Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

196». október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az őszi, falusi könyvhetek és az „Olvasó népért" mozgalom az Életmentők házátáján Hazánkban háromezeröt- ven szövetkezeti könyves­boltban és hozzávetőlegesen nyolc-tízezer egyéb helyen (vegyesiparcikk és élelmi- szerkereskedésben, presszó­ban és bizományosnál) le­het községeinkben könyvet vásárolni. A falusi szövetkezeti könyvterjesztés olyan háló­zattal rendelkezik ma már, amely — elvileg — minden egyes tsz-taghoz el tudja jut­tatni a könyvet. Lapunk talán az elsők kö­zött hívta fel rá a figyel­met; a falusi könyvterjesz­tés az fmsz-ek szövetkezet és művelődéspolitikai mun­kájának szerves része, a szö­vetkezeti élet kiemelkedően fontos feladata. Ugyanakkor a tömegek művelődésének, a népművelésnek is egyik nagy lehetősége. (A könyv és a fa­lu 1966. február 20.) 0 A könyveket a lakosság széles köréhez eljuttatni ké­pes hálózat, e hálózat áru­terítő tevékenysége, vala­mint a falusi lakosság könyv­vásárlói igényének felkelté­se, az „olvasó falu” — nem magától érthetően és auto­matikusan egybeeső fogal­mak. Az áruterítés lehetősé­geit sem mindenütt használja ki a szövetkezeti könyvter­jesztés (Azokban a közsé­gekben például, ah cd tízezer­nél is többen laknak, közép­iskola működik ma már, s jelentősen megnőtt a bérből és fizetésből élők rétege; a könyvterjesztés színvonala sok esetben nem tartott lé­pést a község fejlődésével.) Bizonyos gazdasági ösztön­zők olykor akadályokat is teremthetnek, s a könyv- árusítást „ráfizetéses üzletté” változtathatják. De még ahol a bolthálózat s az áruellátás fejlődött, ott sem nőtt sok­szor megnyugtatóan a falu vásárlási igénye. Szociológiai felmérések ki mutatják, a paraszti munka napjainkban még az év egy- egy időszakában olyan (csúcs­időket” produkál, hogy ilyen- kor_ nem nagyon adatik le­hetőség az olvasás számára. De a „holt időben” sem növekszik úgy a könyvek iránti igény falun, mint aho­gyan az az anyagi jólét nö­vekedéséből következnék. Drága a könyv? Néhány speciális szakkiadvány való­ban nem olcsó. De aki 40, vagy 20 forintért nem tud, vagy nem akar könyvet ven­ni, 4—6—8 forintért már re­mekműveket vásárolhat. B Évszázados előítéletek le­küzdéséről van szó. A tudat- formálás mezején most már idáig sikerült eljutni; meg kell küzdeni olyan előítéle­tekkel, amelyek szerint az olvasás „az ingyenélők és el­tartottak’ kedvtelése, csupán. Egy értelmiségi családban, ha a gyermek megtakarított pénzén könyvet vásárol, ál­talában megdicsérik. De hány család van még, ahol ilyen alkalommal így fogalmazza intelmét a családfő. „Minek költöd ilyen meggondolatla­nul a pénzed, vettél volna inkább csokoládét...” A múltkoriban egy terme­lőszövetkezetben beszélgetve az egyik brigádvezetőről esett szó. „Furcsa ember, mindig eszel, olvas” — mondta valaki. Az „eszelést” s az olvasást — azonos értelmű szóként használták... 