Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
im efctóber 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hármas kotelókrepfilós a kozmikus térségben (folytatás az 1. oldalról.) Satalov és életrajza Moszkva (MTI) Vlagyimir Salatov ezredes, a hétfőn startolt Szojuz—8 szovjet űrhajó parancsnoka már másodszor tesz űrutazást földkörüli pályán. Idén januárban két űrhajót kapcsolt egymáshoz a világűrben és így — mint ismeretes — létrejött a világ első kísérleti űrállomása. Satalov 42 éves. ebből 24 év a repüléssel és a világűrrel függ össze. Először a katonaj repülőiskola, majd a Sztálingrád környéki pilótaiskola növendéke volt Az utóbbit 1949-ben fejezte be. Tanulmányai elvégzése után pilótaoktató volt négy évig, amikor is a moszkvai katonai repülőakadémia hallgatója lett Ezután parancsnoki tisztségeket töltött be repülőalakulatoknál, Az űrhajósok sorába 1963 januárjában került. Erre az időre különféle repülőgépeken már körülbelül 2000 órát repült Elsőosztályú pilóta, 1953 óta az SZKP tagja. Satalov Észak-Kazahsztán- ban, Petropavlovszkban született Apja vasutas volt Vlagyimir két éves volt amikor a család Leningrádba költözött A szülők ma már nyugdíjasok. Salatóv felesége — Muza Andrejevna —a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Igor fiuk a moszkvai repülőfőiskolán tanul, Lena lányuk 5. osztályos iskolai tanulój Alekszej Jeliszejev, a Szojuz—8 fedélzeti mérnöke mór egyszer végzett űrrepülést. Idén januárban Jevgenyij Hrunov alezredessel együtt űrsétát tett és átment a Szojuz—4 űrhajóra, ahol Vlagyimir Satalov várta őket Ez volt az űrhajózás történetében az első „kozmikus átszállás”. Hétfőn már másodszor indult űrrepülésre földkörüli pályán. A feladatok sikeres teljesítéséért Jeliszejevet és a többi fent- említett űrhajóst annak idején a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Jeliszejev 1934-ben születet Zsizdrában, egy Kaluga környéki kisvárosban. Kalu- góban élt s tevékenykedett Konsztantyin Ciolkovszkij (1857—1935), a kozmonautika megalapítója. A középiskolát Jeliszejev Moszkvában végezte, utána a Bauman nevét viselő moszkvai technikai főiskola hallgatója lett Később egy tervező irodában dolgozott és megszerezte a technikai tudományok kandidátusa fokozatot. Ké+ évvel ezelőtt, már mint az űrhajósok gárdájának a tagja, belépett az SZKP-ba. Jeliszejev felesége — La- risza Ivanovna — mérnök. Lena lányuk 9 éves. Jeliszejev édesanyja — Valentyina Ivanovna professzor — a kémiai tudományok doktora. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia fizika-kémiaj intézetében dolgozik; Szovjet vezetők távirata MOSZKVA (MTI) .sort Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgomij és Alekszej Koszigin üdvözölte a szovjet űrhajósokat a Szojuz—6, a Szojuz—7 és a Szojuz—8 sikeres kötelékrepülése alkalmából. kiemelkedő űrhajózási siker újabb bizonyítéka a «zovjet tudomány és technika magas fejlettségi színvonalának, a szovjet nép kimeríthetetlen alkotói lehetőségeinek” — hangzik a hét szovjet űrhajóshoz intézett távirat. Az űrhajósok a válasz-táviratukban meleg köszönetét mondtak az üdvözletért és a róluk való gondoskodásért. Az űrhajók visszhangja BOUCHUM Heinz Kaminski, a bochu- mi csillagvizsgáló igazgatója kijelentette, hogy véleménye szerint a Szojuz—7' olyan pályán kering, amelyen az űrhajók akár 8—10 napig is a Föld körül maradhatnak. SZÓFIA G. Nesev, bolgár orvosprofesszor, az orvostudományok kandidátusa a Narodna Mla- dezs című lapnak adott inRiporter a világűrben Az újságok hírül adják; Volkov hajózómérnök a Krasznaja Zvezda című szovjet napilap kü- löntudósítója is egyben, űrrepülése során. A televízió képernyőjén látni lehetett, amint felmutatja kiküldetési rendelvényét; Vlagyisz- lav Volkov kiküldetésének helye; „a világűr”. Repülőtisztek, mérnökök, orvosok után a világűrben tevékenykedik az első újságíró is. Dante csak képzeletben járt a mennyekben. Ügy írta „tudósításait”. A ma újságírója szó szerint „kiszáll” a világűrbe, hogy azután —hazatérve onnét — olvashassák helyszíni tudósításait. Egy bizonyos; a Krasznaja Zvezda szerkesztője nem fogja félretolni az íróasztalon Volkov tudósítását, légyintve: „Nem kell, ezt már sokan megírták...” (CS) terjújában azt hangsúlyozta, hogy a szovjet űrhajózás legújabb fejleményei szorosan összefüggnek a szovjet űrorvostudomány fejlődésével. Rendkívül érdekesnek nevezte azt a tényt, hogy a Szojuz—6 két űrhajósa nem visel védőruhát. Figyelemreméltónak tartja a bolgár tudós azt is, hogy az űrhajósok étrendje a már hagyományossá vált űrtáplálékon kívül az űrhajósok ízlésének megfelelő földi été. leket különféle italokat is tartalmazz VARSÓ A varsói egyetem csillag- vizsgálója vasárnap észlelte a két szovjet űrhajót A TASZSZ közleményekben megadott pályaadatok alapján az intézet- munkatársai maguk határozták meg a Sojuzok helyzetét majd optikai megfigyeléseket végeztek. A szputnyikok egyes nagyságrendű csillaghoz hasonló íényességűek voltak, a hordozórakéták fényessége váltokozó volt. A varsói csillagászok észleleteik eredményeit megküldték a szovjet űrkutatás központjába. LONDON A dondoni délutáni lapok első oldalon adják hírül, hogy a Szovjetunió felbocsátotta a harmadik Szojuz-űr- hajót. Az Evening Standard és az Evening News közli satalov és Jeliszejev fénykénét. A lapok megállapítják, hogy a Szovjetunió ezzel új rekordot állított fel: Ez az első eset, hogy egy országnak egyszerre három űrhajója kering a Föld körül és hogy héttagú legénység vesz részt az űrutazásban. Általában egyetértenek abban, hogy az űrhajósok egy Földkörüli űrállomás hegesztéssel való összekapcsolásátfogják gyakorolni. WASHINGTON Az Egyesült Államokban igen nagy érdeklődés kíséri a szovjet űrkísérletet. A lapok első oldalon számolnak be a szovjet világrekordról, hogy egyszerre hét űrhajós kering a Föld körül. A rádió- és tv-állomások bőséges hírösszefoglalókat közölnek, a tv-állomások nagy része közvetített felvételeket a fellövésről. illetve a kozmovíziós- adásokbóL A lapok kommentárjai általában arra utalnak, hogy a szovjet kísérlet célja egy űrállomás összeszerelése, amely kiindulópontja lehet hosszútávú utaknak, illetve a Föld körül keringve állandó kísérleti bázisként szolgálhatnak a folyamatos programban. A New York Times terjedelmes cikket közöl az űrállomásokról, hangoztatva; míg az Egyesült Államok a holdutazást tekintette a jelenlegi kutatási program céljának. a szovjet tudósok már hosszú idő óta azt hangoztatták, hogy tudományos szempontból a Föld körül keringő űrállomásnak igen nagy a jelentősége, s ezek lehetnek a távlati program alapjai. A Baltimore Sun vezércikket szentel a szovjet űrkísérletnek, s bár a cikk még a harmadik Szojuz-űrhajó fellövése előtt született, azt hangsúlyozza, hogy a kísérlet igen fontosnak ígérkezik és az űrtechnológusok „elragadtatással fogadják” az erről érkező híreket. A vasárnap felbocsájtott Szojuz—7 űrhajó legénysége (balról jobbra): Vlagyiszlav Volkov, Anatolij Filipcsenko (parancsnok) és Viktor Gorbatko. — (Telefoto — TASZSZ —AP—MTI—KS) Ti Űrhajósok távirata MOSZKVA (TASZSZ) A hét szovjet űrhajós jelentette az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a szovjet kormánynak, hogy „megkezdték a tudományos-műszaki kutatások, mefigyelések és kísérletek átfogó programjának teljesítését”. „Kozmikus baráti kollektívánk meggyőződése, hogy a világűr tanulmányozására kijelölt programot teljes egészében teljesíti... A hangulatunk kitűnő, jól érezzük magunkat” — hangzik a távirat, amelyet Georgij Sonyin, Valerij Kubászov, Anatolij Filipcsenko, Vlagyiszlav Volkov, Viktor Gorbatko, Vlagyimir Satalov és Alekszej Jeliszejev küldött. A Szojuzok programja: előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő feladata az eddigi hivatalos jelentések szerint újfajta műszerek és irányítórendszerek kipróbálása, valamint hegesztési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehetővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontossággal saját maga határozza meg térbeli helyzetét, s a nyert adatok birtokában irányítsa űrhajóját. A kézi irányítással különféle égitestekre történő tájolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgozása, amely lehetőséget ad különböző égitestek megfigyelésére, fényképezésére. Ilyen rendszerek nélkül elképzelhetetlen a jövő távcsöves mesterséges holdja, amelynek feladata az égitestekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben történő elnyelődés miatt nem észlelhető sugárzások megfigyelése lesz. Földi irányítás nélkül Televíziós közvetítés a szovjet űrhajókról A szovjet televízió hétfőn képfelvételről sugárzott közvetítést adott a világűrből. A nézők láthatták a Szojuz— 7 űrhajót, amint repülés közben Vlagyiszlav Volkov mérnök különféle csillagászati navigációs méréseket végez. Később a tévé a Szojuz— 8-ról is adott közvetítést. Itt Jeliszejev mérnök jelent meg a képernyőn, aki nyilatkozatában elmondta, hogy nagyjából azokat a feladatokat látja el most is, mint januárban a Szojuz—5 fedélzetén. Vlagyimir Satalovot is láthatták a nézők, aki éppen a korábban végzett kísérletek eredményeit ellenőrizte. Meteorológiai, geológiai és geofizikai megfigyelések is szükségessé teszik, hogy aZ űrhajós műszereit a megfigyelni kívánt jelenségre, vagy tárgyra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űrhajós saját maga végzi rendszere irányítását, tájolását, s közben ellenőrzi, hogy a műszerek valóban az észlelni kívánt objektumra irányulnak. Mindezek a feladatok földi irányítással megoldha- tatlanok, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségképpen áll mindig kapcsolatban a földi központtal. Az új irányítórendszerekhez természetesen új, nagy üzemanyagtartalékkal rendelkező, gazdaságosan működő, sokszor és biztonsággal ki- és bekapcsolható rakétahajtóművekre is szükség van. Ezek segítségével az űrhajó pilótája járművét valóban pilótaként irányíthatja, különböző pályákra vezérelheti, s ezért a Szojuz-rendszerek joggal viselik az űrrepülőgép elnevezést. Szovjet űrhajósok üdvözlete a szocialista országok népeihez A földkörüli pályán keringő három szovjet űrhajó utasai üdvözletüket küldték a szocialista országok népeinek, „a Szojuz űrhajók fedélzetéről forró üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgozóinak. Éljen és erősödjék népeink barátsága és együttműködése” — hangzik az üdvözlő táviratban. Egy másik üdvözletükben újabb sikereket kívántak Lenin születésének közelgő százéves jubileumára készülő szovjet népeknek. Üdvözletüket küldték a szovjet űrhajósok Ázsia és Afrika népeinek is. Pihennek az űrhajósok A Szojuz—6, a Szojuz—7 és a Szojuz—8 kötelékrepülésének első napján ellenőrizték a módszereket és kidolgozták a három űrhajó egyidejű irányításának technikáját. Ugyancsak kidolgozták az űrrepülést irányító központ együttműködését a földi megfigyelő állomásokkal, a hírközlést biztosító állomásokkal és az űrhajókkal. Feldolgoznak minden információt, amely az űrhajókról érkezik a koordinációs számítóközpontba. A kapott adatok alátámasztják az alkalmazott irányítási módszer magasfokú hatékonyságát. Az űrhajók személyzete állandó kapcsolatot tart fenn egymással és a Földdel. A tudományos-műszaki és orvosbiológiai kutatási programot teljesítették. A Szojuz —6 személyzete egyebek között orvos-biológiai kutatásokat végzett. A Szojuz—7 személyzete megfigyelte és fényképezte az égitesteket, a horizontot, a Föld árnyékos és megvilágított oldaláról. A Szojuz—8 személyzete különleges műszerek segítségével megfigyelte az atmoszféra által visszavert napfény polarizációját. Satalov ezredes, a kötelék parancsnoka és az űrhajók parancsnokai jelentették, hogy a kozmonauták közérzete jó. Vacsora után az űrhajósok pihenni tértek. Emberlakta űrállomások A jövő tartósan emberlakta űrállomásai szempontjából azonban nemcsak a nagy cselekvési függetlenség fontos követelmény, hanem a megfelelő műszerpark is. A felhasználásra szánt műszerek merőben más körülmények között — a világűrben, a súlytalanság állapotában, gyorsan mozgó rendszereken — üzemelnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a földfelszínen semmire nem volna használható. A speciálisan űr-célokra kialakított műszerek viselkedését ugyan igyekszenek aprólékosan ellenőrizni és kipróbálni a világűr viszonyait több-kevesebb hűséggel lemásoló úgynevezett szimulátor-kamrában, az igazi vizsgára mégis a világűrben kerül sor. Ekkor nyílik mód arra, hogy a műszereket a gyakorlatban kipróbáló személy megvizsgálja a berendezés alkalmazhatóságát, és a használat során szerzett tapasztalatokkal hozzájáruljon azok tökéletesítéséhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berendezések kipróbálása is folyik: párhuzamosan készülnek az űrjármű és berendezései, s e párhuzamos fejlesztésnek megfelelően folyik a gyakorlati kipróbálás is. Az ember ennek révén válik majd olyan tevékeny űrutassá, aki űrjárművében nem passzívan mozog a világűrben, hanem azt eszközként használja fel újabb tudományos és gyakorlati feladatok megoldására. Fémek tartós egyesítése a világűrben Az űrállomások fejlesztésével foglalkozó Szojuz-program jelenleg folyó kísérletében az űrhajósok kísérleteket végeznek fémek tartós egyesítésére a világűrben. Erre a célra a hegesztés különféle változatait próbálják ki, többek között a hideghegesztést is. Ez a folyamat a fémek atomjait körülvevő elektronok közötti kölcsönhatás eredménye, amely nagytisztaságú, szennyezésektől és oxidrétegtői mentes, gyakorlatilag hézagmentesen összeillesztett fém vagy egyéb felületek között külső energiaközlés nélkül végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos szerep juthat pL az űrhajó külső burkolatának javítása alkalmával. A világűr gyakorlatilag légüres terében elektronsugárral, vagy plazmanyalábbal végzett hegesztések lehetőséget adnak egy több elemből összeállított űrállomás illesztési pontjainak légzáró és mechanikusán is szilárd egyesítésére. E feladat biztonságos megoldása is egyik nélkülözhetetlen feltétele a jövő nagyméretű, hosszabb ideig működő emberlakta űrállomásai létesítésének. Sinka József
