Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

10 szauim meg vei néplap I960. (»Hab& ÍZ KÜLPOLITIKAI Idegbetegsége k7 szellemi fogyatékosságok az atomsugárzás következtében Egy tudóscsoport m világszervezet megbízásából évekig tanulmányozta az atomsugárzás következményeit az emberi szervezetre, A tudósok most jelentésben számoltak be ku­tatásaik eredményeiről az ENSZ egy bizottságának. Jelentésük­ben leszögezték, hogy az atomsugárzás súlyos következme- nyekkel jár: sokkal több szellemileg fogyatékos gyerek szü­letik. és sokkal gyakrabban jelentkezik rákos ty.net azoknál • gyermekeknél, akiknek szüleit sugárzás érte, mint általában. A tudósok Hirosimában és Nagaszakiban folytatták vizs­gálataikat azokon, akiknek szülei átélték az első atom- bombeíámadast a második világháborúban. Azok a japan nek, akik akkor várandósok voltak, és 300 röntgen erősségű sugárzás érte ókét, ?6 százalékban szellemileg defektes gyer­mekeket hoztak a világra. Ez a százalékarány négyszer ki­sebb azoknál a nőknél, akiket 100—199 röntgen erősségű sugárzás ért Az 50—99 röntgen erősségű sugárzás követ­keztében az újszülötteknek 4,5 százaléka voll szellemileg károsodott A tudósok jelentésűkben figyelmeztetnek arra, hogy az egészen kis erejű atonumgárzas is veszélyes lehet Megálla­pították. hogy azok között a hirosimaiak és nagaszakiak között, akik az atomrobbanás idején gyermekek voltak, 40 százalékkal több az idegbeteg a normális átlagnál. Feltehető, hogy a jelentés vitára ad okot a világszerve­zetben. Valószínű, hogy még erélyesebben követelik minden­fajta atomldserlet betiltását FELTEVÉS ÉS VALÓSÁG i KI ölte meg a filmssinésxnöt f AZ UJ SVÉD KORMÁNYFŐ Alig kél hónapja, hogy » szörnyű bűntény napvilágra terült Los-angelesi villájá­ban megölték Sharon Tate tilm színésznőt és barátait A nemzetközi sajtót és a világ- közvéleményt azóta i* fog­lalkoztatja az eset Nem­csak az egyszerű érdeklődő­ket, hanem a szakértőket *s szólásra bírta a bűnös, vagy bűnösök személyének fel­derítése. Trumaa Capote napjaink egyik legjelentősebb ameri­kai írója is a többi között azok közé tartozik, akik ma­guk elé tűzték e bűntény ta­nulmányozását Az író abban a szerencsés helyzetbe« van, hogy személyesen is jél is­mert négyet a bűntény áldo­zatai közül. Capote a .Hi­degvérrel" e. könyvével lett világhírű. Könyve másfél esztendővel ezelőtt magyar nyelven is megjelent Érde­mes megemlíteni, hogy egyéb­ként 22 nyelvre -fordították le és többmillió példányban kelt el világszerte. Truman Capotet szakértőnek fqghat- juk fel, hiszen nem keve­sebb, mint öt esztendőt töl­tött el azzal, hogy kutatá­sokat, nyomozásokat folytas­son Herbert Cluttert farmer es családjának lemészárlásá­nak borzalmas körülményei felderítésére. Nincs nyomravezető elem Sharon Tate és barátai meggyilkolásáról regényes el­méleteket is felállítanak. Ugyanis a rendőrség bár mindent megtett, de mind­eddig semmi nyomravezető elem nincs a kezükben. Ca­pote is rekonstruálta az ese­tét, hogy tulajdonképpen mi történhetett az emlékezetes éjszakán. Elméletének alap­ja, hogy a bűntényt egyet­len magányos személy kö­vette eL Azt gondolja, hogy a losangelesi házban tartott baráti összejövetelnek nem négy, hanem öt résztvevője volt. Elképzelése szerint ez az ötödik személy a gyilkos­ság elkövetése előtt elhagy­ta a házat. A bűnös személy férfi, egy olyan paranoiás — „idült lelki zavarban szen­vedő személy” — akit kény­szerképzetek, üldözési, félté­keny ségi mániák jellemez­nek. Ennek a paranoiásnak az abnormalitása minden