Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
1969. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 v A'Z^ égési sebeket szenvedett betegek kínjainak enyhítésére és a sebek száradásának, gyógyulásának meggyorsítására a légpárnás járműveiről közismert egyik angol cég olyan légpárnás ágyat készített, amelyen meleg levegő tartja lebegésben a sérültet. A beteg feje párnán nyugszik, a szintetikus gumival bevont, steril levegővel felfújt nylon zsák „zsebeiből”, melyek pontosan követik a fekvő személy alakját, folyamatosan áramlik a levegő, mintegy körülölelve a testet. ff Őrködő automaták Pedagógia és korszerűség Változatok egy témára Emberség — vagy négyzet- méler? Magánügyéről küldött levelet szerkesztőségünknek K. Margit. Idézem a levelet: „Az a ház, amelyben laktam, egynegyed részben tulajdonom. 1952 májusában, távollétem alatt kiraklak kis szobámból és egy földes, nyári konyhába költöztettek. 1967 őszén pert indítottam régi lakásomba való visszahelyezésért Eddig nem találták leválaszthatónak a lakást. Járt kint nálam bizottság is, megállapították, hogy a nyári konyha, amelyben kénytelen vagyok élni — lakhatatlan. Megállapították azt is, hogy életveszélyes. Nagy beteg vagyok, a gyógykezelések csak meghosszabbítják életemet, de végleges gyógyulás nincs. Ezt tudja alperes ellenfelem i%, ezért húzzák, halasztják » pert Az öregek napközijében ebédelek, havi jövedelmem háromszáz forint" ft Az alperes hivatalos bírósági elnevezés. K. Margit ügyében a testvér és a sógor. Elmentem a tárgyalásra. A szót mindvégig a felperes húgának férje, Mondok István szolnoki lakos, vitte. A jogos, öröklött részt nem hajlandók kiadni. Jó az a nyári konyha neki, — mondják — ez pontosan az egynegyede a háznak — hajtogatják rendületlenül Azt elfelejtik, amit a bíróság elnöke is hangoztatott, miszerint a nyári konyha lakhatatlan. Az ajtón ujjnyi rés tátong, a falakon körben virít a salétrom. Miután K. Margitnak jogos tulajdona az egyik tisztességes lakószoba, így őt minden további nélkül megilleti az; Ami azután következett, már nem kívánkozik papírra. A testvér. Mondok Istvánná tanúi próbálták igazolni, hogy K. Margitnak sosem kellett lakás, szellőztetik a magánéletét, lelkesen szórják rá a megszégyenítő mondatokat Egyik fél sem enged. Hogyan is írta K. Margit? „Húzzák- halasztják az ügyet, mert tudják, hogy beteg vagyok." Ezt a betegséget szemérmesen csak két betűvel jelöli: CC, carcinoma, vagyis rák. K, Margit nem Jelent meg a tárgyalásom Helyette egy orvosi igazolás érkezett, miszerint ismét gyógykezelésen van. Így nem hallhatta, amikor a bíróság immár neki ítéli jogos részét, vagyis egy egészséges, padlózott szobát Az alperesek bizonyára fellebbezni fognak. Talán megint tovább húzódik az ügy. Talán K. Margit nem is tudja majd élvezni igazát ft Hétköznapi történet, mondhatja bárki, mindezek olvasása után. Tragédia — mondják aZ érzékenyebb lelkűek. Talán mindkettő együtt — mindennapi tragédia. A vagyon, az érték, a téglák rendezett sorai, perre és harcra csábítják az embert K. Margit ügye immáron három éve húzódik. Igényessége vitathatatlan. Miért nem lehet érvényt szerezni egy jogos igénynek, különösen akkor, ha többszörös bírói döntés született az ügyben? A társadalmi- és magántulajdont a nap minden percében sokféle veszedelem fenyegeti. Az emberi felügyelettel való hatékony védelem nem mindig valósítható meg, éppen azért ma már egyre inkább automatikus riasztó- rendszerekre bízzák a javaknak tűz- víz- és fagy veszélytől, valamint tolvajokkal szembeni megóvását. Mint sok más esetben, ez alkalommal is a rohamosan fejlődő, sokoldalú tudományágunk, az elektronika siet segítségül a mindennapi élet gondjainak csökkentésében. Minden korszerű elektronikus biztonsági rendszer három fő részből áll; a központi vezérlő egységből, az érzékelőkből és a hang- , vagy fényhatást adó riasztó készülékekből. 