Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. október 18. A rendőrtiszt naplója Féltékenység II. — Alezredes elvtárs, be­szélhetnék önnel néhány percet? — kérdezte Pacsai százados doktor Szitányitól. Az alezredes ránézett a fiatal tisztre, akit szívesen emlegetett az ő jobb kezé­nek. Szitányi kipróbált har­cos volt, valamikor partizán­ként harcolt a németek el­len. s a megalakulása óta a demokratikus rendőrségben szolgált. Sok bűnügyet kide­rített már beosztottjaival, s szerette a lelkes, fiatalem­bereket, mint amilyen Pacsai is volt. — No, gyere csak nyugod­tan a szobámba. Ott beszél­gethetünk. Ne álljunk itt a folyosón. — Alezredes elvtárs jelen­tem... Szitányi legyintett: — Hagyd most a forma­ságokat. A lényeget mondjad, — aztán kiszólt az ajtón a külső szobában ülő titkárnő­nek: — Rózsikám főzzön ne­künk egy jó erős kávét. Szív­vel főzze, de tegyen bele ká­vét is. A hadnagy elővette a hóna alatt szorongatott iratcsomót: — Eddig harminc tanút si­került felkutatnunk, akik ok­tóber első napjaiban talál­koztak Sz. Sándorral. A gyil­kosság körülbelül 2-án tör­tént. A halottat október 11-én találták meg. Nos, a tanúk különbözőket mondanak, de egyben mindegyik megegye­zik: azt az ismeretlen fiatal­embert valamennyien látták az áldozattal október 1-én és 2~án. — Meg van a személyle­írása? — Igen. — Természetesen ki kell adni ellene az országos kö­rözést. Mondd csak János, beszéltetek már az áldozat elvált feleségével? — Most készülök hozzá... A kérdezett hallgatott, az­tán kibokte: — A gyepmesternek szok­tam segíteni, de mivel a la- luuitban október első két napján kutyaoltas voit, hal otuion voltam. Aztán meg eiettársammal kukoncasza- rat vágtunk és azt hordtuk be... most meg ismerősökhöz mentem, amikor a rendőrök igazoltattak. — Mit gondol, miért van itt? — Én nem csináltam sem­mit, de gondolom, hogy Sz, Sándor ügyében. — Ismeri őt? — Hát persze... együtt ül­tünk Vácon. Néhányszor se­gítettem is neki. De több mint két hete nem is lát­tam... — Tudja, hogy megölték? Agyonverték... A férfi hallgatott. Nem válaszolt. Nincs Második Víelnam? Amióta az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziója megkezdődött, nincs béke, nincs nyugalom a szomszé­dos Laoszban sem. Már évekkel ezelőtt megjelentek az ország határán az ame­rikaiak különleges egységei, az úgynevezett „farkasku­tyák” és ezzel egyidőben Jackson és Dodd szenátorok indítványt terjesztettek elő az ország szétdarabolására. A helyzet a közelmúltban tovább éleződött: a belpoli­tikai problémákon tűi a leg­nagyobb nehézséget az okoz­za, hogy az amerikaiak — stratégiai és politikai elgon­dolásokból egyaránt — „je­len vannak” Laoszban is. Souvanna Phouma miniszter- elnök nemrég diplomáciai körutat tett, amelynek leg­fontosabb állomásai: Tokió, London, Párizs és New York voltak. A miniszterel­nök tárgyalások útján pró­bált megoldást keresni. Az űt nem járt sok eredmény­nyel, hiszen éppen az ame­rikai partner nem mutatko­zik hajlandónak arra, hogy tiszteletben tartsa Laosz semlegességét. Az Egyesült Államok mód­szereire jellemző: néhány nappal ezelőtt a laoszi jobb­oldali erők nagyarányú tá­madást indítottak a hazafiak ellen. Ezzel egyidejűleg az amerikai és thaiföldi sajtó­ban egyaránt közlemények jelentek meg, hogy ehhez az akcióhoz a két országnak semmi köze, ők szem előtt tartják Laosz semlegességét A tények és okmányok azon­ban azt bizonyítják, hogy a szeptemberi akciót az úgy­nevezett amerikai katonai ta­nácsadók tervezték. A pe­csétet augusztus végén Long- chenben, Vong Pao tábornok főhadiszállásán ütötték rá a tervezetre. Erről a generális­ról pedig közismert, hegy az amerikai titkosszolgálat, a CIA embere. Ö a vezetője a laoszi zsoldosokból össze­állított alakulatoknak. Vang Pao tizennégyezer főnyi had­erejénél kétszáz amerikai ta­nácsadó tevékenykedik. Az amerikai propaganda ellentámadásaihoz tartozik, hogy az említett cáfolatok után elhangzott egy másik változat is. Eszerint a szep­temberi hadműveletek során valóban bombázták Laosz egyes területeit, de ezzel csak az úgynevezett Ho Si Minh-ösvényt akarták el­vágni, amely — szerintük — a VDK-ból érkező utánpótlás útja. Mi rejlik az amerikai ak­ciók hátterében, amelyek az­zal fenyegetnek, hogy Laosz második Vietnammá válik és ezzel a délkeletázsiai krízis megoldása még messzebb to­lódnék? A laoszi jobboldali erők súlyos katonai és poli­tikai kudarcai után felmerült a lehetőség, hogy — a bal­oldali erőket bevonva — igazi koalíciós kormányzat jön létre. Ez olyan prece­denst jelentene, ami példa­képül szolgálhatna Dél-Viet­namban is. E politikai mo­tívum mellett szerepelnek katonai elgondolások is: 1967 óta a Pentagon és a CIA közös egyetértéssel meg szeretné valósítani a McNa- mara-tervet, amelynek az a lényege, hogy a thaiföldi ka­tonai támaszpontokat szeret­nék összekötni a dél-vietna­mi amerikai - bázisokkal. Ehhez a legrövidebb út vi­szont laoszi területen át ve­zet, méghozzá olyan térség­ben, amit a hazafiak tarta­nak kézben. A katonai szak­értők teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az említett szeptemberi offen- zíva ezt a célt szolgálta. Ehhez még az is járul, hogy amióta kiderült: a je­lenlegi laoszi kormány csa­patai képtelenek a hazafias erők ellenállását megtörni, a harcokban aktívan részt- vesznek thaiföldi katonai egységek, az amerikai légi­erő és amerikai irányítás alatt álló laoszi különítmé­nyek. így fest tehát a való­ságban az amerikai be nem avatkozás Laoszban. Sümegi Endre Igen, féltein tőle Az asszny nem sírt. Érzé­ketlenül hallgatta a százados szavait. — Nem is sajnálja, hogy meghalt? — kérdezte Pacsai. Az asszony felnézett, nagy fénytelen szemekkel. — Most mit mondjak ma­gának. Tizenöt évig éltünk együtt és én ez idő alatt rit­kán nevettem. Sajnálni? Le­het. hogy megvet, de saj­nálni? — Ügy tudom gyermekeik is vannak? — Igen. van egy 15 éves fiam és egy 14 éves kislá­nyom. Három évvel ezelőtt váltunk el. Miért? Durva volt és goromba, nemegyszer vert meg minket. Aztán egy- szercsak nem bírtam tovább és hazaköltöztem a gyere­kekkel az anyámékhoz. — Ivott is az ura? — Nem is keveset. Aztán olyankor... Látja azt soha nem hallottam, hogy nő- ismerősei lettek volna. Még haragosáról sem tudtam. Ha rossz kedve volt, rajtunk töltötte ki a bosszúját. Már külön éltünk, amikor egy este részegen megkeresett. Nem engedtem be, erre az ablakon bemászott és úgy megvert, hogy... akkor a bíróság hal hónapi börtönre ítélte. Igen féltem tőle és féltek a gye­rekek is. — Mikor látta utoljára? — Még a nyáron.-, — És mikor tudta meg, hogy meghalt? — A napokban hozta a hírt az egyik szomszédasz- szony.-. Előkerült az emberünk Ki tudja mikor kezdődik és meddig tart egy nyomozó munkaideje, különösen ak­kor. ha úgynevezett nagy ügyről van szó. Márpedig Sz. Sándor meggyilkolása nagy ügynek számított. Van egy ember, aki megölt egy má­sikat. Miért? Még nem tud­ni. *De amíg az az ember szabadlábon van, addig min­dig tartani kell attól, hogy újabb gyilkosságot követ el. Késő este volt már, nyirkos, ködös, októberi este, amikor kopogtak doktor Szitányi al­ezredes szobájának ajtaján. — Tessék. Pacsai százados lépett be. Az alezredes mindjárt látta, jelentős hírrel jön, hisz csak úgy csillogott a szeme. — Alezredes elvtárs, je­lenthetek? — Tessék. — Jelentem, Martfű és Ti- szaföldvár között elfogták a körözött személyt. Botos had­nagyék a személyleírás alap­ján ismertek rá. A kérdé­sekre zavaros választ adott, így előállították a kapitány­ságra. I Az alezredes elmosolyodott' l — Most örülsz, mi, van égy újabb tanúd? — Hía szabad véleményt inondani, én azt hiszem al­ezredes elvtárs, hogy előke­rült a mi emberünk. — Akkor vezessék be! Mit csinált az elmúlt napokban ? r Á kihallgatásra elővezetett Vékonydongájú fiatalember nyeglén állt az alezredes előtt. — Neve? j — I. István; ! — Foglalkozása? I — Alkalmi munkás. ' — Családi állapota? — Elváltam a feleségem­től. Van egy élettársam. — Büntetve volt? 1 a férfi felkapta a fejét: — Háromszor. Lopásért. Legutoljára két évvel ezelőtt szabadultam a váci börtön­ből, ha tudni akarja. — Mondja csak el mit csi­nált, hol járt október I-íőI a mai napig?. Az ember vállat vont: — Ki emlékszik arra, hogy két héttel ezelőtt mit csinált? — No, csak erőltesse meg az agyát. mondanivalóm Az asszony bizalmatlanul fogadta a civil ruhában lévő Pacsai századost. — ön l. István élettársa? — Igen. “ Beszélni szeretnék ma­gával. A rendőrségtől vagyok. Az asszony megállt, mint a cövek. — Mit akar? — Az élettársát letartóz­tattuk. Szeretnénk magát is kihallgatni, természetesen csak akikor, ha beleegyezik. A törvény szerint nem köte­les élettársa ellen vallomást tenni. — Akkor jó... nincs mon­danivalóm. A százados bólintotta — Számítottam erre. — Akikor meg miért jött? — Gondoltam elbeszélge­tünk egy kicsit arról, mit csinált az élettársa, merre járt az elmúlt napokban. — Nem bánom, üljön le... beszélgessünk... jobb túlesni az ilyesmin.­(Folytatjuk) Szántó István A világ laboratóriumaiban Alojzy Tide lengyel felta­láló ötletes mentőkészüléket — könnyű műanyagsisakot — készített úszóknak. A si­sak mindössze 200 grammot nyom, de még a nagyon ne­héz súlyú embert is a fel­színen tudja tartani. A si­sak megakadályozza a leme­rülést, a az arcot eltakaró speciális többréteges ro6tély megvéd a hullámveréstől. 'ft Franciaországban elkészí­tették egy olyan hajó mo­delljét, amelynek az lesz a specializálása, hogy eltávolít­ja a tenger felszínére kiöm­lött olajat, A hajó szűrőbe­rendezése egy óra alatt 13 000 köbyard vizet tisztít meg. Ugyanilyen befogadó- képességű a hajó olajtároló­ja. A hajótestnek különleges formája van: az orrától a középtájig olyan, mint egy közönséges hajó, de a kö­zéptől a tatjáig katamaranra emlékeztet, amely 30 láb mélyen merül a vízbe. i Japánban elkészült a vi­lág legkisebb tv-készüléke. Képernyője akkora, mint egy postabélyeg, súlya pedig mindössze 860 gramm. Romániában elkezdték a polipropilénből készült tex­tilanyagok gyártását, ame­lyek rendkívül ellenállóak a kénsav, a salétromsav és a sósav hatásával szemben; Az új textíliákból kitűnő védő­ruhákat lehet készíteni, kü­lönböző iparágak munkásai számára. A halak és a hang Arthur Myrberg biológus (Miami Egyetem Egyesült Ál­lamok) kísérletsorozatban azt vizsgálta, hogy miként befo­lyásolja a hang a halak visel­kedését A Bahama-szigete- ken. North Biminiban a 20 méter mélyen elterülő ten­gerfenékre hangforrást enge­dett le, állandóan változtatva annak frekvenciáját. Eköz­ben talált egy olyan tónust, amely fél perc alatt a cá­pák és sügérek tömegét von­zotta oda. Egy másfajta hang hatására a halak színüket kezdték változtatni. Myrberg kísérletei alapján olyan hangforrásokat szándékoznak konstruálni, amelyek a cápá­kat elkergetik a fürdőzők közeléből, vagy egyenesen a hálóba fogják csábítani a halakat. Nagy felfordulás Két hónappal azután, hogy Chile ellenőrzése alá vette az Anaconda Coper Corpora­tion hatalmas réz bányáit, augusztus végén a zambiai kormány is a bányák álla­mosításának útjára lépett. Zambia, „rézövezetével” vi­lágviszonylatban a harmadik helyen áll, mint termelő és első helyen, mint exportőr. Ennek hírére az amúgyis magas rézárak Londonban rekordmagasságokba Íveltek fel. Tonnánkénti ára négy év alatt 200-ról 700 fontra emelkedett. A pánik átterjed a fo­gyasztókra is. A gyors ár­emelkedéstől, de talán még inkább az árfolyamok bi­zonytalanságától megrémült gyárosok az alumínium felé kacsingatnak, amelynek árát csak évente kétszer vizsgál­ják felül. Az American Me­tal Climax már megpróbált alumíniumból gépkocsihűtő­ket gyártani. A rezet a fe­hér fém váltotta fel a nagy- feszültségű huzalokban, s piacát kezdi „lemorzsolni” a műanyag az ipari kazánok gyártásánál. Ennek ellenére, a rézfo­gyasztás — rossz időben, jó a rés világpiacán időben — évente 4,5 száza­lékkal nőtt a háború befeje­zése óta. Ez elsősorban a fegyverkezés következménye: alumíniumból vagy műanyag­ból még nem sikerült töl­tényhüvelyt önteni. A réz nem csupán straté­giai rendeltetésű nyersanyag, hanem értékes fém is, mint­hogy nem korrodálódik, és állandóan újból felhasznál­ható. Az egyik tőzsdei ügy­nök megállapította: „A réz piaca a legbolondabb vala­mennyi között A termelés el­vileg kielégíti a fogyasztást, de hiába: a spekuláció el­torzítja az árfolyamokat.” Végül is mindenki alkalmaz-- kodik az árfolyamokhoz: a City irányítói ugyanúgy ját­szanak a réz részvényekkel, mint a franciák a lóversenyen. A termelők az árfolyamhoz igazítják áraikat, még a hosszúlejáratú szerződéseik­ben is. Amint a pénzük ve­szélyeztetettnek látszik, a gyárosok igyekeznek „bizto­sítani készleteiket”. A piac 20 százalékát kitevő rézhul­ladék kereskedői visszafog­ják szállítmányaikat az ár­folyamok legcsekélyebb rez­dülésére. Mindent papírból Svédország Nyugat-Európa legnagyobb papíráru terme­lője. Egyesek szerint az el­következő harminc évben a svédek többsége papírfote­lekben fog ülni, papírlepedő­kön fog feküdni, papírtörül­közőt fog használni. Az új­szülöttek több mint 90 szá­zalékánál papírpelenkát hasz­nálnak, — Svédországban ta­valy több, mint 20 000 tonna papírpelenkát adtak eh Cigaretta — dohány nélkül ? A „Pleyers” nevű nagy an­gol dohánygyár az „I—C—I” vegyi konszernnel együtt dohány nélküli cigaretta elő­állításán kísérletezik. Ez a cigaretta nem lenne ártal­mas a dohányos ember egész­ségére. Az eddigi kísérletek során a cellulózé egy olyan fajtájával pótolták a do­hányt, amely a növények nagy részében előfordul. A gyár az új készítmény jö­vőjét illetően egy dolog mi­att optimista: a dohány nő}- küli cigarettára nem fognak dohányilletéket kivetni. Olaj Alasskából Az észak-amerikai konti­nens hírhedt „északnyugati átjárója”, amely az Atlanti­óceánt az Északi-tengerrel és a Csendes-óceán északi ré­szével köti össze, ma ismét az érdeklődés középpontjá­ban áll. Egy óriás tartályha­jó, amelyet jégtörővé alakí­tottak át, próbautazást kísé­rel meg. Kérdés, hogy va­jon ezen az úton el lehet-e szállítani az alaszkai olajat. Ezenkívül elhatározták, hogy csővezetéket építenek, amely az olajat északról Alaszka déli partjára szállítja. Az olajleletek az észak-amerikai kontinens sarkvidékén, igen jelentősek. Nagyságukat ed­dig csak megközelítőleg le­hetett felbecsülni. Múlt évben az egész vi­lágon összesen kb. kétmilli­árd tonna ásványolajat ter­meltek ki; ebből 559 millió tonnát, azaz 28 százalékot Közel-Keleten (beleértve Tö­rökországot) és 585 millió tonnát, vagyis 29 százalékot Észak-Amerikában. Az eddig igazolt ásványolajtartalékok­ból azonban 36,8 milliárd tonna, azaz 59 százalék a Közel-Keleten található, és csupán 5,7 millió tonna, az­az 9 százalék fekszik Észak- Amerikában. Az észak-alaszkai fúrások most azt mutatják, hogy ott legalább 4—5 milliárd tonna ásványolaj tárható fel és 10 milliárd tonnára becsülhetők a kanadai jeges-tengeri szi­getek alatti lelőhelyek. Ezen­kívül szinte teljes bizonyos­sággal lehet számítani arra, hogy a kanadai észak-nyugati területeken jelentős lelőhe­lyeket lehet feltárni. Miközben a Szovjetunióban már évtizedek óta nagy rá­fordítással és eredménnyel fáradoznak azon, hogy Észak- Szibériában ásványolajat ter­meljenek ki, az olajtársasá­gok csak nehézkesen kezdték meg az észak-amerikai sark­vidéken levő mezők kutatá­sát és kiaknázását. Ezek a területek részben abba az övezetbe tartoznak, ahol a föld állandóan 300 méter mélységig keményre fagyott. A második világháborúban és a világháborút követő években azonban az Egyesült Államok haditengerészete Alaszkában próbafúrásokat végeztetett, amelyek biztató eredménnyel jártak. 1957- ben magán olajtársaságok is megkezdték a fúrást; először a déli partvidéken, röviddel utána az ország más ré­szein is. A legeredményeseb­bek a Humble Oil and Re- finipg Co., az ESSO egyik leányvállalata által Prudhoe Bay közelében, „North Slope”-ban folytatott fúrások voltak. Itt 3200 méter mély­ségben gazdag telepekre buk­kantak. Itt az „ESSO Maga­zin” közlése szerint minden jóhozamú kút naponta 1500 —2000 tonnát szállíthat, míg az Egyesült Államokban egy fúrólyuk átlagban naponta 1,5 tonnát hoz. ÍJj ssénagyűjtési módszer Ausztráliában sikeresen al­kalmaznak egy új széna­gyűjtési módszert Ä szénát így nem kell hagyományos módon szárítani. Ehelyett különleges vegyszerrel, pa- raquattal (dimetilpiridilium- klorid) megpermetezik, mely­nek hatására a takarmány nem romlik meg és tápérté­kéből sem veszít. Az ilyen szénával országszerte vég­zett takarmányozási próbák bebizonyították, hogy legjobb eredményt akkor érik el, ha közvetlenül virágzás előtt szakítják meg a növekedést. V!Li [ c .rt: a ; .i E i]

Next

/
Thumbnails
Contents