Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
1969. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kiskörei második Tiszai Vízlépcsőnél a munka jelentős szakaszához érkezett. Hozzákezdtek az alapozási munkák után az elektromos erőmű építéséhez. Képünkön a négy turbina alagútjának egyik zsaluzatát készítik az ácsok. Tsz építőbrigádok az állami építőiparban Sok volt a visszaélés — Ideje volt megszüntetni Egy brigádnapló akad a kezembe, benne a bejegyzés: „A brigád kéri a vezetőséget. hogy a tsz-dolgozókhoz viszonyítva a keresetük a felét sem közelíti meg. Ezért kérjük a vezetőséget, hogy valamit módosítani kellene a normákon, hogy a dolgozóik meg legyenek elégedve.” — Varga József az állami építőipari vállalat szocialista kubikos brigádvezetője írta „Dózsa” brigádjának naplójába ezeket a sorokat. Steiner Lajos a megyei építőipari vállalat főépítésvezetője ezt így fogalmazza: „Az épület egyik végén dolgozó vállalati kubikos 8—10 forintos órabérért dolgozott, az épület másik végén dolgozó tsz-kubikos pedig 17—18 forintos órabérért.” Nem mindig volt ugyan dupla a kereset, de általában lényegesen magasabb volt a tsz- tagoké. mint a vállalati dolgozóké. Hogyan kezdődött A Munkaügyi és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium két évvel ezelőtt engedélyezte a tsz-tagok és alkalmazottak ipari fog- lalkoztatását. Elszámolásuk azonban különbözött a többi építőipari dolgozóétól. Az elvégzett munkanem árát a vállalat 80 százalékos szociális teherrel és 8 százalékos rezsiköltséggél megpótolva átutalta a tsz-nek. s a dolgozóikat onnan fizették. Nem építőipari, hanem úgynevezett FM munkanormák alapján. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bérkülönbség csak látszólag volt ilyen nagy. A tsz-dolgozók a borítékban kaptak meg mindent. A vállalatiak meg kapnak a borítékon kívül is. Kapnak 15 százalékos idénypótlókot, napi 15 vagy 20 forintos különélés! pótlékot, a fizetett ebédidő díját, kapnak ingyenes szállítást a munkahelyre, napi 6 forintos étkezési hozzájárulást, munkaruhát, szerszámot. s ha kell a munkásszállodában elhelyezést minimális díjért. S kapnak év végén nyereségrészesedést. Nem is keveset! Mindezeket a juttatásokat a tsz-dolgozók nem kapták, de megkapták a díjat a borítékban havonta egv összegben. Ezzel azonban az állami építőipari vállalat hiába érvelt. A konfliktus élesedett, a feszültség egyre nőtt. Közben azonban más tünetek is felütötték a fejüket: Emberkereskedelem? A kialakult helyzet legális volt, a háttérben ott álltak a rendeletek. De helyenként csak kulisszának. Akik ezzel az üggyel foglalkoztak, egyre gyakrabban fakadtak ki: embervásár, emberkereskedelem ez. Először ugyanis jöttek a tsz-tagok. Aztán egyes vállalati dolgozók, gyakran évtizedes folyamatos munkaviszonnyal maguk mögött, egyszerre csak elmentek tsz-al- kalmazottnak. Nem kapták a juttatásokat, de kétszeres pénzt kerestek. Aztán újabb tsz-alkalmazottak jöttek, persze ők is kétszeres pénzért. A tsz-dolgozók egyre begya- korlottabbak lettek, szívesen dolgoztattak velük. Alig tűnt már föl, hogy a szentesi Alkotmány Tsz, a kiskunfélegyházi Vörös Október, a rúzsai Szivárvány Tsz alkalmazottad olyanokból toborzódnak, akik talán soha nem is jártak Szentes, Kiskunfélegyháza. vagy Rúzsa környékén. Szolnokon volt egy megbízott, azt fölkeresték, és az munkába állította őket. A tsz-ek mindenképpen jól jártak. A kapott összegből, amelyért semmiféle kockázatot nem vállaltak, meghatározott rész a tsz-t illette. Egy ember után kevés pénz, sok ember után sok. Fejkvóta. Csak a bélyegzőt kellett beütni érte a munka- könyvbe. Ezért aztán a szentesi Alkotmány Tsz-nek 150 embere volt itt, a kiskunfélegyházi Vörös Októbernek 100, a rúzsai Szivárványnak 60. összesen 350—400 fez- dolgozó volt a megyei építőipari vállalatnál. Ví vadászmezők Augusztus 23-án megjelent a munkaügyi és mezőgazdasági- élelmezésügyi miniszter együttes rendelete, az 1025-ös, amely rendezte ezt az abnormális helyzetet. A rendezés lényege, hogy a vállalatokkal kötött ilyen jellegű tsz-meg- állapodásokat szeptember 1-ig meg kell szüntetni. A szentesiek már augusztus utolsó heteiben elszivá- rogtattálk embereiket más vadászmezőkre. Talán Pestre, talán az algyői gázmezőre? Szolnok megyéből elmentek. Igaz, nem mindannyian. A közelben lakók, s a ragasz- kodóbbak a fez-dolgozók mintegy 30—40 százaléka itt maradt. Áthelyezéssel átkerült az építőipari vállalathoz. Néhány brigád dolgozik még a megyében, de azok nem bérmunkán, hanem szerződéses alvállalkozóként. Ezeknek a rendelet értelmében december 31-ig engedélyezheti a fez területén illetékes megyei tanács a munkát. F. D. Bejelentés az állhatatlanságról ELSŐ JELENET Nyílik az ajtó a szerkesztőségben és belép a bejelentő. Jól megtermett, javakorabeli férfi, művezető az egyik gyárban. Nem a maga ügyében, nem a saját gyára ügyében jött. A fia nemrég került Szolnokra az egyik üzembe. Fiatal szakmunkás, gépszerelő. Mikor belépett, 6,50 órabért ígértek neki, s 4,50-el fizették ki. Nemcsak őt, másokat is. A fiatalokkal így járnak el. Nem, nem teljesítménybérben dolgoznak. Az ő fia is kilépne, de megy ősszel katonának, ezért marad. De ha leszerel, oda biztosan nem megy vissza. Ahol így bánnak a fiatal szakmunkásokkal. .. A fiú neve? Életkora? A gyár neve? — ezekre az adatokra van szükség, s aztán megindulhat a bejelentés kivizsgálása. Dehogynem, a barátomtól. Szántai Pistától. Ö már itt dolgozik öt éve. Betanított munkás. Mondta, hogy itt jól lehet keresni. Szóltam az igazgatónak, már át is he-, lyeztek. — Neve? — Herkó Ferenc. — Életkora? — Húsz év. — Szakmája? — Betanított hegesztő. Budapesten dolgoztam a gyárkéményépítőknél. Kerestem úgy 1800—2000-ret. De úgy hallottam, itt jobban lehet keresni. És nemcsak hetenként lehet hazajárni. Megkapják a beosztást, lemennek a művezetőhöz, s holnap már munkába is állnak. Melyik hír az igaz? a bejelentőé, vagy Szántai Pistáé? Hogy fizetik itt a fiatal szakmunkásokat? HARMADIK JELENET Nyílik az ajtó a gyárban, s belép két fiatalember. Ide akarnak jönni dolgozni. — Neve? — Nagy Pál. — Életkora? — Húsz év; — Nős? — Isten ments! Korai lenne még! — Szakmája? — Lakatos. — Honnan jön? — Tószegről. — Miért? — Ott vízvezetékszerelő voltam, itt meg lakatost keresnek. Gondoltam, jobb lesz itt. — Honnan tudta meg, hogy itt lakatost keresnek? — Az újságban hirdette a gyár. — Mástól nem hallotta? — Az üzemgazdasági osztály vezetője. Fehérvári László, készségesen tájékoztat az átlagkeresetekről : A gyártóüzemben százhu- szonnégy fizikai dolgozó van. Az idei első félévben 1778 forint volt az átlagkeresetük. A kisdiesel üzemben száz- tizennégy munkás dolgozik; átlagban 2190 forintot kerestek az első félévben. A nagydiesel üzemben (itt dolgozik a bejelentő fia is) a Mlenc- venkét munkás bérátlaga 1962 forint volt. A nagydiesel üzem művezetője Hagyák János készségesein beszél a feladatokról. — Traktormotorokat javítunk, újítunk fel, a lakatosok pedig mezőgazdasági épületek elemeit készítik. Ha idekerül egy fiatal, megnézzük