Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

I960, október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »» „Ismét visszatértem.. A szolnoki tsz szövetség pályázata Halkan nyílt a temető ka­puja. A bamaihajú asszony, meg a délceg termetű ősz férfi egy mailamikő nagyságú koszorút vive meghatottan állt meg a hősök emlékmű­ve előtt Lerakták a talap­zatra a vörös virágokat az­tán sorra végigjárták a sí­rokat Igen, ez Klimenko sarja, ez Bocsarové, ez meg Sapalové, itt Vaűja Nyedo- szeka nyugszik, a kis felcser- nő... az egykori baj társak, küadőtársak a harcban. — Látja ismét visszatér­tem ide — mondta Filipp Gyenyiszovics Kiva, az egy­kori gárdaszázados, most nyugdíjas pártmunkás. Később megkérdeztem Fi­lipp Gyenyiszovicsot: — Feleségével ismét be­járják a régi harcok szín­helyét. amerre annakidején Ön katonáival együtt harcolt? — Igen, $ ez életemnek legnagyobb élménye, hogy a férjemmel együtt ott voltunk a battonyaiak felszabadulási évfordulójára rendezett ün­nepségen, ott voltunk Makón is, s most itt lehetünk Tisza­füreden, ahol Filipp Gyenyi­szovics elsőként hajtotta vég­re a tiszai átkelést... most ketten újra átkelünk a fo­lyón egy ladikon. Ülnek ők ketten egy ladik­ban. Ilyen ladikon keltek át a Tiszán Tiszaörvénytől kissé lejjebb. 1944. november 6-án, azon a ködös, esős őszi alko­nyaién a szovjet hadsereg 26. rohamszázadának katonái. Az első ladikban a fiatal gárdaszázados, az egység pa­rancsnoka ült Oly észrevét­len jutottak a túlsó partra, hogy a németek semmit nem vettek észre, ám november 8-án, amikor a szovjet had­erőik megindították a táma­dásukat, megdöbbenésükben, a váratlan rajtaütéstől meg­rettenve, fejvesztetten mene­kültek. — Akkor már nagy terü­letét bejártam Magyarország­nak. Láttam azokat d nincs­telen szegényparasztokat, akik éppen olyanok voltak, mint az én szüleim. A sze­génynek közös a sorsa, ezt érezhették a katonáim is, ezért harcoltak olyan elszán­tan. S beszélt apjáról, tói a forra­dalom utján kolhozt alapított Poltavában, édesanyjáról, aki 14 gyermeket hozott a világ­ra, a aki 1933-ban három hónap alatt hat gyerekét és az urát temette el, egy sú­lyos járvány következménye­ként. Aztán háborúba ment a többi gyerek. Amikor pedig ő hajtatta örök nyugalomra fejét, már csak öt gyereke sírhatott koporsója körül. — Háborús emlékek? — Ahogy a németek megtámad­ták a Szovjetuniót én már másnap a fronton voltam. Ott hagytam a kolhozt, ahol dolgoztam. Poltavát, a szülő­városomat. Magilovtól Moszk­váig harcban tettem meg az ntat Aztán tovább._ ötször sebesültem. Tulajdonképpen a háború hozott össze a fe­leségemmel is. — Ugyan Filipp Gyenyi- szevics, talán erről nem kel­lene beszélni — pirult el az asszony. De igen, kell! Vltyebszk- nél súlyosan megsebesültem, vérátömlesztést kaptam. Ami­kor jobban lettem, megkér­deztem; kinek a vére éltet engem? A kis üvegen rajta volt a név és a cím, felírtam magamnak. A háború után leszereltek, mert megromlott az egészségem, hazakerültem Poltavába. a városi tanács elnökhelyettese lettem. Egy nap ismerős nevet hallottam, — egy lányét. Ugyanaz a név volt, akinek a vére éltetett. Megismerkedtünk, és felesé­gül kértem: maradjon velem egy életre. Jövőre november 14-én, amikor én a hatvana­dik születésnapomat érem, akkor lesz a 25. házassági évfordulónk. — Gyerekek? — Két fiunk van — mond­ja Ludmilla Petrovna — egyik már egyetemista, a másik most érettségizik. Épp ma kaptunk tőlük levelet, azt írják jól vannak, és mi is vigyázzunk maminkra, ha hazatértünk mindenről be hell, hogy számoljunk nekik. Lesz miről beszámolniok. A battonyai ünnepségről, hisz az első felszabadító harcosok között volt Filipp Gyenyi- szovics, az évfordulón együtt Filip Gyenyiszovics Kiva A kővetkező hetekben Szol­nok megye versenyzői há­rom vetélkedőn indulnak, s ha a szerencse a nyomukba A rádió szolnoki stúdiójá­nak közreműködésével a me­gye tizenkét járása és városa között zajlik. Minden csapat 10—10 perces műsorral vesz részt benne, amely az illető járás, város felszabadulásá­ról szól. Az előre elkészített műsor mellett a csapatok élőszóban is megmérkőznek egymással Mindegyikük sa­ját otthonában versenyez és a rádió segítségével tartja a kapcsolatot a szolnoki stú­dióban levő zsűrivel A ve­télkedő kieséses alapon fo­lyik, a legjobb három csapat között a döntőben alakul ki a végleges sorrend. Az első adás október 31-én lesz. Ekkor Szolnok város és Jászberény város csapata mé­ri össze tudását. „Tiszán innen, Dunán túl“ Ez is felszabadulásunk 25. évfordulójára rendezendő rá­diós vetélkedő, de — az elő­zővel ellentétben —, nem ünnepelt az ottaniakkal. Ma­kón megkeresték azt a kutat, ahol a felszabadító harc után a gárdaszázados szaruját ol­totta. S most, amikor ismét inni akart a kút vizéből, egy nénike megszólította: „Ezen a nagy ünnepen pálinkát il­lik inni”, s hozta is az üve­get, meg a poharakat. A budapesti ünnepségről; mert Battanya és Makó felszaba­dításáért annak idején meg­kapta a Vörös Zászló Érdem­rendet, a tiszafüredi felsza­badító harcokért, a tiszai át­kelésért a Lenin rendet, a Szovjetunió Hőse kitüntetést, Budapest felszabadításáért az Alexander Nyevszkij érmet — s mindenért most a na­pokban a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsától a Vörös Csillag Érdemrendet Búcsúzóul megkérdeztem: — Filipp Gyenyiszovics lát-e ma ezen a vidéken olyan szegényparasztókat, mint annak idején? Szívből nevetett: — Nem, dehogyis, nem lát­tam én már három évvel ez­előtt sem. amikor a háború után először jártam erre. Varga. Viktória szegődik, még sokáig izgul­hatunk jó szereplésükért a rádió mellett és a televízió képernyője előtt. megyén belül, hanem megyék között folyik, a Kossuth rá­dióban. Szolnok megye no­vember 13-án kapcsolódik be a versenybe, ellenfele Bács- Kiskun megye. A csapjatok ebben a versenyben is a rá­dió útján tartják az össze­köttetést a rádió hatos stú­diójában helyet foglaló zsű­rivel. Szolnok megye csapata két helyszínről, a szolnoki Ság- vári művelődési házból és a jászberényi Déryné művelő­dési házból versenyez. Az adás ideje alatt a rádió két URH-kocsija fog „cirkálni” a megyében, s egy-egy város­ból, községből meglepetés­szerűen bejelentkezhetnek. A versenyre tehát valamennyi helységben készülni kell, hi­szen nem tudjuk előre, me­lyiket látogatja meg a rádió autója. A Szolnak megyei csapat­ba ipari, építészet-tervezési, kereskedelmi, helytörténeti, művelődés-művészeti, sport és mezőgazdasági csoportot „DUTRA* szerviztanfolyam A Vörös Csillag Traktor­gyár erőgépeinek jobb mű­szaki kiszolgálása érdekében szocialista szerződést kötött a mezőtúri Felsőfokú Mező- gazdasági Technikummal. A szerződés alapján az intézet­ben képezik tovább a szako­sítási szerződést kötött ter­melőszövetkezetek, az ál­lami és erdőgazdaságok ga­ranciális szerelőit. Ezideig mintegy 50 intéz­mény és vállalat kétszáz sze­rel őt küldött a tanfolyamokra. A résztvevők egy-egy hét alatt alapos képzést kaptak a D4K—B és az UE—50-es traktorok szerkezetéről, kar­bantartásáról, a műszaki hi­bák elhárításának módjáról. Az elméleti órákon össze­vontan, a gyakorlatokon 5 —10 tagú csoportokban ok­tatnak. A gyakorlati okta­táshoz felhasználják a gyár­tól az intézet rendelkezésé­re bocsájtott fődarabokat, melyek szervesen kiegészítik az intézet gép és szemlélte­tőeszköz állományát. A kép­zés során állandóan figye­lembe veszik a műszaki vál­tozásokat is mivel a közel­jövőben gyártásra kerülő új gépek ismertetése, oktatása ugyancsak az intézet fel­adata; Tavaly még csak kísérlet­képpen, az idén már ezer négyzetméteren tenyészte­nek, nevelnek krizantémot a Héki Állami Gazdaság al- csiszigeti üzemegységében. A zöldségtermelés mellett, te­hát meghonosodott a virág­kertészet is. Ez az üzemegység szépjen pjarkosított. az épületek,előtt virágok díszlenek. — Rövidesein átadjuk az újonnan épült, kétszintes KISZ építőtábor és az üzemi konyha épületét — mondja Farkas Albert üzemegység vezető. — Azok mellett is parkosítunk, otthonasabbá tesszük a munkahelyet. A virág nemcsak szép, terme­lése gazdaságos is. Kiegészí­tő, eredményt javító üzem­ágnak szántuk a krizanté­mot Az üzemegységvezető nagy szeretettel beszél az új ága­zatról. Kissé hobbyja is; Is­meri a krizantém fajtáit, s latin nevüket. Tudja, hogy a japánok, németek és hollan­dok kiváló nemesitők. Tagad­ja, hogy ez csak halotti virág lenne. Névnapjokra, lakásdi­gzerveztek az illető szakte­rületek legjobb ismerőiből. Külön csapatot alkotnak — minden lehetőségre felké­szülve — azok a versenyzők, akik az ellenfél, Bács-Kis- kun megye legjobb ismerői. Elz a vetélkedő is kieséses rendszerben folyik, összesen tizenhat megye nevezett a versenybe. Két adás már le­zajlott, Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint Sza- bolcs-Szatmár és Békés ta­lálkozóján Csongrád és Bé­kés szerezte meg a győzel­met. „Röpülj páva“ A televízió népdalvetélke­dője. amelyben a megyék négyfőnyi csapattal indulnak. Az eredményt a zsűri és a közönség szavazatai alakít­ják ki. Á közönség ezer sza­vazata ér «gv pontot. Az elődöntőkből harminc ver­senyző jut tovább, de itt már nincs megyék szerinti kötöttség. Lehetséges, tehát, hogy egy megyéből vala­mennyi induló tovább jut a másikből pedig egy sem. A Szolnok megyeiek no­vember 8-án lépnek a tele­vízió nézői elé. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének elnöksége pályáza­tot hirdetett. A pályázat té­mája: a mezőgazdaság fejlő­dése a felszabadulás óta. — A pályázatban a tsz tagok, alkalmazottak, vagy szövetke­zeti kollektívák vehetnek részt. A pályázat főbb tartalma: 1. Egy község mezőgazdasá­gának fejlődése a felszabadu­lás óta. (Milyen változások vannak a múlt rendszerhez képest; az átszervezés óta milyen eredményeket értek el; s milyen kilátások van­nak a továbbfejlődésre.) 2. Egy termelőszövetkezet fejlő­dése a felszabadulás után, az átszervezés óta vagy a tsz megalakításától kezdve. (A tsz-be tömörült dolgozók éle­te „ felszabadulás előtt: a tsz létrehozásának története; a nagyüzemi gazdálkodás ki­bontakozása; a tsz-tagok új életkörülményei; a gazdaság helyzete és perspektívája.) A pályamunkák minimális terjedelme 25—30 gépelt ol­szül, sőt parkosításra is meg­felelő. Alcsiszigeten 40 fajtát te­nyésztenek. Az óriás típusok 15—20 centiméter átmérőjű virágot hoznak. A színes de­koratívok lakás díszítésre va­lók. Több japán típus van — sárga, piros és rózsaszín ár­nyalatokban. A kisvirágúak inkább P>arkokba valók. Egy- egy tón 50—60 virág is akad. Az üzemegység vezető be­mutatta az új virágtelepet Mizsei Béla szakmunkás is csatlakozott hozzánk. Q ügyel fel a kértészlányokra. s jó ismerője már a meghonoso­dott kultúrának. Sok üveg­ablak alja. s a maguk gyár­totta két üvegház is tele kri­zantémokkal. Csodálatosan szépek a labdanagyságű, óriásra nőtt fehér és sárga krizantémok. Több színben van a tűszir­mú fajta is. Érdekesek a kampjós szirmú, a lapos és gömbalakú virágok. Vannak sárga-bordó és bordó-ezüst színekben pompázó krizan­témok is. A szakmunkás di­cséri a Wim—Longe, pasz­tellszínű fajtát. Az üzem­egységvezető hozzáteszi — „ebből az országban is kevés akad”. Az üvegháza Itat éjszakán­ként olajkályhákkal fűtik, hogy elősegítsék az egyenle­dal lehet. A felhasznált iro­dalom jegyzéket fel kell tün­tetni. A terjedelembe be­számítanak a számszerű ösz- szeállítások. táblázatok, de nem számítanak be a grafi­konok és fényképek. A pályázat lehetőleg ne közgazdasági elemzés le­gyen, hanem a szövetkezet fejlődésének főbb mozzana­tairól adjon élményszerű be­számolót. A pályamű értékét növeli, ha az alapító tagok is megszólalnak benne, s az összeállítás a tsz történetét is tartalmazza. A pályamunkák közül a négy legjobbat a tsz szövet­ség elnöksége négyezer-két­ezer forint közötti összeggel díjazza. Az elbírálásra az el­nökség külön bizottságot je­löl ki. Az elkészített pályamun­kát jeligével ellátva két példányban, borítékban kell beküldeni a tsz szövetség címére. Zárt borítékban kell közölni a pályázó nevét, mun­kahelyét, lakcímét és beosz­tását, A pályaművek be­küldési határideje; 1970. feb­ruár 15. Az eredményhirde­tés és díjkiosztás időpontja; 1970. április 4. tes nyílást A gazdaságveze­tők tudjál;, hogy as ottani kötött, humuszban gazdag talaj kiválóan alkalmas kri­zantém szaporítására. Nyá­ron nem sok baj van a vi­rággal, csak arra ügyelnek, hogy az óriás fajták egy-egy bimbót hozzanak. Ilyenkorra megszűnik a munka a zöld­ségkertészetben, viszont el­foglaltságot ad a virág. Piaca is van. A gazdaság leszerződött a szolnoki ÁFÉSZ-szet mely a piacon, a temető mellett és a bába­képzővel szemben levő ABC áruházban forgalmazza az ál­lami gazdaság őszi virágait. — Az érdeklődőknek sza- pjorítóanyagot, dugványt is adunk el. Több üzemnek szállítottunk töves virágot parkosításra. A gazdaság az idén száz­ezer forint árbevételre szá­mít a krizantémból. Ezer négyzetméterről ez szép ered­mény. Az alcsiszigetiek szín- pompás kiállításra készülnek, melyet október 30—31 -én ren­deznek meg. az állami gazda­ságok Szigligeti utcai szék­házában. A kiállítást közvé­leménykutatásnak is szánják' milyen fajták, típusok és színek érdeklik a szolnoki vásárlókat. Kiemelt vállalat garanciális munkára magas órabérrel, állandó premizálás­sal felvesz építőipari szakipari és szerelőipari szakmunkásokat nyugdíjazás előtt állókat is HÁZGYÁRI ÉPÜLETEK SZERELÉSÉHEZ kiemelt bérrel NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT; 44 órás munkahét, minden szombat szabad Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk. Utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS személyesn: 43. sz. EAV Bp. XI„ Dombóvári u. 19. (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal.) A házaspár lerója kegyeletét a szovjet hősök temetőjé­ben, Tiszafüreden Vetélkedők évadja Megyei felszabadulási rádiós vetélkedő Krizantémoh Alcsiszigeten r Uj profil az állami gazdaságban — Kiállítást rendeznek Százezer forint árbevétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents