megteremtése szempontjából anyagilag érzékeny veszteség érte vállalatunkat az egyik legnagyobb hazai megrende­lőnk, a Cipőnagykereskedel­mi Vállalat tartós fizetés- képtelensége miatt. Nagy ér­tékű szállításainkért ez a partnerünk hónapokon át nem fizetett, s ezáltal — a mi egyszámlánkon is jelent­kezett pénzhiány következté­ben — az idei fejlesztési ala­punknak mintegy 20 százalé­kát forgóalaphiányunk feltöl­tésére, illetve pótlására kel­lett fordítanunk. Egyötödével csökkent tehát a fejlesztési alapunk, ennyivel kisebb ősz- szeget költhetünk korsze­rűbb technológiák, — a mun­ka termelékenységét fokozot­tan növelő — gépek beszer­zésére. S ennek az áldatlan A monopol helyzet — Készbőr ellátásunkra, sajnos kizárólagos joggal, il­letve lehetőséggel a Bőripari Vállalat hivatott. Senki más­tól nem tudunk ez idő sze­rint sem kül-, sem belföldről készbőr anyagot beszerezni, lévén ez az egyedüli magyar bőrellátó cég, amelynek az ’mport joga is kizárólagos. zóra jutó termelés, mit kell tenni azért, hogy a múlt évihez képest csak 1,9 szá­zalékot mutató fejlődés a jövőben nagyobb mértéket „öltsön” — e kérdésekre keresett választ a gyár po­litikai vezetőtestülete. eddig az intenzív fejlődést biztosító belső tartalékaink, műszaki, technikai lehetősé­geink megteremtésére, hasz­nosítására, az ezzel kapcso­latos helyi feladatok felmé­résére és elvégzésére. így summázta az említett tanács­kozás lényegét Fodor elvtárs, majd az ülés jellemzésére hozzáfűzte: — A jelentés és a szóbeli kiegészítés vitájá­ban felszólalók élesen külön választották azokat a ténye­zőket, amelyek rajtunk kí­vülről hatnak dolgaink ala­kulására — azoktól, amelye­kért mi, gyári vezetők és munkások vagyunk felelősek. — tőlünk függetlenül adó­dott — körülménynek a ked­vezőtlen hatását még jövőre, de alighanem két év múlva is érezni fógjuk. A gyárkapun kívülről ere­dő gondjaink jelentős részét az úgyszólván mindennap tapasztalt anyagellátási prob­lémák jelentik. Nagyon sok­féle anyagigényt támaszt — méretben, színben, minőség­ben és kivitelben is — az itteni cipőgyártás. Az egyik műhelyünk például a nagy lehetőségtől szinte fellelke­sülten kezdett egy 18 ezer párás széria termelésébe, de mór az elején kedvét szeg­te az ott dolgozóknak, amint kiderült: több mint tízezer húzózár — zippzár — hiánya miatt „egyelőre” arról a szé­riáról másra kell átállniuk, sok-sok időveszteség, tervle­maradás árán, „füstbe ment” lelkesedéssel. átka Mi tehát külföldi bőrhöz sem juthatunk hozzá a Bőripari Vállalat közreműködése nél­kül. Napirenden lévő problé­máink jórészét is természet­szerűleg csak e vállalat számlájára kell írnunk, mert nem teljesíti az elvállalt ha­táridőre és minőségre, szín­re, kidolgozásra felvett ren­deléseket. Miközben export jogával élve — a mi értesü­léseink szerint — jelentős készbőr szállításokat végez, külföldre, újból és újból adós marad a hazai ellátás­ban vállalt kötelezettségei­nek pontos teljesítésével. A Tisza Cipőgyárban adó­dó termelési zavarok, terv­szerűtlen széria-leállások, ij- letve átállások gyakori elő­idézője ez a régóta panaszolt készbőr ellátási „egyedura­lom”, a Bőripari Vállalatnak ez az import és export vo­natkozásban is fenntartott monopolhelyzete. Hangsúlyo­zom : gyakori, de nem egye­düli ok, hiszen például a textília-ellátásunk sem prob­lémamentes — fűzte hozzá Fodor elvtárs. Tudati konzervatizmus is van Ahhoz pedig, hogy a gyár­kapun belüli nehézségeket is minél gyorsabban leküzd- hessük, hogy ennek révén elhárítsuk a munka termelé­kenységének itt jelentkező, gátló tényezőit, nagy értékű invesztációk mellett, s az anyagi ráfordításokkal egy­idejűleg, bizonyos tudati, szemléletbeli konzervatiz- must is fel kell számolnunk. Egyes vezetőinknél, két­kezi dolgozóinknál azt ta­pasztaljuk ugyanis, hogy ide­genkednek a korszerű techni­kától, az új gépek, fejlettebb technológiák alkalmazásától, olyan munkaszerzési eljárá­sok, üzemviteli módosítások bevezetésétől, amelyek ter­melékenyebb munkához se­gítenék a műhelyt, miközben sokszor a munkafeltételeket is könnyítenék. E tudati konzervatizmus leküzdéséhez kitartó türel­mes, nevelő, felvilágosító munkára van szükség Erre kötelezte pártbizottságunk mindazokat a kommunistá­kat, akik munkaposztjukon az átlagnál nagyobb felelős­séggel tartoznak a gyári köz­vélemény formálásáért — fejezte be nyilatkozatát Fo­dor Sándor. M. I. Kormány- rendelet a személyt igazolványról A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent a személyi igazolványról, va­lamint a lakcím bejelentésé­ről és nyilvántartásáról szó­ló kormányrendelet, és ezzel kapcsolatban a belügymi­niszter végrehajtási utasí­tása. A rendelet értelmében az ország területén állandó jel­leggel tartózkodó minden 14. életévét betöltött magyar ál­lampolgár személyi igazol­ványt kap. Aki az igazolvány kiállítása alkalmával sze­mélyi adatait nem tudja az előírt, vagy más hitelt ér­demlő okirattal igazolni, to­vábbá akinek a személyi igazolványa elveszett vagy megsemmisült, ideiglenes személyi igazolványt kap. A személyi igazolvány ér­vényességi idejét illetően a rendelkezés szerint a 18 éven aluliaknál az érvényességi idő négy, 18 és 25 év között hét, 25 és 50 év között tíz esztendő. Az 55 éven felüli személyeknél az érvényesség határidő nélküli. Az ideigle­nesen kiállított személyi iga­zolvány érvényességi ideje legfeljebb egy év. A személyi igazolvány ki­állítása, kicserélése és ér­vényességi idejének meg­hosszabbítása az illetékes rendőrkapitányság feladat­körébe tartozik. A 14 éves fiatalok első személyi iga­zolványát az iskola helye szerint illetékes rendőrkapi­tányság állítja ki és az is­kola adja át. Az ideiglenes személyi igazolványt az ideiglenes lakóhely szerinti rendőrkapitányság is kiállít­hatja — annak a részére, akinek személyi igazolványa elveszett, vagy megsemmi­sült. A végrehajtási utasítás a továbbiakban részletesen közli a személyi igazolvány kicserélésének és érvényesí­tésének módját. A lakcím bejelentési kö­telezettséggel kapcsolatban a rendelet egyebek között ki­mondja, hogy a lakcímet il­letve annak megváltozz ős a be-, vagy kiköltözéskor, de legfeljebb az azt követő 48 órán belül be kell jelenteni. A lakcím bejelentésére köte­lezett személy állandó lak­helyének fenntartása mellett egy ideiglenes lakcímet is bejelenthet. A kormányrendelet és a végrehajtási utasítás 1970. január elsejével lép életbe. /

Next

/
Thumbnails
Contents