Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

1969. november 16* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÖHET A TÉL (APN-fotó) Alapozzák a felvételi épület csarsiokszárnyát Lj forgalmi rend as állomás környékén Mi lesz a haszna a vásárlónak? Integráció a fogyásaiéért Űj szakaszához érkezett a szolnoki MÁV személypálya­udvar építése. A kivitelezők rövidesen megkezdik a felvé­teli épület csamokszámyá- nak az építését Hasonlóan a postaszámyhoz, az épület itt is cölöp alapokra kerül. A cölöpözési munkák miatt a Beloiannisz úton szűkített közúti közlekedési rendet ve­zetnek be. A forgalmat a MÁV által épített ideiglenes útra terelik át, és így az egyirányú forgalom a Beloiannisz úti MÁV felvé­teli épület előtt — az ideig­lenes út közbeiktatásával — a Jósika utcán át csatlako­zik a Beloiannisz útra. A Mátyás király út és a Liget utcai részen lévő autó­busz fordulót és indítót is át­helyezik, mivel a nagyarányú építési munkák miatt a mun­katerület kibővítéséhez szük­reskedelmi egyesülés vezetői tájékoztatták az MTI munka­társát a téli zöldség-gyü- mölcstárolás helyzetéről. A legelőrehaladottabb a burgonya tárolása. November közepén már megvolt az év végére tervezett 14 800 va- gonos készlet A burgonya 90 százalékát szabadban, prizmákban tá­rolják, a szűkös raktárhálózatban csak annyit tartanak, hogy az esetleges kedvezőtlen idő­járás okozta szállítási fenn­akadás esetén is biztosított legyen a folyamatos ellátás. Tekintve, hogy az átvétel még javában tart, a napi 60 vagonos országos fogyasztás a felvásárlásból fedezhető, így 14 000 vagon burgonya — az ideinél mintegy három­ezer vagonnal több — marad jövőre, s ez a mennyiség — a sokévi átlagos 13 000 ' "ionos fogyasztást tekintve 1 "sógesen elegendőnek ígér- ! "' ■ik az újig. Zöldségféléknél készletek­ül még nem nagyon lehet beszélni. Az őszi cikkeket: a káposztát, kelkáposztát, a gyökeret, a sárgarépát még szedik. Jóllehet már tetemes meny- nyiséget vásárolt fel a szö­vetkezeti ke: e-Vedelem, a tervezettnek egyelőre még séges ez a terület. Az autó­busz forduló és indító helyét az illetékes hatósági szervek már kijelölték, a MÁV ideig­lenes útja mellett. A vidéki járatok a Beloian­nisz út 86 és 90-es számú házak elé érkeznek, illetve innen indulnak. Az autóbuszok parkfrozási helyét a MÁV salakos sport­telepén jelölték ki. A prog­ram szerint 1972 végéig ezen a területen lesz a helyi és vi­déki autóbuszjáratok állo­mása. A forgalmat azonban idő­közben — 1970. március 1- től — újból át kell ren­dezni, miután újabb területek vál­nak szükségessé a rekonst­rukciós munkához. Az új forgalmi rend a ter­vek szerint november 19-én, szerdán kerül bevezetésre. csak az egyharmadát, 1400 vagonnyit helyeztek el a téli tárolás követelményeinek megfelelően. A jelzések sze­rint a bőséges ellátáshoz elő­irányzott készleteket időben realizálni tudják. A télire való zöldségfélék minősége, tarthatósága jó. A végleges tárolást, prizmázást e hónap végén kezdik meg. Sok gondot okoz viszont a hagyma tárolása; a belföldi ellátásra tervezett és át is vett 1200—1300 va­gonból ugyanis 500—600 va- gonnyi romlási veszteséggel számolnak. A hiányt import­tal pótolják. Almából is megvan már a téli ellátáshoz szükséges mennyiség. A tavalyi 3200 vagonnal szemben 3800 va­gonos készlete van a szövet­kezeti kereskedelemnek; s a tárolási feltételek is kedve­zőbbek, részben saját, rész­ben állami gazdasági hűtő­tárolókba kerül az alma. Gondot inkább a szokásos­nál kisebb fogyasztás okoz annak ellenére, hogy or­szágosan 2,20—2,70 forin­tért árulják az alma kiló­ját Ez az olcsó nem télálló — alma egyébként a hónap vé­gére elfogy. A télire eltett készlet viszont a számítások szerint májusig kitart. Biztonságo­sabbnak ígérkezik a téli közlekedés A hét végén a megyei köz­úti igazgatóságok vezető szakemberei megtartották szokásos tél eleji gépszemlé­jüket. A megyékből befu­tott jelentések szerint a köz­úti igazgatóságok technikai eszközei az elmúlt évhez vi­szonyítva lényegesen javul­tak. Újakkal, korszerűbbek­kel cserélték ki az elavult tehergépkocsikat, több he­lyütt — így például Bács- Kiskun, Zala és Tolna me­gyében nagyteljesítményű szovjet hómaró gépeket vá­sároltak. Javítja a helyzetet, hogy — mint például Komá­rom megyében — a KPM ki- rendeltsége a hómarókat ko­rábban csak bérelte, az idén viszont megvásárolta, s így egyrészt volt idejük az ala­pos javításra, másrészt ké­sőbb is teljesen szabadon rendelkeznek velük. A tech­nikai feltételek javulásának egy másik fontos eseménye a közúti igazgatóságok ultra rövidhullámú rádió adó-vevő hálózatának bővülése. Bács- Kiskun megyében az idén már az igazgatósághoz tarto­zó mind a 6 útmesteri tele­pet URH köti majd össze a központtal. Baranya megyé­ben a MÁV-val közösen ala­kították ki a Mecsekben az URH-állomást. Megoldódott az állandó összeköttetés, s ezzel együtt gyors intézke­dés lehetőségét biztosító URH-hálózat kiépítése Csongrád és Szabolcs-Szat- már megyében is. Hófuvási térkép Borsod megyében, s az or­szág más vidékein is „hófú- vási térképeket” készítettek. Ennek megfelelően alakítot­ták ki — Borsod megyében többek között Hencsen és Nyékládházán — a géptele­peket. A telepekről nagyon rövid idő alatt tudják a ve­szélyeztetett útszakaszokra — a Hernád völgyébe, a Kassa felé vezető, illetve a Buda­pest—Miskolc — útvonalakra vezényelni a hóeltakarító gé­peket. A Sárospatakon ki­alakított géptelep a Bodrog­közi falvakhoz vezető bekö­tő utak közlekedését bizto­sítja. Komárom megye leg- hófúvásosabb vidékeire — a bakonyi részekre — erős lánctalpas gépeket irányítot­tak. Az ország más vidékei­hez hasonlóan itt is „ki­emelt” útként kezelik egy­részt azokat az útvonalakat, amelyeken munkásjáratok közlekednek. A tanácsok és tsz-ek felajánlották, hogy na­gyobb hófúvás esetén a be­kötő utaknál lovas szánokra veszik át a darabárus gép­kocsik rakományát, Hómaró a Mátrában A Mátra-vidék hegyi út­jain a hagyományos hóekék mellett egy különleges nagy­teljesítményű hómarógépet is állandóan szolgálatban tartanak. Nógrád megyében három földnyeső gépet is al­kalmassá tettek az esetleg rendkívüli méretű hóakadá­lyok elhárítására. Kihasznál­nak egy másik figyelemre méltó ötletet is: mezőgazda- sági üzemek télen kihaszná­latlan műtrágya szóróit ve­szik igénybe az üzemekkel kötött megállapodás alapján a síkos utak homokozásához, sózásához. A Heves megyé­ben áthaladó 3-as számú főútvonalon, amely a téli időszakban az ország leg­nagyobb forgalmát bonyolítja le, rendszeres őrjáratot szer­veztek. Hasonlóképpen sza­vatolják az E—5-ös út biz­tonságos forgalmát is. Veszp­rém megyében különös gond­dal szervezték meg a kö­zelmúltban megszüntetett Veszprém—alsóőrsi vasútvo­nal forgalmát lebonyolító au­tóbusz járatok téli közleked­tetését. A Veszprém megyei Gép­javító Vállalat zirci üzemé­ben csak az idén 30 000 hó­fogót készítettek a közutak védelmére. Baranyában 4000 méterrel bővítették a hófogó sövény-láncot. Sokan felteszik ma a kér­dést, hallván a szocialista in­tegrációról, hogy abból mi haszna lesz a fagyasztónak? S el lehetne intézni a választ azzal, hogy főleg a fogyasz­tónak lesz belőle haszna, hi­szen minden, ami a nemzeti és nemzetközi gazdasági élet­ben haladást jelent, végső Ma még mindennapos ta­pasztalatunk, hogy vagy ke­vés az üzletekben található fogyasztási cikk, vagy nem abban a választékban talál­ható, amit a vásárló keres. S utazásaink során bizonyos­ságot nyerünk arról is, hogy a szomszédos szocialista or­szágokban alapjában ugyan­ez a helyzet. S ezen már hosszú ideje — bár a helyzet állandóan javul — mi sem tudtunk változtatni. A hazai ipar nem termelt eleget, a hiányt importból nem tudjuk fedezni. Jellemző ebből a szempontból, hogy pl. az ipari fogyasztási cikkek im­portja ez európai népi de­mokratikus országok összes importjában mintegy 6—7 százalék. A Szovjetunió ará­nya jobb, mert ott az im­portban körülbelül 20 száza­léknyi az ipari fogyasztási cikkek hányada. A fogyasz­tási cikkek viszonylag sze­rény mértékű importjának több oka van, amiből néhá­nyat kiemelünk. Közismert, hogy éveken át autarkiás, önellátásra törek­vő iparosítás folyt a legtöbb szocialista országban. Ehhez sok gépre és sok nyers­anyagra volt szükség, amit jelentős részben importból biztosítottak. Így az iparosí­Allíthatjuk, hogy ezeket a problémákat minden ország­ban látják és igyekeznek megoldani. Ez azonban csu­pán belső erőkre támaszkod­va nem képzelhető el. Nem­zetközi összefogásra, az or­szágok közötti koordinált cse­lekvésre van szükség, aminek ma a fő eszköze a gazdasági integráció. Mégpedig olyan formában, ahol a központi tervek, az államközi meg­egyezések mellett a piaci ha­tások — a kereslet és a kíná­lat — is erőteljesen érvénye­sülhet. Természetesen ez táv­latokra szóló perspektíva, s nem a közvetlen valóság. Az integráció programját — nagy számú és nagy hord­erejű gazdasági, politikai ösz- szefüggések miatt nem lehet elhamarkodottan kidolgozni, és nem lehet gyorsan az életbe átültetni. Több éves előkészítő munkára van szük­ség és a program fokozatos megvalósítására. Az utóbbi években jelentős összegeket költ a törökszent­miklósi ÁFÉSZ a város ke­reskedelmi hálózatának fej­lesztésére, új egységek létre­hozására. Tavaly nyílt meg Török- szentmiklóson az új, korsze­rű ÄBC áruház. Ez év tava­szán a strand mellett új kis­vendéglő és egy élelmiszer bolt nyílt. Ezek beruházási költsége 2,3 millió forint volt. Másfél hónappal ezelőtt az ÁFÉSZ székház szomszédsá­gában ajándékbolt létesült. Érdekessége, hogy a bolt előtt tetszetős üveg vitrinekben mutatják be az árut. A Kossuth utcában meg­nyílt a Gyöngy presszó. A soron a fogyasztót szolgálja. A termelés célja is a lakos­ság szükségleteinek kielégí­tése, s ha még általánosab­bak akarunk lenni, mondhat­juk, hogy minden a fogyasz­tóért történik. Éppen ezért az olvasó joggal lehet kiván­csi a részletekre is. táshoz szükséges két áru­csoport lényegében lefoglalta az importot és a fogyasztási cikkek vásárlása háttérbe szorult. Erősítette ezt a ten­denciát, hogy a külkereske­delemben is érvényesült az egyensúlyra törekvés, azaz ha az egyik ország pl. 100 da­rab gépet akart eladni, ak­kor 100 darab gépet vásárolnia is kellett. Általában azonos áruk álltak egymással szemben, így azután, ha az egyik or­szág fogyasztási cikket kí­vánt vásárolni, akkor több­nyire ugyanannyi ■ fogyasztási cikket kértek is tőle ellenté­telként. A részletekbe menő egyensúlyra törekvés gátolta inari fogyasztási cikke1" importját. De talán ennyire közrejátszott az is, hogy a legtöbb szocialista országban hosszú ideig nagyobb súlyt helyeztek a nehéziparra, an­nak biztosították gyorsabb ütemű fejlődését és kisebb gondot fordítottak a fogyasz­tási cikk iparra. Az arány­talan fejlődés következmé­nyeként, választékában és összességében kevés az a fo­gyasztási cikk mennyiség, amit az egyes országok je­lenleg gyártanak és a közel­jövőben gyártani tudnak. Az integráció előkészítő szakaszában is van azonban mód rá, hogy a fogyasztó érezze a kedvező hatásokat, hogy úgymondjuk az „integ­ráció előszelét”. Ez pedig a fogyasztási cikkek választék­cseréje. A vásárló gyakori tapasztalata ugyanis: nem az a baj, hogy az amit keres, nem kapható, hanem inkább az, hogy éppen van, de nem olyan, amit keres. Magyarán szólva: a választék kicsi, pe­dig bővítése lehetséges. Ve­gyünk egy példát: mosógépet minden szocialista ország ké­szít, különböző típusban, s a termelés a szükségletet ép­pen kielégíti. A vásárló azon­ban nem a megszokottat, ha­nem mást keres, például azt, amit a szomszédos államban járva a kirakatban meglátott. Mi az akadálya annak, hogy legyen a hazai üzletekben is? Valójában semmi. Az egyes országoknak ki kell cserélni egymással bizonyos típusú mosógépből megfelelő számú darabokat. Ezzel ugyan nem mezőgazdasági gépgyár utca- fronton Tévő pincéjében — a tanács segítségével — év vé­géig átadják rendeltetésének a poharazót és bisztrót. Itt frissensülteket is készítenek a betérőknek. A vasútállomás közelében épült fel egy három emeletes lakóház. A környéken nincs megfelelő szórakozóhely és üzlet. Ezért a földszinten új ÄBC áru­ház és egy zenés presszó nyílik még az év végéig. A szövetkezethez négy köz­ség is tartozik. Ezek üzlet- hálózatát is korszerűsítik. Tiszatenyőn például eszp­resszót és 1,1 millió forintos költséggel ÁBC áruházat lé­tesítettek. lesz több mosógép az üzle­tekben, de a választék na­gyobbá válik. S ennek a ha­tása a vásárlóra rendkívül kedvező. Ugyanez vonatko­zik sok más fogyasztási cikk­re is. Nem is szólva arról, hogy a választékcserének a hazai iparra is jó hatása van, mert újabb típusok gyártá­sára ösztönöz, versenyt tá­maszt, s emellett a külföldi piaci eladás lehetősége a több termelésre serkent. S ez már az új mechanizmus érvényesülése, ha tetszik,’ nemzetközi méretekben is. Megoldás; a fogyasztási cikkek szabad külkereskedelmi forgalma Egy ilyen akcióból — ha kiterjedten alkalmazzák — fokozatosan integráció is ki­sarjadhat. Nemcsak úgy, hogy az eddig alkalmazott külkereskedelmi formákat rugalmasabbá teszi, hanem elsősorban a termelés olda­láról. Ugyanis a vállalat, megismerve a külföldön gyár­tott termékeket, megkeres­heti a szomszédos országok azonos vállalatait és a köl­csönös előnyökre építve köz­vetlen kooperációs megálla­podásokat létesíthet velük. S ez már a termelés lassú, de határozott integrációját ered­ményezheti, természetesen egyéb feltételek változása mellett. Hasonló irányban tájolja a fejlődést a fogyasztási cik­kek külkereskedelmének ki- szélesítése. Közismert ugyan­is, hogy a szocialista orszá­gok közötti külkereskedelem több évre megkötött szerző­dések alapján bonyolódik. Ezekben többnyire mennyisé­gileg, vagy értékben megha­tározzák az egyes cikkcso­portok, esetleg cikkek köl­csönös forgalmát. Szaknyel­ven szólva: kontingenseket állapítanak meg. Ennek a módszernek előnyeit és hát­rányait akárcsak felsorolni is, messze vezetne. Lényeg azonban az, hogy a kontin­gensek merevvé, kötötté te­szik a forgalmat, példánk­nál maradva, a fogyasztási cikkekben. Nem érvényesül­het a kereslet változása, a lakosság aktuális és eseten­kénti átmeneti igényeinek hatása. Ezért járható út a fogyasztási cikkek forgal­mának fokozatos felszabadí­tása, ami azt jelenti, hogy ezekben a cikkekben az or­szágok szabadon szállíthat­nak egymásnak, ahogy a la­kosság szükséglete és annak változásai megkövetelik. Ez­zel mód nyílnék nemcsak a szükséglet jobb kielégítésére, hanem a keresett cikkek ese­tében a termelés jelentős bő­vítésére is. Fácánleves, vaddisznó sült A vendéglátóipari vállalat több szolnoki éttermének ét­lapján megjelentek a lőttvad ételek. A napokban már na­gyobb mennyiségű őz, szarvas, vaddisznó, fácán és nyúlhús érkezett, amelyet elsősorban a Nemzeti, a Múzeum és a Béke étterem­ben, valamint a Bástya ve: - déglőben fogyaszthatnak a vendégek. Főleg a hétvégi napok választékát bővítik majd a különböző vadhúsból készült ételekkel. A vadhúsból készült étel­féleségek aránylag mérsékelt árúak lesznek. S a t/!ékoz- tatás szerint a téli hóna­pokban a kecskeméti MA­VAD a vendégek igénvei sze­rint az említett vadhúsokból folyam r'svn ki tudja elé­gíteni az igényekét Elegendő burgonya és a'ma a télre A zöldség-gyümölcs ke­Az autarkiás törekvések maradványa A választékbővítés már most lehetséges Gyulai István Új boltok, áruházak, vendéglők

Next

/
Thumbnails
Contents