bi­zonnyal hosszú időn ét el volt nyomva, hogy azután rendkívül veszélyesen rob­banjon ki és lángralobbant- son egy olyan dühödt elke­seredettséget, ami mindaa- ideig csak hamu alatt pa­rázslóit. A kriminalisztikában elő­fordul, hogy 3? ilyen embe­rek egy ideig nyugodtan öl­nek példáid egy mulatóhe­lyen, míg valami fel nem mgerli őket, aztán szitkozód­va elhagyják a helyiséget, pisztolyért rohannak, majd visszatérnek és belelönek a mulató vendégekbe. A feltételezett magányos gyilkost a baráti összejöve­telen valószínűleg bántotta, dühbe gurította valaki és et­től a pillanattól kezdve gyű­löli mindazokat is, tóik je­len voltak. Ekkor távozik, s röviddel azután visszatér, késsel, pisztollyal, kötéllel. Ha valaki kezében pisz­tolyt szorongat és azzal fe­nyegetőzik, hogy az ellenál­lás legkisebb jelére lő, annak utasításait az esetek túlnyo­mó többségében szó nélkül teljesítik — állítja Capote. Feltevése szerint a bűnös először Jay Sebringgel ösz- szekötöztette Sharon Tatet azután a kötelet átvetve a mestergerendán a gyilkos a fiatalembert is hozzákötötte. Ekkor Frikowsky és Abigail Folger helyzete is tarthatat­lanná vált és kifutottak a názbőL A gyilkos a kertben utolérte és megölte őket A távolban azonban — téte­lezi fel az író — meglátja egy gépkocsi fényszóróit és a kocsiban Steven Paret-et Ek­kor a gépkocsihoz fut és a fiút is lelövi. Ezt követően visszatér a házba és a két összekötözöttel is végez. Romboló düh A paranoia rettenetes — mondja az író. A „Hidegvér­rel” c. tényregény megírása előtti tanulmányozásai során sohasem találkozott olyan többszörös gyilkossággal, amely ne ennek a rettenetes betegségnek a következmé­nye lett volna. Aki ilyen módon gyilkos az magában olyan bűnös fantáziát fej­leszt ki, s olyan gyűlölettel van áthatva, melynek'tárgya mindig egy személy. Az ilyen típusú bűneseteknél — állít­ja — mindig van egy köz­ponti figura, hogy a konkrét esetben ki volt, azt nem tud­ni. Ezen az éjszakán azon­ban megsértette a paranoiás férfit, megsértette annak ab­normális érzékenységét, az pedig megölte azt, aki meg­sértette, s miután romboló dühe szabad folyást kapott, megölt mindenki mást, aki ennek tanúja volt Ez vég­eredményben hasonló eset, mint a „Hidegvérrel” c. re­gényében a Cluttert család vonatkozásában történt rrFejr bűncselekmény* Az áldozatok megcsonkítá­sa Capote szerint nem azért történt, hogy a gyilkos sza­dista módon kidúhöngje ma­gét» hanggá haragjának ez természetes következménye volt Egy olyan típusú düh, amely rohamot vált ki. El­mélete szerint a férfi, aki a mészárlást elkövette, egé­szen fiatalember, aki a szín­helyről való eltávozás után valami olyan helyre mehe­tett, ahol egyfolytában két napot aludt A paranoiás gyilkos nem érez lelkiisme- retfurdalást, függetleníti ma­gát borzalmas tettétől, s töb­bé nem is akar tudni ar­ról. Az ilyen típusú gyilkos­ság intellektuális . jellegű, úgynevezett . „fej-bűncselek- mény”, s nem primitív ref­lex. A paranoiás számara a gyilkosság kiút valamilyen legyőzhetetlen gyengeségből, (s> tetette a hivataB esküt Svédország új kormánya, élén a szociáldemokrata Olof Palméval Az új svéd miniszterelnök egyike a leg- flatalabbaknak európai kol­légái között: mindössze 42 éves. Stockholmban egy üz­letember családjában szüle­tett Jogi tanulmányait a svéd fővárosban vegezte, majd egy évet amerikai egye­temen töltött Időközben so­kat utazott, járt Délkelet- Ázsiában, Sínga poréban, In­donéziában. Diákkorában igen tevékenyen részt vett a főiskolai mozgalmakban. Huszonöt éves korában, 1952-ben lépett be a Svéd Szociáldemokrata Pártba. Két esztendővel később Erlander miniszterelnök magántitká- rává fogadta. E tisztségében a miniszterelnök tanácsadó­ja, bizalmasa, beszédeinek megfogalmazója volt Érdek­lődési köre azonban változat­lanul kiterjedt az_ oktatási és diákproblémákra. 1955-tói hat évig az országos szociál- . demokrata ifjúsági liga el­nöke, egyúttal a mijnkas- oktatasi szövetség vezetősé­gének tagja­1956-ba® jutott be először a svéd parlamentbe. 1963- ig, amikor a kormány tagja lett, sorozatosan viselte az elnöki tisztséget az oktatási és diákproblémák intézésére létesített királyi bizottságok­ban. Harminchat éves, ami­kor 1963-ban tárca nélküli miniszterré nevezik ki Nem sokkal ezután tárcát is kap: közlekedésügyi miniszter. Ez esetben a közlekedési' tárca sokkal fontosabb a szokvá­nyosnál: Svédország a bal­oldali irányú közlekedésről egy népszavazás döntése nyomán a „jobbra hajts”-ra tért át, és ez rengeteg költ­séget, munkát, kiváló szer­vezőképességet követelt a közlekedésügy irányítóitól. 1967-től visszakerül érdeklő­dési köréhe*: közoktatásügyi miniszter lesz és hatáskörébe tartozik a rádió és televízió is. A művelődésügyi politi­kában egész sor reform jel­zi keztíeményezőképessegét, B tisztségét egészen minis»- terelnökksé választásáig vi­se! te, A nemzetközi sajtóban at­tól az időtől szerepel, ami­óta nyilvánosan elítélte tó amerikaiak vietnami hábo­rúját Olof Palme személye­sen állt a Stockholmban tűn­tető diákmenet élére, és sok más esetben kifejezte rokon- szenvét a hős vietnami nép iránt Emiatt a szélsőjobb- oldal gyakran támadta, a tömegekben — különösen az ifjúság között — azonban nagy népszerűségre tett szert Figyelemreméltó, hogy az Egyesült Államokban éppen Palme kormányalakításának napjaiban hangzott el a fe­nyegetés: Amerika megvonja támogatását Svédországtól, ha a »véd kormány folytatja VDK-barát politikáját Ami a Palme kormány belpolitikáját illeti, megfi­gyelők egybehangzó vélemé­nye szerint aligha hoz vál­tozást az Erlander korszak­hoz képest Képünkön Olof Palme, as új svéd miniszterelnök (bal­ról) és kormánya leteszi az esküt Gusztáv Adolf király előtt (középen). Jobboldalon Lennart Geijer igazságügy- miniszter olvassa az eskif szövegét Futurológia: reális látomások a jövőről Évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt is AKADTAK EMBEREK, .AKIK MEGPRÓBÁLTÁK EL­KÉPZELNI A JÖVŐT. A MÜLT SZÁZAD VÉGÉN Bö IRODALMA VOLT A JÖVÖ SZAZADNAK — A MI JELE­NÜNKNEK. ÁLMODOZÁS, KÖLTÉSZET, REMÉNY ÉS CSÜGGEDÉS VÁLTAKOZIK EBBEN A KÉPZELŐDÉS­BEN ÉS A FANTÁZIA SZABAD CSAPONGASA. KEVER VOLT A TUDOMÁNYOS TÁMPONT A BEKÜVETKEZÖK ELŐREVETÍTÉSÉHEZ. NAPJAINKBAN VILÁGSZERTE MINDEN EDDIGINÉL NAGYOBB, RENDKÍVÜLI AZ ÉR­DEKLŐDÉS A JÖVŐ VÁRHATÓ TUDOMÁNYQS, TECH­NIKAI, TÁRSADALMI EREDMÉNYEI IRÁNT. KIBONTA­KOZÓBAN VAN KORUNK ÜJ TUDOMÁNYÁGA, A FUTU- ROLÓGLA. A KIFEJEZÉS A FUTURA = JÖVÖ LATIN SZÖBÖL SZÁRMAZIK, S A FUTUROIOGIA: AZ EMBER JÖVŐJÉNEK TERVEZÉSÉRŐL SZŐLŐ TUDOMÁNY. Miért a mi nemzedékünk szellemi terméke ez a tudo­mány? Sok indok kínálkozik válaszul, de elégedjünk meg annyival: harmincegy év múlva a harmadik évezred küszöbéhez érünk. A mai gyerekekből alakul az a nemzedék, amely élete egy részét vagy javarészét már az évezred forduló után éli, a tudományos-technikai, művelődési forradalom teljes kibontakozása idősza­kában, amikor az anyag és a társadalom. törvényeinek ismerete szánté korlátlan le-, hetőségeket teremt az életre, a halálra. Nem csoda, ha rpind több embert izgat a jövő. S a