0 Semmit sem nehezebb le­küzdeni, mint az ósdi szoká- fofc olykor mérhetetlenül nagy visszahúzó erejét — mondta egyszer Lenin. S ha valamire fel kell ké­szülnie s következetesen vé­gig kell vinnie az érte való küzdelmet népművelésünk­nek, akkor ez az olvasás iránti tömegméretű igény­nek a megteremtése. Mert ma már egyre világosabb; jó és olcsó szellemi értékeket képviselő könyveknek nagy példányszámban való meg­jelentetése — nem egyenlő még az olvasó néppel! Hosszú és szívós, — nem utolsó sorban jól szervezett, a legkülönfélébb erőket moz­gósítani és összehangolni tu­dó — tömegpolitikai tevé­kenységre van e téren is szükség! B „Könyvet minden falusi házba!” az őszi, megyei könyvhetek során. Ez a jel­szó. Jusson el valóban a könyv minden falusi otthon­ba! „Ne csak a templom kö­rüli néhány utcát járják vé­gig a könyvterjesztők, az­után ki lehet pipálni a meg­oldandó feladatok közül” — mondotta a napokban egy sajtótájékoztatón Varga Sán­dor, a Szövkönyv igazgatója. Olvasóink, Szolnok vásár­lói szinte naponta érdeklőd­nek szerkesztőségünkben: mikor lesz készen az ápri­lisban leégett Centrum he­lyett az új szükségáruház. Válaszadásra Patay Árpádot, a megyei állami építőipari vállalat főmérnökét kértük meg. A főmérnök válasza össze­foglalva így hangzik: — Amióta az építkezést megkezdtük, sok mindenben kompromisszumot kellett kötnünk és sok mindenben kellett gyorsan döntenünk. Az építtetők is új jogos igé­nyekkel léptek fel az első tárgyalások óta. Az építkezés anyagaira is sokat kellett várni. Van, amire a mai naptól számítva is egy félév kellene még amíg eikészül. Sok esetben a munkaerő sem volt elég, mert mint köztudott, nem állnak mun­káért sort a kapuink előtt. Azonkívül elsősorban a la­kások átadására töreked­tünk, mert az is mind fon­tos és sürgős. — Most van előttem egy jelentés, amely szerint jelen­Megielent a JELENKOR októberi száma Változatos és érdekes ol­vasmányokat kínál a pécsi irodalmi és művészeti folyó­irat új száma. Bertha Búl- csú ezúttal Szakőnyi Ká­rollyal készített interjút; eh­hez kapcsolódik Szakőnyi „Áiomáson” c. monodrámája. Abody Béla „Hatszázöt kí­sérlet” címmel írt egyfelvo- násost. A továbbiakban Tüs­kés Tibor képzőművészeti jegyzeteit, Losonci Miklós­nak, Varga Imre szobrairól szóló írásait, Dévényi Iván és Bodri Ferenc cikkeit ol­vashatjuk. Várkonyi Nándor Kalei- doszkóp-ja részletesen ismer­teti az újvidéki Bori Imré­nek „A jugoszláviai magyar irodalom története” című művét. Érdeklődésre tarthat számot Loránd Imre Pas- suth László-esszéje és Ba­jomi Lázár Endre új francia krónikája. A népművelők számára ör­vendetesek és Ígéretesek ezek a szavak. Jelzik, a fa­lusi, szövetkezeti könyvter­jesztés nem az elfekvő kész­letek mobilizálását látja csu­pán a most induló akciók­ban. Tudatosan részt vállal az „Olvasó népért” mozga­lomban. S a tapasztalat azt mutatja, falun nem egyszer éppen a városon nagyon ke­resett könyvek is hónapokig elfekvő készletet képezhet­nek. 0 Az ország lakosságának felét kitevő falun élők a hazánkban eladott könyvek­nek csupán egyötödét vásá­rolják Jelentős különbség mutatkozik tehát e téren város és falu között. Ezért tartjuk jelentős kuturális — a népművelés számára is fi­gyelmet érdemlő — időszak­nak az őszi, megyei könyv­heteket Ezért kívánjuk figyelemmel kísérni néhány héten át a falusi könyvterjesztés ered­ményeit, gondjait Művelő­déspolitikai tanulságait leg elég sokan dolgoznak az áruház építkezésén. A ma­gasépítők közül tizenketten, a hozzánk tartozó szakipari szerelők közül mintegy har­mincán vannak ott Véle­ményem szerint a megfon­toltan megállapított október végi határidőt nem kelj na­gyon elodáznunk. Október végén a nagy eladóteret át­adhatjuk a berendezéseket szerelőknek. Igyekszünk, hogy november közepére lehetőleg minden rendben legyen és meg­nyílhasson Szolnokon a na­gyon hiányzó áruház. Az állomás egyemeletes épületét a Beloiannisz úton minden szolnoki lakos isme­ri, valamikor egy kőfaragó­mester villája volt. Külsőre még ma is mutatós, de he­lyiségeit már kinőtték a megnövekedett igények. Amikor 1951-ben hat dolgo­A szolnoki mentőállomás egyik legnagyobb fogyaté­kosságáról minden arra járó meggyőződhet, hiszen meg­felelő nagyságú garázs híján hét-nyolc mentőkocsi télen, nyáron, esőben, hóban a kis mellékutcában parkíroz. — S milyen hosszú, kínos percek telnek el a 15—20 fo­kos hidegben, amíg beindul a motor, vagy amíg kiássuk a kocsit a hóból. Mert amió­ta itt vagyunk, hóeke vagy hólapátolók még nem jártak az utcában. De az út álla­pota is olyan, hogy gyakran okoz rugótörést. Már 1964- ben kértük, hozzák rendbe egy kicsit, legalább a gödrö­ket, kátyúkat egyengessék el. Végül is magunk töltöttük fel a legnagyobbakat. A má­sik állandó problémánk, amelyet egy tiltó táblával megszüntethetnének, az, hogy a mentőautó parkoló helyé­re idegen autósok, motoro­sok is beállhatnak. Nem egyszer mi toljuk félre az útból a járműveket, vagy a sofőr manőverezget egy da­rabig, hogy összekoccanás nélkül elindulhasson. Ezek a hanyagságok hosszú perce­ket rabolhatnak el az élet­mentésből — panaszolja Ambrus Árpád megyei ga­rázsmester. — A gondok nem marad­nak a kapun kívül — mond­ta a kísérőm, amint végig vezetett az udvaron. — Ezen a szűk helyen mossuk a ko­csikat, mert mosóaknánk, vagy feljárónk nincsen. Sőt itt van a benzinöltő állomá­sunk is, s az udvarban, a pincében 4 ezer liter ben­zint tárolunk. Mindenütt szűkén Az udvarról nyílik egy ?árt garázs, amelyben két kocsi fér el, az ügyeletes szoba, s a melegedő helyi­ség. Az ügyeletes szolgálat- vezető asztalán hat telefon sorakozik és két rádió adó­zóval és két autóval beköl­tözött oda a menőállomás, mindennek találták helyet. Ma már a kényelemről be­szélni sem lehet, hiszen az ott dolgozók létszáma azóta csaknem a tízszeresére, a gépkocsiké háromszorosára növekedett. vevő készülék. A kicsi szo­bában zárt ablakoknál dol­goznak, ugyanis kintről vagy erős benzin, vagy gázolaj­szag árad be, vagy éppen egy eltévedt vízsugár fü- röszthetné meg az iratokat. Az emeleten zsúfoltak az irodák, egy zegzugos 25 öl­tözőszekrénnyel telerakott háló (az ügyeleteseknek állí­tólag ez lenne a pihenőhe­lyük), ahol mellesleg télen fűteni sem volna szabad. Van zuhanyozó is, amelyben azonban még egy személy­nek is gondot okoz, hova rakja a ruháját. Az étkező- helyiségben a két asztalhoz tíz ember ülhet le. De itt kellett elhelyezni a konyhát és a tálalót is. A fal mellett Motorkerékpár tulajdonos olvasóink közül többen ér­deklődtek, hogy mikor lesz a legközelebbi vizsga, hiszen hetekkel ezelőtt jelentkeztek, s még nem kerültek sorra az autóközlekedési tanintézet­ben. A türelmetlenül vára­kozóknak megnyugtatásul közöljük, hogy vasárnap (19- én) megkezdődnek a vizsgák. Sajnos, nem lesz teljes az örömük, mert ezentúl új elő­írások szerint, az eddiginél lényegesen hosszabb és kö­rülményesebb vizsgarend lép életbe. A motorkerékpáros jogosít­ványért jelentkezők először műszaki elméleti és KRESZ vizsgát tesznek. — Ha ezen megfeleltek, akkor néhány napon belül értesítést kap­nak, hogy melyik nap, me­lyik órájában jelentkezzenek a gyakorlati rutin vizsgára. Aki ezen is megfelelt az az igazolás alapján kap a rend­őrségtől egy ideiglenes enge­délyt, s ezután motorkerék­párjával minimum 30, maxi­mum 90 napig részt vehet a forgalomban. A 30 nap letel­te után, — de még a 90 nap lejárta előtt — jelentkeznie kell a tanintézetben, ahol is­mét vizsgát tesz forgalmi ve­zetésből. Ennek sikereg leté­tele után megkapja a végle­ges vezetői engedélyt. Hát ez bizony nem a legegyszerűbb. A jászalsószentgyörgyiek szeretik a könyveket. Ezt bizonyítja az is, hogy évről- évre nő a községi könyvtár olvasóinak a száma. Jelenleg hatszáznyolcvanan kölcsö­nöznek rendszeresen könyvet. A legszorgalmasabban a leg­ifjabb könyvbarátok olvas­nak, ugyanis a könyvtári ta­gok csaknem fele 14 éven aluli iskolás. A nagyforgalmú könyvtár jelenleg még egy omladozó, repedezett falu ház egyetlen helyiségébe van bezsúfolva. Az idén azonban a községi tanács körülbelül 130—140 ezer forintos költséggel a volt tanácsháza épületében kialakítatta a 11 ezer köte­tes könyvtár új helyét, ahol a felnőtt- és gyermekkönyv­táron kívül olvasótermet és aktatáskák sorakoznak: ez az éléskamra. A jövőben a szolnoki men­tőállomáson várható válto­zásokról. illetve egy új állo­más építésének a tervéről dr. Bencze Béla, az Orszá­gos Mentőszolgálat főigazga­tója tájékoztatta lapunkat; — A negyedik ötéves terv­ben tervünkben szerepel Szolnokon egy új, tizenkét gépkocsis mentőállomás léte­sítése, ami körülbelül 7 mil­lió forintot igényel. Nem is­merjük még a negyedik öt­éves terv beruházási hitelét, amely szolgálatunk rendel­kezésére áli majd. így bizto­sat még nem tudok mondani. Könnyíteni lehet Az épületen belüli mun­kafeltételek ellen hiába is berzenkedünk, ez még pár évig sajnos így lesz. Azok­nak az akadályoknak az el­hárítását azonban, amelye­ket a rossz út, az ellapáto- latlan hó, s a nyilvános par­kírozás jelent, az illetékes szervek érezzék mielőbbi kö­telességüknek. ^Néhány kiegészítés: Az el­ső rutin vizsgára csak azok mehetnek, akik az elméleti vizsgán megfeleltek. Ezt az elméleti, KRESZ vizsgát többször ia meg lehet is­mételni. A gyakorlati vizsga helye Szolnokon az MTE sporttelep melletti útszakasz. Itt bárki gyakorolhat, készül­het a vizsgára. Ez a pálya már az új vizsgaelőírások alapján készült. Az elméleti vizsgákon az új pontozásos rendszert csak 1970. január 1-től vezetik be. És még egy fontos változás: minden vizs­gára jelentkezőnek (motor- kerékpár, személygépkocsi, tehergépkocsi, traktor) vizs­gakérelmi lapját a vizsgák megkezdése előtt záradékol­tatnia kell a rendőrséggel. ☆ A Merkur autószalon je­lentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 24 660 Trabant Kombi 2112 Wartburg Limousine 6 662 Wartburg de Luxe 6 662 Moszkvics 17 487 Skoda 1000 MB 12 578 Skoda Oktávia 1 090 Volga 797 Polski Fiat 1300 697 Polski Fiat 1500-as 336 Zasztawa 157» klubhelyiséget is berendez­nek. A költözködésre leg­később november 7-ig sor kerül. Megfelelő helye lesz a könyvtárnak, de a felsze­relése, berendezése még hiá­nyos. Nincsen például tele­vízió, rádió, csak egy rossz lemezjátszó. Eddig a szűk hely miatt nem tudtak az igényeknek megfelelően ele­gendő új könyvet beszerezni. Ezután a pénzhiány szól közbe. Évente ugyanis csak 8 ezer forintot biztosít a ta­nács a megjelenő új köny­vek, újságok, folyóiratok megvásárlására, előfizetésé­re. Egyszerre nem is lehet mindent, de jó lenne, ha a tágas könyvtárban ezután gazdagabb választékból vá­logathatnának az olvasók. KACSAMÁ J — Ilyen az én szerencsém, ilyen az én egész életem — fogad dühösre sirt szemmel a feleségem. — Hetek óta ra­kosgatom a pénzt egy szép kacsára. Hát ma vettem. Három­kilósat! És idenézz — húzott be a konyhába —, ekkora csak a mája. Vádoló tekintete nyomán én is rámeredtem a nagy fehér tál közepén szomorkodó májepigonra. Sivár, elhagyott kis korallsziget a végtelen óceánon. Mély együttérzéssel csóváltam meg a fejem, s már isz- koltam is kifelé. Elvem, hogy hasonló sorscsapásoknál a férj soha ne tartózkodjék huzamos ideig felesége légkörében. Mert a jelen esetben is mi a perspektíva? Asszonyom, nak valakin ki kell töltenie mérgét. Ez a dolgok termé­szetes rendje. A kacsa már elvette földi büntetését. Mara­dunk: a fiam meg én. Egyikünk még ma este mártiromsa- got szenved a májzsugorodott kacsa miatt. A női logika szempontjából teljesen közömbös, hogy a szóban forgó ba­romfi megvásárlásában sem objektíve, sem szubjektíve nem vettünk részt. Az alapkérdés csak az: robban-e a kazan, mielőtt a fiú hazajönne, mert addig csak én vagyok kéznél, vagy még csak most gyűlik a gőz, s aki időt nyer... Bravo — csöngettek! Megjött a fiam, javulnak az esé­lyeim. — Menj csak be a konyhába, kérdezd meg, kész-e a vacsora! mondom neki, s míg ballagok vissza az újságom­hoz, lélekben azonosulok Ábrahámmal, midőn az feláldozni készült elsőszülött magzatját. Izsákot. ~ Nincs is itt anyu — jön ki sértetlenül a fiú a kony­hából. — Biztosan a szomszédba ment át. — Már pedig akkor befellegzett — tűnődöm letörtem — Ez a nagyszájú Lengyeliné még külön is felboosszantja es lesz égszakadás-földindulás. Szinte végszóra — belép a feleségem. Belép, s mint a klasszikus sorstragédiákban, kezében a bűnjel: fehér tálon a végzetes kacsamáj. Pár néma pillanat. — Most légy erős! — bátorítom magam. — Átszaladtam Lengyelinéhez — töri meg élettársam a csendet. — Képzeld, 6 is ma vett kacsát. Egy óriás­kacsát. Több mint négykilósat. És tudod mekkora mája van? Fele, mint az enyémnek. Akkora mint egy kabátgomb. Ügy sajnálom szegényt, borzasztóan el van keseredve. A hangja sajnálkozó-szomorú, de szeméből leplezetlenül sugárzik a jókedv, a megelégedettség. Kürti András Császtvai István November közepén nyithat a szükség-áruház Garázs helyett az utcán H. M. motor Új vizsgarend a motorkerékpárosoknak Tanácsházból könyvtár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents