Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Btl A termelés és fogyasztás Gyógykezelés a munkahelyen Harminckétezren üzemi rendelőben A szakszervezetek megyei tanácsának el­nöksége legutóbbi tanácskozásán 61 vállalat­nál, illetve üzemben végzett vizsgálat alapján értékelte az üzemek eaészséaüavi helyzetét. Hazánkban hárommillió háztartás van. Háromimil- liószor ki tudja, hányféle fogyasztói igény, vásárlói szokás, jövedelem táplálta óhaj, takarékoskodásra ala­pozott kívánság, szükséglet diktálta követelés. Egy va­lami azonban világos: az életszínvonal s a fogyasztás szoros függvénye a terme­lékenységnek, a műszaki színvonalnak, a gazdálko­dás hatékonyságának. Ma­gyarországon élelmiszerek­ből magas, iparcikkekből közepes, árujellegű szolgál­tatásokból alacsony szintű a fogyasztás. A termelés, valamint az árpolitika ha­tározza meg — legalábbis alapvetően — azt, hogy a jövedelmeket miként ké­pes árura váltani és elfo­gyasztani a lakosság. Abban, hogy az életszín­vonal s a fogyasztás ne periodikusan — lökéssze­rűen — növekedjék, hanem egyenletesen emelkedjék, a termelés bővítése mellett döntő szerepe van a terme­lés és a termékek korsze­rűségének. Az üzletek pénztáránál leszurkolt minden stzáz fo­rintból 43,8 forintot élelmi­szerekre adnak ki a mun­kás és alkalmazotti háztar­tások. (A paraszti és kettős jövedelmű háztartások ese­tében 50,6 forintot). „Tel­hetetlen bendőként töm­jük gyomrunkat, ahelyett, hogy táplálnánk a szerve­zetet” — mondotta a táp­lálkozástudományi konfe­rencia egyik előadója. Két­ségtelen: a fogyasztásban a szükségesnél nagyobb súlyú az élelmiszer, de még na­gyobb baj. hogy az élelmi­szereken belül egészségte­len a fogyasztási szerkezet. Túl sok zsírt, cereáliát (lisztet, lisztből készült ter­mékeket. rizst) tálalunk asztalunkra, s a kelleténél kevesebb zöldfélét, gyümöl­csöt, fehérjét. Az élelmiszergazdaság fokozatos kialakítása, az ún. vertikális integráció létrehozása a következő tizenöt-húsz esztendőben megteremti a korszerű ter­melés-korszerű fogyasztás szilárd alapjait. A Belke­reskedelmi Kutató Intézet megállapításai szerint az élelmiszer-fogyasztás a kö­vetkező tizenöt évben a je­lenlegi kétszeresére nő: de nem a kalóriafogyasztás többletéről van szó. A mai, napi 3000 kalória fölötti fo­gyasztással nagyon is elé­gedettek lehetünk, sőt, en­nek mérséklése a kívána­tos. a többletnek elsősor­ban zöldségben-gyümölcs- ben (a mai 153 kilóról 205 —215 kilogrammra), fehérjé­ben. főként állati fehérjék­ben kell testeit öltenie. Miért időzünk ennyit az élelmiszerfogyasztásnál? — Azért, mert a koroszerűbb fogyasztási szerkezet kiala­kításának ez az alfája és ómegája. A meglévő jöve­delem ésszerűbb elosztása, illetve a jövedelemnöveke­dés jobb fölhasználása (ma még több, minit fele élelmi­szerre megy az utóbbinak!), a forrása annak, hogy a fogyasztás más területein is egészségesebb arányok jöjjenek létre. Vannak, nem is kevesen, akik úgy vélik: az ipar­cikkek bizonyos fajtáinál — például a ruházati cik­keknél — nem emelkedik a kereslet, mert csillapult a vásárlói „éhség”, A vásár­lás. fogyasztás adatai — ki­véve a tartós fogyasztási cikkeket — mintha erről tanúskodnának. A háztar­tásra, lakásfelszerelésre for­dított kiadásók a ruházat­ra adott forintokkal együtt évek óta azonos szinten állnak, sőt, előbbiek 1968- ban 1967-hez mérten csök­kentek. Fordítani kell azonban a kérdésen, s visszatérni oda, ahol fejtegetésünket kezd­tük: a termelés döntő meg­határozója annak, hogy a lakosság jövedelmét miként válthatja árura. A textil- és ruházati ipar termelési ingadozásainak, a választék szegényességének, a kor­szerű kötött, körhurkolt, s szintetikus anyagok csekély kínálatának törvényszerű következménye a forgalom stagnálása. (Az áremelke­désről már nem is beszélve: holott hazánkban a ruhá­zati termékek magas ára amúgyis kedvezőtlen befo­lyást gyakorol a fogyasz­tási szerkezetre). A ház­tartásra, lakásfelszerelésre fordított összeg — az összes kiadósak kilenc százaléka — ugyancsak összefügg a mennyiségben és minőség­ben nem kielégítő terme­léssel. 1959. évi árakon számítva a tartás fogyasztási cik­kek forgalma 1960—1968. között évente átlagosan ki' lene százalékkal emelke­dett (Az összes fogyasztás ugyanakkor — hasonló szá­mítási metodikával — évente 3,6 százalékkal nőtt, 1960-ban még csak 13 ezer hűtőgépet adtak el, tavaly 140 ezret, 1960-ban száz családra 14,7 mosógép ju­tott., ma 50 stb.) Ha mennyiségben nem is, de a fejlődés dinamikáját tekintve joggal beszélhe­tünk gyorsuló lépésváltás­ról. Az ilyen értelmű lé­pésváltást azonban meg kell előznie a termelés vál­tozásának, korszerűsödésé­nek. Egyrészt úgy, hogy azokat a szükségleteket ér­tékesebb árukkal lehessen kielégíteni, másrészt e ki­elégítés fedezetének — az árualapnak — bővítésével. (Így pl- kívánatos a ruhá­zati forgalom megkétszere­zése két évtized alatt). Ugyancsak először a kíná­latot kell növelni ahhoz, hogy az árujellegű szolgál­tatások fogyasztásának üte­me, tartósan megelőzze a termékfo-gyasztás emelke­dési ütemét, 's így lépcső­zetesen egészségesebb ará­nyok jöhessenek létre. M. O. A fejlődés — amint meg­állapították — az utóbbi idő­ben jelentős. Amíg 1951-ben két üzemorvos működött a megyében, összesen 15 órá­ban, az idén már 30 üzem­ben, 30 üzemi orvos, 72 órát dolgozik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel az eredményekkel elégedet­tek lehetünk. Megyénk üzemorvosi háló­zatára — az elnökség meg­állapítása szerint — a szét­aprózottság jellemző. Üzemi körzeti orvos mindössze ket­tő működik, tizenegy orvos pedig naponta egy órát tevé­kenykedik ipari üzemiben. Növekedett ugyan az üzemi szakorvosi óráik száma, de nam minden esetben az igé­nyek figyelembevételével. A megye hét nagyüzemében működik szakorvos. Az üzemegészségügyi háló­zat fejlesztése érdékében szakszervezeti és egészség- ügyi szervek az utóbbi évek­ben jelentős erőfeszítéseket tettek, s így az ipari dolgo­zók közül huszonhatezer, a mezőgazdasági dolgozók kö­zül csaknem hatezer, össze­sen tehát mintegy harminc- kétezer ember részesül mun­kahelyén egészségügyi szol­gáltatásban. Ez azonban a biztosítottaknak mindössze egyötöde. A további fejlődés megköveteli az üzemektől is, hogy jobb előfeltételeket te­remtsenek az üzemegészség­ügy részére. Állandó ügyelet A nagyüzemekben a rende­lők korszerűek, jól felszerel­tek, ilyen például a Tisza cipőgyári, ahol 170 négyzet- méter alapterületű a rendelő. Így a jó egészségügyi munka Tanuló felnőttek A kunszentmártoni járás­ban az 1968/69-es tanévben 194 felnőtt tanult általános iskolában. A munka ered­ményességét nemcsak az bi­zonyítja, hogy a járás 15 ál­talános iskolájából 12-ben idejében megindult, és a tan­év végén be is fejeződött a felnőttoktatás, hanem az is, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye 3.3 volt, s csak ketten voltak kénytelenek pótvizsgázni. A legjobb eredményeket a cserkeszőllői, csépai, tiszasa- si, tlszainokai iskolákban ér­ték el. Ez utóbbi községben az utolsó hét évben mindig működött a dolgozók iskolá­ja. A helyi Szabadság Ter­melőszövetkezet különösen sok segítséget ad tagjainak az iskolai tanulmányok foly­tatásához. Az utóbbi 5 évben a szövetkezet 16 tagja végez­te el az általános iskolát, és az idei tanévben már hatan jelentkeztek továbbtanulásra. A tsz-ben működő pártszer­vezet célkitűzései között sze­repel, hogy minden párttag szerezze meg az általános is­kola 8. osztályának elvégzé­séről szóló bizonyítványt; személyi feltételei mellett a tárgyi feltételek is adottak. Ebben az üzemben, — mivel a munka három műszakban zajlik — külön éjjeli ügyelet is van. amit főfoglalkozású ápolónők látnak el. Hasonlóan modern, jól fel­szerelt orvosi rendelője van a jászberényi Hűtőgépgyár­nak és a szolnoki cukorgyár­nak. Szűk, zsúfolt viszont és Céljának egyáltalán nem megfelelő a tiszaigari állami gazdaság, a vasipari vállalat szászberek! üzemegységének rendelője. A felmérések megállapít­ják. hogy az üzemorvosi ren­delők forgalma tavaly meg­közelítette a 127 200-at. Az idén az első félévben viszont kevés híján elérte a 80 000- ret­Kevés a megelőző munka Az egy-két órás üzemor- vópi tevékenység — ahogyan az elnökség megállapította — főleg a gyógyításra és még- irckább a vényirásra szorít­kozik. Megállapítható, hogy az egészségügyi megelőzéssel egyelőre csak a főfoglalkozá­sú üzemorvosok törődhetnek. A tervezők felajánlása A Szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Válla­lat Szolnok megyei kirendelt­ségének dolgozói döntöttek, hogy elvállalják a Mezőhék községben 1970-re tervezett kéttantermes iskola kiviteli terveinek elkészítését, mun­kaidőn túl, társadalmi mun­kában. A terveket 1970. ja­nuár 30-án adják át. Felkér­ték a községi tanácsot, hogy a társadalmi munka ered­ményeként megmaradó ter­vezési költségen, amely kö­rülbelül 25—30 ezer forintra tehető, vásároljon televíziót a felépítendő iskolának. Készül az új védjegy­törvény Nemzetközi gazdasági kap­csolataink fejlődése révén áruink egyre szélesebb kör­ben jutnak el a világ külön­böző országaiba. — Előnyös értékesítésüket elősegítik a világpiacon eddig is beveze­tett, jó hírnévre szert tett védjegyek, mint a Tungsram, Orion, Ikarus, Palma és má­sok. A védjegy mintegy ma­gában hordozza a gyártó vál­lalat eredményeit, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a védjegyzett áruk vevői hosz- szú évek során szereztek. Ha Az üzemorvosok feladata volna pedig, az üzemekben a veszélyeknek kitett dolgo­zók óvása, egészségének el-, lenőrzése, stb. Ilyen folya­matos vizsgálatokat, megelő­ző munkálatokat azonban csak a Tisza Cipőgyárban, a Tiszamenti Vegyiművekben, az állami építőipari vállalat­nál és még néhány nagyobb üzemben végeznek. Vizsgála­taik alapján az üzemorvosok már több javaslatot tettek a munkahelyi ártalmak meg­szüntetésére. Ezek azonban csak ott jártak eredménnyel, ahol az üzem szakvezetői is törekedtek az ártalmak meg­szüntetésére. A példák bizo­nyítják. hogy a részállású orvosok is tudnak eredmé­nyes egészségvédelmi mun­kát végezni. — állapította meg az SZMT elnöksége, — ha mind a mozgalmi szer­vek, mind a gazdasági veze­tők egyértelműen segítik te­vékenységüket Vannak lehetőségek Összegezve a tapasztalato­kat, az elnökség megállapí­totta. hogy az üzemorvosi há­lózat, az eddigi erőfeszítések ellenére sem fejlődött a kí­vánt ütembein, és több üzem jogos igénye vár teljesítésre. Kezdeményezéseket tett arra. hogy a megye ipari és gaz­dasági fejlődésének megfele­lően emelkedjék az üzem­egészségügyi ellátottság szín­vonala is. B. E. ezek a tapasztalatok kedve­zőek, a védjegy az értékesí­tés egyik leghatékonyabb se­gítője. Az új gazdaságirányítási rendszerben megnövekszik a védjegyek jelentősége a bel­ső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválasz­ték, fokozódik a vásárlókö­zönség igénye, hogy az azo­nos, vagy hasonló rendelte­tésű különféle termékeket egymástól megkülönböztesse. Ennek jól bevált eszköze a védjegy. Az új védjegy-törvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalom­ban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas fél­revezető, valótlan elemeket tartalmazzon. Ennek biztosí­téka, hogy a törvény véd­jegyjogi oltalomban csak azo­kat a jelzéseket részesíti, — amelyeket az érdekelt válla­lat az Országos Találmányi Hivatalnál lajstromoztat. Itt a jelzést alaposan megvizs­gálják abból a szempontból, hogy a törvényes követelmé­nyeket kielégíti-e. Az így lajstromozott védjegyek alkalmasak lesz­nek a nemzetközi elismerés­re is. Ma: Ösztöndíjas kamaszok Á Néplap kerékasztala Kunhegyes is ünnepelt Tegnap délelőtt fél tízkor kezdődött Kunhegyesen a felszabadulási ünnepségsoro­zat. Az úttörők szovjet pio­nírokat láttak vendégül, s együtt ünnepeltek. A szovjet hősök emlékművét 15 órakor koszorúzták meg bensőséges ünnepség keretében, amelyen a megyei-, járási-, párt-, ta­nácsi szervek képviselői is resztvettek. A község bu- szouöt éves fejlődését bemu­tató kiállítást — amely októ­berben mindennap nyitva- tart — 16 órakor nyitották meg. A hálastaféta 18 órakor érkezett a községbe,' ezt kö­vetően pedig a művelődési otthonban nagygyűlésen em­lékeztek a község lakói fel- szabadulásuk 25. évforduló­jára. Semsei Imre, a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Konferencia tervezet Hasznos segédeszközt bo­csátott a MTESZ azoknak a kutatóknak és gyakorlati szakembereknek a rendelke­zésére, akik a munkaterüle­tükkel kapcsolatos nemzet­közi tanácskozások és kiállí­tások iránt érdeklődnek. A 230 oldalas jegyzék 77 olyan konferenciát, szimpó­ziumot, stb. sorol fel, ame­lyet a jövő esztendőben ha­zánkban rendeznek meg. Kö­zülük 60 lesz a fővárosban. 14 vidéken, háromnak a he­lyét még nem jelölték ki. — azoknak a tanácskozásoknak a száma, amelyeket a MTESZ, illetve valamelyik tagegyesü­lete szervez, vagy amelyek­nek a szervezésében közre­működik, eléri a 60-at. Hogy milyen nagy szám a 77, azt jól érzékelteti, hogy a jövő évben külföldön tartan­dó tanácskozások katalógu­sában 463 tétel szerepel, te­hát ezen a listán mindössze hatszor annyi tudományos ese­mény található, mint a hazai jegyzéken. A kiadvány felsorolja vé­gül azt a világ különböző ré­szein jövőre rendezendő 484 kiállítást és vásárt, amelynek tematikája valamilyen szem­pontból érdekes lehet a ma­gyar szakemberek számára isi Egyhelyben topogás Párizsban * Össze­tűzések Chicagóban * A jugoszláv szak- szervezetek a sztrájkokról Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­% jgpp VILÁG XX. ért. 235. sz. október 10., péntek* ^íffl?!iBÍ8MÍCTBH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents