Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

1969. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Séta a kirakat körül Á fiatalok rangja a vegyiművekben Rögtönzött kerekasztal a KISZ-ről A TjEzamenti Vegyiművek ifjúsági szervezetének né­hány vezetőjével az üzemi KISZ szervezet szerepéről, tekintélyéről, anyagi támogatásáról, a fiatalok aktivitásá­ról, s az ezekkel kapcsolatos problémákról beszélgettünk. El nem hangzott észrevételek Ügy másfél évtizeddel ez­előtt érettségi előtt álltunk. A választott pályák között népszerűségben az orvosi után a kirakatrendezői kö­vetkezett. Vajon ilyen nép­szerű-e még ma is ez a pá­lya? Az egyik gimnázium kereskedelmi tagozatú osztá­lyának a fele kirakatrendező akar lenni. Hogy miért? íme a most negyedikes önjelöl­tek válaszai: — Klassz, hogy mindenki látja őket, amikor dolgoznak. — Én a kirakathoz nyo­mom az orromat, úgy bámu­lom a szebbnél szebb cucco­kat. Ök legalább egy érintés erejéig a magukénak mond­hatják. — Az embernek ereden­dően van egy rendezgetési ösztöne. Aztán az egyszavas vála­szok: — Izgalmas... könnyű... ér­dekes... modernf?). Persze a sok rajongóból csak kevesen lesznek kira­katrendezők. A két éves szakiskolán minden évben többszörös a túljelentkezés. A jelentkezőknek nagyon ala­pos, szinte mindenre kiter­jedő felvételi vizsgát kell tenni. És természetes, hogy csak a legjobbakat veszik fel. Mi a véleményük azoknak a szerencséseknek, akik el­végezték a kirakatrendezőit? Szolnokon többen vannak ilyenek, velük beszélgettem a napokban. — Talán azzal kezdenénk, hogy egyszerű kereskedelmi dolgozók vagyunk és nem keressük betegre magunkat. A munkánk? Érdekes, de nem könnyű. Kétszer három métert a fantáziánkkal meg­tölteni. Természetesen ehhez jön az áru, és a munkaeszköz: gombostű, zsinór, kiskalapács. — Munkaidő? — Természetesen kötött. Az üzlet nyitvatartásától függ. Egy kirakatat általában két-három nap alatt rende­zünk át. Teljes átrendezés csak a négy évszak kezdetén van, közben általában esek árucserét végzünk. — Művészet vagy szakma a kirakatrendezés? — Ezt döntse el a néző. Mindenesetre vannak nagyon rossz festők, akik művésznek vallják magukat és vannak csodálatos kirakatrendezők. Ahhoz, hogy valaki szép ki­rakatot csináljon. nagy ru­tinra is szükség van. Tíz év után már háttal állva is el­fogadhatót rendez az ember. — Valóban könnyű a mun­kájuk? — Naponta órákat gubbasz­tunk egy néhány méteres üvegketrecben. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem hagyhat­juk el magunkat, mert tu­lajdonképpen az utcán va­gyunk. Nyáron nagy a meleg, télen pedig kegyetlenül hideg van. Döntse el... Karcagon szépek a kiraka­tok. Három rendező keze- munkája. Vezetőjük, Palatí­nus János 20 éve van a pá­lyán. Ezalatt sok szép siket t ért él különböző kirakatren­dezői versenyeken, — tehát ő már háttal állva is rendez? — Még szemben is nehéz szépet, szellemeset csinálni. Hogy mi kell hozzá? Először is egy tekintetfogó, frappáns ötlet. Aztán ízlésesen, szépen elrakni az árut. — Változott 20 év alatt a kirakat? — Hogyne. Kezdetben sok volt a dekoráció és kevés az áru. Ma kevesebb a deko­ráció. — Nemrég Olaszországban járt. Mit látott? — Az üzletek kirakataiban árubőséggel igyekeznek meg­fogni a vevőket, a rendezés szinte csak az árak feltün­tetésére szorítkozik. Az ex­kluzív szalonok kirakataiban viszont kevesebb az áru, és nagyon szépen vannak ren­dezve. — Mi a vágya egy rende­zőnek? — Többek között egy régi probléma megoldása. Szeret­nénk, ha végre rendeznék a fizetésünket. Az új mecha­nizmusban nagyobb a ver­seny, nő a konkurrencia, szinte létkérdés a reklám. Több a munka, ám a fizeté­sünk a régi. — palágyi — bályt már több részközgyű­lésen megvitatták, s jóvá­hagyták. A tagok érdeklődé­se nagy. Mivel a működési terület két községre terjed ki, a he­lyi részközgyűlések döntenek a szövetkezet fontosabb he­lyi ügyeiről. Például „ keres­kedelmi hálózat fejlesztésé­ről, bővítéséről, megválaszt­ják a helyi vezető testületeket, s megerősítik a fontosabb beosztásban dolgozókat. Er­ről kisebb értekezleteken előzetesen tárgyaltak a ta­gokkal. A tagság jogainál rögzítet­ték, hogy a szövetkezet koc­kázati alapjának terhére ren­dezett kiárusításokon elsőbb­séget élveznek. Háztartási gépeket csak a tagoknak köl­csönöznek. Továbbá: az ala­pító és idős tagoknak (akik rászorulnak) szociális segélyt adnak. A jövő évben új kisven­déglőt nyitnak Szelevényen. A beruházás költsége 240 ezer forint, melyhez a szö­vetkezet tagjai és dolgozói 25 ezer forintos társadalmi munkát ajánlottak fel. A je­lenlegi italbolt helyén önki- szolgáló boltot létesítenek. íme, az alapszabály készí­tés három tapasztalata. Sze­rencsére a tiszakürti példa elszigetelt jelenség. — m. 1. — — Az üzem és a kisebb egységek gazdasági, párt és szakszervezeti vezetése mel­lett, főként a fiatalokat érin­tő kérdésekbe nekünk is be­leszólási lehetőségünk, sőt kormányrendelet által bizto­sított jogunk van — kezdte Rideg András alapszervi KISZ-ti tikár. Javaslatot te­hetünk például a vállalati kollektív szerződés megkö­tése előtt, a béremelések, ju­talmazások, a nyereségrésze­sedés elosztásakor. De nem­csak javasolhatunk, hanem ki is kérik a véleményünket. Nem kell megkövesedett, ma­radi nézetekkel küszköd­nünk, mivel nagyon sok fia­tal technikus és mérnök van különböző vezető' posztokon. Legtöbbjük KISZ-tag, s így a = A tájékozatlanságból ered például az a panasz, hogy nem elegendő az üzemi KISZ-nek nyújtott anyagi tá­mogatás — folytatja a meg­kezdett gondolatot Szívós Antal, az üzemi KlSZ-bizott- ság titkára. Sokan ugyanis csak azt látják, amennyit a vállalati kollektív szerződés biztosít a részünkre. Az már valahogy kimarad a számí­tásból, hogy az idén szerve­zett két külföldi úthoz a vál­lalat 6 ezer forintot adott, négy fiatalunk pedig juta­lomképpen a vállalat költsé­gén járt külföldön. A lakatos műhelyben a 2. számú alap­szervezet jól dolgozó K1SZ- eseit a gazdasági vezető ju­talmazta. Az üzem vezetősé­ge pedig 25 ezer forintot tett félre a társadalmi aktívák kitüntetésére, amelyből 6 ezer a KISZ-nek jut. Ezenkívül tavaly a KISZ megyei bizott­A négyéves tanácsciklus félideje elmúlt. Nagyon idő­szerű tehát számbavenni, hol tartunk, mennyit sikerült teljesíteni azokból a közér­dekű javaslatokból, amelyek az 1967. évj országgyűlési képviselő és tanácstagi vá­lasztást megelőző jelölő gyű­léseken, illetve a tanácstagi beszámolókon hangzottak el. Az ideiglenes bizottság — amely a megyei tanács hatá­rozata alapján mérte fel a jelenlegi helyzetet — meg­állapíthatta, hogy a közérde­kű kérelmek, javaslatok in­KlSZ-esek ügye az ő ügyük is. Ami viszont gondot okoz a KISZ-vezetőknek, az a fiata­lok egy részének közömbös­sége, s az ebből eredő tájé­kozatlanságuk. Sok fiatal a környező községekben lakik, s „megy a busz” — felkiál­tással el sem megy azokra a gyűlésekre, ahol az üzem vagy a fiatalok ügyeit tár­gyalják. Nyilvános fórumo­kon alig vehetők rá, hogy észrevételeiket, vagy éppen a sérelmeiket elmondják. A gyűlések után kis baráti cso­portokba verődve azonban már nem zavartatják magu­kat. S ezek a vélemények, mire az illetékes vezetőkhöz jutnak elferdülnek, megvál­tozik az értelmük. ságától 3 ezer forintot kap­tunk a vegyipar fejleszté­séért vívott versenyben elért eredményeink után. Ebből kirándulásokat, klubdélutá­nokat rendeztünk. Pogány László, a KISZ vb sportfelelőse még annyit fű­zött e gondolatkörhöz, hogy a tömegsportban résztvevők­nek legalább a fele KISZ-fia- tal, s így ők is élvezik az évj 180 ezer forintos sporttámo­gatást, a ^futball, a röplabda, s a kézilabda pályát, az új 200 ezer forintos költséggel most épülő öltözőt. Nem be­szélve az évente 80 ezer fo­rintból gazdálkodó művelő­dési ház programjairól, s a Tisza-ligeti üdülőről. Épülnek a KISZ-lakások Minden családot alapító fiatal egyik legnagyobb prob­tézése, megvalósítása kedve­zően halad. Sok helyen igényelték a választópolgárok á villany- hálózat építését, bővítését, gázcseretelepek létesítését. Az előbbiből több mint 33 ezer méter készült el a fél­időben és 11 új gázcserete­lep épült. Jó ütemben halad a parkosítás, a vízlevezető árkok felújítása, a műutak, földutak javítása. Gondot okoz viszont a vízmű és víz­hálózat építésénél a kapaci­tás és az anyaghiány. Több esetben sem a vállalatok, sem a tanácsok nem tudják beszerezni például az eternit­csövet. Az importcső pedig lényegesen drágább, s emiatt elhúzódik a vízhálózat épí­tése. A tanácsok jó szervező munkája eredményeként a lakosság társadalmi munká­val és önkéntes hozzájárulás­sal is részt vállalt a közösség érdekeit, az emberek kultu­ráltabb életkörülményeit biz­tosító kommunális feladatok valóraváltásából. Tavaly több mint 22 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk lakói, az önkéntes hozzájárulás mérté­ke pedig megyei szinten 2,3 millió forint volt. Kiemelke­dő eredményt ért el a társa­dalmi munka szervezésében Kisújszállás és Túrkeve, a községek közül pedig Jász- boldogháza, Zagyvarékas és Tiszabő. Kisújszálláson az önkéntes hozzájárulás össze­ge 488 ezer forint volt, szép eredménnyel büszkélkedhet a szolnoki járásban Tiszajenő, a kunszentmártoni járásban Cserkeszőllő is. lémája az önálló lakás meg­szerzése. KISZ lakásépítési akcióról a vegyiműveikben is hallottunk. — Tavaly három KISZ-tag kapott lakást, az idén kilenc. A társasházépítést a vállalat ebben az évben 1 millió fo­rinttal, jövőre pedig 1.5 mil­lióval támogatja — mondja Szívós Antal. Mivel majd­nem háromszor annyian je­lentkeznek, mint ahány lakás készül: a szociális körülmé­nyektől kezdve az illető mun­kához való viszonyáig min­dent számbaveszünk, hogy igazságos legyen a lakások elosztása. Mégis az elutasí­tottak megsértődnek, vitáz­nak, panaszkodnak. De ez el­len mit tehetünk? Ez ellen semmit. Több új lakás kelle­ne! — Beszélgetésük közben azonban felvetődött egy olyan általános probléma is, amelyre az új vezetőségnek megoldást kell találnia. Ne csak a KlSZ-titkár dolgozzon Majdnem mindegyik alap­szervi titkár túlterhelt. En­nek az az oka, hogyha bizto­san és gyorsan el akar egy ügyet intézni, maga veszi kézbe, s nem bízza rá a ve- -zetőség megfelelő reszortosá- ra. Így a legapróbb ügyekkel is őt zaklatják, mindenre ne­ki kell gondolnia. Ezért a helyzetért — természetesen nemcsak a vezetőség a hibás, hanem a titkár is, mert ha túlterheltté is válik, ez tűnik egyszerűbbnek, az „utána jár- kálások” kérés, figyelmezte­tés helyett. Az új vagy újra­választott vezetőségi tagok­nak el kell majd osztani ma­guk között a munkát és ne­kik kell tartani a pártszerve­zet és a KISZ-bizottság azo­nos felelőseivel a rendszeres kapcsolatot. H. M. Ha bajba kerülünk... Az Állami Biztosító munkál óról A napokban került sor az Állami Biztosító Szolnok me­gyei igazgatósága öt évi munkájának értékelésére. Megállapítható, hogy egyre szélesebb körben terjed tevé­kenységük. Állami vállala­tokkal, szövetkezetekkel és szinte valamennyi családdal van kapcsolatuk. Mintegy 160 ezer vagyon-, és személyi biztosítást kötöttek. Ezen kívül 70 ezer iskoláskorú gyermek családjával állnak kapcsolatban. Szó esett azokról a jelen­tős összegekről is, amelye­ket a kárt szenvedett válla­latoknak, termelőszövetkeze­teknek és a lakosságnak kár­térítésként nyújtottak. Pél­dául a tavasszal leégett szol­noki Centrum Áruháznak 11 millió, a termelőszövetkeze­teknek több mint 70 millió forintot fizettek ki. Magán- személyek csaknem 27 millió forint kártérítést kaptak. Több ezren rendelkeznek 30, 40, 50 ezer forintos élet- biztosítással. Példaként em­líthetjük azt az esetet, ami­kor az egyik dolgozó család­ja az alig egy hónapja kö­tött életbiztosítás alapján 30 ezer forint kártérítést ka­pott és 18 éven át a csa1 részére havi 450 forint radékot folyósítanak. Ennek leteltével ismét 30 ezer fo­rintot fizetnek a családnak. A számok önmagukért be­szélnek, st bizonyítják, hogy a biztosítás jelentősége év- ről-évre nő. Természetesen a felvilágosító munkára szük­ség van. Ennek érdekében rendezi meg az igazgatóság 1970 február végén a Szol­nok megyei biztosítási na­pokat. Alapszabály-készítés a tiszazugi ÁFÉSZ-eknél Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az elmúlt 25 év alatt rendkí­vül sokat fejlődtek. Taglét­számuk meghaladja a 117 ezret, kereskedelmi hálóza­tuk a megye minden váro­sára, községére kiterjed. E mozgalom most újabb fejlő­dési szakaszához érkezett: ez év végéig valamennyi szö­vetkezet elkészíti új alapsza­bályát. A szövetkezetek nagy többsége lelkiismeretesen lá­tott munkához. Szövegező és szerkeszőbizottságok dolgoz­nak az új alapokmányon. Ki­kérik és felhasználják a ta­gok véleményét. A szövetke­zeteknek sok segítséget ad­nak a tanácsok és a megyei szövetség vezetői, munkatár­sai is. Az elkészült alapsza­bályt az igazgatóságok az ok­tóber—novemberben tartan­dó részközgyűlések elé ter­jesztik jóváhagyás végett. Végül a járási, illetve váro­si tanácsok végrehajtó bizott­ságai törvényességi szem­pontból is megvizsgálják, s elfogadják az alapszabályt. A decemberi küldöttgyűlé­sen is megerősítik az alap­szabályt és a szövetkezetek választott testületéit, s meg­választják a megyei szövet­ség küldötteit. Az alapszabály készítésről három tiszazugi ÁFÉSZ ve­zetőitől érdeklődtünk. A cibakháznak javaslatai A ci bakházi ÁFÉSZ-hez tartoznak a nagyréviek is. Taglétszámuk megközelíti a kétezerhatszázat- Az alapsza­bály fejezeteinek megfele­lően hat szakbizottság dolgo­zott az új okmányon. Sok javaslat érkezett a tagoktól is. Például bővítsék a szol­gáltatást, vezessék be a ház­tartási gépek javítását, a készruhákat igazítsák méret­re, hozzanak létre szobafes­tő részleget, s szervezzék meg a használt cikkek bizo­mányi értékesítését. Ezek is bekerülnek az új alapsza­bályba, a működési köröket rögzítik. Cibakházán bővülnek a ta­gok jogai is. A szolgáltatás­nál engedményt kapnak, s elsőbbséget élveznek a nö­vényvédelmi munkáknál és a szeszfőzésnél. A szövetkezet szervezeti felépítése a következő: rész- közgyűlés; küldöttgyűlés, tagértekezlet (a rendszeres tájékoztatás céljából); igaz­gatóság; felügyelő bizottság. A két községben 27 részkóz- gyűlési körzetet alakítanak ki a különböző lakóterüle­teknek megfelelően. Azért, hogy a tagok kisebb csopor­tokban érdemlegesen tár­gyalhassanak a szövetkezet ügyeiről. Tehát növelni akar­ják a tagság gazda szerepét. A tiszakürti körzeti ÁFÉSE-hez tartozik Tisza- inoka és Tiszaug szövetkezeti tagsága is. össztaglétszámuk ezernyolcszáz körül van.- Most rendezik a nyilvántar­tást is, s az elköltözések felytán 15 százalékos csökke­nésről számolnak. Meglepődtünk, amikor Je­néi Imre igazgatósági elnök tői az új alapszabályt kér­tük betekintésre. A SZÖ- VÖSZ által kiadott minta­alapszabályt vette elő. A nyomtatott szövegbe itt-ott kézírással „kiegészítéseket” fűztek. Ez lenne hát a há­rom község szövetkezetének alapszabálya? És & helyi sa­játosságok? Az ÁFÉSZ vezetői bizony megkéstek ezzel a fontos munkával. Magyarázatukat sem lehet elfogadni, hogy a szüret miatt van. Az alap­szabály készítés gondos mun­kát igényel, nem lehet pár nap alatt elvégezni. Helyte­len az is, hogy túl nagy lét­számú részközgyűlési körze­teket akarnak kialakítani, így a tagság nem tudja ér­demlegesen tárgyalni a szö­vetkezet problémáit. A szövetkezet egyébként bővítette tevékenységi körét Mindhárom községben van szikvízüzem. Tiszakürton há­zi jégüzemet hoztak létre, s két hónap óta működik a tanyai daráló. Az új alapsza­bályban rögzíteni akarják, hogy a szolgáltatásnál a ta­gok kedvezményt kapnak. Cséptí n megkezdődtek a részközgyűlések A körzeti ÁFÉSZ-be Cséps és Szelevény két és félezer szövetkezeti tagjp tömörült. Ezekben a községekben is szüretelnek, ám a szövetke­zet mozgalmi munkáját ez nem akadályozza. A lelkiis­meretesen elkészült alapsza­Negyedmillió forintos költséggel alakították ki a szolnoki Minőségi Szabók Ruházati Ktsz új női ruhaszalonját. A szövetkezet sokat költött a szép üzletre, a műhely dolgozói most igyekeznek szorgalmas munkával hozzájárulni a szövetkezet idei termelési tervének teljesítéséhez. Nem szűkmarkú a vállalat Megvalósulnak a közérdekű javaslatok A félidő kedvező tapasztalatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents