Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október S. Autósok figyelmébe Az angol „Smiths” cég egy speciális szerkezetet dolgozott ki, amely hangjelzést kapcsol be, ha a vezető túllépi a megengedett sebességet S ha a jelzés ellenére tovább „nyomja a gázt”, a szaggatott hangjelzés átcsap szirénázásba. ür Austin amerikai városban (Minnesota állam) egy 8« éves sofőrt gyorshajtásért vontak felelősségre. A bíróságon kiderült, hogy az illetőnek soha nem volt jogo- süványa, bár 1915 éta vezet gépkocsit. «■ A Német Szövetségi Köztársaságban új büntetési rendszerrel sújtják a közlekedési szabályok megsértőit, A szabálysértés súlyosságától függően ezer márkáig terjedő bírságot vethetnek ki rájuk. A 20 márkánál nagyobb összegű bírságot kötelező érvényűén regisztrálják a közúti szabálysértések központi kartotéktárábaiv Japánban olyan kerékpárok gyártását kezdték meg, amelyeknek femalkatreszeit foszforeszkáló festékkel vonták be. A gépkocsivezetők az ilyen kerékpárokat reflektorfénynél is észreveszik, ■fc Amerikában olyan komputert dolgoztak ki, amely néhány másodperc alatt pontos diagnózist állít fel egy gépkocsi alkatrészeinek állapotáról. A komputer több mint száz alkatrész állapotát vizsgálja meg és pontosan közli, mely alkatrészeket kell megjavítani, melyeket kell kicserélni és menynyibe fog mindez kerülni. KÉT HÍR AFRIKÁBÓL A BARÁTSÁG II. KŐOLAJVEZETÉK Tanuló tanítók Az 1966-ban függetlenné vált Botswana köztársaság a legtöbb fiatal afrikai államhoz hasonlóan nagy nehézségekkel küzd az oktatás terén. Botswanában, — amelynek’ területe körülbelül azonos Franciaország területével, — 580 000 ember lakik, közöttük 20 000 busman, akik főleg a Kalahári sivatagban élnek. A lakosság túlnyomó része analfabéta; Az utóbbi években jelentősen emelkedett az elemi iskolai tanulók száma. 1960- ban 36 000-ren, most pedid két és félszer többen tanulnak az elemi iskolákban. Az előrehaladás valószínűleg még jelentősebb lenne, ha az elemi iskolák tanítói magasabb képzettséggel rendelkeznének. Egyébként elég nagy a pedagógus hiány: Botswanában körülbelül 1500 a pedagógusok száma. Az oktatásügy most végre elmozdult a holtpontról. — Francistownban 1968 októberben pedagógus kollégium nyílt, ahol az elemi iskolai tanítók továbbképzése folyik; jelenleg 800 tanító egészíti ki ismereteit ebben az intézményben. Minden tanító évente 6 héten át előadássorozatot hallgat, azután 10 hónapos levelező továbbképző tanfolyamon vesz részt A továbbképzésben résztvevő pedagógusok Írásban vizsgáznak. A levelező oktatás keretében történelmet, földrajzot, alkotmány- tant, matematikát és természetesen írást, olvasást, számtant tanítanak az elemi iskolai pedagógusoknak. Urániád Az afrikai kontinensen újabban valóságos „uránláz” tört ki. A nyugati cégek minél előnyösebb szerződéseket igyekeznek kötni. az afrikai uránérc felkutatására és kitermelésére. A nyugati cégek aktivitása teljesen érthető. Bár vi- lagszerte folyamatosan növekszik a kereslet e fontos stratégiai nyersanyag iránt (az ENSZ értékelése szerint 1970-ben földünkön az urán felhasználás' 13 ezer tonna, 1975-ben 34—46 ezer tonna, 1980-ban pedig 65—86 ezer tonna lesz), az uránérc ára Afrikában rendkívül alacsony. A fekete kontinens számos vidéken találtak urán lelőhelyeket. Nemrég például uránt fedeztek fel Délnyu- gat-Afrikában: intenzív kutató munkálatok folynak Angolában és Mocambiqueban. A közelmúltban végzett kutató munkák révén nyert adatok alapján feltételezhető, hogy Mocambique az uránbányászát tekinteteben a jövőre az első helyre kerülhet a kontinens országai között Szomáliában is találtak urán- és thorium lelőhelyeket. Nyugat-német, olasz, amerikai kutatócsoportok tevékenykednek 200 kilométerrel észak-nyugatra Moga- dishutóL Hazánk energiaellátásában egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a szénhidrogének. A szén fokozatosan háttérbe szarul és a lényegesen gazdaságosabb kőolaj és földgáz foglalja él helyét az energiahordozók között. 1965- ben a szén 65,7%-kal szerepelt. s ez az arány a tervek szerint 47—48%-ra, 1975 körül 37—38%-ra csökken. Ezzel szemben a szénhidrogének 28,3%-ről 44—45%-ra. majd a negyedik ötéves terv végére 54—55%-ra emelkednek. Bár az utóbbi években a szén- hddrogénkutatásak jó eredménnyel jártak, kőolajtermelésünk évi 3 millió tonna fölé nem emelhető. Szükségleteinket elsősorban a szovjet kőolaj növekvő importjával elégíthetjük ki. Ezt a meny- nyiséget azonban csak korlátozott mértékben lehet az 1961—64 között üzembe helyezett Barátság I. kőolajve- Beteken keresztül, szállítani. A gödöllői szivattyú állomás ez év nyarán történt beállítása ugyan időlegesen megnöveli a csővezeték kapacitását (1970-ben 4 millió tonna kőolajat szállítanak majd), de már 1972-re szükségessé válik az újabb csővezeték munkába állítása, melynek építéséről az egyezményt ez év augusztusában megkötötték. A csővezeték Munkácsnál ágazik le, és teljes kiépülése után Polgáron keresztül Százhalombattáig vezet A szállított kőolaj, amely az évi 10 millió tonnát is elérheti, részben az északi iparvidéken kifejlesztendő új petrokémlai és energetikai bázist, másrészt a százhalombattai finomító bővített kapacitását látja el nyersanyaggal. A beruházási hitel ellen-, értékeként hazánk fogyasztási cikkeket szállít a Szovjetuniónak. — Közgazdasági szakértők szerint az építési költségek 2,5—3 év alatt térülnék meg, hazánk energia ellátása pedig évekre megoldottnak tekinthető. KUNHEGYESIEK A VAJDASÁGBAN Egy nyakas kun harcolt Jellasics ellen Á Vajdaságban fekvő Fe- ketics Kunhegyesnek „test- vérközségef'. 1783—84-ben több mint kilencszáz kunhegy esi vándorolt ki Bácskába a jobb élet reményében. A kapcsolat időközben szünetelt, míg az idén meglátogattam a majd kétszáz éve elköltözött kunokat. — Miután jól elbeszélgettünk, egy érdekes történetet kértem tőlük, melyet hazatérve közhírré tehetnék; — Van itt rengeteg — biztattak. De bizony az az egy is nehezen akart megszületni. Udvarias kopogás zökkentette ki tereferénket. Nyolcvan év körüli öregember jött át a harmadik szomszédból egy kis segítségért. Egy vastag eperfával bajlódtak. Készségesen indultunk. Az óriási eperfa kiálló ágait már legallyalták. Csupasz törzse komoran meredt felém. Félig halottan és kétségbeesetten kapaszkodott a földbe. Szemlélődésem döbbenet váltotta fel. A kilapátolt föld mellett sárgafehér emberi csontváz feküdt. — Ne lepődjék meg! Ö még tősgyökeres kunhegyest! — mutatta Kota bácsi, Az emberek újult erővel láttak a fatörzshöz. Csattogott a fejsze, jajgatott a fűrész..; s mi leültünk a verandára. Sándor bácsi lassan, megfontoltan kezdte: — Ez az ember Kunhegyesen született 1777-ben. Kovács Mihálynak hívták, s szüleivel vándorolt ki a Bácskába, Földet kaptak, de a nagy szegénységből nehezen tudtak kikászálódni. Megházasodott, négy fia született. Világéletében dolgos ember volt, csak egy kicsit nyakas. Gyerekei szétszéledtek ki erre, ki arra, s a két öreg egyedül élt Feketicsen 1848 szeptemberéig. Ekkor nagy baj zúdult rájuk. Hallották, hogy Jellasics egyetlen magyarnak sem kegyelmez. Megrémült a község apraja-nagyja, s elindult Pécs felé. Egyedül Mihály bácsi nem állt kötélnek Sem a jó szó, sem a szidás nem használt. Gyerekei, felesége sírva búcsúztak tőle. Ö pedig fogta ócska kétlö- vetű mordályát, s egy tucat tölténnyel felballagott a dombtetőn álló présházba. Betöltötte a puskát és várt... :.. Az öreg lassan szívta pipáját. Borral öblítettük torkunkat, s a szerteágazó füstben feszülten vártam a folytatást... ;.. Szóval . a többi csak akkor tudódott ki, mikor öt nap múlva kitakarodott Jellasics. Az öreget átlőtt fejjel a küszöbön találták. A domboldalon hat katonasir emelkedett Nagyapám hozta be a halottat az udvarába, s itt a ház előtt hevenyészett; sírt ásott Az akoldesz- kából még koporsót is tá- kolt. A fejéhez ültette ezt az eperfát. Suttyó koromban mesélte öregapám, s tényleg igaz! — bökött pipájával a kitekert végtagokkal heverő csontváz felé. ... Hatalmas reccsenéssel dőlt ki az eperfa. A hirtelen közénk telepedő csendet száraz torokkal törtem meg: — Es a csontvázzal... mit csinálnak? Az öreg értetlenül lesett rám... — Visszatemetjük a ' gödörbe. Hadd pihenjen továbbra is ott. A fejéhez egy eperfát ültetek .;. — közölte olyan magától érthető- dően, ahogy télre tavasz jő, azt követi a nyár és ősz a természet örök folyamatában ... D. Szabó Miklós Ő IS SZOCIALISTA? Évi pihenőre utasom — nyilatkozott a nyugatnémet Albert Speer —. ezért már elküldtem szavazatomat a szeptember 28-i választásokra. A Szociáldemokrata Pártra szavaztam... Attól tartok, hogy olvasóink jó része nem tudja, hogy ki is az az Albert Speer, a jó szociáldemokrata, ö volt Hitler fegyverkezési minisztere. 1942-ben ő küldte a V—l és V—2 rakétákat Londonra. Ha ideje lett volna hozzá és módja, atombombákat is küldött volna. Amikor az amerikaiak elfogták, még barna egyenruhában volt. Másnap reggel azonban már civilben. Kihallgatása során igy jellemezte minisztertársait: „Göring? Haramia, becstelen fráter, bűnöző. Goebbels? Szószátyár alak. Ribbentropp? Bohóc. Himmler? Szörnyeteg. Sauckel? Vadállat. Valamennyien együtt? Becstelen, lelkiismeretlen emberek.” Albert Speer hatáskörébe tartoztak az úgynevezett „külföldi munkások?’. A nürnbergi tárgyaláson felmutattak egy Speer által aláírt parancsot, hogy az SS és a rendőrség ,Joganatosítson szigorú intézkedéseket és küldje koncentrációs táborba a munkakerülőket.” A „szigorú intézkedések” kapcsán szóba kerültek a tárgyaláson bizonyos acélládák. Speer sietett megmagyarázni, hogy azok közönséges szekrények voltak, amelyekben a munkások holmijukat helyezték el. íme, részlet egy munkás tanúvallomásából: „—Én, alulírott Damm, saját szememmel láttam, hogy három munkást bezártak a ládába, közülük kettőt egy rekeszbe... egész éjjel (télen történt) jeges vízzel öntözték őket...” Speert húszévi fegyházbüntetésre ítélték Nürnberg- ben. Három évvel ezelőtt hagyta el Spandaut. Mostanában jelentek meg emlékiratai: német, angol, francia, portugál és spanyol nyelven egyszerre. Könyve „bestseller” lett. Világsiker. És most a Szociáldemokrata Pártra szavazott. — Dániában — Koppenhágában — különös újság jelent, meg. Csak jó híreket közöl. Bicskázásról, halálos szerencsétlenségről, balesetről semmi nincs benne. A vállalkozók bizonyára arra számítottak, hogy a megrongált idegzetű társadalom úgy kap majd a minden földi rossztól szűzen tartott újságon, mint éhes vándorok az égi mannán. De tévedtek. Az olvasók gyér érdeklődéssel vették kezükbe a lapot, ha ugyan megvásárolták. Mert aki nem szerezte be — puszta kíváncsiságból — az újságárusnál, az már annyi fáradságot se tartott érdemesnek, hogy esetleg olyantól elkérje, akinek van. De hogy m képeseitek azok a jámbor dánok? Azt a népet akarják csupa jó hírrel etetni, amely Hamlet királyfit adta a világirodalomnak? Azzal akarják elhitetni, hogy hazájában minden ember angyal, mikor még ma is lélegzetvisszafojtva és lábujjhegyen jámak- kelnek Helsingőr vára körül, amelyben — Shakespeare rá a tanú — egy egész királyi udvar változott egykoron hullaheggyé?! A dánok előtt akar szfvóskodni az a balga újság, hogy ott balzsamot illatozik az élet —, amikor az egész világban szóbeszéd tárgya: valami bűzlik Dániában!? Azok elé a dánok elé tartana hamis tükröt ez a szerencsétlenül fogant lap — szívjóságukról —, akik nem Balga dán átallották megverni a magyar futballválogatottat?! — Korrekt náció az ilyen? Amely fütyül a mi válogatottunk presztízsére, utolérhetetlen technikájára! De félre a szubjektív megítéléssel. A dánok, tehát egy kapitalista ország polgárait akarja megfosztani mindennapi betevő borzongásaitól az a „jó hírű” újság. Hiszen ott is vannak tisztességes, szorgalmas dolgozók, akik. igazán, mindennap megérdemlik azt a pár tucat rendőrségi, bírósági hírt. Hát nem jól esik annak a dán papának, mamának, hogy amiszerkesztők kor a rablógyilkosságról szóló színes riportot felolvassa a gyereknek — bölcs nevelő szándékkal odamondhatja: .,Látod, csibész, te is ide jutsz, ha nem tanulsz rendesen! ?” Az úgynevezett rossz hírek léleknemesitő hatásától pont egy kapitalista nemzet fiait akarja hermetizálnl az a furcsa újság — mikor itt nálunk — a szocializmusban is — szinte mindennapi kenyere a krimi, a rendőrségi rovat, a dolgozó tömegeknek. Gondoljunk csak arra, hogy amikor a tévé „Kék- íény”-e ragyogja be a sötét magyar éjszakát, az egész haza ájtatos székesegyházzá válik azokban a félórákban. Az utcákon semmi zaj, mindenki fedél alá húzódik, s áhítattal okul a képernyő előtt: lám, ha az az ügyetlen betörő nem hagyja ott a monogramos keszkenőjét a páncélszekrény mellett, akkor még ma is vígan bujkálhatna, mert az alatt is egér- utat nyerne, míg a főkönyvelőt faggatják, mit csinált a farbával.». S hogy a rendőrségi, bírósági esetekről, ügyekről szóló cikkeknek milyen nevelő hatása van a koraifjúságra is, egy példával bizonyítjuk. Vagy három esztendővel ezelőtt 10 éves kisfiúkból« kislányokból álló brigád állított be a szerkesztőségbe. Előadták, hogy szeretnék megismerni a szerkesztőségi munkát, ök is szakmabeliek tudniillik, mert a •{. iskolai faliújság írói, szerkesztői. Megnéztek mindent, emlékbe még ólombetűt is kaptak. Tízéves létükre rendkívül szakszerűen érdeklődtek kezdő fizetésről, prémiumról. S hogyha már így összemelegedtünk, mi is tapogatóztunk náluk. Megkérdeztük többek közt, milyen cikkeket olvasnak rendszeresen, tehát legszívesebben az újságban? Legalább öten vágták rá a következő pillanatban: — A rendőri híreket! Tóth tefows* 1 * IApolitikÜ j