mit tud, milyen ügyes, aztán e szerint adunk neki könnyebb, vagy bonyolultabb munkát. Igaz, gyakorlott, jó képességű szakember is megérzi az első fizetésen, hogy új helyen van. Bele kell zökkenni a munkába. Itt mindenki teljesítménybérben dolgozik, s úgy keres, ahogy teljesít. Nincs garantált bér- színvonal. Török Ferencné, a bércsoport vezetője elém teszi a bérkartonokat. Válogatok a nagydiesel üzem munkásainak kartonjai között. A panaszos fia húsz éves. Nézzük a hozzá hasonló korúnkat! Az alapórabóre valameny- nyiüknek 6,50. Augusztusi teljesítménybérüket nézem meg. Merena Ferenc gépszerelő 18 éves. Múlt havi teljesítménybére 7.49 volt. Molnár János 17 éves gépszerelőé 7,56, Széles Ernő 18 éves betanított munkásé pedig felment 10,30-ra. Ezek ott dolgoznak a fiú körül. Igaz, nemcsak ilyen példák vannak. Süveges Géza 17 éves lakatos csak 6,25-öt kapott, 72,8 százalékos teljesítményére, Jáger Dénes gépszerelő 57,6 százalékára 5,11-et, Magyar Miklós gépszerelő 51,6 százalékára 4, 53-at. Hiába, nincs garantált órabér/ ZÁRSZÓ A fiú nevét nem írom ide. Ne szégyenkezzék. Mindösz- sze egy hónapja van az üzemben. Nem őt csapták be, ő csapta be magát. Több állhatatosság kell a jó keresethez. A gyár nevét viszont nyugodtan ide írom: Szolnoki' Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Nekik nincs miért szégyankezniök. Fejér Dénes Iskola tv átadás Tiszaszentimrén A szolnoki AGROKER ajándéka A kukorica földek közül a harangláb tűnik ki elsőnek. Mellette van a 61 éves öreg tanyai iskola. Az időKőzségforténeti pályaművek értékelése Tőrökszentmiklóson Szombaton délelőtt Török- szentmiklóson, a Hazafias Népfront székházéban került sor a felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére meghirdetett járási községtörténeti pályaművek ünnepélyes eredményhirdetésére. Első helyre — megérdemelten — a kenderesi és a kunhegyesi dolgozat került. Az előbbi Bana Sándorné, míg az utóbbi Görögh Sándor és D. Szabó Miklós munkája. A két pályamű 4000— 4000 forint pénzjutalomban részesült. Második helyen végzett és 3000 forint jutalmat kapott a kengyeli és a fegyverneki dolgozat, míg a harmadik hely Tiszagyen- dának és Tiszapüspökinek jutott, 2000—2000 forint kíséretében. Az első három helyezettnek elismerő oklevelet is átnyújtottak. A bíráló bizottság 3000 forintos különdíjban részesítette Vári István „Fegyvernek 1214—1969” című, rendkívül alapos és gazdagon illusztrált munkáját. Nevesincs lakodalom Mi erősebb a vasnál? A nemesacél? Talán így kellene nevezni ezt a mcnny^g- zőt? A huszonötödik évforduló ezüstlakodalom. az ötvenedik arany, a hatvanadik gyémánt, a hetvenedik vas... no, de a hetvenötödiket miként nevezik? Senki nem tudja, mert az világviszonylatban is különlegességnek számít, ha két ember együtt megéri hetvenötödik házassági évfordulóját. Tegnap délelőtt egy ilyen ritka jubileumra voltam hivatalos Törökszentmikr lósra. Búzás Ferenc nyugdíjas MÁV tisztviselő és felesége, született Papp Rozika ülték a jeles ünnepet. öt évvel ezelőtt, a vaslakodalmukon is én írtam köszöntőt a kedves öregek tiszteletére. Nos. a hetvenötödik jubileumon természetesen megkérdeztem: mi történt a Búzás család életében az elmúlt években? íme a történések: él és egészséges mind az öt gyermekük, mind •> nyolc unokájuk. csakhogy most már megszaporodott a dédunokák száma, pontosan tízen vannak. Aztán Ferenc bácsi nemrég az összespórolt forintokból olajkályhát vett, mert az igen jól melegít. S mi lesz a favágással? „Azért azt is csinálom, mert a testnek meg kell adni az ő mozgását”, — válaszolt az öreg. „Amelyik testrészt nem használják, az elsorvad. Érti ugye?” S mint az már szokás, megkérdeztem: „Mi kell ahhoz, hogy valakik ilyen békességben és szépen éljék le együtt az életüket?” Ismét Ferenc bácsi válaszolt: „Szeretet, mert a baj is könnyebben fordul jóra. ha két ember szereti egymást. Mi' is így voltunk és szeretni fogjuk egymást az utolsó szívdobbanásig”. Sok boldogságot az idős Búzás házaspárnak. s ünnepeljük meg együtt a nyolcvanadik évfordulót is. V. V. sebbek még „messzikerti” iskolának tudják, a fiatalabbak már újszentgyörgyinek. Tiszaszentimre e külterületén ötszáznyolcvan ember lakik. Villany csak hetven családi házban világít. Néhány éve még az iskolában is petróleum lámpa pislákolt. Most már villany is van, víz is. Lőrincz András, a tanító szíve, lelke a tanyavilágnak, hívó szavára mindig jöttek a szülők dolgoztak. Szombaton újabb lépéssel rövidült a távolság a messzikerti iskola és a városi tanintézetek között. Éppen lapunkból olvasta néhány nappal ezelőtt a tanító, hogy a szolnoki AGROKER szocialista brigádjai összeadott pénzükből televíziót vásároltak és ezt nekik adják. Meglepetten sietett az igazgatóhoz, aki már hivatalosan is tudott róla. Rá két napra pedig egy budapesti üzem, a Magyar Hajó- és Darugyár táviratozott: tv-t ajándékoznak az iskolának. A nagyszerű segítőkészség duplán is érkezett volna. így aztán a tiszafüredi járás egy másik tanyai iskolájába irányították a budapesti tv-t. A szolnokiak pedig Favorit készülékkel és adományozó oklevéllel állítottak be szombaton. Az ódon tanteremben ott szorongott a hatvan kisdiák és sokan a környéken lakó szülők. Orbán József, az AGROKER főkönyvelője a fekete iskolatábla elé állt, hogy elmondja milyen jó szívvel hozták a városiak az ajándékot. A fekete iskolatábla fölött fehér mozivászon csüng. A hét hat napján tanítanak a teremben, szombat vasárnap filmet vetítenek. A kedves ünnepségen dallal, szép szóval és az alkalomra írt verssel köszönték meg a szolnoki brigádok feléjük nyújtott segítő kezét a pajtások. Cukor hírek A 11 vidéki cukorgyár körzetében október első napjaiban az eddiginél lényegesen nagyobb ütemben haladt a cukorrépa betakarítása. A fontos növényt az idén 170 000 holdon vetették el, lényegesen kisebb területen, mint az elmúlt években. A hozzávetőleg 40 000 holdas területcsökkenés a termés mennyiségénél azonban nem érezteti hatását. A cukorrépa ugyanis az idén annyira meghálálta az üzemek dolgozóinak gondoskodását, hogy a „visszafogott” területről is többet adott, mint az elmúlt években. A termés betakarítását az idén legelőször Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar megyében kezdték meg. A MÉM legújabb összesítése szerint a termőterület negyedrészéről szállították már el a cukorgyári alapanyagot, amelynek cukortartalma egyelőre még nem túlságosan magas. A szakemberek azonban arra számítanak, hogy a következő napokban felszedett termés minősége már lényegesen jobb lesz az eddiginél. A termésátlagok — az első jelentések szerint — 200 mázsa körül alakulnak, de van olyan rész is, ahol egy- egy holdról 210, sőt 220 mázsát szednek fel. A betakarítás munkáját ennél a növényi kultúránál is egyre inkább a gépek veszik át az embertől; az idén hozzávetőleg 40 000 holdról gépek szedik fel a növény gumóját. A 21. sz. AKÖV GÉPKOCSIVEZETŐKET gyakorlattal rendelkező GÉPKOCSISZERELÖKET keres azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: Szolnok, (téglagyár után). MÁSODIK JELENET
