Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
1969. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Húsz esztendő... Húsz év — egy emberélet gerince. Mert a negyven évből, amit az ember munkával tölt el, tíz évig készül, gyűjti a tapasztalatot hogy valamit majd ő is tegyen a világhoz önmagából. S tíz év a vége. mikor már jószerével abból él. amit tett, és igyekszik tudását átadni a következőknek, a fiataloknak. De közben van még kemény húsz év. A tettekre. Akinek ez a húsz év negyvenkilenc és hatvankilenc közé esett, módja volt önmagát megmérni. A tiszaföldvári Lenin Tsz egymást váltó elnökei — most az emlékezés során — erről a nehéz, egész embert kívánó küzdelmes útról vallanak. De vallanak a többiek is, a ma már milliomos szövetkezet gazdái, a nehezen születő sikerekről, s a szó szerint húsbavágó kudarcokról. Az elnökök változtak, de a tagok nagyrésze élete legjobb húsz évét adta a közösért Ma már tudjv1' megérte. De addig hosszú volt az út; Tiszaföldváriakról, megyénkbe! i ékről szól Balázs Árpád dokumentum játéka, de a paraszti sors olyan jellemzőit villantja fel. hogy egyben minden közös gazdaság közös sorsát érezzük mögötte. S ez a műsor egyik pozitívuma. A másik a riporter, vagy inkább beszélgető partner kissé már-már lírai, emberséggel együttérző hangvétele. Ez a közvetlenség teszi érdeklődővé a hallgatót, ezzel érik el Ambrus Tibor szerkesztő és Cserés Miklós dr. rendező, hogy ez az érdekfeszítővé nehezen tehető téma megtalálja az utat a hallgatóhoz. Albert hídja Albert hídja szép. hosszú, kecses híd, — és van egy előnye. Róla, fentről nézve a világ rendezettnek, és logikusnak látszik. Albert beleszeret a hídfes- tésbe — melyet egyetemi szünidő alatt idénymunkában végzett. Diplomával a zsebében vállalja, hogy egyedül befesti a hidat. Nyolc év míg a végére ér. aztán kezdi élőiről. Albert hatalmas karrier várományosa lenne, az apja nagyiparos. De Albert fest. Fest, mert csak ott fenn érzi jól magát Elszakad társadalomtól, családtól, rögeszmés következetességgel keresi saját boldogságát. Allegórikus figura, a visszavisszatérő Fraser, az öngyilkos jelölt is, aki lent már nem bírja az életet; De mikor felmegy a hídra ugrani, megbékül önmagával és a világgal, mert onnan nézve a világ szép, és értelmesnek látszik; A tragikus befejezés utal arra. hogy ahol mindent a kegyetlen, embertelen haszonszerzés irányít, ott az egyén nem léphet önálló útra, el kell vesznie. Tom Stoppard kitűnő játéka rejtjeles kombináció. A jelkulcs, vagyis az értelmezés lehetősége sokféle. Az, hogy játéka milyen gondolatokat vet föl bennünk, függ az embertől, a hallgató már megélt élményeitől — de egv biztos, elgondolkodtat. Charles Lefeaux, a BBC rendezője Albert alakjának kiemelésével, lénvegretörő, értelmi játékot követelve, a legjobb hangjátékok egyikévé emelte a darabot. Bartos Tibor fordítása könnyed és gördülékeny, s ez egv filozofikus ihletésű, mélyebb gondolatokra alapozott műnél nagyon fontos. A színészi munka egyöntetű, Sztankay István Albertje. Horváth Tivadar egyéniségével szerencsésen találkozó Fraser-je. Vass Éva, valamint Rajz János emelkednek ki. J « trömbőczky Társasház — szabadszombat — hiánycikk Géptörés a DCM-nél Érdekes napirendi pontokat tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a Szolnok városi és járási népi ellenőrzési bizottság. Vizsgálatai során megállapította, hogy mind a járás, mind a város területén a kislakások építésének üteme 10—15 százalékkal meghaladja a tervezettet. Nem vonatkozik ez a kedvező arány a tórsasházak építésére, amely még mindig nem elég közkedvelt az építtetők körében. Az okokat vizsgálva a népi ellenőrzési bizottság megállapította, hogy Szolnokon a telekárak magasak és nagyrészük nincs közművesítve. Az építkezéseket hátráltatja az építőanyagok magas ára is és a gyakran kifogásolható minőség. Sokszor az építőanyag ellátás is akadozik. Ezt a TÜZÉP jelenlevő képviselője azzal magyarázta, hogy a DCM váci gyáregységénél történt sajnálatos géptörés miatt kevesebb a termelés. A másik okként a TÜZÉP vállalatok raktározási gondját említette. Jelenleg több építési anyagot raktározni nem tudnak. Pozitívum viszont, hogy a jövő évben már kapható lesz a szolnoki épületelemgyár jóminőségű mozaiklapja. A férfiak sportolnak, a nők inkább sétálnak A következő napirnedi pont a csökkentett munkaidőre való áttérés tapasztalatait összegezte. Megállapította a NEB, hogy a szabad szombatok következtében jelentősen nem csökkent a vállalatok termelékenysége. Az új munkarend a közlekedésre is kihat. A beton- útépítő vállalat vezetői panaszolták, hogy a Szabolcsból Szolnokra járó félezer dolgozójuk embertelen körülmények között utazik haza a hétvégen és vissza. A MÁV- tól a menetrend összeállításánál segítséget kértek — eredménytelenül. A kereskedelem és a vendéglátóipar felmérése azt mutatja, hogy a péntek esti forgalom jelentősen megnőtt. A szombati túlzsúfoltság lassan megoszlik. A felszabadult szombatot Miért nincs? A vásárló az üzletet okolja, ha tizedik alkalommal sem talál, mondjuk körkést a szovjet gyártmányú villanyborotvájához. A vizsgálat megállapítottól, hogy az alkatrészellátás hiányosságaiért általában nem a kiskereskedelmi vállalatok a felelősek. Az alkatrészgyártók, valamint az ellátó külkereskedelmi szervek hibájából szokott legtöbbször hiányozni az alkatrész az üzletek polcairól. A vizsgálat során az ellenőrzést végző népi ellenőrök átnézték a megrendelő leveleket is. Gyakran ezeknek a vállalatok kulturális programokkal igyekeznek „betáblázni”. Több vállalatnál jelentősen megnőtt a kultúrtermek forgalma. Ugyanakkor a városi tanács művelődési osztálya megállapítottól, hogy a felszabadult munkaidő kulturált eltöltéséhez a népművelési intézmények nem nyújtanak kellő segítséget. Érdekes közvéleménykutatást végeztek a dolgozók körében. Ebből kitűnik, hogy a férfiak szabadidejükben lényegesen többet sportolnak és gyakrabban járnak szórakozóhelyekre, mint a nők, míg a gyengébb nem szívesen tölti szabadidejét sétá- lással. A dolgozók fele több mint három órát tölt naponta a tv előtt, a férfiak háromnegyed része segíVaz otthoni munkában. több példányát is, mivel az üzletek mindaddig rendelik a hiánycikkeket, míg azok meg nem érkeznek. Helyes az az elv az elosztásnál, hogy az alkatrészekből először a GELKÁ-t elégítik ki, ám az üzletekbe ne csak akkor kerüljön ezekből, ha esetleg marad. A NEB-ülés vitájában szinte kivétel nélkül mindenki tudott példát hozni arra, mi az, amit hiába keres az üzletekben. Sok tehát a hiánycikk. Pedig inkább az általuk okozott apróbb bosszúságok hiányoznának. — Pb — Versmondók Jászkiséren „A jászkiséri AfÉSZ-nak jutott az a megtiszteltető feladat, hogy a IX. KPVDSZ Kulturális Napok keretében megrendezze megyénk ifjú szavalóinak versenyét.” — E szavak kíséretében adta át a dobogót huszonegy izgatott versenyzőnek 12-én, vasár- nap Nagypál József tanár, a helybeli irodalmi színpad vezetője. Juhász Ferenc, Garai Gábor. Jobbágy Károly, Nagy László, Vihar Béla, Szécsi Margit, J. S. Becher, Ein- zensberger fiatal tolmácsolói közül egy sem akadt, aki gesztikuláló, álpátoszos modorban, vagy szembeötlő felkészületlenséggel állt volna a pódiumra. De a zsűrinek nemcsak ezért volt nehéz feladata. Az országos rendezőbizottság nem írt ki kötelező verset. Sajnos, kevesen éltek jól azzal a lehetőséggel, hogy egyéniségüknek megfelelő verset válasszanak. örvendetes, hogy fiataljaink így is tudnak verset mondani, annál is inkább, mivel az elhangzó versek többnyire tragikus, vagy lelkesedő hangnemet sugalltak. A délelőtt fehér fényében „füstös fejek”, halottak, szegények, agitátorok, hűtlen kedvesek és őrültek vonultak fel az elemi varázs, a szavak játéka nyomán. A nem megfelelő versválasztás tette, hogy két jászkiséri versenyző között holtverseny alakulhatott ki. Bár Deme Anna életkorát meghazudtoló érettséggel adta elő Jobbágy Károly Striptease című versét, a zsűri felkérésére, hogy mondjon el még egy költeményt, köny- nyen zavarba jött. Az egyéniségét még ő sem találta meg... Füzesi Irén jó hanganyagával oly bátran élt, hogy sok rutinos előadónak is becsületére válna. A versenyt József Attila: Nagyon fáj című versének mély előadásával billentette a maga javára, noha a választás ezúttal is vitatható volt. Az országos találkozón — amelyet novemberben rendeznek meg — ő fogja képviselni Szolnok megyét. De elkíséri őt tapasztalatot gyűjteni a második. Deme Anna, és a harmadik helyezett, a szolnoki Várady Szeréna is, aki szintén rosszul kamatoztatta választásával — egyébként kiváló — előadótehetségét. Vesztesekről nem adhatunk számot. A versmondás olyan szenvedély, amellyel csak nyerni lehet. A szervezők azonban, — akikről el kell mondani, hogy kitűnően „szerepeltek” —, gondoskodtak arról is, hogy a maradandó élményen túl más emlékeztető is buzdítsa a versenyzőket: valamennyien könyvjutalomban részesültek, az első nyolc helyezett pedig ezenkívül értékes tárgyjutalmat is kapott, — oh — Az Alsótiszavidékj Vízügyi Igazgatóság nagyszabású partvédelmi munkát kezdett Csongrádban. Csánytelck község határában rőzseszőnyeggel „bélelik” a Tiszát, megerősítve a megrongálódott partszakaszt. Képünkön: 270 méter hosszú rőzseszőnyeg a folyóban. — (MTI foto — Tóth Béla felvétele) Napról napra nő a munkával ünneplők tábora Újabb csatlakozások a felszabadulási versenyfelhívásokhoz Mindössze néhány napja hangzottak el a felhívások, amelyek arra ösztönzik megyénk és az ország népét is, hogy mint már eddig annyiszor, most is ünnepeljük méltó tisztelettel, munkávóil legnagyobb nemzeti ünnepünket felszabadulásunk évfordulóját. A negyedszázadon át tapasztalt akarat most is kifejezésre jut. Alig több mint egy hét alatt ezrek és ezrek A szolnoki vasútállomás dolgozói üzemük jellegének megfelelően dolgozták ki a felszabadulási évfordulóra tett programúkat. Szocialista brigádvezetői tanácskozásokon, röpgyűléseken úgy döntöttek, hogy október 1-től 1970. április 4-ig élüzem követelmények szerint dolgoznak; A szolgálati főnökséA Surjáni Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak az SZMT és a KISZ felhívásához. Ígérik, hogy annak szellemében, dolgoznak. Törökszentmiklós és a gazdaság települése október 24tanácskoztak és tettek újabb vállalásokat, ígéreteket arra, hogy az élet, a jólét alapját jelentő jó munkával készülnek a jubileumi tavaszra. Erejük újabb megfeszítésével fognak ünnepelni a szolnoki járműjavító, a martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádjai, munkabrigádjai, a kunszentmártoni állami gazdaság, a szolnoki 7-es AKÖV, és sok más üzem és vállalat dolgozói. gén az anyag- és energia költségek két százalékos csökkentésére vállalkoztak. A balesetmentesség érdekében vállalták, hogy az idei első félévben történt kocsi- sikamlásokat és sérüléseket 20 százalékkal csökkentik. Az egy kocsira eső átlagos tartózkodási időt pedig 13 óra alá csökkentik. én ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. Erről ünnepségen emlékeznek meg, ugyanakkor vállóilják, hogy erre az időre 1054 katasztrá- lis hold földön elvetik a kenyérgabonát. Felszedik és elszállítják a cukorrépát, a csaknem 600 holdról betakarítják a kukorica-termést. A gyümölcsösben tevékenykedő szocialista brigádok — a Micsurin és a Piros alma — 162 hold alma- szüretelését pontosan elvégzik. A Vasas szocialista brigád november 15-ig 1320 hold őszi mélyszántás befejezését vállalta. A húsfeldolgozó üzemük III. negyedéves terve túlteljesítését ígéri, hízómarhából pedig az október 24-re ígért 1490 mázsa helyett, 234 mázsával többet adnak át. Más vállalatok is A Szolnoki Patyolat Vállalatnál a különböző részlegek is tettek felajánlásokat. A vállalások összesítésekor kitűnt, hogy a vállalat jövő évi tervét így mintegy 0,7 százalékkal túlteljesítik. Hasonló vállalásokat terveznek máshol is. Az állami építőipari vállalatnál, a vasipari vállalatnál, a bútorgyárban, a gabonafelvásárló vállalatnál, a jászberényi Aprítógépgyárban, a baromfiipari vállalat törökszentmiklósi gyárában, a vízügyi igazgatóságnál, a TITÁSZ vállalatnál és még sok más helyen. Élüzem szinten Surjánban is vállalkoztak Hogy mik vannak?! Két megálló között. „Képzeld, Sajbó- kékról minden kiderült, lesittelték Bélát, Terit végleg otthagyta Győző, Piri megint bentvolt a ,Képzőben’, hol ő van bent, hol az anyja, Imre meg olyan topis, mint egy csavargó, Gizi meg csalja, ahogy tudja, de Jóska se különb, adja-veszi a titkárnőit, majd csak lebukik, ugyanúgy, mint Géza, mert az se járt különbül, mert az is most válik harmadszor, de Kovácséknál is baj van, Bandi rajtakapta Évát... De maradjon ám magunk között, tudod milyen pletykásak az emberek!” ☆ Vettem egy nylon-tasak meggy jam-et, merthogy az jó, — gondoltam. Felbontottam, nyalogattam. Azóta sem tudom, hogy mióta szilvaízű a meggy? Mert ez a nagyatádi, szilvaízű. Meg nem is jam, hanem íz, magyarul hitlerszalonna, a fene még akkor ette volna meg, amikor kitalálták ... Ja' Lemértem a nagyatádit, nem száz gramm, csak kilencvennyolc, nem két forint tíz fillér, ahogy írva vagyon, hanem kettőhúsz. Minden egyéb stimmel. ☆ Az egyes irodában megigényeltem az árut. Aláírtam az igénylést. A kettes irodában „átszámfejtették” az árut. Aláírtam az „átszámfejtést”. A hármas irodában befizettem a pénzt. Aláírtam a befizetési bizonylatot. Elmentem a raktárba, aláírtam, hogy átvettem az árut. De nem vet; tem át, hanem egy oldalsó mellékirodában fizettem egy plusz húszast az áru után. Ezt nem tudom, hogy miért — füstpénz? ebadó? nősülési segély a tücsköknek bogaraknak? vagy vérdíjrészesedés a Benz- Mercedesen szaladgáló szicíliai maffiavezér fejére? — minden lehetséges, — aláírtam a befizetési papírt. Megkaptam az árut, egy kiló kencefice, nyolc aláírás. S mindezek után valami furcsát éreztem. Megvan! Hát az a rendellenes, hogy nem vagyok dühös, nem trógerolom képzeletben vagonszám az ekrazitot a magas vállalat bürokráciája alá. Ma megint ott vásároltam, ennél a cégnél és most sem vagyok mérges! Miért nem, vajon? Erős önvizsgálatot tartottam, és rájöttem ;.. Ha sokáig odajárok, előbb-utóbb megtanulok írni. í!r Rádiókabaré két hangra. — Főnök kartárs, rájöttem, a fekete nem fekete, hanem fehér. — Hát persze, mondtam én már ezt régen. — Főnök kartárs, rájöttem, hogy a fehérnek vélt fekete, az nem fehér, hanem fekete. — Hát persze, mondtam én már ezt régen. — Főnök kartárs, rájöttem, hogy a fehérnek vélt fekete, az mégis fekete. — Hát persze, mondtam én már ezt régen! Van a dolgokban összefüggés, csak egy kis látókör kell hozzá. — ti —
