Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
1969. november 16* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÖHET A TÉL (APN-fotó) Alapozzák a felvételi épület csarsiokszárnyát Lj forgalmi rend as állomás környékén Mi lesz a haszna a vásárlónak? Integráció a fogyásaiéért Űj szakaszához érkezett a szolnoki MÁV személypályaudvar építése. A kivitelezők rövidesen megkezdik a felvételi épület csamokszámyá- nak az építését Hasonlóan a postaszámyhoz, az épület itt is cölöp alapokra kerül. A cölöpözési munkák miatt a Beloiannisz úton szűkített közúti közlekedési rendet vezetnek be. A forgalmat a MÁV által épített ideiglenes útra terelik át, és így az egyirányú forgalom a Beloiannisz úti MÁV felvételi épület előtt — az ideiglenes út közbeiktatásával — a Jósika utcán át csatlakozik a Beloiannisz útra. A Mátyás király út és a Liget utcai részen lévő autóbusz fordulót és indítót is áthelyezik, mivel a nagyarányú építési munkák miatt a munkaterület kibővítéséhez szükreskedelmi egyesülés vezetői tájékoztatták az MTI munkatársát a téli zöldség-gyü- mölcstárolás helyzetéről. A legelőrehaladottabb a burgonya tárolása. November közepén már megvolt az év végére tervezett 14 800 va- gonos készlet A burgonya 90 százalékát szabadban, prizmákban tárolják, a szűkös raktárhálózatban csak annyit tartanak, hogy az esetleges kedvezőtlen időjárás okozta szállítási fennakadás esetén is biztosított legyen a folyamatos ellátás. Tekintve, hogy az átvétel még javában tart, a napi 60 vagonos országos fogyasztás a felvásárlásból fedezhető, így 14 000 vagon burgonya — az ideinél mintegy háromezer vagonnal több — marad jövőre, s ez a mennyiség — a sokévi átlagos 13 000 ' "ionos fogyasztást tekintve 1 "sógesen elegendőnek ígér- ! "' ■ik az újig. Zöldségféléknél készletekül még nem nagyon lehet beszélni. Az őszi cikkeket: a káposztát, kelkáposztát, a gyökeret, a sárgarépát még szedik. Jóllehet már tetemes meny- nyiséget vásárolt fel a szövetkezeti ke: e-Vedelem, a tervezettnek egyelőre még séges ez a terület. Az autóbusz forduló és indító helyét az illetékes hatósági szervek már kijelölték, a MÁV ideiglenes útja mellett. A vidéki járatok a Beloiannisz út 86 és 90-es számú házak elé érkeznek, illetve innen indulnak. Az autóbuszok parkfrozási helyét a MÁV salakos sporttelepén jelölték ki. A program szerint 1972 végéig ezen a területen lesz a helyi és vidéki autóbuszjáratok állomása. A forgalmat azonban időközben — 1970. március 1- től — újból át kell rendezni, miután újabb területek válnak szükségessé a rekonstrukciós munkához. Az új forgalmi rend a tervek szerint november 19-én, szerdán kerül bevezetésre. csak az egyharmadát, 1400 vagonnyit helyeztek el a téli tárolás követelményeinek megfelelően. A jelzések szerint a bőséges ellátáshoz előirányzott készleteket időben realizálni tudják. A télire való zöldségfélék minősége, tarthatósága jó. A végleges tárolást, prizmázást e hónap végén kezdik meg. Sok gondot okoz viszont a hagyma tárolása; a belföldi ellátásra tervezett és át is vett 1200—1300 vagonból ugyanis 500—600 va- gonnyi romlási veszteséggel számolnak. A hiányt importtal pótolják. Almából is megvan már a téli ellátáshoz szükséges mennyiség. A tavalyi 3200 vagonnal szemben 3800 vagonos készlete van a szövetkezeti kereskedelemnek; s a tárolási feltételek is kedvezőbbek, részben saját, részben állami gazdasági hűtőtárolókba kerül az alma. Gondot inkább a szokásosnál kisebb fogyasztás okoz annak ellenére, hogy országosan 2,20—2,70 forintért árulják az alma kilóját Ez az olcsó nem télálló — alma egyébként a hónap végére elfogy. A télire eltett készlet viszont a számítások szerint májusig kitart. Biztonságosabbnak ígérkezik a téli közlekedés A hét végén a megyei közúti igazgatóságok vezető szakemberei megtartották szokásos tél eleji gépszemléjüket. A megyékből befutott jelentések szerint a közúti igazgatóságok technikai eszközei az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen javultak. Újakkal, korszerűbbekkel cserélték ki az elavult tehergépkocsikat, több helyütt — így például Bács- Kiskun, Zala és Tolna megyében nagyteljesítményű szovjet hómaró gépeket vásároltak. Javítja a helyzetet, hogy — mint például Komárom megyében — a KPM ki- rendeltsége a hómarókat korábban csak bérelte, az idén viszont megvásárolta, s így egyrészt volt idejük az alapos javításra, másrészt később is teljesen szabadon rendelkeznek velük. A technikai feltételek javulásának egy másik fontos eseménye a közúti igazgatóságok ultra rövidhullámú rádió adó-vevő hálózatának bővülése. Bács- Kiskun megyében az idén már az igazgatósághoz tartozó mind a 6 útmesteri telepet URH köti majd össze a központtal. Baranya megyében a MÁV-val közösen alakították ki a Mecsekben az URH-állomást. Megoldódott az állandó összeköttetés, s ezzel együtt gyors intézkedés lehetőségét biztosító URH-hálózat kiépítése Csongrád és Szabolcs-Szat- már megyében is. Hófuvási térkép Borsod megyében, s az ország más vidékein is „hófú- vási térképeket” készítettek. Ennek megfelelően alakították ki — Borsod megyében többek között Hencsen és Nyékládházán — a géptelepeket. A telepekről nagyon rövid idő alatt tudják a veszélyeztetett útszakaszokra — a Hernád völgyébe, a Kassa felé vezető, illetve a Budapest—Miskolc — útvonalakra vezényelni a hóeltakarító gépeket. A Sárospatakon kialakított géptelep a Bodrogközi falvakhoz vezető bekötő utak közlekedését biztosítja. Komárom megye leg- hófúvásosabb vidékeire — a bakonyi részekre — erős lánctalpas gépeket irányítottak. Az ország más vidékeihez hasonlóan itt is „kiemelt” útként kezelik egyrészt azokat az útvonalakat, amelyeken munkásjáratok közlekednek. A tanácsok és tsz-ek felajánlották, hogy nagyobb hófúvás esetén a bekötő utaknál lovas szánokra veszik át a darabárus gépkocsik rakományát, Hómaró a Mátrában A Mátra-vidék hegyi útjain a hagyományos hóekék mellett egy különleges nagyteljesítményű hómarógépet is állandóan szolgálatban tartanak. Nógrád megyében három földnyeső gépet is alkalmassá tettek az esetleg rendkívüli méretű hóakadályok elhárítására. Kihasználnak egy másik figyelemre méltó ötletet is: mezőgazda- sági üzemek télen kihasználatlan műtrágya szóróit veszik igénybe az üzemekkel kötött megállapodás alapján a síkos utak homokozásához, sózásához. A Heves megyében áthaladó 3-as számú főútvonalon, amely a téli időszakban az ország legnagyobb forgalmát bonyolítja le, rendszeres őrjáratot szerveztek. Hasonlóképpen szavatolják az E—5-ös út biztonságos forgalmát is. Veszprém megyében különös gonddal szervezték meg a közelmúltban megszüntetett Veszprém—alsóőrsi vasútvonal forgalmát lebonyolító autóbusz járatok téli közlekedtetését. A Veszprém megyei Gépjavító Vállalat zirci üzemében csak az idén 30 000 hófogót készítettek a közutak védelmére. Baranyában 4000 méterrel bővítették a hófogó sövény-láncot. Sokan felteszik ma a kérdést, hallván a szocialista integrációról, hogy abból mi haszna lesz a fagyasztónak? S el lehetne intézni a választ azzal, hogy főleg a fogyasztónak lesz belőle haszna, hiszen minden, ami a nemzeti és nemzetközi gazdasági életben haladást jelent, végső Ma még mindennapos tapasztalatunk, hogy vagy kevés az üzletekben található fogyasztási cikk, vagy nem abban a választékban található, amit a vásárló keres. S utazásaink során bizonyosságot nyerünk arról is, hogy a szomszédos szocialista országokban alapjában ugyanez a helyzet. S ezen már hosszú ideje — bár a helyzet állandóan javul — mi sem tudtunk változtatni. A hazai ipar nem termelt eleget, a hiányt importból nem tudjuk fedezni. Jellemző ebből a szempontból, hogy pl. az ipari fogyasztási cikkek importja ez európai népi demokratikus országok összes importjában mintegy 6—7 százalék. A Szovjetunió aránya jobb, mert ott az importban körülbelül 20 százaléknyi az ipari fogyasztási cikkek hányada. A fogyasztási cikkek viszonylag szerény mértékű importjának több oka van, amiből néhányat kiemelünk. Közismert, hogy éveken át autarkiás, önellátásra törekvő iparosítás folyt a legtöbb szocialista országban. Ehhez sok gépre és sok nyersanyagra volt szükség, amit jelentős részben importból biztosítottak. Így az iparosíAllíthatjuk, hogy ezeket a problémákat minden országban látják és igyekeznek megoldani. Ez azonban csupán belső erőkre támaszkodva nem képzelhető el. Nemzetközi összefogásra, az országok közötti koordinált cselekvésre van szükség, aminek ma a fő eszköze a gazdasági integráció. Mégpedig olyan formában, ahol a központi tervek, az államközi megegyezések mellett a piaci hatások — a kereslet és a kínálat — is erőteljesen érvényesülhet. Természetesen ez távlatokra szóló perspektíva, s nem a közvetlen valóság. Az integráció programját — nagy számú és nagy horderejű gazdasági, politikai ösz- szefüggések miatt nem lehet elhamarkodottan kidolgozni, és nem lehet gyorsan az életbe átültetni. Több éves előkészítő munkára van szükség és a program fokozatos megvalósítására. Az utóbbi években jelentős összegeket költ a törökszentmiklósi ÁFÉSZ a város kereskedelmi hálózatának fejlesztésére, új egységek létrehozására. Tavaly nyílt meg Török- szentmiklóson az új, korszerű ÄBC áruház. Ez év tavaszán a strand mellett új kisvendéglő és egy élelmiszer bolt nyílt. Ezek beruházási költsége 2,3 millió forint volt. Másfél hónappal ezelőtt az ÁFÉSZ székház szomszédságában ajándékbolt létesült. Érdekessége, hogy a bolt előtt tetszetős üveg vitrinekben mutatják be az árut. A Kossuth utcában megnyílt a Gyöngy presszó. A soron a fogyasztót szolgálja. A termelés célja is a lakosság szükségleteinek kielégítése, s ha még általánosabbak akarunk lenni, mondhatjuk, hogy minden a fogyasztóért történik. Éppen ezért az olvasó joggal lehet kiváncsi a részletekre is. táshoz szükséges két árucsoport lényegében lefoglalta az importot és a fogyasztási cikkek vásárlása háttérbe szorult. Erősítette ezt a tendenciát, hogy a külkereskedelemben is érvényesült az egyensúlyra törekvés, azaz ha az egyik ország pl. 100 darab gépet akart eladni, akkor 100 darab gépet vásárolnia is kellett. Általában azonos áruk álltak egymással szemben, így azután, ha az egyik ország fogyasztási cikket kívánt vásárolni, akkor többnyire ugyanannyi ■ fogyasztási cikket kértek is tőle ellentételként. A részletekbe menő egyensúlyra törekvés gátolta inari fogyasztási cikke1" importját. De talán ennyire közrejátszott az is, hogy a legtöbb szocialista országban hosszú ideig nagyobb súlyt helyeztek a nehéziparra, annak biztosították gyorsabb ütemű fejlődését és kisebb gondot fordítottak a fogyasztási cikk iparra. Az aránytalan fejlődés következményeként, választékában és összességében kevés az a fogyasztási cikk mennyiség, amit az egyes országok jelenleg gyártanak és a közeljövőben gyártani tudnak. Az integráció előkészítő szakaszában is van azonban mód rá, hogy a fogyasztó érezze a kedvező hatásokat, hogy úgymondjuk az „integráció előszelét”. Ez pedig a fogyasztási cikkek választékcseréje. A vásárló gyakori tapasztalata ugyanis: nem az a baj, hogy az amit keres, nem kapható, hanem inkább az, hogy éppen van, de nem olyan, amit keres. Magyarán szólva: a választék kicsi, pedig bővítése lehetséges. Vegyünk egy példát: mosógépet minden szocialista ország készít, különböző típusban, s a termelés a szükségletet éppen kielégíti. A vásárló azonban nem a megszokottat, hanem mást keres, például azt, amit a szomszédos államban járva a kirakatban meglátott. Mi az akadálya annak, hogy legyen a hazai üzletekben is? Valójában semmi. Az egyes országoknak ki kell cserélni egymással bizonyos típusú mosógépből megfelelő számú darabokat. Ezzel ugyan nem mezőgazdasági gépgyár utca- fronton Tévő pincéjében — a tanács segítségével — év végéig átadják rendeltetésének a poharazót és bisztrót. Itt frissensülteket is készítenek a betérőknek. A vasútállomás közelében épült fel egy három emeletes lakóház. A környéken nincs megfelelő szórakozóhely és üzlet. Ezért a földszinten új ÄBC áruház és egy zenés presszó nyílik még az év végéig. A szövetkezethez négy község is tartozik. Ezek üzlet- hálózatát is korszerűsítik. Tiszatenyőn például eszpresszót és 1,1 millió forintos költséggel ÁBC áruházat létesítettek. lesz több mosógép az üzletekben, de a választék nagyobbá válik. S ennek a hatása a vásárlóra rendkívül kedvező. Ugyanez vonatkozik sok más fogyasztási cikkre is. Nem is szólva arról, hogy a választékcserének a hazai iparra is jó hatása van, mert újabb típusok gyártására ösztönöz, versenyt támaszt, s emellett a külföldi piaci eladás lehetősége a több termelésre serkent. S ez már az új mechanizmus érvényesülése, ha tetszik,’ nemzetközi méretekben is. Megoldás; a fogyasztási cikkek szabad külkereskedelmi forgalma Egy ilyen akcióból — ha kiterjedten alkalmazzák — fokozatosan integráció is kisarjadhat. Nemcsak úgy, hogy az eddig alkalmazott külkereskedelmi formákat rugalmasabbá teszi, hanem elsősorban a termelés oldaláról. Ugyanis a vállalat, megismerve a külföldön gyártott termékeket, megkeresheti a szomszédos országok azonos vállalatait és a kölcsönös előnyökre építve közvetlen kooperációs megállapodásokat létesíthet velük. S ez már a termelés lassú, de határozott integrációját eredményezheti, természetesen egyéb feltételek változása mellett. Hasonló irányban tájolja a fejlődést a fogyasztási cikkek külkereskedelmének ki- szélesítése. Közismert ugyanis, hogy a szocialista országok közötti külkereskedelem több évre megkötött szerződések alapján bonyolódik. Ezekben többnyire mennyiségileg, vagy értékben meghatározzák az egyes cikkcsoportok, esetleg cikkek kölcsönös forgalmát. Szaknyelven szólva: kontingenseket állapítanak meg. Ennek a módszernek előnyeit és hátrányait akárcsak felsorolni is, messze vezetne. Lényeg azonban az, hogy a kontingensek merevvé, kötötté teszik a forgalmat, példánknál maradva, a fogyasztási cikkekben. Nem érvényesülhet a kereslet változása, a lakosság aktuális és esetenkénti átmeneti igényeinek hatása. Ezért járható út a fogyasztási cikkek forgalmának fokozatos felszabadítása, ami azt jelenti, hogy ezekben a cikkekben az országok szabadon szállíthatnak egymásnak, ahogy a lakosság szükséglete és annak változásai megkövetelik. Ezzel mód nyílnék nemcsak a szükséglet jobb kielégítésére, hanem a keresett cikkek esetében a termelés jelentős bővítésére is. Fácánleves, vaddisznó sült A vendéglátóipari vállalat több szolnoki éttermének étlapján megjelentek a lőttvad ételek. A napokban már nagyobb mennyiségű őz, szarvas, vaddisznó, fácán és nyúlhús érkezett, amelyet elsősorban a Nemzeti, a Múzeum és a Béke étteremben, valamint a Bástya ve: - déglőben fogyaszthatnak a vendégek. Főleg a hétvégi napok választékát bővítik majd a különböző vadhúsból készült ételekkel. A vadhúsból készült ételféleségek aránylag mérsékelt árúak lesznek. S a t/!ékoz- tatás szerint a téli hónapokban a kecskeméti MAVAD a vendégek igénvei szerint az említett vadhúsokból folyam r'svn ki tudja elégíteni az igényekét Elegendő burgonya és a'ma a télre A zöldség-gyümölcs keAz autarkiás törekvések maradványa A választékbővítés már most lehetséges Gyulai István Új boltok, áruházak, vendéglők
