Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
1969. november 16; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Käthe Kollwitz; A takácsok felkelése, 1899. Három német grafikus kiállítása Budapesten Nyugat-Berlin „múzeumi kerülete”, Charlottenburg bemutatkozott Budapesten. A különböző' rendezvények és kiállítások között előkelő helyet foglal el a Kulturális Kapcsolatok Intézete termében rendezett tárlat: dokumentumok a magyar származású, németül író, osztráknak számító és a maga kocában főként Párizsban játszott drámaíró, Ödön von Horváth (1901—1938) életéről, valamint az expresszionista német grafika három képviselőjének válogatott művei. Bár mind a három grafikus expresszionista, stílusuk erősen eltér egymástól — ami egységbe fogja őket, az a világnézeti azonosság, a művész társadalmi elkötelezettségének hitvallása. Hogy a rendezők valóban komolyan gondolták a válogatást, vagy ez csupán udvariassági gesztus a szocialista vendéglátók felé, nehéz lenne eldönteni; tény, hogy örömmel tapasztalható az osztályharcos művészi állásfoglalásnak ilyen színvonalas megfogalmazása. Käthe Kollwitz (1867— 1945) az egyetemes humanizmus szemszögéből nézte embertársai nyomorát és szenvedését Ha regisztrálta is a bajok okait, ez a felismerés leginkább történelmi tárgyú sorozataiban, a XIX. századi sziléziai takácsfelkelés, vagy a nagy német parasztháború emlékére készített, megkapó- an festői tónusú rézkarc-sorozatok lapjain jelenik meg. Szimbolikus ábrázolásai — mint például Az asszony és a halál témáját variáló lapok — az időtlenségbe emelve rajzolják meg a nyomor és pusztulás mindennapi arcát. George Grosz (1893—1959) kemény, a konkrét küzdelmet és a konkrét kizsákmányolást, az első világháború és az azt követő évek német valóságát megörökítő színes, NYELVMUVELES Újabb adatok a hivatalos nyelv kortanához Vannak, akik képtelenek egyszerűen, közérthetően fogalmazni akikor, amikor hivatalból kell valamit közölni, hivatalos információt kell nyújtani. Vannak, akik nem is akarnak világosan beszélni, fogalmazni s tudatosan sémákban gondolkodnak, a hivatalos nyelv készen kapott formuláit, nyelvi formáit használják. A hivatalos levelek, vállalati feljegyzések nyelvi formálásától nem is várjuk el, hogy nagyon egyéniek és színesek legyenek, de azt mindenképpen el kell várnunk, hogy az el- hivatalóskodás nyelvi képleteinek ismételgetésétől szabaduljanak meg a hivatalos közlemények szerkesztői, megfogalmazói. Figyeljük meg az alább! mondatot: „Vállalatunk felé küldött levelükre eszközölt válaszunkban nem térhetünk ki a munkadarabok kigyártási folyamatában bekövetkezett nehézségeinkre.” Ebben a mondatban is ismétlődő nyelvi formáktól nehezen tudunk megszabadulni. Eddig pl. hiábavaló volt a küzdelmünk a felé névutó helytelen használata ellen. Az idézett mondatban is feleslegesen vállal nyelvi szerepet. A felé helytelen használata miatt általában bizonytalanná válik a közlés. Ne azt írjuk tehát, hogy „megírtuk az illetékesek felé” hanem egyértelműbben azt, hogy megírtuk az igazgatóságnak, a vezetőségnek, a tagságnak stb., stb.. Az alábbi mondat pedig teljesen érthetetlen az ugyancsak gyakran ismétlődő eszközöl ige és a felé névutó felesleges használata miatt: „Nem eszközöl a kérelmező felé kártalanítást”. — Röviden, tömören és érthetően így kellett volna fogalmazni: „A kérelmezőt kártalanítási kötelezettség nem terheli”. A választ se eszközöljük, hanem írjuk meg vagy még egyszerűbben: válaszoljunk. Az idézett mondatunkban valóban meghökkentő a kigyártási folyamat jelzős szerkezet használata is. A levél megfogalmazója a kigyártás szó szerepeltetésével nemcsak feleslegesen szakszerűsí tett, hanem fontoskodott is. A kigyárt igekötős forma és a belőle képzett kigyártás szó nem jelent többet, mint a avárt ige és a gyártás névszó. Unalomig ismétlődik hivatalos közleményekben a folyamat szó is, pedig ez a hangsor is nagyon alkalmas arra, hogy els~em<élytelenítse a közlést, az információt. A „kigyártási folyamatban bekövetkezett nehézségek” nvelvi kéolet pl. feleslegesen általánosít elsősorban azért, mert nem utal a konkrét nehézségekre. s olyan szót használ a konkrétumok megnevezése helyett, aminek a .ielentésköre nagvon tág, s ígv hiánvos információt közvetít. A megrendelő valószínűles nem is volt megelégedve ezzel a levéllel, mert adott kö- T-ii',rn-Vvira.v körön pontosahb, pnyért''1'r*'v*'h választ várt. Dr. Reim«; József, a nvelvtnaományok kandidátusa vagy vonalas rajzaival egy lépéssel Kollwitz előtt járt. Maróan szatirikus hangja a korai Brecht-darabok, vagy Erich Kästner első regényeinek fanyar humorával rokon. Ezt a stílust leginkább 1920 körül készült sorozatai képviselik. Ilyenek például a Piscator rendezésében előt adott Svejkhez rajzolt háttértervek, amelyeken a ke- resztrefeszített gázálarcos Krisztustól a Brecht által is megírt „frontszolgálatra alkalmasnak” minősített halott katonáig a kor német művészetének minden jellegzetes motívuma megtalálható. A jó társaság, az „uralkodó osztály arca”, a kávéházakat, lánykereskedőket, gazdag polgárokat és feleségüket ábrázoló színes akva- rell-sorozaton jelenik meg. Käthe Kollvitz hagyományainak hű folytatója a jelenleg is Nyugat-Berlinben élő Horst Strempel. Megjárta a fasizmus intemálótáborait és a háború befejezése után Zola Germináljához készített 40 lapból álló tollrajz-soro- zatán az 1946-os Németországot vetítette vissza a francia múltba. Ebből a színvonalas, kifejezőerejű illusztráció sorozatból láthattunk 16 lapot Charlottenburg bemutatkozó kiállításán; É. A. Lényeg és protokoll Amikor hazafelé ballag, vagy autó- buszozik az ember egy-egy előadásról, érdemesebb színházi estről, „feldolgozza” magában a hallottakat, látottakat Értékeli az élményanyagot, a friss információt. A múltkoriban egy napon izgalmas témájú, egészen eredeti kutatásokon alapuló tudományos előadást hallgattam végig. Az előadó ragyogó gondolati építkezéssel vezette végig előadását, nagyszerű lehetőségeket teremtett a vitára. E vita azonban elmaradt. Az előadás után rendhagyó módon azt kérdezgettem önmagámtól: kinek áll ez az egész érdekében? A, három-négy szerv által rendezett előadást egy olyan tudósunk tartotta, kinek egész Európában ismerik nevét. A tudós, kutatásainak eredményeit — iparitanulók előtt ismertette. A tanulók elmondották, „alig értettek valamit” az egészből. A tudós nem vállalkozhatott alapfogalmak megmagyarázására. Pedig milyen jó lenne, ha a tanulok alapvető esztétikai ismeretekkel gazdagodhatnának. Ehhez azonban szükségtelen az említett professzort meghívni. Az eset után két hét sem telt el, politikai hetilapunk főszerkesztője, aki a francia bel- és külpolitika várható változásairól készült szűkebb körű, szakmai tájékoztatást tartani, arra kény- . szerült, a közönség összetétele folytán — kiket az előadására „mozgósítottak” — hogy elmagyarázza, mi is az a NATO, ki az a de Gaulle, és ki váltja fel a francia tábornokot a vezetésben... Nem pazarlás ez? Szellemi kincseinkkel való meggondolatlan gazdálkodás? Vagy nem egy-egy rendező szerv „ki- rakatpolitiká ja” ? Minek minősíthetjük például a következő esetet? Elhunyt kommunista írónkról utcát nevezünk el, az avató ünnepségre meghívjuk az író özvegyét és az írószövetség képviselőit. Jön a magyar írók delegációja, élükön a szövetség főtitkár-helyettesével, koszorúkkal, ünneplőben. És várjuk őket az állomáson egy terepjáró kocsival, gyorsan beverünk egy kampósszöget a falba az utcasarkon, hogy legyen hová felakasztani a koszorúkat. Aztán elvisszük őket ebédelni az egyik napközi otthon ebédlőjébe, majd ismét fel a terepjáróba, irány az állomás. .. Hej, máskor meg az evés-ivás válik egy-egy rendezvény lényegévé! Új magyar filmünket abban a községben készültek bemutatni, ahol a cselekményt forgatták. Hét órára tervezték a bemutatót, előtte baráti beszélgetés volt. Megjelent az író, a rendező, a község s a társadalmi szerveknek a vezetői. Ügy hét óra körül az általános po- harazgatás közepette valakinek eszébe jutott a lényeg, amiért összejöttek. A film... » Már megyünk is a moziba, — mondták az asztalfőn ülők. — De mi lesz a vacsorával, hétre elkészül? így van megbeszélve — replikázott valaki. — Hát átmegyünk, megnyitjuk a vetítést, és jövünk vissza vacsorázni.;. A jelenlévő országgyűlési képviselő intelmeire mondtak csupán le arról, hogy eljöjjenek a moziból, éppen akkor, amikor az 1919-ben játszódó film cselekményét pergetni kezdenék a mozigépen. Vajon, ez esetben mi volt a rendezvény lényege? Máshol az ünnepi műsor közben hagyták ott csendben a neves művész produkcióját, mert „elhűl a vacsora”... A rendezvények arra hivatottak, hogy a lényeget, az eszmei mondanivalót közvetítsék. A formaságok, a kiegészítő elemek növelni hivatottak egy-egy ren- I dezvény érzelmi és meggyőző hatását, de mindenképpen alárendelt a szerepük. Tiszai Lajos NOVEMBERI NAPSÜTÉS TELEVÍZIÓI MINDEN ISKOLÁNAK Lassanként tekintélyes vastagságúra növekszik a megyei tanács művelődésügyi osztályán a ..Televíziót minden iskolának!” mozgalom adatait tartalmazó dosszié. Az adatok nem is naponta, de szinte óránként változnak. Üjabb igények érkeznek, s az üzemek, hivatalok, intézmények felajánlásai is sűrűn követik egymást Nagyrésze már kapott A tanyai iskolák nagy része már kapott készüléket. Elsősorban természetesen azok. amelyekben van villany néhány iskolában pedig agregátort működtetnek, és így használhatják a televíziót. A legutóbbi összesítés szerint harminc készülékre volt igény. Közben azonban értesítés jött a megyei tanács művelődésügyi osztályához, amelyben a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztálya közli, hogy húsz darab televíziót, öt lemezjátszót, öt magnetofont és egy 8 milliméteres vetítőgépet ad a megye általános iskoláinak. Egy újabb televízió-felajánlás is befutott, így az igények mindössze kilencre csökkentek. Mire azonban e sorok megjelennek, a beérkező igények és a felajánlások ezt a számot bizonyára módosítják. „Máshol jobban kell* Lapozunk a dossziéban. Az anyag legnagyobb része szűkszavú jelentés az igényekről és a felajánlásokról. Néhány lap azonban többet mond ennél. Szalóki László osztályvezető írta Jászberényből: „Különösen impozáns volt a Jász- kisér—Szellőhál-i iskolai ünnepség. amelyen a vállalat (a budapesti Városépítési Tervező Vállalat) szb-elnöke, főkönyvelője, osztályvezető főmérnöke adta át az iskolának a tv-t, s amelyről a televízió felvételt készített és adásában bemutatott” Nem mindennapi levelet írt dr. Görög József, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium igazgatója: „A ...sz. levélre i'álaszolva közlöm. hogy nem tartunk igényt arra, hogy iskolánk a mozgalom keretében televízió készüléket kapjon. Jelenleg két üzemképes készülékünk van. és sok kisebb iskolának sokkal inkább szüksége van a tárgyban szereplő támogatásra.” Egyre több iskolában használhatják fel a televóziót az oktató-nevelő munkában, de a teljes „telítettségtől” még messze vagyunk. A mozgalom tovább tart B. A. Nem lesz változás a gimnáziumi érettséginél Bár a többéves vita, hogy legyen, vagy ne legyen, még tavaly lezárult, az érettségi változatlanul érdekli az embereket, hiszen a középiskolákban csupán nappali tagozaton az idén is csaknem 50 ezer fiatal végez. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban az ’MTI munkatársával közölték, a gimnáziumi érettségi tárgyak kialakult rendszerében az idei tanévben sem lesz változás. Továbbra is kötelező vizsgatárgy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, valamint a matematika, negyedik tárgyként pedig idegen nyelv, fizika, kémia és biológia közül kell választaniuk az érettségizőknek. Elmondották, hogy 1971-től a jelenleg érvényes gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatban kisebb változások várhatók, mivel az 1963-ban kiadott szabályzat alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai kisebb módosításokat követelnek meg. Például: írjon- e mindenki érettségi dolgozatot, matematikából az írásbelin négy vagy több feladatot kapjanak-e a diákok.