válasz, hogy mi­lyen lesz. milyenné válhat, gyakorlati szükséglet is egy­részt a modem gazdaság előretervezéséhez, másrészt: á két társadalmi rend har­cai közepette a haladást elő­mozdító, hneszútavú politi­kai cselekvéshez. A Szovjetunióban és a fej­lett kapitalista országokban széleskörű futurológiái, jövő- kutatási tevékenység folyik hosszabb ideje, amely az el­térések. a célok és távlatok különbözősége ellenére is sah hasonlóságot mutat. Általá­ban három módszert alkal­maznak a Jövő felvázolásá­hoz: — Előre vetítik a múltbeli és az eddigi fejlődés tenden­ciáit, különböző matematikai számításokkal; — összehaeponlítjáik egy adott ország fejlődési lehe­tőségeit más fejlettebb orszá­gok tapasztalataival és ebből készítenek prognózist; — összesítik politikusok, tudósok, szakértők vélemé­nyét. előrejelzését a jövőről. Ebben persze a tudományos fantáziának is nagy szerepe van. Lássuk ezek után, milyen­nek képzelhetjük a világot, az életet a harmadik évez­red eleien. 2000 és 2020 közöli szovjet, amerikai, japán és angol futurológiái tanulmá­nyok. prognózisok alapján? Körülbelül hat-hétmilliárd ember él majd a Földön. Az átlagos életkor a száz év kö­rül tart, az öregedést erősen késleltetni lehet, s az időse­ket némileg megfiatalítják. A lakosság 50—60 százaléka városokban él, szupermetro- polisok jönnek létre. Ház­gyárak ontják a mainál sok­kal korszerűbb és gyorsab­ban összeszerelhető lakáso­kat. A energiatermelés atom, Nap és magfuziós erőművek­kel bővül. Megvalósul a lé­zer-technika sokoldalú alkal­mazása, mérésre, távközlésre, vágásra, fűtésre, energiaátvi­telre hegesztésre. Új, nagy­erejű és hőellenálló anyago­kat alakítanak 14- Megbíz­ható és hosszabb távú lesz az Idő jóslás. Megvalósul a három dimenziója "fényképe­zés, s az ilyen mozi és tele­vízió. Az automatizálás és a kibernetika általános alkalmazást nyer a termelésben. Üjtípusú gépe­sített felnőtt és gyemnek ok­tatás lép a mai helyébe, gyógyszerekkel is biztosítják az emberi értelmi kapacitás fokozását, az emlékezet fel- frissítését, a tanulás köny* nyitásét. Zavarmentes lesz az erpberi szervák átültetése éa megbízható a születésazabá- lyosás. Teljesen automatizált éleim iszerlftereskedelemben vásárolhatunk. A számítógép- rendszerek egéáz országokat kötnek össze, s a háztartá­sokat is magukban foglalják. Olcsó lesz a teher- és sze­mélyszállítás, a közlekedés jórészt elektromos, légpárnás járművekkel bonyolódik a föld alatt, az emeletesen épült utakon és a főutak mozgójárdáin. Mesterséges holdakkal az egész világ fv- adásait láthatjuk, plasztikus, színes képekkel. A telefon is televíziós lesz... Mindezek persze csak le­hetőségek, ezt valamennyi ország tudósai hangsúlyoz­zák. A valóság sok területen túlszárnyalhatja a vázoltakat, másutt viszont elmaradhat az elképzelésektől. Figyelemre méltó mindenesetre, hogy japán tudósok elemzése sze­rint azok a technikai vivmá. nyak, amelyeket a múltban 30—40 évre előre elképzeltek, 80 százalékukban meg is va­lósultak, Korunkban azonban hangsúlyozni kell; a futuro­lógia reális látomásai a jö­vőről csak akkor válhatnak valóra, ha az emberiség job- bik haladó erői legyőzik, megfékezik 3 háború meg­szállottjait. Hol tart nálunk a jövőku­tatás tudománya? Még csak gyerekcipőben jár. Tavaly szeptemberben a Műszaki éa Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége (MTESZ) kezdeményezésére megalakult egy futurológiái bizottság Jaltátokból, műszaki és gaz-* daságS szakemberekből; Sk. »• '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents