Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 31. A Szovjetunióban — különösen a meredek hegyoldalakon telepített szőlőknél — nagy sikerrel alkalmazzák a növényvédő helikoptereket, melyekkel a közeljövőben a hazai növényvédő flotta is gyarapodni fog. Kilencven kezelőnő — ötmillió kiváncsi — Hány óráig van nyitva a Mátyás pince? — Hogy írják németül azt, hogy...? — Mit játszik ma a kecs­keméti színház? — Francia természettudós az utolsó betűje e — — Ki játszotta a Nagy áb­ránd férfi főszerepét? — Ki nyerte a tokiói olim­pián a tőrvívó világbajnok­ságot? — ilyen és hasonló kérdésekkel csöngetik fel a 170—100-at, a posta különle­ges tudakozóját. Vannak aztán valóban kü­lönleges kérdések is. Egyidő- ben sokan kérdezték, meny­nyi a zsiráf vérnyomása* Ezt még a különleges tuda­kozó sem tudta. Felhívták hát az Állatkertet, ahol a következő választ adták: ők sem tudják, mert a zsiráf olyan izgága, nem lehet mér­ni a vérnyomását. A szám vidékről nem hívható ugyan, egy zalaegerszegi telefonáló mégis interurbán kérdezte meg, hogyan kell befőzni a feketeribizlit A Tanácsköztársaság 50. évfordulója idején 2000, az évfordulóhoz kapcsolódó kér­déssel fordultak a különle­ges tudakozóhoz. Egyebek közt megkérdezték: volt-e cí­mere a Tanácsköztársaság­nak, kik voltak a hadtest pa­rancsnokai, hol találhatók versek, dokumentumok, hány órakor kiáltották ki a Ta­nácsköztársaságot, és milyen idő volt akkor. Egy-egy esemény, külföldi államférfiak látogatása, fut- ball-mérkőzés a kérdések özönét zúdítja a különleges tudakozóra, azaz a négy lány­ra, fiatalasszonyra. Mert bár­milyen hihetetlen, egy-egy műszakban mindössze négyen látják el ezt a szolgálatot. — Minden kérdésre tudnak Válaszolni? — Nem. De azért tanácsot, további információs lehetősé­get mindig ajánlunk. Csak arra a kérdésre válaszolunk, amelyre biztonságos adatot tudunk. — És honnan tudnak eny- nyi mindent? Odavezetnek egy szekrény­hez. Lexikonok, könyvek, összefűzött folyóiratok. Fü­zetekben, újságkivágások, adatok, színészekről, sporto­lókról. híres emberekről, írókról, művészekről, tudó­sokról, szakterületekről: ra­kétatechnikáról, atomfiziká­ról, zeneszerzőkről, táncda­lokról, képzőművészetről. — Saját céljainkra tájéko­zódásul jegyezzük a kérdé­seket. Havonta 25 000 a tuda­kozások száma. A különleges tudakozó 1938 óta működik. A posta azzal a céllal hozta létre, hogy közérdekű felvilágosí­tást, információt adjon az érdeklődőknek. Színházról, moziról, ügyeletes üzletekről, vendéglők, szórakozóhelyek nyitvatartásáról, rv'Wvszertá- rak, orvosi rendelők ügyele­téről. De az élet. a gyakorlat sokkal szélesebb információs szolgálatot követelt. A terem, amelyben a kü­lönleges tudakozó helyet ka­pott. asztalokkal, telefonok­kal zsúfolt Itt adnak felvi­lágosítást a közületi és egyé­ni előfizetők telefonszfámáról, itt a címszerinti és számsze­rinti tudakozó, itt a normál „a”-hang. az ébresztőszolgá­lat a pontos idő, a mese. a totó-eredmények, a lottószá­mok, és az időjárásjelentés szolgáltatás. Kilencven keze­lőnő bonyolítja le az évi öt­millió háromszázezres for­galmat. és 23 millió hívásra válaszol a gépi információ. Az ébresztőszolgálat mun­katársai mesélik: egyszer — technikai okokból — elma­radt egy kis katona ébresz­tése. A posta levelet irt a parancsnokságnak, igazolva, az ébresztés elmaradását, az elkésést. A következő héten már húsz kiskatona és édes­anyja kérte, vállalná magára a posta késésüket, elalvásu- kat.~ Kádár Márta Lélegző gabonák Már a raktárakba, táró - lókba került az idei rekord gabonatermés — a termelők tehát megtették a magukét, a gondot most a felvásárló, értékesítő vállalatok vették magukra. Kevesen tudják, hogy a raktározás mennyire kényes művelet, a gabona nedvessége, illetve lélegzése miatt. A szakemberek szerint ha a gabona nedvességtartalma a tárolás alatt a megenge­dettnél nagyobb, úgy a ter­mény bemelegszik és nem ritkán penészesedésnek indul. Tapasztalatok szerint a ha­zai raktározási körülmények között 16 százalékos nedves­ségtartalomig megfelelő áru­kezeléssel, szellőztetéssel, forgatással huzamosabb ideig eltartható a gabona. Efelett a nedvességtartalom felett az árut mesterségesen kell ki­szárítani. mert ilyenkor a leggondosabb árukezelés sem bírja megakadályozni a ter­mény romlását. De a tárolás alatt is nőhet a nedvességtartalom, éppen a búza lélegzése miatt. Az élő gabona a raktárakban ugyanis hőfejlődés közben keményítő tartalmát szén­dioxidra és vízre bontja fel. A magvak felett levő légtér az ily módon keletkező pá­ratartalom egy részét felve­szi. A gabona és a külső le­vegő határfelületén — ameny. nyiben a hőmérséklet-kü­lönbség eléggé nagy — ez a pára lecsapódhat és emiatt a gabonahalom-felső 16—20 centis rétege gyorsan átned­vesedhet. A gabona raktározását még egy körülmény nehezí­ti. Az tudniillik, hogy a ter­ményben levő szennyeződé­sek — pelyvalevelek, gyom­magvak, kalásztöredékek stb. — nedvességtartalma jóval nagyobb a gabonáénál és emiatt a tárolt áruban beme­legedő gócok keletkezhetnek, ami szintén minőségromlást okozhat^ Szűk kis szoba, mint a telefonköz­pontok általában. Az egyik csengő hosszan, türelmetle­nül cseng, már ta­lán másfél perce, de a telefonoskisasszony éppen egy másik vonalon beszél, — És akkor azt mondom Gyuszinak: no, nézd, fiam, leg­jobb, ha tudomásul veszed, hogy velem nem lehet játszani... érted? Halló, halló, Teriként»: jól hul­lasz? Várj, egy pil­lanat, felieszem már ezt az átok vo­nalat! Halló, ANA­NÁSZÉRT. Kit, ké­rem? Házon kívül van. No, szóval mondom: nézd fi­am, én nem az a lány vagyok, akinek te gondolsz, és ha így folytatod, vedd tudomásul, hogy az életben többé szóba sem állok veled! Halló, hallasz, Te­rikéin? Mert egy­szer együtt voltunk víkendezni, az még nem jogosít fel ar­ra, hogy ilyen han­gon beszélj ve­lem! Ezt így meg­mondtam neki, kér­lek a képébe! Leg­alább tudja, hogy mihez tartsa ma­gát! Értesz? Várj, megint egy átok hí­vás, meg kell itt őrülni! Halló, ANA­NÁSZÉRT. Házon kívül van... Koszto- litz kartárs ebé­del... Kurityáni kartárs szabadsá­gon... Detre Jenő csúsztat... Kelemen­né külföldön... Tor- dai kartársnő a mi­nisztériumban. Hal­ló? Nem kell mind­járt idegeskednie, kérem! Az igazgató elvtárs itt van. igen. Kapcsolom. Halló, Terikén»? Te az ar­cát láttad volna a fiatalúrnak! Az ál­la is leesett, fiam! Ezután másképp be­szélünk, ezt láthat­ta rajtam! Az igazgató asz­talán megszólal a telefon. Feláll kis asztalától, ahol egy vendégével feketé­zett, az íróasztalá­hoz lép. — Bocsáss meg, egy pillanat! — Felveszi a kagylót. — Halló, Barta igazgató. — A za­var felhője úszik át arcán. — Termé­szetesen, Kamocsai elvtárs. örömmel várlak. Tíz perc múlva itt is vagy? Értem, Szeretettel várlak, szervusz. — A telefon villáját lenyomja, és izga­tottan tárcsáz. A központ jelentkezik. — Tessék, igazga­tó úr. — Jolánka, szól­jon Tabák bácsinak, hogy oltsa el a lámpákat, és sza­ladjon le a Vadró­zsába, aki ott van, azonnal jöjjön fel és foglalja el a helyét! Lázas mun­ka! Megértett? — Igenis, igazga­tó úr — feleli Jo­lánka, és a banánt egy másik lyukba nyomja. — Hát ak­kor én búcsúzom is, Terikém, meg kell itt dögleni, hogy micsoda forgalom van ma! Lehet, hogy azért egy óra múl­va hívlak! Szia, Az igazgató töp­rengő arccal lép vissza az asztalká­hoz. kiissza mara­dék, elhült feketé­jét. — Tyű, de meleg helyzet, a mindenit! — Kit vársz? — kérdi a vendég. — A főkönyvelőt, az irányítószervünk­től... — A cigaret­tadoboz után nyúl, kínálja a mási­kat. — Parancsolj, gyújts rá! örülök, hogy látlak. öreg fiú... A bankett óta nem is találkoztunk. Hát mesélj, mi új­ság? — Érdekes, nézd... elaludtak a lámpák, és szinte észre sem lehet venni... Remek itt a külső világítás! Tulajdonképpen mi­ért égnek a neoncsö­vek nálatok világos nappal? Az igazgató elmo­solyodik, s cinko­san hunyorít. — Kérlek... — de egymás között! — tudod, szociálisan érző ' főnök va­gyok... No már most, azt is tudod, hogy az ananász­forgalom nem a leg­egyenletesebb az or­szágban. Ugyebár, néha hónapok is eltelnek, amíg ér­kezik egy-egy szál­lítmány. De a mun­katársaim nem fi­zethetnek erre rá, elvégre nem az ö bűnük, hogy nincs elég devizánk ana­nászra... Ez a Ka­mocsai főkönyvelő, az irányitószervünk- től, meglehetősen bi­zalmatlan termé­szetű pasas. Ügy is mondhatnám, kife­jezetten gyanakvó... Mielőtt jóváhagyja a túlórakeretet, kér­lek. nem átallja el­lenőrizni a vállalat villanyóráját, hogy volt-e elég fogyasz­tás, már úgy ér­tem, az esti órák­ban... — Elmoso­lyodik. — Ezért az­tán egész nap ég nálunk a villany! A vendég megle­petten mered rá. — Reggeltől es­tig? — Reggeltől es­tig! — nevet az igazgató. — Csinál­juk a villanyszám­lát! Ha ennek a Kamocsainak ez kell! Most jön, kép­zeld, leolvasni a villanyórát... Még szerencse, hogy előtte mindig ide­szól telefonon! A vendég el sem mosolyodik. — Most nem ezért jön — szól csendesen. — Hanem? ■— Azt hiszem, el akar búcsúzni. Teg­nap áthelyezték. — Ugyan... Hon­nan veszed? — Ma reggel ne­veztek ki a he­lyébe. Bárány Tamás: Ananászért "iOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO(XKXXXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖ A megfigyelések azt mu­tatják, hogy az északi-sark­vidéki tengerekben található jég mennyisége évről évre csökken. Ennek a jelenség­nek nagy geofizikai jelentő­sége van, mivel az olvadás következtében területileg csökken a jégtakaró, ez a napenergiát visszaverő sajá­tos tükör. Következésképp a víz többet halmoz fel ebből az energiából, ami a klíma felmelegedésére vezet az Északi-sarkvidéken. Ezt a jelenséget ismerteti V. Hodakov „A Föld hó- és jégmezői” című könyvében. A tudós hosszú évekig tanul­mányozta a gleccsereket és a jégtakarót a Föld külön­böző térségeiben. A legújabb megfigyelések adataira támaszkodva a szer­ző azt a kérdést vizsgálja, hogyan lehetne megtisztítani a Jeges-tengert £ jégtől. Szerinte a technika mai színvonalán már a közeljövő­ben döntő hatást gyakorol­hatunk az úszó arktikus jég­táblákra. Könyvében e kérdés meg­oldásával kapcsolatban több terv leírása található. Bio­lógiai ágenssel — a jég hátán is megélő bizonyos moszat­faj iákkal — csökkenteni le­het a jégtáblák fényvissza­verő képességét. A másik megoldás az lenne, ha szi­vattyúállomást építenének a Bering-szorosbam, s ennek segítségével a vizet a Jeges­tengerből a Csendes-óceánba emelnék át. E terv megvaló­sítása esetén az Atlanti­óceánból lényegesen több meleg víz áramlana az Észa­ki-sarkvidékre. V. Hodákov úgy véli, hogy a probléma technikai oldala nein az egyetlen és hogy ta­lán nem is a legfontosabb. Rendkívül fontos tisztázni, vajon az óceán újra befagy­na-e. ha kiszabadítanák a jég fogságából, majd meg­szüntetnének minden emberi beavatkozást. Szovjet geofizikusok leg­újabb számításai azt bizo­nyítják. hogy az arktikus jégtáblák eltüntetése után a levegő átlagos hőmérséklete az Északi-sarkvidéken — a meleg időszakban — a je­lenlegi mínusz 2 fok Celsdu3- ról plusz 2 fok Celsiusra, a hideg évszakban mínusz 23 fok Celsiusról mínusz 3 fok Celsiusra emelkedne. Ilyen hőmérséklet mellett a víz a nyílt tengeren már nem feltétlenül fagy be. Esőcseppek — a természet porszívói Az esőcseppek nem egy­szerűen vízcseppek. Elektro­mos töltésük van: egyesek pozitív, mások negatív tölté- sűek. A töltés erőssége kü­lönböző, függ a cseppek nagy- ságátol. A csepp nagysága és tulajdonsága változik, ha kitör a vihar. Ezek az elekt­romos töltések mágnesként hatnak és a cseppek meg­kötik a légkör kis porsze­meikéit. Ha a vízcseppek- nek és a porszemcséknek kü­lönböző töltésük van, akkor vonzódnak egymáshoz. Ez a magyarázata annak, miért tűnik számunkra egy kiadós eső után a levegő tisztának; Az esőcseppek, vagy leg­alábbis egy részük, úgy mű­ködik, mint valami porszívó és elektromos töltésükkel magukhoz ragadják a lég­kör szennyét. Egyetlen esőcsepp elektro­mos töltése elenyészően ki­csi. A tudósok számítása szerint egy millió esőcsepp elektromos töltésének ereje megfelel egy 100 wattos izzó­lámpáénak. Már régóta ki­alakult az a meggyőződés, hogy a légkörnek megvan a maga tisztító rendszere. Ez a folyamat igazolódik azzal*; hogy az esőcseppek nemcsak egyszerűen vízcseppek, ha­nem egyben kis porszívók fs-,1 amelyek a légikört tisztítják.1 Véget kell vetni a DDT okozta veszélynek Az amerikai tudósok ha­tékony biológiai módszereket próbálnak találni az olyan terméspusztító rovarok kiir­tására, amelyek ellen eddig DDT-t és más vegyi készít­ményeket használtak. Mint ismeretes a széleskörűen al­kalmazott rovarirtó szerek károsak az emberek és az állatok egészségére. Michiganban már betiltot­ták a DDT-t, amely a leg­olcsóbb és eddig a leghaté­konyabb rovarirtó szer volt. Más államokban is hasonló intézkedés hozatalát tervezik. Nemrég kiderült, hogy az amerikaiak vére több DDT-t tartalmaz, mint amennyi az egészségügyi hatóságok sze­rint a húsban lehet, G az anyák tejében több a DDT* mint amennyi a forgalma­zott tejben megengedhető. Az amerikai tavak és folyók százaiban a halak és egyéb vízi állatok életét veszélyez­teti a vízbe kerülő nagy mennyiségű DDT. Az amerikai kormány al­kalmazásában álló 170 ento- mológus, vegyész és más tu­dás dolgozik a biológiai ro­varirtás problémáján. Üresen álló Szenegálban nemrégen spe­ciális konferencián foglalkoz­tak az ifjúság problémáival. A konferencián nyilvánosság­ra hozták annak a vizsgálat­nak az eredményeit, amelye­ket a dakari pályaválasztási tanácsadó központ végzett. A vizsgálat azt mutatta, hogy a közoktatás területén ag­gasztó a helyzet Szenegálban. A központ által összegyűj­tött adatok szerint évente 20 000 gyermek hagyja ott az iskolát, mielőtt ,még befejez­né elemi iskolai tanulmá­nyait. A gyermekeknek csu­pán 7 százaléka iratkozik be évente középiskolába, s az utolsó 6. osztályba beírt ta­nulóknak ugyancsak 7 szá­zaléka fejezi be középiskolai iskolapadok tanulmányait. A műszaki oktatás területén még rósz- szabb a helyzet. Amíg az ál­talános középiskolák 6. osz­tályába évente 7—8000 ta­nuló iratkozik be, addig a műszaki iskolákba mindösz- sze átlag 425-en jelentkez­nek. Az ismeretek szintje ala­csonyabb az átlagosnál. A középiskola 6. osztályába fel­vett tanulók 55 százaléka a vizsgákon rossz osztályza­tokat kap. És végül a köz­pont adatai szerint 196Í— 19G2-ben a középiskolát és műszaki iskolát végzett ta­nulók mindössze 13 százalé­kának sikerült képzettségé­nek megfelelő munkát ta­lálnia. Készülék a hajók merülésének távmérésére Ez az űj bolgár találmány növeli a hajózás biztonságát és lehetővé teszi a hajók maximális megterhelését. A hajó orrán, közepén és tatján elhelyezett három mé­rőfej szünet nélkül jelzése­ket továbbít a parancsnoki hídra a hajó megterhelésé­nek mértékéről és a hajótest deformáció]áifokáról. Az új berendezés kiküszö­böli a hajó orrán és tatján elhelyezett megterhelés! ská­láik közvetlen figyelésével kapcsolatos nehézségeket A berendezés különösen a se­kélyvizű helyeken és a csa­tornákon való áthaladás köz­ben tesz jó szolgálatot Hősugárzó kép Téli tájat ábrázoló dom- bornyomású kép függ a fa­lon, s kellemes meleget áraszt. Kiderül, hogy közön­séges elektromos radiátorról van szó, amelyet kép for­májában a falra akasztottak; Ezeket a készülékeket Ang­liában hozták forgalomba. A képet alumínknulemerfte myomjáiks rKBaiiBammMmMmmmmmmmmmmmammmmmm A kutatások tárgya: hó és jég

Next

/
Thumbnails
Contents