Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

1969. október SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II SZOVJET KELET KINCSEI (AZ USA ÜZLETI KÖREINEK LAPJA A BUSINESS WEEK IGEN NAGY, MONDHATNÁNK FÉLTÉKENY FIGYELMET SZENTEL A SZOVJETUNIÓ IPARI FEJ­LŐDÉSÉNEK, KIEMELVE AZOKAT A HATALMAS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEKET, AMELYEK ÉSZAKON A TYUMENYI TERÜLET GAZDAG FÖLDÄZKITERME- LÉSÉBEN REJLENEK. AZ 50-ES ÉVEK DEREKA ÓTA, AMIKOR IS NYUGAT-SZIBÉRIÁBAN FELTÁRTÁK. A KŐOLAJ ÉS FŐLDGÁZLELÖHELYEKET, AZ OROSZOK FOLYAMATOSAN KUTATJÁK ÉS FEJLESZTIK EZT A HIDEG, ÉS NEMIGEN VONZÓ VIDÉKET. MOST TISZ­TÁZTÁK A KIAKNÁZÁS LEHETŐSÉGEIT — A LELET ANNYIRA JELENTŐS, HOGY MEGREMEGTETTE A HÉTPRÓBÁS IPARMÁGNÁSOKAT IS. — RÉSZLETEK A LAP EGY CIKKÉBŐL) Ás eposzok bejelentették, hogy a világ leghatalmasabb kőolaj és földgáztartalékát tárták fel, mely nagyobb a towaiti, venezuelai vagy a nemrég Észak-Alaszkában felfedezett gigantikus mére­tű lelőhelyeknél is. A jelen­tések beszámolnak az Ural keleti részén található kü­lönböző kőolaj- és földgáz­lelőhelyekről, melyek száma meghaladja a százat, a világ leggazdagabb földgázmezőiről a szamotroli mocsarak kör­nyékén, és az Urengoj-tól 600 km-re ászaikon talált ha­talmas földgáztartalékokróL Mindezt összefoglalva a legújabb feltárások szerint a természetes földgáztartalékok tekintetében « Szovjetunió a% első helyen áll, Bitet egy 16 ezer millió köb­méterrel és nagyon valószí­nű, hogy elsőségre tesz szert tatalma* kőolajtartalékaival Is. Az oroszok még nem hoz­tak nyilvánosságra számszerű adatokat a kőolajtartalékok­ról, de * kitermelés tervei­ből 75 milliárd barrelre, (az­az 12 milliárd tonnára) lehet következtetek A szovjet geológusok ki­jelentették, hogy egyetlen nyugat-szibériai körzet kő­olaj és földgáztermelése na­gyobb lehet, mint az egész USA-é. És bár az amerikai megfigyelők kétségbe von­ják a kőolajtartalékok opti­mizmusra okot adó értékel é- isét, megjegyzik, hogy egy kanadaj delegáció, amely nemrég felkereste e területet, meggyőződését fejezte ki, hogy e terület valóban kolosszális tartalékokkal büszkélkedhet. Mindez a gazdagság a ?öld egyik legzordabb vidé­kén lelhető feL A földgáz és kőolaj 25 ezer négyzetmér­föld sávban helyezkedik el Tyumenytől északra. Uraitól keletre egészen Arktikáig 'hú­zódik. A vigasztalan és nép- telem területet északon vad tundra borítja, délen pedig mocsári erdőségek és termé­ketlen sztyeppék húzódnak. Nyáron a puszta járhatatlan togovánnyá változik. í Hatalmas ipari f komplexum terve I Á kevéssé vonzó táj nem csökkenti a terveket kidolgo­zó oroszok lelkesedését, akik egyszerű gaz- és kőolajkiter- melő eszközök üzembehelye­zése helyett gazdaságilag egy­ségessé akarják fejleszteni e területet Tervbe vették az Spart komplexumokat me­lyek magukban foglalják a kőolajvegyipari, kőolajlepár­ló, famegmunkáló üzemeket valamint a városok és tele­pülések építését, 30 ezertől £00 ezer lakos számára. Tyumeny a transz-szibériai A BOLGÁR FÉMKOHASZAT SIKEREI ‘ Bulgáriában jelenleg öt óra alatt termelnek ki ugyan­annyi rézércet és nem egé­szen két nap alatt ugyanany- pyi ólom-cinkércet, mint 1939-ben egy év alatt Az országban 1968-ban 40 ezer tonna elektrolitikus re­zet, 93 ezer tonna ólmot és 75 ezer tonna cinket állí­tottak elő. Bulgária ezekből a fémekből teljesen kielégíti saját szükségleteit, sőt egy részüket exportálja. A bolgár elektrolitikus réz minőségét a nemzetközi pia­con nagyra értékelik. A réz minőségének megjavítását je­lentős mértékben elősegíti az országban kidolgozott új fi- Bömítófendszer amely abban különbözik az elektrolitikus réz klasszikus előállítási mód­jától, hogy fokozott sűrűségű ~ 200—700 amper/m2 — ára­mot használnak. Az új mód­szert sok országban szaba­dalmazták, Olaszország és Japán pedig megvásárolta a mcm, - . .. ­vasút jövendő kereszteződése forgalmas centrummá, az olajkutak és építkezések ki­indulópontjává vált. Kidolgozva a terület gran­diózus fejlesztési tervét, az oroszok mindenekelőtt a gázt vezetik el az Uraiba, és in­nen tovább a nyugati irányba, ahol a lakosság 80 százaléka él, és az ország ipari termelésének 77 száza­léka valósul meg. Épül a gázvezeték 12 500 mérföld (20 ezer km) hosszúságban, amely a sarkkörtől kiindulva délnyugatra az Uralon ke­resztül vezet, majd a Moszk­va és Leningrad közötti sza­kaszon ér végeit. A csőveze­ték egy része már szállítja a gázt Komi körzetéből Rü- binszkig, de az egész Rend­szer, amely 32 ipari feldol­gozó lelőhelyet foglal magá­ban. csak a 70-es évek kö­zepére készül eh A eél 800 millió tonna Egyelőre esökkentebb mér­tékben. folyik az olajtermelő ipar fejlesztése a tyumeszki körzetben, mint a gázé. Az oroszok erőiket a már mű­ködő omszki kőolujfe) dolgo­zó üzemre koncentrálják, il­letőleg azokra a kitermelé­sekre, ahonnan a későbbiek­ben vasúton, vagy uszályokon szállíthatják nyugatra az ola­jat. Két csővezeték 1200 mér­föld (kb. 2 ezer km) hosszú­ságban már működik. — A rendszer központja pedig még ez évben elkészül a tyumeni terület még fenn­maradó 40 lelőhelyét egyesí­tő kőolajvezeték a jövőben épül meg. Tyumeny kerület termelése 90 millió barrellel (14 millió tormával) nőtt a múlt évben, 150 millióra ez évben, 1975-re pedig el kell érnie a 750 milliót. A végcél — 4—5 millió barrel (640— 800 millió tonna) évi terme­lés. Mik a problémák? Bár a kerület fejlődése meggyorsult, mégsem halad olyan hétmér- földes léptekkel, ahogyan azt az oroszok szeretnék. Keve­sebb mint 50 Fahrenheit fo­kos fagyban a Tyumentől északra fekvő területek ellá­tása lég úton, vagy hernyó­talpas vontatókkal történik. Nyaranta több mint ezer építőanyagot szállító hajó és uszály lepi el a kerület nem­rég épült folyami kikötőit. A fúrás sajátos problémá­kat vet fel. Mivel az egész terület a nyár beálltával mo­csárvilággá változik, évente újna és újra helyre kell állí­tani és kiszállítani a fúró­tornyok cölöpökből és föld­ből készült kis szigeteit. A jelenleg működő 450 fúrógép más helyre telepítése pedig meglehetősen nehéz feladati A lenini gondolatok nyomában Akik már nem hajlandók békésen éhenhalni LENIN; A kenyérért ví­vott harc —■ harc a szocia­lizmusért. H. G. Wels, aki félévszá­zaddal ezelőtt megjósolta a Holdra repülést, aki utópi­kus regényedben arról írt, milyen lesz a világ 3000-ben, amikor megismerve a szo­cialista gazdaság felépítésé­nek lenini tervét, azt fan­tasztikusnak minősítette. Le­nint pedig a „Kreml álmodo­zójának?’ nevezte. „Miénk a Hold — írja'egy tanulmányíró a világ élelme­zési helyzetét taglalva. —■ Elnémult a. bírálat és e szkepszis; a tömegek és a tá­jékoztató szervek megünne­pelték a fizikai törvények győzelmét. Az évtizedekig tartó tervezés és kutatás el­érte csúcspontját. Titkos re­mény tölti el azokat is, aki­ket nem lelkesített a kihűlt égitest meghódítására irányu­ló törekvés. Ezek a Földön szeretnék learatni ennek az úttörő tettnek a gyümölcsét. Ügy érzik, mit sem érnek a Holddal, amikor a Földön a következő évtizedekben kike- rülhetetlenek lesznek az éhínségek...” Mind gyakoribbak az ilyen vélemények a világsajtóban. Az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete, a FAO igen alapos tudományos elemzéseket és ajánlásokat ad ki évenként az élelmiszerter­melés és a lakossá «szaporu­lat arányairól, várható ala­kulásáról. Az adatok na­gyon elgondolkoztatok és fi­gyelmeztetők. Mindinkább meghonosodik a népesség­Nemzeti é » ___g— .... <*___g— - ......* — js uropaoa» KerSHgss orsassg" ban akad annyi gyógyászatra is alkalmas hévíz, termál- forrás, mint Magyarországon. Geológusok, olaj- és földgáz után kutató szakemberek az utóbbi években főként Csongrád, Békés és Szolnok megyében, továbbá a Kisal­földön, a Dunántúl déli ré­szén, Budapest, Miskolc és Hatvan környékén — az or­szág területének több mint a fele alatt — óriási forróvizű tavakat, „tengereket” térké­peztek feL Az első számítá­sok szerint ez a hatalmas hé­vízkincs, ha csupán ötven éves ellátási időszakot ve­szünk alapul — évente 800 riiillió köbméter termálvíz kitermelését, felhasználását tenné lehetővé. Szeged: a kísérletek városa Eddig mintegy háromszáz jelentősebb termálkutat tár­tak fel és ezerötszáz forrást tartanak nyilván. A feltörő víz több mint fele 50 fok­nál forróbb, 85 helyen 400- nál több forrás pedig a gyógyászat lehetőségeit te­kintve is páratlan nemzeti kincs. Kivételes természeti adottság az is, hogy azonos hőfokú víz nyéréséhez ná­lunk fele olyan mélyre kell fúrni, mint másutt Európá­ban; a hévízlelö fúrási mély­ségek többsége 1000—2000 m között van. Az Alföldön ugyanis a föld mélyébe ha­tolva 18 méterenként emel­kedik egy fokkal a hőmér­séklet, míg az európai átlag 33 méterenként, a Világátlag pedig 40 méterenként egy fok hőnövekedés. A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet elké­szítette az ország hévíztér­képét. Ez összegezi a ter- málkutakat, forrásokat, gyógyforrásokat, feltünteti területi megoszlásukat, leg­fontosabb földtani, hidroló­giai, kémiai adataikat és megjelöli aast is, hogy a vtaafe : a forróvíz milyen eélű hasznosítására * legalkalmasabbak. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság a hévíz hasznosí­tás kísérleti városává Sze­gedet jelölte ki. Itt elkészült a városközpont egyik 90 Celsius fokos termálkútja mellett az ország első geo­termikus hőközpontja; mele­gével egyelőre ezer lakást fűtőnek, s ezzel több mint négymillió forint értékű sze­net takarítanak meg egy fű­fűtési idényben. A felhasználás hármas lépcsőié Országosan azonban a hé­vizek 60 százaléka kihasz­nálatlan még. Az eddigi sze­gedi tapasztalatok és más kísérletek szerint a szakem­berek az értékesítés többlép­csős rendszerét javasolják ott, ahol a vizek hőmérsék­lete ezt lehetővé teszi. Az el­ső lépcső: a 80—90°-os víz üze­meket, háztömböket, csarno­kokat, fűt és lehűl 65-70°-ra. A második lépcsőben a vfz pri­mőrkertészetek fűtésére al­kalmazható és általában 40— 45 fokra hűl le. S eddig csak a víz hőenergiája hasznosult. A harmadik lépcső: most már a víz felhasználása vá­rosi, üzemi fürdők, mosódák, háztartások céljaira. Hazai és nemzetközi adatok bizo­nyítják, hogy a háztartások­ban fogyasztott. víz zömét melegen használják. A hármas komplex felhasz­nálás már megvalósult Szen­tesen és kitűnően bevált. A termálvíz fűti és melegvízzel látja ej a klinikát, kórterme­it, fürdőszobáit és a mosódét. Ezt követően fűti több tsz üvegházát, kertészetét, majd ezután vizet ad a városi ter­málfürdőnek. Némileg külön téma, de az egészbe beletartozik; a gyógyforrásoknak a mainál sokkal jobb kiaknázása. 1960 —68 között 8Ö kisebb fürdő épüli az országban, összesen mintegy háromszázmffilós költséggel. Egyelőre azonban inkább csak termál strandok formájában hasznosulnak a gyógyvizek. Az ország lakos­ságának 8—10 százaléka moz­gásszervi betegségekben szen­ved: a balesetek 90 százaléka is mozgásszervi sérüléseket okoz. E betegségek kezelésé­nek és utókezelésének a leg­jobb és legolcsóbb orvossága többnyire a gyógyvíz. Emel­lett fontos nemzeti érdekek fűződnek a gyógy-idegenfor- galom fellendítéséhez. Mind­eddig azonban a gyógyvizek­nek csak mintegy 15 százalé­kát tudják felhasználni, mert a gyógyszállók, szanatóriu­mók, gyógyvizű orvosi intéz­mények építése messze el­maradt a szükséglettőL Döntés a gyógy* fürdők fejleszté­séről A régóta vajúdó probléma a múlt év végén elmozdult a holtpontról. Döntés szüle­tett arról, hogy a negyedik ötéves tervtől kezdve a gyógyfürdők fejlesztése külön tételként szerepel majd az egészségügyi tárca költség­vetésében. Eddig ugyanis összekeveredett e területen az idegenforgalmi, turisztikai szempont az egészségügyivei, s az utóbbihoz hiányoztak a kellő anyagi alapok. A távolabbi, két-három évtizeddel későbbi jövőre a hévízkincs hasznosítására a szakembereknek elég pontos elképzelései vannak. Üj energiabázis kiaknázásának lehetőségét látják a gőzbá­nyászattal; ennek lényege áz, hogy nem annyira a vizet, hanem annak csöveken a fel­színre hozott hőenergiáját hasznosítanák. A kutatók szerint ez a geotermikus energia az ország energia­ellátását 20—25 százalékban hévízzel, illetve mélységi gőzfeltárással biztosíthatná. m, & robbanás kifejezés. Mögötte ilyen számítási adatok álla­nak: a közepes ütemű fej­lődésből kiindulva, a jelen­leg a Földünkön éíő 3,5 mil­liárd ember (ebből 2,5 mil­liárd él a fejlődő országok­ban) 2000-ig több mint hat­ni ill járd ra szaporodik, s eb­ből mintegy 4,7 milliárd fog a fejlődő országokban élni. E számok szerint egy ma szüle­tett gyermek hetvenéves ko­rában tanúja lesz annak, hogy 15 milliárd ember él a Föl­dön. De az unokája már 60 milliárd emberrel fog együtt élni e semmiképpen nagyobbra nem növelhető sárgolyón. Megoldható-e ennyi ember élelmezése? Az optimistább válaszok szerint igen. S en­nek van is alapja. Technikai­lag — a tudomány által fel­fedezve, s részben már a gy a­korlatban is alkalmazva — minden a rendelkezésünkre áll, hogy a népesség növeke­désével arányosan emelked­jen az élelmiszertermelés vo­lumene. Mégis miből táplálkozik a gyakoribb, általánosabb vé­lemény. az olyan pesszimis­ta hang, mint Snow angol tudósé: MA szegény orszá­gokban az emberek milliói halnak maid meg a szemünk láttára, miközben haláltusá­jukat televíziós készüléke­inkkel figyelemmel kísérjük Arra számít ez a tudós, hogy a helyi éhínségek után ,3 döntő katasztrófára még év­századunk vége előtt sor ke­rül... Bennünket, a gazdag országok lakosait, az éhség tengere vesz majd körül, amely százmilliókat áraszt el." A Német Tudósok Szövetsé­gének (NSZK) egyik tanul­mányában olvasható: „Éven­ként már most 3,5 millió gyermek hal éhen a fejlődő országokban. A probléma megoldására nincs kilátás Vizsgáljuk tovább a té­nyeket, hogy az optimista és pesszimista vélemények sű­rűjében a reális kiutat meg­találjuk. A világ élelmezési helyzete 1957—59-ig összes­ségében viszonylag kedvező volt A megelőző években ugyanis valamivel gyorsab­ban növekedett a mezőgaz­dasági termelés, mint amennyivel a népesség szaporodott {Tekintsünk ed most a tőkés világban objek­tíve fennálló elosztási igaz­ságtalanságoktól.) Ezt kizáró­lag a korábban kihasználat­lan földek megművelésével érték el — főként a fejlődő országokban. Ezen az úton azonban elértek egy olyan határértéket. amikor már olyan földeket is megművel­nek. amelyek hozama nem igazolja a beléjük fektetett munkát Ez az út tehát hosz- szútávon és nagy volumen­ben már nem járható. (Van­nak ugyan fantasztikus ter­vek. amelyek még fantaszti- kusabb összegekkel a sivata­gokat tennék termővé — de honnan és miikor teremtődik elő. ez az összeg?) A FAO statisztikái sze­rint a változás 1963 óta kö­vetkezett be. Azóta a világ lakossága gyorsabban nö­vekszik. mint az élelmiszer- termeles. Érthető, hogv mind sürgetőbb egy ugyanolyan volumenű robbanás a mező- gazdasági termelésben, mint amilyennek a lakosság szapo­rodásában tanúi voltunk. En­nek a robbanásnak az inten­zitás irányában kell bekövet­kezni. (Azonos, vagy kisebb földön lényegesen többe): ter­melni.) Ez megköveteli szá- mos tudományágnak (bioló­gia, antropológia, genetika, kémia-fizika. közgazdaság stb.) az élelmezési problé­mák megoldására való kon­centrálását. Lehet-e robbanásszerűen meggyorsítani az élelmiszer termelést? A tőkés világ kö­rülményei között élő. s annak objektív törvényeivel számo­ló fudősok e tekintetben ige« szkeptikusak. Azt a szae báliyí fogadják óL bo©r m mezőgazdaságba« egy jelen­tősebb új elgondolás mint­egy húszévi kutatómunka — es anyagi támogatás! — mel­lett hozhat a termelés volu­menére is kiható eredményt. És ezt soknak tartják. »4 hosszúlejáratú programok. — írja egy ilyen tanulmány szerzője — amelyek egy fej­letlen ország mezőgazdaságát megfelelő magas teljesit- mcnyszintre emelik, és hosz- szútávon azon is tartják, éppen olyan bonyolult és széleskörű vállalkozások., mfnt egy modern háborít, vagy éppen a Holdra szállás megszervezése. Vegsősoron itt életről és halálról van szó. Arról, hogyan tudjuk túlélni az éhezés következő tizenöt, húsz évét. Milliók éheznek majd. akikből mar hiányzik őseik fatalizmusa. Ezek már nem hajlandók bé­kéké s és csendes beletörődés­sel éhenhalni. Ök már tud­ják. hogy Földünkön vannak országok, ahol megszűnt az éhezés...” Az ő oldalukról nézve baljós és hideglelős fé­lelem van az ilyen szavak mögött. Joggal. Mert való­ban, ki tudja megmondani, mi lesz, ha az éhező milliár- dok megmozdulnák? Art írta Lenin félévszázad előtt, hogy a kenyérért ví­vott harc egyenlő a szocia­lizmusért vívott harccal. Ez a gondolat azért zseniális, mert roppant egyszerű. A világtör­ténelem logikus menetének a tömör kifejezése. Lenin meg­sejtette — mi már láttuk aa elmúlt-évtizedekben — mire képes a tudományos-techni­kai forradalom. De art is lát­tuk. amit Lenin nemcsak sejtett, de jól tudott, hogy a kapitalizmus társadalmi be­rendezkedése áttőrhetetlen falat emel m tudományos színvonal és annak az em­beriség szolgálatába állítása közé. Az éhező emberiséget nem képes már jóllakatni ez a magát tűiéit társadalmi rendszer. Legfeljebb kiirtani. Vagy hagyni, hogy pusztuljon el közülük az a nemzet, ame­lyik nem hajlandó a szolga szerepére. Két nyugati tu­dós — egy agronómus és egy diplomata — közös könyve felveti az éhezés politikai következményeinek kérdését Art írják, úgy kell eljárni, mint a háborúban, ahol a korlátozott orvosi lehetősé­gek miatt a sebesülteket há­rom csoportba osztják. Az egyik csoport a súlyosan se­besültek, akiket bármilyen jól kezelnek, úgysem marad­nak életben. Ezekre kár a „kapacitást” pazarolni. A másik csoportba azok kerül­nek, akik gondos kezelés ese­tén életben maradhatnak. A harmadikba pedig azok, aki­ket az azonnali orvosi segít­ség biztosan megmenthet No, de ki dönti el. hogy melyik „sebesült”, éhező or­szág tartozik egyik. vagy másik csoportba? Milyen szempontok alapján osztják el, a „gazdagok” élelmiszer­tartalékait? Kinek jut a Nyugat-Európában termelt vajhegyekből, az USA. Kana­da gabonafeleslegeiből — és milyen ellenszolgáltatásért? A világ élelmezési problé­májának a megoldása ilyen úton nem valósulhat meg. Mind jobban tudják ezt a szabadságukat kivívó, öntu­datra ébredő népek is. Ezek a — bizonyos gyűjtőnév sze­rint — fejletlen országok hatalmas tartalékai az im­perializmus ellen vívott harcnak. Mert mind jobbján felismerik, hogy a kenyérért vívott harcukban elsősorban társadalmi ellentmondások állják az útjukat A kapitaliz­mussal, és annak logikus kö­vetkezményeként fenntar­tott félgyarmati helyzettel szemben olyan utat kell vá­lasztaniuk, amelyben sssabar dón fejlődik gazdaságuk. A. kapitalizmussal szemben pedig nincs más altemaiítxL, «Hint ® szocializmus. Sfarga J&assS •i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents