Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

1969. október 2«. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 9 A tiszaíöldváiiak példája A napokban töltötte be 21. életévét a tiszaföldvári Lenin Tsz. A párt biztatására 1948 őszén tizenhét nincstelen ösz- szefogott és a közös gazdál­kodás útjára lépett. Hitükön kívül úgyszólván semmijük sem volt Néhány szarvas- marhával, egy pár lófogattal 317 hold földön kezdték a gazdálkodást. Küzdelmes évek következ­tek. A községben akkor még nem hittek a nagyüzemben. A szövetkezet sem mutatott példát, földjei gazosak vol­tak. Gyakran a tanács dol­gozói és az ipari munkások segítettek kapálni. Nem cso­da, ha „virágzó” gúnynévvel illették a szövetkezetei. Ve­zetői is sűrűn cserélődtek. De lassan talpra álltak. — 1956-ban már százharmincán dolgoztak 870 hold földön. \ szövetkezetét az ellenforra­dalom sem tudta megingatni. Fiatalok közössége A jelenlegi szövetkezet 1959-től hat kisebb gazdaság egyesülésével alakult ki. A tsz-nek most 928 tagja van, s 7461 holdon gazdálkodik. Fiatal ez a közösség a dol­gozó tagok átlagéletkora csak 40,5 év. Vezetősége szilárd, 1961 óta együtt dolgozik. Az igazgatóságban minden szak­terület és korosztály képvi­selve vám A tagok megkér­dezése nélkül semmit sem tesznek. A fontosabb dön­tések előtt tanácskoznak a brigádokkal s felhasználják az emberek javaslatait. Így van ez a termelési tervek el­készítésekor és a beruházási program kialakításakor is. A tsz mozgató ereje a kom­munisták közössége, a párt- szervezet. 1963-ban 79 tagja volt, most 133. A szövetkezet legjobbjaiból állandóan erő­síti sorait. A kommunisták példamutatóak, kezdeménye- zőek. Ott vannak minden munkaterületen, a termelés valamennyi ágazatában. A pártszervezet és a gazdaság vezetősége között példás az összhang A cél közös: a szö­vetkezet állandó erősítése, az emberek jólétének emelese. Országos hírnév Á tiszaföldvári Lenin Tsz országos hírű gazdaság. A legutóbbi, 1967-es országos mezőgazdasági kiállításon ki­válóan szerepelt. Elnyerte a Magyar Népköztársaság és a MÉM vándorzászlóját, a nö­vénytermesztés és a búza- termesztés nagydíját, két elsf és két harmadik díjat. Több­ször birtokolta a Miniszter- tanács és a megyei szervek yándoizászlój át. A szövetkezet vezetői — Tóth György párttitkár, Bódi Imre elnök és dr. Szabó Béla főmezőgazdász — 1966-ban kiérdemelték a legmagasabb országos elismerést, az Ál­lami díjat. — Mind a hár­man szerény, odaadó mun­kásai a szövetkezeti mozga­lomnak. A tudomány tapasz­talatainak felhasználásával irányítják a gazdaságot. Kiváló hozamok lem. Az idén 30 ezer forint körül lesz. Bódi Imre a szep­temberi bérjegyzéket vette elő: „Jónéhány tag átlagke­resete másfélszerese a: enyémnek”. Bene Jenőné nö­vénytermesztő 5321, Bereg­szászi István rakodó 6512, Damény Sándor fogatos 6478 forintot keresett. (Igaz, napi 16 órai, sőt vasárnapi mun­kával. s gyakran a család­tagok segítségével). A tsz egyébként gondtalan életet biztosít tagjainak. Az utóbbi öt év alatt nyolcvanon építettek családi házat, so­kan vásároltak gépkocsit. 1963-ban 242 ezer, tavaly már 1 314 00O forint volt a szo­ciális és kulturális alapon. A rászoruló járadékosok dí­ját a tsz 250—300 forinttal egészíti ki. A betegségi és szülési segélyre tavaly 894 ezer forintot fizettek ki. A tagokat kirándulni, külföldi tapasztalatcserékre viszik, s évenként 3—4 teljes színházi előadást „vesznek meg” ré­szükre. Az új székházban klub, könyvtár, presszó épül. R holnap még biztatóbb A tsz közgyűlése jóvá­hagyta az ötéves beruházási programot, mely szerint 1973-ig, 78 millió forintot ru­háznak be. A tsz vagyona megduplázódik. Már épül a 632 férőhelyes, szakosított szarvasmarha-telep, melyet teljesen gépesítenek. Az épí­tendő új, szakosított sertés­telep évente 8000 hízott ser­tést fog kibocsátani. Természetesen r. vetésszer­kezetet az állatállomány lét­Őszi lehalászás a Műtéren Egy húzásra 222 mássa hal Csütörtökön megkezdő­dött az őszi lehalászás a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz milléri tórend­szerében. a lehalászás, — képletesen szólva — az őszi, tavaszi „vetések” betakarí­tása. Az öt évvel ezelőtt lé­tesített 102 holdas három tó­egység egyre gazdagabban fizet. Az első napon 110 má­zsa halat fogtak ki egyetlen húzásra. Pénteken rekordot értek el: 222 mázsa volt az eredmény. A tórendszer intenzitása az idén szembetűnően növeke­A Millér éves terve 668 mázsa, ám a próba halásza­tok 700 mázsás „termésre” engednek következtetni. Hol­danként! átlagban 10 mázsa halat fognak ki. Sipos Gyula elnök megjegyzi. — Pár évvel ezelőtt még a hét mázsa elérésében re­ménykedtünk. Kovács Károly főkönyvelő szerint a vásárlók is meg­kedvelték a pettyes busát és a fehér amurt Eddig csak Párhuzamosan a fegyver­nek! Holt-Tisza-ágban. á 90 holdas intenzív telepen is halásznak. A tervezett fo­gást itt is meghaladják, no­vember közepéig 500 mázsa halat fognak ki innen. Sza- jolban négy tóegysége van a szövetkezetnek. Az ősszel csupán egy tavat „szűrnek” dett Meghonosodtak a nö­vényevő halaik, a pettyes bu­sa és a fehér amur. Ezek tisztítják a vizet, s rendkívül gyorsan fejlődnek, húsuk íz­letes. Ez év tavastón 30 ezer. átlagosan 60 dekás sú­lyú növényevő halat teleoí- tettek a Milléren, s most 2— 2.50 k'lós áflag súlyúak. (A háromnyaras ponty ugyan e~- idő alatt csak másfél k: nő.) Az idén először íva' ik mesterségesen a nö­vényevőket, mintegy 25 ezer ivadékot nyerteké vendéglőben lehetett fogyasz­tani. most az állami gazda­ságok szolnoki mintaboltjába is szállítanak, megtisztítva. A milléri lehalászás no­vember elején fejeződik be. Telelőbe teszik a piaci ha­lat, hogy télen, a jég alól és koratavasszal is halász­hassanak a folyamatos ellá­tás érdekében. Az egy és két nyarasakat külön tóba rakják, ezek jövőre és az­után lesznek piacképesek. meg. a többit a tavaszra hagyják. A szövetkezet vezetői pa­naszkodnak az élő vizekre. Ezekből a kedvezőtlen vízál­lás miatt viszonylag kevés halat fogtak. A htsz éves terve 27 vagon, ezt minden­képpen elérik, sőt meghalad­ják. A fogás számottevően emelkedett, hisz 1962-ben csak 12.6 vagon volt. Gon­doltak a sporthorgászokra is, az élő vizekbe 270 ezer fo­rint értékű ivadékot te'épí­tettek. Negyedmillió béka Az idén a „békatermeltó” is növekedett. A tavalvi 100 helyett 130 mázsa békát tesz­nek a telelőbe. (Egész éven át 200 mázsányit fogtak ki.) Té­len kamion kocsikban szál­lítják az ínyenc megrende­lőknek. Főként Svájcba, és Franciaországba. Itthon mi­nimális a kereslet. Az idei „termés” mintegy 250 ezer pár békacomb lesz. A szolnoki htsz az idén 16,4 millió forint árbevételre számít, mely 25 százalékkal magasabb a tavalyinál. Be­lépett a pecsenyekacsa ága­zat is, 24 ezer jószágot ne­veltek fel és értékesítettek a tavakról. A bruttó jövedelem a ta­valyi 4,3 millióról 5 millió forintra emelkedett a III. ne­gyedéves mérleg adatai alap­ján. Ebből 800 ezer forintot tesznek a fejlesztési — 300 ezret pedig a biztonsági alap­ra (Az utóbbi ezzel egymil­lió forintra emelkedik.) A szövetkezeti tagok és alkal­mazottak jövedelme öt szá­zalékkal emelkedik, mely a 10 órás munkanapokra vetít­ve 100 forint lesz. — m. 1. — Holdanként 10 mássa hal Fegyvernek is jól fisét Agypótlék és helyettesítési díj A Lenin Tsz jó földeken gazdálkodik, ám a magas ho­zamok eléréséhez egyebek is kellenek. A föagronómus így summázta ezt: minden nö­vénynek meg kell kapnia az optimális munkát. a kellő műtrágyát, a szakszerű ápo­lásit és időben kell betakarí­tani. A tsz-bem az idén, már 6,10 kiló vegyes műtrágyát használtak fel holdanként, ötévenként szervestrágyáz­nak. Így nem csoda, ha a búzatermés átlaga 2 ezer hol­don — az utóbbi őt évben — 22 mázsa, az idén 26,5 má­zsa volt. Ez a legfontosabb növényük. A vetőmagot 3—4 évenként cserélik. A kukorica átlag 30—35 mázsa között mozog, májusi morzsoltban. Újabb fajtákat vonnak be a kö z termesztés­be. Az idén például 20 fajtá­Magasfokú Sokat mondó számadat: a szövetkezet az utóbbi 5 év­ben 13,5 millió forintot köl­tött gépesítésre. Tipizálták a gépparkot: MTZ-k és lánc­talpasok dolgoznak csak a földeken. A kalászosok, a lu­cerna és a borsó betakarítá­sát száz százalékig gépesítet­ték. A cukorrépát 50, a ku­koricát 60 százalékig. Ellentmondás is van. A tagoknak munkát akarnak adni, ezért kapálják és nem vegyszerezik a kukoricát és Mindent az Ha különbséget akarunk tenni az új és a régi tagok között, a mérleg a régiek ja­vára billen. Bár jogaik egyenlőek, a munkában job­ban helytállnak, szorgalma­sabbak a régebbi tagok. A tsz vezetősége is sóikat ad véleményükre. Tavaly, ami­kor gyengébb volt a termés, akkor sem voltak borúlátóak. A szövetkezet vezetői mondják: Császár Márton, Dankó László, Burján And­rás, Hanó János, Kovács wal — kis parcellán — kí­sérleteztek. Az ipari növények terü­lete ezer hold. A fajtaborsó 12,5, a rostkender 55—60, a cukorrépa 300 mázsa átlaggal fizetett öt év átlagában. Ki­magasló eredmények ezek, mert öntözni nem tudnak. A növénytermelés árbevétele az idén 30 millió forint körül lesz. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és a sertés do­minál. A tsz-ben 100 katasz- trális hold szántóra 25 szá­mosállat jut Ez az arány a legjobb állami gazdaságokét is meghaladja. Így a tsz min­den 100 holdra számított több mint száz mázsa húst értékesít. Évente 4200—4500 hízott sertést szállítanak el a gazdaságból, s tehenenként az idén 3600 1. tejet várnak. A megyében ez a legmaga­sabb eredmény. gépesítés kézzel is takarítanak be. Pe­dig az idén vásárolt SZK—4 és kombájnra szerelhető francia gyártmányú adap­ter naponta 13—15 katasz- trális hold termését töri és morzsolja le. A Lenin Tsz-ben 11 egye­temet végzett szakember és 20 technikus dolgozik. A fia­tal kezdőket szeretettel fo­gadják és tanítják. Sok tsz- tag szakmunkásként dolgo­zik a gazdaságban. Nekik is kimagasló az érdemük a jó eredményeik elérésében. emberért Lászlóné, Ruska Erzsébet, Boda Józsefne — és sok más régi tag mellé nem kell bri­gádvezető. Ha nincs ott az „ellenőr”, akkor is lelkiisme­retesen dolgoznak. Úgyszin­tén Kovács Sándor, Bárány íjászló. Kávási György trak­torosok, Kapitanov Vilmos és Hanó Mihály szerelők és Tóth József. Gombór János állatgondozók. A kereset, a jövedelem ál­landóan emelkedik a tsz-ben. 1963-ban 19 040, tavaly 28 90S forint volt az egy dolgoz^ tagra jutó évi átlagjövede­számó'hoz alakítják; több takarmányt termelnek; A Tisza II. vize 1973-ban Tisza­Csökhentett munkaidő a megyei kórházban — Túlóradíj helyett szabadnap — A jeles rendűek jutalma 20 ezer hektár új erdő A szolnoki szennyvízátemelőt két éve adták át ren- delteté cnek. Jelenleg karbantartási munkák folynak, s a szivattyúkat' csak akkor üzemeltetik, mikor a Tisza plusz 150 centiméter magas. Az ország fában legszegé­nyebb vidékén, a Hortobágy környékén befejezéséhez kö­zeledik az őszi erdőtelepítés. A munkáról és a tervekről Termann István, a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság igazga­tója a következőket mondot­ta az MTI munkatársának: Az egykori feljegyzések szerint őstőlgvesek á'Uak a Hortobágy Tisza-víz járta ré­szein, s ezekből ma már csak az ohati „kékvércsék erdeje”, valamint a malomárok 30—40 tölgyfája maradt. Hová lettek az erdők? Elvitte a cívisek kapzsisága. A felszabadulás után mindössze 33 hektár volt az erdősített terület a Hajdúságban. Negyedszázad alatt csaknem húsz ezer hek­tárral növekedett a beülte­tett terület, ennek ellenére még mindig csak 8.2 százalé­kos az erdősültség. A püspök­ladányi járásban — Tetétlen és Sárrétudvari határában — még ma is mindössze 0.4 „á - zalék az erdő. Az idén is több százezer facsemetét ültettek el a me­gyében. Évente hatmillió fo­rintot költenek erdőn kívüli fásításra, s folytatják a deb­receni nagyerdőnek 1961-ben megkezdett rekonstrukció­ját is. Valamikor a „szegény em­ber fája” az akác volt az uralkodó ezen a tájon. Az új telepítésekben a gyorsan nö­vő nyárfa dominál. A megyei tanács kórházában semmivel sem jobb a középkáder helyzet, mint jelenleg az ország bármelyik egészségügyi intézményében. Hét betöltetlen állást tarta­nak nyilván, húszán pedig állandóan hiányoznak — hosz- szantartó betegség, szülési és gyermekgondozási szabad­ság miatt, tehát majdnem harminc ápolónő állandó he­lyettesítését kell megoldani a kórházon belül. Az egészség- ügyi miniszter redelete lehetővé teszi, hogy a hiányzók munkáját is elvégzők — orvosok és ápolónők — a helyet­tesítés idejére bért saját fizetésük 40 százalékáig kap­janak. földvárra is eljut. Az első ütemben 2200, a másodikban még ugyanakkora területet öntözhetnek. Az aszály sem rémiszt többé e közös gazda­ságban. A Lenin Tsz megyénk élenjáró közös gazdasága. Az emberi szorgalom, a szak­adás és a közös összefogás példaképe. Máthé László A belső helyettesítés nyúj­totta fizetéspótláson kívül — még van néhány lehetőségük a kórházak és rendelőintéze­tek igazgatóinak, hogy az egyre szorongatóbb szakem­ber hiányt s a feszítő bérprob- I lémákat valamelyest enyhít­sék. Dr. Csépányi Attila, a megyei kórház igazgató fő­orvosa elmondotta, hogy az ápolónőknek ágvpótlékot fi­zetnek. Érettségizett lányok­nak lehetővé tesszük, hogy munka mellett három év alatt ápolónői és asszisztens­női szakképesítést nyerjenek. Azoknak az újonnan végzett orvosoknak, akik jeles vagy jó tanulmányi eredménnyel kerültek ki az egyetemről fizetéskiegészítést adnak, kór­ház-rendelőintézeti főorvosi kinevezéseket és osztályon belüli, úgynevezett másodfő­orvosi kinevezéseket eszkö­zölnek és amitől a legtöbbet várnak: egyes osztályokon és az egészségre ártalmas mun­kahelyeken csökkentik a munkaidőt. A munkaidő csökkentés egyes területeken belső mun­kaszervezéssel megoldható, — ám más helyeken csak lét­számnöveléssel valósítható meg. A munkaidő csökkentés, vagy az eddiginél több sza­badnap körülbelül kétszáz embert érint Szolnokon a megyei tanács kórházában. A bevezetésére az igazgató fő­orvos szerint 1970. január el­sején kerül sor. A gazdaságirányítás új rend­szere a kórházak gazdálko­dásának önállóbbá válását is eredményezte. Sok jó elkép­zelés valósult meg az utóbbi időben a fenti kórházban is, olyanok amelyek az intéz­mény munkáját sokkal gaz­daságosabbá teszik. Ilyen a saját varroda felállítása. — amely évente körülbelül 120 ezer forint megtakarítást je­lent. Bővítették a műszaki apparátust is, s így már. a karbantartást, felújítást saját asztalos, festő, kőműves és villanyszerelő részleggel vég­zik, — teljes megelégedésre.- bj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents