Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. október 18. A rendőrtiszt naplója Féltékenység II. — Alezredes elvtárs, beszélhetnék önnel néhány percet? — kérdezte Pacsai százados doktor Szitányitól. Az alezredes ránézett a fiatal tisztre, akit szívesen emlegetett az ő jobb kezének. Szitányi kipróbált harcos volt, valamikor partizánként harcolt a németek ellen. s a megalakulása óta a demokratikus rendőrségben szolgált. Sok bűnügyet kiderített már beosztottjaival, s szerette a lelkes, fiatalembereket, mint amilyen Pacsai is volt. — No, gyere csak nyugodtan a szobámba. Ott beszélgethetünk. Ne álljunk itt a folyosón. — Alezredes elvtárs jelentem... Szitányi legyintett: — Hagyd most a formaságokat. A lényeget mondjad, — aztán kiszólt az ajtón a külső szobában ülő titkárnőnek: — Rózsikám főzzön nekünk egy jó erős kávét. Szívvel főzze, de tegyen bele kávét is. A hadnagy elővette a hóna alatt szorongatott iratcsomót: — Eddig harminc tanút sikerült felkutatnunk, akik október első napjaiban találkoztak Sz. Sándorral. A gyilkosság körülbelül 2-án történt. A halottat október 11-én találták meg. Nos, a tanúk különbözőket mondanak, de egyben mindegyik megegyezik: azt az ismeretlen fiatalembert valamennyien látták az áldozattal október 1-én és 2~án. — Meg van a személyleírása? — Igen. — Természetesen ki kell adni ellene az országos körözést. Mondd csak János, beszéltetek már az áldozat elvált feleségével? — Most készülök hozzá... A kérdezett hallgatott, aztán kibokte: — A gyepmesternek szoktam segíteni, de mivel a la- luuitban október első két napján kutyaoltas voit, hal otuion voltam. Aztán meg eiettársammal kukoncasza- rat vágtunk és azt hordtuk be... most meg ismerősökhöz mentem, amikor a rendőrök igazoltattak. — Mit gondol, miért van itt? — Én nem csináltam semmit, de gondolom, hogy Sz, Sándor ügyében. — Ismeri őt? — Hát persze... együtt ültünk Vácon. Néhányszor segítettem is neki. De több mint két hete nem is láttam... — Tudja, hogy megölték? Agyonverték... A férfi hallgatott. Nem válaszolt. Nincs Második Víelnam? Amióta az Egyesült Államok vietnami agressziója megkezdődött, nincs béke, nincs nyugalom a szomszédos Laoszban sem. Már évekkel ezelőtt megjelentek az ország határán az amerikaiak különleges egységei, az úgynevezett „farkaskutyák” és ezzel egyidőben Jackson és Dodd szenátorok indítványt terjesztettek elő az ország szétdarabolására. A helyzet a közelmúltban tovább éleződött: a belpolitikai problémákon tűi a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az amerikaiak — stratégiai és politikai elgondolásokból egyaránt — „jelen vannak” Laoszban is. Souvanna Phouma miniszter- elnök nemrég diplomáciai körutat tett, amelynek legfontosabb állomásai: Tokió, London, Párizs és New York voltak. A miniszterelnök tárgyalások útján próbált megoldást keresni. Az űt nem járt sok eredménynyel, hiszen éppen az amerikai partner nem mutatkozik hajlandónak arra, hogy tiszteletben tartsa Laosz semlegességét. Az Egyesült Államok módszereire jellemző: néhány nappal ezelőtt a laoszi jobboldali erők nagyarányú támadást indítottak a hazafiak ellen. Ezzel egyidejűleg az amerikai és thaiföldi sajtóban egyaránt közlemények jelentek meg, hogy ehhez az akcióhoz a két országnak semmi köze, ők szem előtt tartják Laosz semlegességét A tények és okmányok azonban azt bizonyítják, hogy a szeptemberi akciót az úgynevezett amerikai katonai tanácsadók tervezték. A pecsétet augusztus végén Long- chenben, Vong Pao tábornok főhadiszállásán ütötték rá a tervezetre. Erről a generálisról pedig közismert, hegy az amerikai titkosszolgálat, a CIA embere. Ö a vezetője a laoszi zsoldosokból összeállított alakulatoknak. Vang Pao tizennégyezer főnyi haderejénél kétszáz amerikai tanácsadó tevékenykedik. Az amerikai propaganda ellentámadásaihoz tartozik, hogy az említett cáfolatok után elhangzott egy másik változat is. Eszerint a szeptemberi hadműveletek során valóban bombázták Laosz egyes területeit, de ezzel csak az úgynevezett Ho Si Minh-ösvényt akarták elvágni, amely — szerintük — a VDK-ból érkező utánpótlás útja. Mi rejlik az amerikai akciók hátterében, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Laosz második Vietnammá válik és ezzel a délkeletázsiai krízis megoldása még messzebb tolódnék? A laoszi jobboldali erők súlyos katonai és politikai kudarcai után felmerült a lehetőség, hogy — a baloldali erőket bevonva — igazi koalíciós kormányzat jön létre. Ez olyan precedenst jelentene, ami példaképül szolgálhatna Dél-Vietnamban is. E politikai motívum mellett szerepelnek katonai elgondolások is: 1967 óta a Pentagon és a CIA közös egyetértéssel meg szeretné valósítani a McNa- mara-tervet, amelynek az a lényege, hogy a thaiföldi katonai támaszpontokat szeretnék összekötni a dél-vietnami amerikai - bázisokkal. Ehhez a legrövidebb út viszont laoszi területen át vezet, méghozzá olyan térségben, amit a hazafiak tartanak kézben. A katonai szakértők teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az említett szeptemberi offen- zíva ezt a célt szolgálta. Ehhez még az is járul, hogy amióta kiderült: a jelenlegi laoszi kormány csapatai képtelenek a hazafias erők ellenállását megtörni, a harcokban aktívan részt- vesznek thaiföldi katonai egységek, az amerikai légierő és amerikai irányítás alatt álló laoszi különítmények. így fest tehát a valóságban az amerikai be nem avatkozás Laoszban. Sümegi Endre Igen, féltein tőle Az asszny nem sírt. Érzéketlenül hallgatta a százados szavait. — Nem is sajnálja, hogy meghalt? — kérdezte Pacsai. Az asszony felnézett, nagy fénytelen szemekkel. — Most mit mondjak magának. Tizenöt évig éltünk együtt és én ez idő alatt ritkán nevettem. Sajnálni? Lehet. hogy megvet, de sajnálni? — Ügy tudom gyermekeik is vannak? — Igen. van egy 15 éves fiam és egy 14 éves kislányom. Három évvel ezelőtt váltunk el. Miért? Durva volt és goromba, nemegyszer vert meg minket. Aztán egy- szercsak nem bírtam tovább és hazaköltöztem a gyerekekkel az anyámékhoz. — Ivott is az ura? — Nem is keveset. Aztán olyankor... Látja azt soha nem hallottam, hogy nő- ismerősei lettek volna. Még haragosáról sem tudtam. Ha rossz kedve volt, rajtunk töltötte ki a bosszúját. Már külön éltünk, amikor egy este részegen megkeresett. Nem engedtem be, erre az ablakon bemászott és úgy megvert, hogy... akkor a bíróság hal hónapi börtönre ítélte. Igen féltem tőle és féltek a gyerekek is. — Mikor látta utoljára? — Még a nyáron.-, — És mikor tudta meg, hogy meghalt? — A napokban hozta a hírt az egyik szomszédasz- szony.-. Előkerült az emberünk Ki tudja mikor kezdődik és meddig tart egy nyomozó munkaideje, különösen akkor. ha úgynevezett nagy ügyről van szó. Márpedig Sz. Sándor meggyilkolása nagy ügynek számított. Van egy ember, aki megölt egy másikat. Miért? Még nem tudni. *De amíg az az ember szabadlábon van, addig mindig tartani kell attól, hogy újabb gyilkosságot követ el. Késő este volt már, nyirkos, ködös, októberi este, amikor kopogtak doktor Szitányi alezredes szobájának ajtaján. — Tessék. Pacsai százados lépett be. Az alezredes mindjárt látta, jelentős hírrel jön, hisz csak úgy csillogott a szeme. — Alezredes elvtárs, jelenthetek? — Tessék. — Jelentem, Martfű és Ti- szaföldvár között elfogták a körözött személyt. Botos hadnagyék a személyleírás alapján ismertek rá. A kérdésekre zavaros választ adott, így előállították a kapitányságra. I Az alezredes elmosolyodott' l — Most örülsz, mi, van égy újabb tanúd? — Hía szabad véleményt inondani, én azt hiszem alezredes elvtárs, hogy előkerült a mi emberünk. — Akkor vezessék be! Mit csinált az elmúlt napokban ? r Á kihallgatásra elővezetett Vékonydongájú fiatalember nyeglén állt az alezredes előtt. — Neve? j — I. István; ! — Foglalkozása? I — Alkalmi munkás. ' — Családi állapota? — Elváltam a feleségemtől. Van egy élettársam. — Büntetve volt? 1 a férfi felkapta a fejét: — Háromszor. Lopásért. Legutoljára két évvel ezelőtt szabadultam a váci börtönből, ha tudni akarja. — Mondja csak el mit csinált, hol járt október I-íőI a mai napig?. Az ember vállat vont: — Ki emlékszik arra, hogy két héttel ezelőtt mit csinált? — No, csak erőltesse meg az agyát. mondanivalóm Az asszony bizalmatlanul fogadta a civil ruhában lévő Pacsai századost. — ön l. István élettársa? — Igen. “ Beszélni szeretnék magával. A rendőrségtől vagyok. Az asszony megállt, mint a cövek. — Mit akar? — Az élettársát letartóztattuk. Szeretnénk magát is kihallgatni, természetesen csak akikor, ha beleegyezik. A törvény szerint nem köteles élettársa ellen vallomást tenni. — Akkor jó... nincs mondanivalóm. A százados bólintotta — Számítottam erre. — Akikor meg miért jött? — Gondoltam elbeszélgetünk egy kicsit arról, mit csinált az élettársa, merre járt az elmúlt napokban. — Nem bánom, üljön le... beszélgessünk... jobb túlesni az ilyesmin.(Folytatjuk) Szántó István A világ laboratóriumaiban Alojzy Tide lengyel feltaláló ötletes mentőkészüléket — könnyű műanyagsisakot — készített úszóknak. A sisak mindössze 200 grammot nyom, de még a nagyon nehéz súlyú embert is a felszínen tudja tartani. A sisak megakadályozza a lemerülést, a az arcot eltakaró speciális többréteges ro6tély megvéd a hullámveréstől. 'ft Franciaországban elkészítették egy olyan hajó modelljét, amelynek az lesz a specializálása, hogy eltávolítja a tenger felszínére kiömlött olajat, A hajó szűrőberendezése egy óra alatt 13 000 köbyard vizet tisztít meg. Ugyanilyen befogadó- képességű a hajó olajtárolója. A hajótestnek különleges formája van: az orrától a középtájig olyan, mint egy közönséges hajó, de a középtől a tatjáig katamaranra emlékeztet, amely 30 láb mélyen merül a vízbe. i Japánban elkészült a világ legkisebb tv-készüléke. Képernyője akkora, mint egy postabélyeg, súlya pedig mindössze 860 gramm. Romániában elkezdték a polipropilénből készült textilanyagok gyártását, amelyek rendkívül ellenállóak a kénsav, a salétromsav és a sósav hatásával szemben; Az új textíliákból kitűnő védőruhákat lehet készíteni, különböző iparágak munkásai számára. A halak és a hang Arthur Myrberg biológus (Miami Egyetem Egyesült Államok) kísérletsorozatban azt vizsgálta, hogy miként befolyásolja a hang a halak viselkedését A Bahama-szigete- ken. North Biminiban a 20 méter mélyen elterülő tengerfenékre hangforrást engedett le, állandóan változtatva annak frekvenciáját. Eközben talált egy olyan tónust, amely fél perc alatt a cápák és sügérek tömegét vonzotta oda. Egy másfajta hang hatására a halak színüket kezdték változtatni. Myrberg kísérletei alapján olyan hangforrásokat szándékoznak konstruálni, amelyek a cápákat elkergetik a fürdőzők közeléből, vagy egyenesen a hálóba fogják csábítani a halakat. Nagy felfordulás Két hónappal azután, hogy Chile ellenőrzése alá vette az Anaconda Coper Corporation hatalmas réz bányáit, augusztus végén a zambiai kormány is a bányák államosításának útjára lépett. Zambia, „rézövezetével” világviszonylatban a harmadik helyen áll, mint termelő és első helyen, mint exportőr. Ennek hírére az amúgyis magas rézárak Londonban rekordmagasságokba Íveltek fel. Tonnánkénti ára négy év alatt 200-ról 700 fontra emelkedett. A pánik átterjed a fogyasztókra is. A gyors áremelkedéstől, de talán még inkább az árfolyamok bizonytalanságától megrémült gyárosok az alumínium felé kacsingatnak, amelynek árát csak évente kétszer vizsgálják felül. Az American Metal Climax már megpróbált alumíniumból gépkocsihűtőket gyártani. A rezet a fehér fém váltotta fel a nagy- feszültségű huzalokban, s piacát kezdi „lemorzsolni” a műanyag az ipari kazánok gyártásánál. Ennek ellenére, a rézfogyasztás — rossz időben, jó a rés világpiacán időben — évente 4,5 százalékkal nőtt a háború befejezése óta. Ez elsősorban a fegyverkezés következménye: alumíniumból vagy műanyagból még nem sikerült töltényhüvelyt önteni. A réz nem csupán stratégiai rendeltetésű nyersanyag, hanem értékes fém is, minthogy nem korrodálódik, és állandóan újból felhasználható. Az egyik tőzsdei ügynök megállapította: „A réz piaca a legbolondabb valamennyi között A termelés elvileg kielégíti a fogyasztást, de hiába: a spekuláció eltorzítja az árfolyamokat.” Végül is mindenki alkalmaz-- kodik az árfolyamokhoz: a City irányítói ugyanúgy játszanak a réz részvényekkel, mint a franciák a lóversenyen. A termelők az árfolyamhoz igazítják áraikat, még a hosszúlejáratú szerződéseikben is. Amint a pénzük veszélyeztetettnek látszik, a gyárosok igyekeznek „biztosítani készleteiket”. A piac 20 százalékát kitevő rézhulladék kereskedői visszafogják szállítmányaikat az árfolyamok legcsekélyebb rezdülésére. Mindent papírból Svédország Nyugat-Európa legnagyobb papíráru termelője. Egyesek szerint az elkövetkező harminc évben a svédek többsége papírfotelekben fog ülni, papírlepedőkön fog feküdni, papírtörülközőt fog használni. Az újszülöttek több mint 90 százalékánál papírpelenkát használnak, — Svédországban tavaly több, mint 20 000 tonna papírpelenkát adtak eh Cigaretta — dohány nélkül ? A „Pleyers” nevű nagy angol dohánygyár az „I—C—I” vegyi konszernnel együtt dohány nélküli cigaretta előállításán kísérletezik. Ez a cigaretta nem lenne ártalmas a dohányos ember egészségére. Az eddigi kísérletek során a cellulózé egy olyan fajtájával pótolták a dohányt, amely a növények nagy részében előfordul. A gyár az új készítmény jövőjét illetően egy dolog miatt optimista: a dohány nő}- küli cigarettára nem fognak dohányilletéket kivetni. Olaj Alasskából Az észak-amerikai kontinens hírhedt „északnyugati átjárója”, amely az Atlantióceánt az Északi-tengerrel és a Csendes-óceán északi részével köti össze, ma ismét az érdeklődés középpontjában áll. Egy óriás tartályhajó, amelyet jégtörővé alakítottak át, próbautazást kísérel meg. Kérdés, hogy vajon ezen az úton el lehet-e szállítani az alaszkai olajat. Ezenkívül elhatározták, hogy csővezetéket építenek, amely az olajat északról Alaszka déli partjára szállítja. Az olajleletek az észak-amerikai kontinens sarkvidékén, igen jelentősek. Nagyságukat eddig csak megközelítőleg lehetett felbecsülni. Múlt évben az egész világon összesen kb. kétmilliárd tonna ásványolajat termeltek ki; ebből 559 millió tonnát, azaz 28 százalékot Közel-Keleten (beleértve Törökországot) és 585 millió tonnát, vagyis 29 százalékot Észak-Amerikában. Az eddig igazolt ásványolajtartalékokból azonban 36,8 milliárd tonna, azaz 59 százalék a Közel-Keleten található, és csupán 5,7 millió tonna, azaz 9 százalék fekszik Észak- Amerikában. Az észak-alaszkai fúrások most azt mutatják, hogy ott legalább 4—5 milliárd tonna ásványolaj tárható fel és 10 milliárd tonnára becsülhetők a kanadai jeges-tengeri szigetek alatti lelőhelyek. Ezenkívül szinte teljes bizonyossággal lehet számítani arra, hogy a kanadai észak-nyugati területeken jelentős lelőhelyeket lehet feltárni. Miközben a Szovjetunióban már évtizedek óta nagy ráfordítással és eredménnyel fáradoznak azon, hogy Észak- Szibériában ásványolajat termeljenek ki, az olajtársaságok csak nehézkesen kezdték meg az észak-amerikai sarkvidéken levő mezők kutatását és kiaknázását. Ezek a területek részben abba az övezetbe tartoznak, ahol a föld állandóan 300 méter mélységig keményre fagyott. A második világháborúban és a világháborút követő években azonban az Egyesült Államok haditengerészete Alaszkában próbafúrásokat végeztetett, amelyek biztató eredménnyel jártak. 1957- ben magán olajtársaságok is megkezdték a fúrást; először a déli partvidéken, röviddel utána az ország más részein is. A legeredményesebbek a Humble Oil and Re- finipg Co., az ESSO egyik leányvállalata által Prudhoe Bay közelében, „North Slope”-ban folytatott fúrások voltak. Itt 3200 méter mélységben gazdag telepekre bukkantak. Itt az „ESSO Magazin” közlése szerint minden jóhozamú kút naponta 1500 —2000 tonnát szállíthat, míg az Egyesült Államokban egy fúrólyuk átlagban naponta 1,5 tonnát hoz. ÍJj ssénagyűjtési módszer Ausztráliában sikeresen alkalmaznak egy új szénagyűjtési módszert Ä szénát így nem kell hagyományos módon szárítani. Ehelyett különleges vegyszerrel, pa- raquattal (dimetilpiridilium- klorid) megpermetezik, melynek hatására a takarmány nem romlik meg és tápértékéből sem veszít. Az ilyen szénával országszerte végzett takarmányozási próbák bebizonyították, hogy legjobb eredményt akkor érik el, ha közvetlenül virágzás előtt szakítják meg a növekedést. V!Li [ c .rt: a ; .i E i]