1 A központi egység feladata az érzékelők táp-- feszültséggel való ellátása, az érzékelőkből beérkező jelek ” szelektálása, tárolása és a kijelzés — vagyis a vészjelzés — végrehajtása. A tran- zisztorizált kivitelű készülékek hálózatról működnek, de annak kimaradása esetén azonnal átkapcsolnak a beépített telepekre, tehát a hálózat kikapcsolása, megrongálása nem gátolhatja a készülékek üzemképességét. A központi berendezéshez különféle célokra szolgáló és különféle módon működő érzékelők csatlakoztathatók. Ha az összekötő vezetékek bármelyikét elvágják vagy rövidre zárják, a központi egység azonnal riaszt. Az áruházakban, bankokban, postahivatalokban, képtárakban, múzeumokban használatos érzékelőfejek többségükben Infravörös — tehát szemmel nem látható — fénnyel működnek. Ajtók, ablakok, átjárók, folyosók, kirakatok, vitrinek két szemközti pontjába rejtve építik be az infra adó, illetve infra vevő fejeket. Minden esetben, ha az infravörös sugárnyaláb megszakad, a fototranzisztoros érzékelő jelzést küld a központi berendezésnek. A sugárnyaláb megfelelő fókuszálásával így akár 50—60 méteres távolság is áthidalható. Az érzékelők számának növelésével akár egész infrafüggönyök is kialakíthatók. Ilyenkor egy kis logikai egységet is beiktatnak a jelzőrendszerbe, mely meggátolja az ún. vakriasztást, például olyan esetben, ha csak egy macska halad át a sugárfüggönyön. Páncélszekrények, páncéltermek kis felületen fémbevonattal ellátható faszekrények és képek, valamint fémtárgyak védelmére ún. kapacitig érzékelőket használnak. Ezek már a védett objektum illetéktelen megközelítésekor is jelzést adnak. Az érzékelők felszerelésekor beszabályozzák az elektromos rendszer kapacitását, melynek bárminemű későbbi megváltozása riasztást eredményez. A bimetallos és kontakt- hőmérős észlelők szélsőséges hőmérsékleti értékek jelzésére szolgálnak. A bimetallos változat tűzveszély vagy tűz észlelésére alkalmas egy beállított hőfoktartomány határainak túllépése esetén. Például jó szolgálatot tesz gabonaraktárakban, vagy széntárolókban a felhalmozott kupacok belsejében lévő hőmérséklet folyamatos, automatikus ellenőrzésekor. A kontakt hőmérős észlelők tűz- és fagyveszélyt egyaránt jeleznek, de vízszint, folyadékszint mérésére is felhasználhatók. Egyszerűbb esetekben az érzékelőktől csak azt várjuk, hogy ajtó- és ablakzár nyitásakor, vagy valamilyen tárgy elmozdításakor adjanak jelzést. Ilyenkor mechanikus érzékelőket használhatunk, amelyek például ajtózárra szerelve már a zár nyelvének legkisebb visszahúzásakor is riasztanak. Ebbe a csoportba tartoznak az egyszerűbb autóriasztó készülékek is, amelyek a motorháztető, a csomagtértető, vagy az ajtó illetéktelen nyitásakor szakaszos dudahang formájában adnak jelzést. Ez utóbbiakat úgy is készítik, hogy riasztáskor egyúttal az indító áramkör is megszakadjon, ami lehetetlenné teszi a kocsi megindítását. További biztonságot nyújt, hogy egyes riasztóberendezések hatástalanítását csak adott kódkulcs segítségével maga a tulajdonos végezheti eL A biztonsági berendezések fejlesztésében és gyártásában a hazai ipar lépést tart a követelményekkel, egyelőre főként export igények alapján. Sajnálatos, hogy a korszerű riasztó készülékek széleskörű alkalmazásáról nálunk még aligha beszélhetünk, holott nagy értékek megmentését tennék lehetővé. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az őrzéssel megbízott személyek felszabadulnának, ha feladatukat a jövőben automaták látnák eL B. L A nevelésben mindig van valami feloldhatatlannak tűnő ellentmondás. Az idősebb nemzedék — a múltban fel* ■ gyűlő tapasztalataira támaszkodva — a jövő igényei szerint neveli a fiatalokat. Közvetíti a jövendő követelmény- rendszerét. Nem is korszerű, sokkal inkább „jövőszerű” nevelés feladata vár tehát az idősebb generációra. Minden nevelőnek valahogyan „túl kell lépnie” önmagán ahhoz, hogy el tudja látni ezt a funkcióját 1) Századunk nagyszerű pedagógusa, A. Sz. Makarenko ezért tartotta fontosnak a nevelés „távlati vonalainak rendszerét”. Csakis ezeknek a vonalredszereknek megtervezése és felvázolása teszi lehetővé; már a jelen viszonyai közt kirajzolódhassanak a jövő nemzedék tudatának alapvonalai. Minden korábbi osztályérdek által meghatározott nevelésben volt valami illúzió. A hatalmon lévő osztályok uralmukat örökletessé kívánták változtatni. A neveléstől is elvárták; segítse őket ebben. Így a jövővel soha nem tudott teljességgel azonosulni a gyakorlati pedagógia. A szocialista nevelésben el kell tűnnie a valóságos lehetőségek, s az illúziók nyílt vasv reitett feszültségének. A proletariátus mint osztály — az osztályok megszüntetését készíti elő. Valóban a jövőért küzd. 2) Az oktatás és nevelés folyamának kibernetikai modelljét is felvázolták többen napjainkban. Landau, Nobel- díjas szovjet professzornak véleménye szerint például az oktatás-nevelés az irányításnak s a vezérlésnek sajátos formája. Olyan programozás, mely végül is önvezérlő s önellenőrző „rendszert” alakít ki a gyermek egyéniségében. A tanuló maga bonyolít le — a nevelés eredményeként — önelemző, sőt szüntelenül korrigáló, „visszacsatoló "műveleteket. A meggyőződése birtokában önállóan mérlegelni és cselekedni képes embernek szava szólalt József Attila soraiban: „Az én vezérem bensőmből vezérel...” Mihail Solohovot annak idején nyugati újságírók megkérdezték; a párt szavára figyelve ír-e a szocialistarealista fró? „Soha nem írtam — válaszolta Solohov — a párt szavára, utasítására. Mindig csak szívemre hallgattam. De a szívem a párté?’ 3) A gazdaságirányítás régi rendszere az utasításokat jól végrehajtani tudó állampolgárok nevelését kívánta. Az iskolai neveléstől is azt várta sokszor; közvetítse a társadalomnak ezt az igényét. Ma már egyre több helyen önállóan mérlegelni, dönteni, cselekedni, sőt alkotó módon kezdeményezni tudó emberekre van — és lesz a jövőben — mindinkább szükség. Felvetődik joggal a kérdés; a gyakorlati nevelőmunkában milyen változások mennek végbe, hogy ezt a társadalmi igényt érvényre juttassuk? 4) Sokszor esik sző mostanában a szocialista tanár—diák viszonyról. Ilyen viszony a politikai és világnézeti azonosság talaján alakulhat csak ki. De a tanár s a diák viszonyának egységét, kettőjük azonos vonásait ne abszolutizáljuk! Az alapvető világnézeti azonosságon túl életkori, ízlésbem, nemzedékekre jellemző szokásoknak különbözősége lehet, és van jelen. Olykor a szükségszerű különbségek azonosítását, egybehangolását is meg-megki- sériik. Ezáltal megzavarhatják éppenséggel annak a bizalomnak a légkörét, mely a világnézeti—politikai azonosság megteremtéséhez szükséges. Máskor a lényeges vonások kerülnek ki a figyelem középpont j ából. Magyarán mondva; attól, hogy a tanár s a diák nem azonos ízlés szerint öltözködik, nem azonos a zenei gusztusuk, egy-egy táncdal- énekesről, filmről vagy szoborról nem egyféleképpen vélekednek, — még közös világnézet talaján állhatnak; K1 alakulhat szocialista tanárdiák viszony. De ha egyformán öltözködnek, a gyermek mindig hordja a diáksapkát, könnyűzenei és képzőművészeti ízlése is azonos a tanáréval, — ha valamelyikük ósdi világnézetnek rabja — nem alakulhat ki szocialista tanár-diák viszony. Jól fésült, az ajtót mindig udvariasan kinyitó, csak slow- foxot táncoló ifjú is lehet például idealista, vagy éppen törtető. De még mennyire...! 5) Napjainkban nem egyszer elcsodálkozunk, látván milyen üteművé vált fiataljaink biológiai érzésének, fejlődésének gyorsulása. A tíz-tizen- két éves leány s a tizenhárom—tizennégy éves fiú tejti érettsége nem azonos a huszonöt esztendővel ezelőtt élő fiatalokéval; Ugyanakkor kitolódik az önálló kenyérkeresővé válásnak a korhatára. Jó néhány szakmában érettségi után egy-két évvel lehet csak a szakmunkás bizonyítvány birtokába jutni. Ilyen módon a fiatalok testileg gyorsabban fejlődnek, mint apáik s anyáik egykoron, a társadalomban viszont később válnak önálló egzisztenciákká. Lehet, hogy csak huszonhat esztendős korukra. \ Nem egy kérdésben, h\ tanácsot kérnek tőlünk, — s ha helvzetűkbe belegondolunk — nehezebben tudunk számukra hasznosítható választ adni, mintsem azt hittük volna. 6) Egyre több nő tanít iskoláinkban. Ez örvendetes, hiszen e pályán elfoglalják a nők helyüket. Sőt, éppen ebben a szakmában vezető munkakörben is mind többen tevékenykednek. Iskoláink ilyen értelemben is „frontáttöréseknek" színhelyei. Nem egy olyan tanintézet van már, ahol a felső tagozatban, sőt a középiskolák nagy részében is túlnyomó többségükben nők tanítanak. Tizennyolc esztendős korukig a fiúkat gyakorta nők nevelik. Talán ro*g otthon is. Áz első férfi nevelő, aki huzamosabb időn át s maradandóbb pedagógiai hatást gyakorol a fiúra, nem egyszer — a kiképző honvédtiszt. Addig tanítója, osztály- főnöke az általános iskolában és a középiskolában esetleg mindvégig nő volt... 7) Társadalmi, tudományos és technikai forradalmunknak s egyben a biológiai fejlődés nagyarányú felgyorsulásának korszakában élünk. A nevelő á jövő nemzedék jellemvonásait formálja, — saját szemlélete és tapasztalatai alapján. Az eljövendő korok igényei szerint. A nevelőnek éppen ezért örök bölcsnek; céltudatosnak és előrelátónak kell lennie. És örök fiatalnak .:. Császtvai István Olcsóbb árajánlat: biztos üzleti siker Olcsóbb árajánlatot tehet megrendelőinek, ha olcsóbb anyagárakkal kell számolnia. A legolcsóbb anyag: a haszonvas Október 20-tól december 10-ig további 10—30 százalékos árengedménnyel szerezhet be DURVALEMEZT, EXPANDÁLT LEMEZT, KÖRACÉLT, IDOMACÉLT, — SZÖGACÉLT, KERfTESELE- MEKET, KERÍTÉSOSZLOPOKAT, KIS- ÉS NAGYKAPUKAT ÉS MÉG SOKFELE PRÍMA VASANYAGOT A KOHÁSZATI ALAPANYAGELLÄTÖ VÁLLALAT HASZONVASTELEPÉN: Szolnok, Mártírok útja. Telefon: 121—25. Bármit keres, nálunk megtalálja! Értesítjük ügyfeleinket, hogy kirendeltségünk irodája Szolnok, Pólya Tibor u. 5; sz. alól átköltözött Táncsics Mihály u. 1. sz. alá A gyapjú átvételek Szolnokon a további intézkedésig szünetelnek. Gyapjúforgalmi Vállalat Kirendeltsége Szolnok ——»W——————-'I I I I ... !■ . K. Gy.
