Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

Eszi, nem eszi • • • A VB NAPIRENDJÉN: a cukorgyár/ munkások helyzete A szolnoki Jólét élel­miszeráruházban a sütőipari vállalat termékein kívül egy magánkisiparos kenyerét is árusítják. Pontosabban nem azonkívül, hanem azzal együtt Naponta 6—9 mázsa fehérkenyeret szállít a pék a szövetkezeti áruházba, s mint annak vezetői elmond­ták; igen nagy keresletnek örvend. Szabályszerű üzletj tevé­kenységről van szó, akkor mi hát ebben az újságba kí­vánkozó? Egy olyan törek­vés megvalósulása, amelyről naponta beszélünk, írunk sürgetjük, de nem a legna­gyobb sikerrel. Tudniillik, a választékbővítés. A szolnoki fmszt bizonyára az vezette, hogy aki hozzájuk vevő szán­dékkal bemegy, az kenyér­ből is tudjon választani, s pénzéért a maga ízlésének megfelelő árut kaphasson. Bevalljuk, e példát csu­pán azért idéztük, hogy ebből kiindulva elmondjuk véle­ményünket az egyhangú pul­tokról. Arról, hogy a gazda­sági reformtól azt is re­méltük, nagyobb , lesz az árukínálat, az áruválaszték. Vannak cikkek, amelyekre ez áll s ismét vannak áru­féleségek, amelyekből még talán szűkült, szegényedett a készlet. November második felében járunk, a természet törvé­nyei szerint közeledik a tél. Máris nyakunkon a gyere­kek téli ruházatának meg­vétele. Történetesen a gyer­mekcsizmáké. Ügy lenne ter­mészetes: bemegy a szülő akármelyik ezt árusító üzlet­be, elmondja szándékát. Er­re az eladó több színű, több fazonú, több árváltozatú kis csizmát eléje tesz: tessék vá­lasztani. Ennek az ellenkezője igaz. Talán összesen két változatú gyermekesizmát láttunk eddig a szolnoki boltokban. Nem is a legjobb formájút, s nem is a legmegfelelőbb színűt, s még nem is minden nagyság­ban, A kedves vevő ilyen­kor körülbelül abban a hely­zetben van, mint mikor úgy kínálnak meg valakit ciga­rettával hogy a dobozból ki- . vesznek egy szálat és a markába nyomják. Nincs sok választása. Vagy felutazik a fővárosba, vagy eszi, nem eszi, nem kap mást alapon megvásárolja, amit elébe raktak. De még hány és hány ru­házati, élelmiszer, közszük­ségleti cikkre ugyanez a szegényes kínálat a jellemző. Vérmérséklet dolga is, ki ho­gyan nyugtázza. Abban azt hisszük, mindannyian egyek vagyunk: az okozza a vásár­lás igazi örömét ha a fél­retett, megspórolt pénzen a legmegfelelőbbet vehetjük, választhatjuk. Ez a fogyasz­tók demokráciája. Egyelőre többnyire óhaj, vágy, elképzelés. Ügy tűnik, a nagy forgalom — kis ha­szon tisztességes elve helyett inkább a kis forgalom — nagy haszon kényelmét vá­lasztja a kereskedelem. A szolnoki Jólét áruháznak is kevesebb és egyszerűbb a dolga, ha csupán egy cégtől, a sütőipari vállalattól ren­del és szállíttat. S az a baj. hogy mindez ma még a ke­reskedők hivatásérzetétől, lelkiismeretétól függ csupán. Magyarán szólva: nincs még megfelelő kqjnkurrencia, gaz­dasági kényszer. Sőt szem­beötlő, kirívó esetek vannak Emlékezetünk szerint évek­re visszamenően nem múlt még el tél, hogy a szolnoki TÜZÉP megfelelően és bő­séges választékban látta el tüzelőszerrel a város lakos­ságát. Mégis élüzem, kitün­tetett vállalat. Továbbmenően, nemcsak a TÜZÉP-ről szólva, hanem jó néhány vállalatról is, nehé­zen megy az ember fejébe, hogy fér össze a szegényes áruválaszték és a nagy nye­reséget osztó kereskedelmi, ipari cég létezése. A keres­kedelem ugyan szeret arra hivatkozni: kiszolgáltatott helyzetben van a monopo- lisztikus iparágak, ipari vál­lalatok gazdaság} kényszeré­ben. Holott a fordítottja is igaz. A kereskedelem na­gyon sokat tehet azért, hogy az áldatlan állapot mielőbb jóra változzon. Tudunk szol­noki üzletről, amelynek ve­zetőit nem elégítette ki az itteni nagykereskedelmi vál­lalat kínálata, és a szegedi, sőt a pécsi vállalat partne­rei is lettek.’ A jó érzékű kereske­dőktől, kereskedelmi veze­tőktől akaratuktól nagyon sok függ S azoktól, akik a kereskedelmi politikát ki­dolgozzák irányítják. Talál­janak olyan közgazdasági szabályozókat, amelyek a sok áruból, a bő választék­ból adódó nagy forgalomra ösztönzik 5, kereskedelmet. Avagy kényszerítik. Olyan­ra, amilyenre de szívesen rá­illesztenénk a szocialista jelzőt. A vásárlók érdekében. — borzák — A mintegy kilencszáz ál­landó és a több mint ötszáz idénymunkást foglalkoztató szolnoki cukorgyár dolgozói­nak szociális, kulturális, egészségügyi és munkavédel­mi helyzetéről tárgyalt teg­nap soronkövetkező ülésén többek között a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A napirend előadója Leelősi Kálmán az üzem igazgatója volt, Az ülésre készített írá­sos jelentés — mely a vita alapját képezte, s melyhez a megyei tanács vb illetékes szakosztályai kiegészítőt is adtak — az adott témát sok­oldalúan vizsgálta. Modem lakások, munkásszállás Az utóbbj időben szüzem­ben a termelési beruházások­kal egyidőben szociális jel­legű fejlesztések is megva­lósultak. Az elmúlt öt év­ben részben új beruházás­ként, részben meglévő épüle­tek átalakításával 51 lakást építettek. Az is igaz, hogy az üzem rekonstrukciója miatt meg kellett szüntetniük már meglévő lakást is, szám sze­rint huszonhármat. A gyár vezetői — kihasználva az Gondot. fordítanak a gyár­ban a munkások tisztálko­dási lehetőségeinek megte­remtésére is. Ä napokban helyezték üzembe a korsze­rű. négyszáztíz személyes központi öltözőt, fürdőt. — Ugyanakkor az üzemnek sa­ját kezelésben korszerű ter­málfürdője van, amelyet sa­ját erőből hoztak létre. Van a gyárban üzemi konyha, — régi lakásból alakították át —, de az túlzsúfolt, hiány­zik a korszerű húselőkészí­tő, a tálaló és így tovább. A tervek szerint a közelj évek­ben mintegy 6,5 millió fo­rintos költséggel, korszerű üzemi konyhát és éttermet építenek. Ebben az évben fél mil­lió forintos költséggel Siófo­kon üdülőt vásároltak, ame­lyet felszereltek csónakkal. A jelentésből, a szóbeli kiegészítésből is kiderült, hogy az üzemben több éve folyó rekonstrukció — mely a Magyar Cukoripar egyik legnagyobb ilyen munkája — mind termelési, mind mun­kavédelmi szempontból Euró­pa egyik legkorszerűbb cu­korgyárává teszi a szolnokit Ez a rekonstrukció egyéb­ként összesen mintegy egy- milliárd forintba kerül. Ez azonban a jövő. Milyen a je­lenlegi helyzet az üzemben szociális, kulturális, egészség- ügyi és munkavédelmi vo­natkozásban? szépülő új gazdaságirányítási rend­szer adta lehetőségeket — részben pénzzel, részben bon­tási anyaggal, fuvarral segí­tik a cukorgyári munkások lakásépítkezését. Az idén 160- jövőre 180 ezer forin­tot adnak lakásépítési hoz­zájárulásként. A negyedik ötéves tervben pedig — a programnak megfelelően — 51 új lakás épül a gyár la­kótelepén. különböző, játékokkal. Fő­ként családokat üdültetnek , ott. Mindemellett rendsze­resen bonyolítanak csere­üdüléseket NDK, csehszlo­vák és jugoszláv üzemekkel. Egészségügy és munkavédelem A szolnoki cukorgyárban 1948 óta működik'-üzemor­vosi rendelő, mely két éve körzeti rendelő is lett. Az orvosj rendelő korszerű, szük­séges felszereléséről a gyár gondoskodik. Néhány év alatt több mint százmillió forintot for­dítottak munkavédelmi beru­házásokra. így gépesítették a rakodást, korszerűsítették az erőművet stb. Mindezek el­lenére még mindig magas a gyárban a megtörtént balese­tek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok az idény­munkás a gyárban, másrészt a termeléssel egyidőben fo­lyik az üzem rekonstrukció­ja. A korszerűtlen munka­helyek sok baleseti veszélyt rejtenek magukban. A végrehajtó bizottság tagjai a vitában értékelték a jelentést. Nyíri Béla vb elnökhelyettes elmondta, hogy a gyárban — tapaszta­lata szerint is — megfelelően foglalkoznak a nyugdíjasok­kal, a csökkent munkaké­pességűeket megfelelő mun­kakörbe helyezik. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gyár vezetői nagyobb figyelmet fordítsanak a la­kásépítésekre, szervezzék jobban azokat. Csáki István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára felszólalásában hangsú­lyozta: mivel régi üzemről van szó, ez a gyár hátrányos helyzetben van az új üze­mekkel szemben. Az új gyá­rakban a szükséges munka- védelmi berendezések meg vannak. Itt a rekonstrukció­val együtt kell » hiányokat pótolni. Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke arra kérte az üzem vezetőit, te­gyenek többet azért, hogy a cukorgyári lakótelepen élők jobban kapcsolódjanak a vá­rosi közélethez. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke összefogla­lójában elisrperését fejezte kj az üzem vezetőinek dolgo­zóinak eredményes, jó mun­kájukért. A végrehajtó bi­zottság a vita utón a jelentést elfogadta. V. V. Ma: A szerkesztőség postájából Autó-motor Munkások és a művelődés Losonczi Pál Iszfahánban Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöki Taná­csának elnöke teheráni rezi­denciájáról tegnap délelőtt a Niavaran-palotába érkezett, ahol megkezdődtek a magyar —iráni tárgyalások. Délután Lceonczi Pál és kísérete megtekintette az Iráni Jeep-Műveket, majd visszahajtatott a szállásra, a Golestan-palotába. Itt 18 óra­kor a magyar elnök fogadta Hoveida iráni miniszterelnö­köt és Zahedi külügyminisz­tert. Este Losonczi Pál és kísé­rete megtekintette a teheráni operaház előadását. Ma a magyar elnök és kí­sérete iráni különrepülgépen az ősi Shiraz városba utazott, ahol a repülőtéren ünnepé­lyesen fogadták a magasran­gú vendéget, feleségét ás a kíséret tagjait. Innen Loson­czi Pál és kísérete gépkocsin Persepolisba látogatott, hogy megtekintse az óperzsa múlt sok ezer esztendős emlékeit. A vendégek ezután' visszatér­tek Shirazba, ahol a főkor­mányzó ebédet adott Loson­czi Pál tiszteletére. A magyar elnök és kísérete ezt követően .repülőgépen Isz- fáhánba utazott, ahol ugyan­csak ünnepélyes fogadtatás­ban volt részük. Este az iszfaháni főkormányzó va­csorát adott Losonczi Pál és felesépe tiszteletére. Holdközeiben az Apollo—12 Á szovjet—amerikai tárgyalások f első munkaülése — Általános sztrájk Olaszországban Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. Felépült az új fürdő — mi lesz az üzemi konyhával? HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Budapestre érkezett Alois Indra A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Ma­gyarországra érkezett Alois Indra. Csehszlovákia Kom­munista Partja Központi Bi­zottságánál! titkára. A cseh­szlovák vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Tóth Mátyási, a Központi Bizottság osztályvezetője fo­gadta. Jelen volt Frantisek Dvorsky. a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Középiskolai tanulmányi versenyek A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt szaktár­cákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben — az 1969—70-es tanévre meghirdette az országos kö­zépiskolai tanulmányi ver­senyt, valamint az Arany Dániel matematikai ver­senyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen har­madik és negyedik osztályos diákok vehetnek részt, s egy tanuló legfeljebb két tan­tárgyban indulhat. A ver­seny tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történe­lem, orosz nyelv, angol nyelv, matematika, fizika, földrajz, kémia, biológia, to­vábbá — csak a közgazdasá­gi szakközépiskolák és a technikumok tanulóinak — könyvvitel. Magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból és orosz nyélv- ből a verseny három-, mate­matikából, fizikából, kémiá­ból, biológiából, könyvvitel­ből és angol nyelvből két­fordulós. Fagyoskodás lesz-e az ára a novemberi tavasznak? November első felének idő­járása sokakban aggodalmat váltott ki, hogy igen kemény télnek nézünk elébe. A nép­hit ugyanis úgy véli, hogy a nyáron és ősszel élvezett többlet-meleg csak kölcsön, pontosabban előleg, amit a rákövetkező hónapokban „vissza kell szolgáltatnunk”. A meteorológusok álláspont­ját dr. Koppány György, a Központi Meteorológiai In­tézet tudományos csoportve­zetője a következőkben fog­lalta össze. Arról természetesen nincs szó, mintha a különböző idő­járási tényezőket — a hő­mérsékletet. a csapadékot stb. —- évenként pontosan meghatározott mennyiségben „utalná ki” számunkra a természet, s ezen belül a különböző időszakokban be­következő kilengések ki­egyenlítenék egymást. Mindezek ellenére ez a néphiedelem sem teljesen alaptalan. Mindenekelőtt a nagyon meleg nyár és ősz után a szabványos, sőt a szokásosnál némileg enyhébb telet is szubjektíve hideg­nek érezzük. Ez a helyzet éppen ezekben a napokban következett be nálunk is, amikor a hőmérséklet ugyan csupán megközelítette az év­száknak megfelelő átlagot, de még mindig felette volt. Mégis az előző rendkívül me­legek miatt sokan hidegre panaszkodtak. De ezenkívül a hosszú év­tizedeken át gyűjtött sta­tisztikai adatok is mutatnak olyasmire, mintha volna va­lami tendencia a kompenzá­cióra, kiegyenlítődésre. A feljegyzések szerint ugyanis ha november első felének át­lagos hőmérséklete legalább 3 fokkal meghaladja a sok évtizedes átlagot, akkor a decemberi hőmérséklet né­hány fokkal alacsonyabb a szokottnál. Ami konkrétan a mostani helyzetet illeti, ebben az év­ben november első felének átlagos hőmérséklete 3.2 fok­kal volt magasabb a hat-hét fok körüli szokványos ér­téknél. A december havi át­lag az elmúlt 100 év alatt 0,5 fok volt, így tehát most ar­ra kell felkészülnünk, hogy december átlagos hőmérsék­lete a fagypont alatt lesz 1—2 fokkal. Tető alatt a második szolnoki toronyház (Tudósítónktól.) Szolnokon, <j Vörös Csillag út északi részén október 17- én kezdte meg a város má­sodik „felhőkarcolójának", 18 emeletes toronyházának épí­tését az állami építőipari vállalat. A munkát a csu­szózsalus módszer technoló­giai élőirása szerint folya­matosan. percnyi szünet nél­kül végezték. A korszerű építéstechnikai eljárással no­vember 14-ére, kevesebb, mint egy hóna-> alatt elérték a IS emelet magasságot. A tervszerinti pontos munká­val lehetőséget teremtettek arra. hogy az új magas lakó­épület belső építési, szerelé­si munkáit mielőbb meg­kezdhessék. Értesülésünk szerint a to­ronyházak építése a Várlco- nyi István téri és a Vörös Csillag úti épületekkel csak a kezdetet jelenti. A jövő­ben is újabb magas lakóépü­letek kivitelezésére kerül sor. Tervezik a Zalka sétány­ra és a vasútállomás előteré­be kerülő 22 emietes, vala­mint a Thököly. Mátyás ki­rály és a Thököly—Csokonai utcák sarkára épülő Iá szin­tes lakóházakat. Ezeket a város legszebb létesítményei kösött, 1S75-ÍO építik fel _ Hb — - " 1 ' .... ■■ -■■■ ■ -■■■ ■ mm■ ■ i . ■ ____ XX . évi. 268. 1969. november 19., szerda. 1 jgp* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara.

Next

/
Thumbnails
Contents