Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. október 4. PÁRBESZÉD Á BÉKÉRŐL Szolidaritásunk az arab népekkel IV. Műanyag gázcsövek „Szolidaritásunk az impe­rialista agresszió ellen küzdő arab népekkel” címet viseli az a kongresszusi előterjesz­tés, amelyet Darvasi István főszerkesztő, az Országos Bé­ketanács Elnökségének tag­ja, valamint dr. Román Jó­zsef igazgató főorvos veze­tésével dolgozott ki a kong­resszusi témabizottságok egyike. A vitaanyag részletesen elemzi a közel-keleti ellenté­tek igazi forrásait. Megálla­pítja, hogy a közel-keleti el­lentétek lényege az imperia­listák, illetve a társadalmi haladás erői közötti küzde­lem. Az egykori gyarmatok és félgyarmatok helyét ma 15 független arab ország fog­lalta el. Több arab ország­ban — mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztrásaság- ban — a társadadmi fejlődés új szakasza kezdődött, jelen­tős szociális és gazdasági re­formokat hajtottak végre. — Ezeket a változásokat természetesen az imperialis­Nozaznbiki Maugli A L o-nrenco Marquis-i egyetem szociológusainak és pszichológusaink egy cso­portja egy „majomember” vizsgálatával foglalkozik. Egy afrilcai kisdedet több hetes korában majmok ra­gadtak el. A gyermek már 15 éves volt, amikor törzsé­nek vadászai rátaláltak, de a fiú elkeseredett ellenállást tanúsított. A mozambiki Maugli sokáig nem tudott alkalmazkodni az emberi környezethez. Nem tudott ta­goltan beszélni, csupán arti- kulátlan hangokat hallatott. A fiatalember most húszéves; évek múltán megszokta az embereket, de szellemileg el­maradt. Ideje nagy részét azzal tölti, hogy törzsének falvai között bolyong. Kuba területe felett gya­kori jelenség a napfogyatko­zás, s így a kubai és a szov­jet szakembereknek alkal­muk volt sikeresen kipró­bálni a Nap megfigyelésére szolgáló rádióteleszkópot, — amelyet a pulkovói csillagá­szati obszervatórium bocsá­tott a kubai Tudományos Akadémia rendelkezésére. A megfigyelésekben részt vett A Nemzetközi Szemle most megjelent októberi száma közli Gustáv Husák-nak, a CSKP első titkárának beszé­dét, amelyet a prágai orszá­gos pártaktíva 1969. augusz­tus 19-i ülésén tartott. V. G. Gelbrasz a kínai politikai harc néhány voná­sát elemzi cikkében. Dr. Szűrös Mátyás a magyar— ta erők nem akarják tudo­másul venni — hangoztatja a békekongresszusra készült előterjesztés. — Ezek a reak­ciós erők, különösen az Ame­rikai Egyesült Államok, Iz­raelt használják fel saját céljaik elérésére. Az ő báto­rításukkal és támogatásukkal hajtotta végre Izrael az arab országok elleni agresszióját. Az izraeli agresszorok több mint hatvanezer négyzetkilo­méternyi területet és csak­nem egy milliónyi arab la­kosságot hajtottak igájuk alá. — Melyek a békemozga­lom feladatai az izraeli ag­resszió leküzdésében és az arab népek igazságos harcá­nak támogatásában? — teszi fel a kérdést a kongresszusi vitaanyag. A tanulmány rész­letesen ismerteti és elemzi azokat a kezdeményező lépé­seket, amelyeket a Szovjet­unió tett a közel-keleti hely­zet békés rendezésére. Ki­fejti, hogy a Biztonsági Ta­nács megfelelő határozatot Az NDK 37 főiskolája és 7 egyeteme mögött esemény- dús hónapok vannak. Főis­kolai tanárok és diákok a főiskolai reform keretében közösen új tanulmányi terve­ket dolgoztak ki, amelyeikre a jövő szocialista szakembe­rei még 20—30 év múlva is büszkék lehetnek. Az egymás mellett dolgozó, de messze­menően szétforgácsolt in­tézetek szekciókba tömörül­tek. úgyhogy a fontos ipar­ágak részére teljesítőképes oktatási és kutatási közpon­tok keletkeztek. A főiskolák tekintete, ellentétben a múlt­tal, a jövő felé irányul. Az NDK egyetemeit és fő­iskoláit tulajdonképpen minr Antonio N. Jimenez, a ku­bai Tudományos Akadémia elnöke és Luis Larragoiti, a csillagászati és meteorológiai intézet elnöke. Larragoiti a sajtónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a rádió­teleszkóp felállítása újabb fontos lépés a kubai tudo­mányos kutatómunka to­vábbfejlesztése terén. NDK kapcsolatok húszéves fejlődéséről ír. Rockefeller latin-amerikai utazását ösz- szegezi Marcel Niedergang, akinek a párizsi Le Monde- ből átvett írása Szövetség a haladás ellen címmel jelent meg. Ugyancsak a Le Monde-ból vette át a Nem­zetközi Szemle Eric Rou­leau A győztesek gettója cí­mű cikkét. hozott, valamint az Egyesült Arab Köztársaság és több más arab ország a Biztonsá­gi Tanács határozatának szellemében hajlandók ész­szerű kompormisszumokra és készek cselekvőén hozzájá­rulni a viták megoldásához. Ám az izraeli vezető körök és az őket katonailag támo­gató imperialista erők mind­máig semmibe veszik a Biz­tonsági Tanács határozatát és az arab népek érdekeit. Ilyen körülmények között a békemozgalom fontos fel­adata, hogy a népek körében következetes és állandó ak­ciókat folytasson a közel- keleti helyzet békés rende­zése érdekében. Befejezésül a vitaanyag ki­nyilvánítja: a magyar béke­mozgalom hazánk népével és kormányával egységesen és cselekvőén szolidáris az arab népek igazságos harcá­val és elítéli Izrael agresszív politikáját« K. S. dig is a jövő gondolatai fog­lalkoztatták. Ez már az 1945/46-os években is meg­mutatkozott, amikor az ak­kori szovjet megszállási öve­zet területén két egyetem és főiskola radikális változáso­kat élt át. A fasiszta bar­bárság a világ által egykor tisztelt német szellemi köz­pontokat megfosztotta jó hí­rüktől, és az egyetemeknek és főiskoláknak körülbelül 80 százaléka a második vi­lágháború után romokban hevert. Amikor a német kommu­nisták, szociáldemokraták és más antifasiszták 1945-ben hozzáfogtak a német nép anyagi és szellemi újjászü­letésének előkészítéséhez, leg­főbb gondjuk elsősorban a magasabb fokú művelődési központokra irányult. A kom­munisták és a szociáldemok­raták 1945 októberben közös felhívásban a következő kö­veteléssel álltak elő: „Né­pünk szellemi újjáéledése félúton megállna, ha nem ölelné fel az egész főiskolai és egyetemi élet alapos reform­ját. A valóban haladó huma­nizmus és harcos demokrácia úi szellemének kell bevo­nulnia a főiskolákba”. Éppen ezért a főiskolák tanári tes­tületéből eltávolították a megrögzött nácikat, a tan­terveket pedig megtisztítot­ták a bomlasztó fasiszta szellemtől. Munkás és parasztfakultások A főiskolákon különösen azért vált szükségessé a szel­lemi megújulási folyamat, mert meg akarták törni azt a polgári művelődési privi­légiumot, amely a munkások és parasztok fiai és lányai előtt elzárta a tudomány tár­házába való belépést. Az egyetemeken külön erre a célra létesített előtanulmá­nyi intézmények (ezek 1949 óta a munkás- és parasztfa­kultások nevet vették fel) a munkások és parasztok gyer­mekeit előkészítik a főisko­lára. Ezek a fakultások hoz­zájárultak ahhoz, hogy már az 1949/50-es tanulmányi év­ben a munkás- és paraszt­diákok részesedése a teljes diáklétszámban elérte a 28 százalékot. Ez a részesedés néhány év alatt körülbelül 50 százalékra emelkedett. A munkás- és parasztdiákok sorai közül azóta sok ezer tudós került ki. ezek a főis­kolákon gondoskodnak a ha­ladó és humanista ismeret­terjesztésről és nevelésről. Amikor az 1951/52-es évek­Történelmi ritkaság Luxor közelében a régé­szek első ízben bukkantak a fáraók korából három olyan vízmedencére, amelyben haj­dan krokodilusokat tenyész­tettek. A téglával és kővel burkolt víztárolókat időszá­mításunk előtt 1500 körül építették. Az egyik meden­céből egy embertörzsű és krokodilusfejű egyiptomi is­tennő alabástrom szobra ke­rült elő. Az óegyiptomiak a három medencét összekötötték. A krokodilusök tehát átúszhat­tak egyikből a másikba. A medencék egy részét kőlap­pal fedték be. A papok el­mozdították a bronzkereke­ken forgó kőlapot, úgy etet­ték a krokodilusokat. Az ősi Egyiptomban azt hitték, hogy a krokodilusban az országot tápláló Nílus lel­ke ölt testet, s a krokodilus jólétet meg békét hoz a nép­nek. ben az NDK-ban a társadal­mi viszonyok odáig fejlődtek, hogy hozzá lehetett fogni a szocializmus alapjainak le­rakásához, ismét megrefor­málták az egyetemi életet. Az akkor kirajzolódó fejlő­désből a tudományra nézve levonták a következtetése­ket: tervszerűen és éssze­rűen tudományos kutatási eredményeket kell a fiatal népgazdaság rendelkezésére bocsátani és a diákokat úgy kell kiképezni, hogy át tud­ják venni az államban« az iparban és a mezőgazdaság­ban a vezető funkciókat. Ezért az összes szakágazat­hoz tartozó tudósok modem és a gyakorlathoz közel álló tanulmányi terveket dolgoz­tak kd. A marxizmus—leni­ni zmus tanulmányozása, amit eddig csak egyes egye­temeken honosítottak meg, ezentúl valamennyi diák ki­képzéséhez hozzátartozik. A diákoknak a főiskolákat nem­csak jól képzett specialisták­ként, hanem olyan szakem­berekként kell elhagyniok, akik ismerik a gazdaság, a politika és az ideológia ösz- szefüggéseit. Az első számú főiskolai reformhoz tartozott továbbá az orosz nyelv és egy második idegen, nyelv kötelező tanulása. Új főiskolákat alapítanak Ezenkívül az ötvenes évek­ben több új, túlnyomórészt műszaki jellegű (vegyi, köz­lekedési, építészeti, gépipari és elektrotechnikai) főiskola keletkezett. Ezek fontos ipar­ágak oktatási és kutatási központjaivá fejlődtek, s megszüntették a főiskolai oktatásban tapasztalható aránytalanságokat, amelyek Németország kettéosztása következtében álltak elő. Az ugyancsak újonnan létesí­tett pedagógiai, orvostudo­mányi és művészeti főisko­lákkal együtt az NDK im­már abban a helyzetben volt. hogy beállíthatta ma­gát a vezető ipari államok­ban éppen meginduló tech­nikai forradalomra. Ugrás­szerűen emelkedett akkor a diákok és az egyetemet, fő­iskolát végzettek száma. Míg 1951-ben a népgazdaság ke­reken 4600 főiskolát végzett fiatalemberrel rendelkezett, 1955-ben már 7600. 1960-ban pedig körülbelül 15100 diák végezte el a főiskolát. Ugvanebben az időközben a főiskolai tanárok száma 3700-ról 12 300-ra emelke­dett. Romániában kipróbáltak egy két kilométeres gázve­zetéket, amelyet műanyag­csövekből szereltek össze. A csövek —40 fokos hőmérsék­letet és 6 atmoszféra nyo­Lengyelországban az át­lagbér 1965—1968 között kö­zel 18 százalékkal nőtt, s elérte a 2300 zlotyt. Ugyan­akkor a foglalkoztatottság 16 százalékkal nőtt. A bér­alap tavaly az 1964. évi 188 milliárd zlotyval szemben 259 milliárd zlotyt tett ki. Az árak a béreknél las­sabb ütemben emelkedtek. Az utolsó négy évben a nominális tiszta átlagkereset évente 3—4 százalékkal nőtt, mást is kibírnak. A számí­tások szerint a műanyag be­vezetésével a földgáz szállí­tásának önköltsége 10 száza­lékkal csökken. míg a létfenntartási költsé­gek emelkedése nem halad­ta meg az évi 1—2 százalé­kot. Ma már csak minden ti­zenhetedik lengyel dolgozó havi bére marad 1000 zloty alatt. Ugyanakkor minden ötödik dolgozó havi keresete meghaladja a 3000 zlotyt Az átlagos havi nyugdíj az 1964. évi 739 zlotyról 953 zlotyra emelkedett; Az NDK iskolapolitikája Újabb japán kereskedelmi képviselet Moszkvában A japán Nissho—Iwai cég állandó irodát nyitott Moszk­vában. Ez a társaság nagy­arányban importál szovjet nyersanyagot és iparcikke­ket, s legutóbb kohászati berendezést vásárolt a Szov­jetunióban. Jelenleg li nagy japán társaság tart fenn hivatalos irodát Moszkvában; ezek 16 cég érdekeit képviselik. A szovjet—japán kereske­delem volumene tavaly 518,6 millió rubel volt. További kedvező alakulására jelentős mértékben hatott az idén megkötött általános keres­kedelmi egyezmény. Ennek értelmében Japán a legkor­szerűbb berendezésekkel lát­ja el a szovjet Távol-Kelet faiparát, cserébe a szovjet faipari szállítmányokért. A szerződés végrehajtásából ki­veszi a részét a Nissho— Iwai cég is. A japán vállalatok jövőre bebizonyíthatják export ké­pességüket, a Szovjetunióban április 2 és 15 között meg­rendezésre kerülő harmadik japán ipari kiállításon. A szegény országok teret vesztettek a világkereskedelemben Az UNCTAD évi jelentése szerint csökkent a fejlődő országok részesedése a vi­lágkereskedelemből, noha exportjuk 1968-ban gyorsabb ütemben növekedett, mint a fejlettebb országoké Az UNCTAD jelentéséből kitűnik, hogy a fejlődő or­szágok exportja 1968-ban 8 százalékkal növekedett, az 1967- es csigalassúságé 2,9 százalékkal szemben. A fej­lettebb országok exportjá­nak növekedése 1968-ban 12,4 százalékos volt, szem­ben az 1967-es 5,5 százalék­kal. Az export világméretekben 1968- ban jelentős mértékben; 11,1 százalékkal — növeke­dett, ami meglepetést oko­zott a legtöbb közgazdász­nak, aki arra számított, hogy az angol és amerikai deflá­ciós politika megakadályoz­za majd a világkereskede­lem növekedését. Az a tény, hogy az ameri­kai deflációs politika nfn) gyakorolt jelentős hatást" az amerikai piacra, fontos té­nyező, noha az amerikai korlátozások hatása világo­san megmutatkozott azok­nak a latin-amerikai or­szágoknak az exportered­ményeiben, amelyek az Egyesült Államok piacaitól függnek. Exportjuk mindösz- sze 3,7 százalékkal növeke­dett. A fejlődő országok része­sedése a világkereskedelem­ből 21,3 százalékról 18,2 szá­zalékra esett vissza, míg a fejlett országok részesedése meghaladta a 70 százalékot (a fennmaradó rész a szo­cialista tábor országainak egymásközötti kereskedelmé­ből adódik). A belga bútoripar fellendülése I Első ízberi történt 1968- ban, hogy a belga bútor- gyártás értéke meghaladta a 10 milliárd belga frankot, amiből az ülőbútorok értéke általában 2,4 milliárd volt. Ami a bútorkülkereske­delmet illeti, a fellendülés folytatódott a behozatal és a kivitel terén egyaránt. Belgium háromszor annyi bútort visz külföldre, mint amennyit importál; a belga bútorgyártás termelésének 34 százaléka megy külföldre, s egyes vállalatok úgyszólván kizárólag exportra termel­nek./ A belga bútorbehozatal 1968-ban 1,3 milliárd belga frankot tett ki, az 1967. évi 1 milliárddal szemben, míg a bútorok és ülőalkalmatos­ságok exportja 3,7, illetve 2.2 milliárd belga frankra emel­kedett. A belga bútorgyár­tásnak a belföldi piacon el­adott hányada 6,7 milliárd belga frank értékű volt 1963- ban; ebből 5,7 milliárd volt a bútorok és 1 milliárd az ülőbútorok értéke. Belgium legjobb vásárlói; Franciaország (körülbelül 50 százalék), Hollandia (kb. 30 százalék) és Nyugat-Német- ország (kb. 20 százalék). — Belgium legfőbb bútorszállí­tója — Hollandiát és Olasz­országot megelőzve — a Né­met Szövetségi Köztársaság. A belga bútoripar 681 üze­me 20 000 munkást foglal­koztat. Az üzemek általában megoszlanak a királyság te­rületén; bizonyos koncentrá­ciót figyelhetünk meg Mali- nesben. Brüsszel környékén, Flandriában és a Campine nevű országrészben. Brüsszelben 1969 novem­ber 7. és december 1 között nemzetközi bútorkiállítást rendeznek. Mexikó fejleszti mezőgazdaságát A Világbank 65 millió dol­láros kölcsön formájában részt vesz a mezőgazdaság­nak nyújtandó összesen 200 millió dolláros ötéves program hitel finanszírozásában. — A program irányítója a FONDO lesz. a Banco de Mexico kü­lönleges rendeltetésű alapja, amelynek célja hitelek moz­gósítása a gazdálkodók ré­szere. A 200 millió dolláros hitel — amely az ötéves program végrehajtásához szükséges — pénzügyi forrásai előre lát­hatólag a következők: 20 százaié^ a termelőktől, 16 százalék a résztvevő bankok­tól. 32—32 százalék a FONDO-tól és a Világbank- tóL Szovjet és kubai tudósok közös megfigyelései Ottaviani bíboros kirohanása Ottaviani bíboros egy olasz folyóiratnak adott nyilat­kozatában éles támadást intéz az egyház baloldali erői ellen. A 79 éves főpap egyik vezéregyénisége a Vatikán jobb szárnyának. Annak idején szembehelyezkedett XXIII. János pápa reformtörekvéseivel, és emiatt azóta is bizo­nyos mértékben kegyvesztett. Ottaviani most szenvedélyesen ostorozza a katolikus reformistákat. Azzal vádolja őket. hogy készek akár nyomban elhagyni az egyházat. Az agg főpap kirohaná­sait még a katolikus körökben is megütközéssel fogad­ták és többen máris vitatják megállapításait. Megjelent a Nemzetközi Szemle októberi száma Emelkedik a bérszínvonal Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents