Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

1969. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 lvasöink Wfífy njazzA&zam Szeptemberben elkészülhet a járda Majd eltartja az állam? A szajoli Bajcsy-Zsilinszky út lakóitól érkezett a levél. Írói sérelmezték, hogy a ko­rábban — részben társadalmi munkával — épített járdát különböző építkezések mialt felbontották, de helyreállítá­sáról már nem gondoskodik a tanács. A panaszt a szajoli községi tanács elnökének továbbítot­tuk. A válasz dicséretes gyor­sasággal érkezett. íme Móger Pál vb-elnök információja: „A bejelentésben foglalta­kat a végrehajtó bizottság ismeri. A Bajcsy-Zsilinszky út baloldalán 960 ezer forint költséggel házhelyrendezés történt, s ez 80 méter hosz- szúságban új járda létesítését teszi szükségessé. Az új jár­daszakasz építésére négy csa­ládi ház most folyó építkezé­se miatt csak az anyagszállí­tás befejezését követően — 1969. szeptember második felében — kerülhet sor, amennyiben az utca lakói a tanács által biztosítandó anyagokból társadalmi mun­kában elkészítik azt. Nem volna célszerű az új járdaszakaszt megépíteni ad­dig, amíg nehéz járművekkel a járdán keresztül kell az építési anyagokat szállítani. Egyébként a tanács ezen dön­téséről — az 1969. július 23-i tanácsülésen — a tanácsta­gokat tájékoztattuk. Ezt meg­előzően több esetben szemé­lyesen is beszéltem erről az utca dolgozóival.” Állítsanak tiltó táblát, amíg nem késő! Május elején kezdték meg a Centrum Áruház ideiglenes ,.otthonának” építését a piactéren. Az építkezési anyagok felhalmozása miatt a viszonylag keskeny járdára szorultak azóta a járművek. Kerékpárosok, motorkerékpárosok, sok­szor autósok ott közlekednek. Félő, hogy elöbb-utóbb bal­esethez vezet ez az „újítás”. Eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy a járda két végére minden járműre vonatkozó, közlekedést tiltó táblát állítsanak. Ha ez megtörténne és a tilalom betartását rendőr is gyakran ellenőrizné, nem kellene annyit reszket­nünk gyermekeink testi épségéért. A Ságvári körút 53, 55, 57 számú háztömbben ugyanis harminchat család lakik, sok gyermekkel. Érthető tehát aggodalmunk. Ságvári körúti szülők Szolnok Vasgyűjtők - Balatonszárszón Mj húszán. a vasgyűjtés­ben legjobb eredményt elért Szolnok megyei úttörők jú­lius 24-től augusztus 2-ig a magyar tenger partján pi­henhettük ki a vasgyűjtés fáradalmait. A MÉH jóvoltá­ból a balatonszárszói tábor­ban nyaralhattunk. A tábor vezetősége válto­zatos programot biztosított a mintegy száz „méhes” paj­tás szórakoztatására. Hajóval utaztunk Tihanyba, Balaton- füredre, s megismerkedtünk a két hely nevezetességeivel. A rekkenő hőségben alapo­san „kihasználtuk” a Bala­ton vizét. Naponta vidáman lubickoltunk, labdáztunk a vízben, távgyalogoltunk benne. Esténként mókáztunk és nótáztunk. Ismerkedtünk a Balaton gazdag mondavilá­gával. Nem hiányoztak a „Ki mit tud”-vetélkedők sem. Ki­állítást rendeztünk csigából, kagylóból, vízinövényekből készített „alkotásainkból”, s természetesen a tábori sport­olimpia sem maradt el. Fut­balloztunk a siklósi, a makói úttörőkkel — váltakozó sze­rencsével. „Kondíciónkról” az öcsödi termelőszövetkezet konyhájának dolgozói gon­doskodtak. A kellemes üdülésért, szó­rakozásért, a sok-sok jóért illesse dicséret a szolnoki MÉH vállalatot. Kívánjuk, hogy jövőre is jó eredménye­ket érjenek el, s legalább húsz úttörőt nyaraltassanak ismét a Balaton mellett. A húsz legjobb vasgyüjtri Ha késik a vonat. •. Űjszászról naponta az 5,38-kor, 5,46-kor és 5,58-kor induló vonattal juthatnak az emberek a megye székhelyre. munkahelyükre. Mindháromnak megvan a törzsközönsége. A két első szerelvény mindig pontosan indul. Nem tudjuk azonban, mi történik a menetrendváltozás óta szinte rend­szeresen a harmadik, a Budapest Keleti-pályaudvarról in­duló személyvonattal, ötven-hatvan percet késik, s bizony, sokan érkezünk emiatt késve munkahelyünkre. Augusztus 6-án is vagy százan kezdtünk bosszúsan munkához a papír­gyárban. a járműjavítóban, a gépjavítóban, a vegyiművekben. A leg sérelmesebb az, hogy a késést nem jelzik minden esetben a hangszórón, illetve ha be is mondják, a hang érthetetlen, torz. Arról már álmodni sem merünk, hogy — amennyiben a pesti vonat késik — az 5,46-kor induló helyi személyvonatot késleltetnék „kedvünkért” esetleg 12 perccel. Pedig akkor nem járna pórul egyetlen újszászi munkás sem, s a szolnoki üzemek illetékesei sem bosszankodnának annyit az önhibájukon kívül elkéső dolgozóik miatt. Gut József Üjszász Egy sápadt gyertyafény... ...mellett írom e sorokat a szerkesztőségnek. Villany­áram ugyanis nincs a veze­tékben, pechemre az augusz­tus 2-i, szombati körzetláto­gatás után történt valami baj a villanyoszlopon lévő bizto­sítékkal. Most várhatok au­gusztus 6-ig. a következő körzet-ellenőrzésig esti gyer­tyafénynél. Szajolban ugyan­is az a szokás, hogy a kér ellenőrzés között jelentkező külső hibát nem hárítják el. A közbeeső napokon tehát nincs világosság, nincs tv, rádió, vasalás. Helytelennek tartom, hogy egy községet napokig „gaz­dátlanul” hagynak. A vil­lanyvezeték belső hibáinak kijavítására hadseregnyi „maszek” szerelőt lehet moz­gósítani. De az árammérőn kívül csak a TITÄSZ szere­lői segíthetnek. Gondolkod­hatnának hát ők is „maszek’' módon. Debreczeni József Szajol Érdeklődéssel olvastam au­gusztus 9-i lapjukban a vá­rosi tanács üléséről szóló tu­dósításukat, amelynek fő té­mája a családtervezés volt. A családvédelemhez volna egy javaslatom. Az épkéz­láb, egészséges szülőket — állami gondozásba vett gyer­mekük gondozásáért — meg­felelő térítési díj fizetésére kötelezném. Még így is ők járnak jobban. Mentesülnek a gyermek nevelésétől és Csak nem nyugodtunk Július 20-1 lapszámunkban „Vízbenélésre ítélve” címmel írt munkatársunk a szolnoki Szántó utcai „A” épületben lakó Erdei Jánosné ügyéről. Erdei havi 1500 forintos ke­resetéből kuporgatta össze a szövetkezeti lakásra valót. S az új lakásban, a rég óhaj­tott otthonban pokol az élete a nemtörődömség, a felelőt­lenség miatt, ugyanis fürdő­szobája, éléskamrája falán folyt a víz. s kibírhatatlanul soká intézkedtek az illetéke­sek. Redler Károly, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója úgy véli: „...a cikk írója tévesen sú­lyosanelmarasztalta azokat a szervezeteket, amelyek állí­tólagosán felelősek voltak a nagymérvű vizesedésért...” Válaszleveléhez csatolta Fe­hér Imre vízszerelő építés- vezető jelentésének másola­tát, amely szerint „...a la­kásban korábban valóban volt az esővíz-vezetéken du­gulás. de a szerelőink kija­vították...” Megtudtuk még a tájékoz­tatásból, hogy a cikkünk megjelenését követő napon több jut nekik a dorbézo­lásra. Ami az öregeket illeti, ott is kerül tennivaló. Ügy vé­lem, a gyermekek is foko­zottabban hozzájárulhatná­nak idős szüleik eltartási költségeihez. Még mindig sokan vélekednek úgy, ha útban lévő gyermekükről, „feleslegessé vált” szülőkről van szó, majd eltartja az állam. Molnár Ferencné Szolnok meg felkeresték Erdeinét, de nem találták őt otthon. Értesítést . hagytak tehát részére, úgy­szintén a fölötte lakó lakás- tulajdonosnak is; másnap tartózkodjanak otthon. Július 22-én aztán kiderült, hogy Érdemének tulajdonképpen nem is a korábbi beázással kapcsolatban volt panasza. Újságírónk ottjártakor való­ban vízben állt a lakás, a lépcsőházba is kifolyt. A víz azonban a felettük lakók „jóvoltából” árasztotta el a lakást, akik nyitva felejtet­ték a csapot. A parketta fel- púposodott, s most azon fo­lyik a vita: ki javítsa vagy javíttassa azt meg. Bizonyára Érdemére várt ez a feladat is. S mint hogy szövetkezeti lakásról van szó, feltételezzük, hogy az Állami Biztosító a költsége­ket illetően segítségére volt ebben. (A felelősség megál­lapítása megint más kérdés.) De nem hisszük, hogy a kár­térítés, összege elegendő volt (vagy lesz) a lakás helyreál­lítására. Erre a „holtra” is Erdedné fizessen rá? Hisszük, hogy a lakásszövetkezet ve­zetősége pontot tesz ennek az ügynek a végére. Talán jövőre lesz elegendő víz kút belépésével a község vízellátásában lényeges javu­lás fog bekövetkezni...” — írta többek között dr. Poló- nyi Szűcs Lajos. Csatai Béla szóvátette a vízdíjfizetést is. A tájékoz­tatás szerint ebben a kérdés­ben nem várható változás, mert az országos, árhatósági rendelkezések szabályozzál* Szerkesztői üzenet Űjszászi szociális otthon lakói: Kérjük azokat a név­telen bejelentőket, akik az űjszászi szociális otthonból keresték meg szerkesztősé­günket, hogy panaszukat pontos névvel ismételjék meg. A bejelentővel kapcsom latban teljes titoktartást biz­tosítunk. A JÁSZBERÉNYI FELSŐRUHA Ktsz ezúton értesíti kedves megrendelőit, hogy férfi méretes és női méretes egységeit augusztus 6-tól a szolgáltatóházba (nagytemplommal szemben) helyezte át Férfi öltönyök, női ruhák, kosztümök, átmeneti és télikabátok elkészítését hozott vagy saját anyagból, rövid határidőre vállalja. Augusztus 6-i lapszámunk­ban „Kiapad a víz?” címmel tettük közzé Csatai Béla jászárokszállási olvasónk le­velét, aki a község ivóvízel­látását bírálta. Dr. Polónyi Szűcg Lajostól, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tójától kapott válasz alapján közölhetjük jászárokszállási olvasóinkkal, hogy mind a vállalat, mind a községi ta­nács tisztában van azzal,- hogy a közsés ivóvízellátása egyelőre megoldatlan és fő­leg a nyári csúcsfogyasztás idején jogosan panaszkod­nak az emberek. .....A vízmű további bőví­tésére a községi tanáccsal folytattunk , tárgyalásokat, melynek eredményeként 19 70-ben közös beruházás­ként egy mélyfúrású kút lé­tesítésére kerül sor. Az új Lakás jogcím nélküli használata Aki lakást, vagy annak minősülő helyiséget önké­nyesen elfoglal, vagy az, aki a jogszerű lakáshasználatnak jogcím nélkülivé válásakor nem adja át a lakást, jogvi­szony hiányában nem bért, hanem használati díjat köte­les fizetni. Fizetési kötele­zettsége azon alapul, hogy a lakást — bár jogcím nélkül — használja, tehát szolgálta­tást kap, amelyért — hacsak ajándékozás nem áll fenn — megfelelő ellenértéket köte­les adni. Társadalmi tulaj­dont képező lakásoknál a használati díj mértéke az az összeg, amelyet az irányadó jogszabályok szerint újabb bérbeadás esetén az új bér­lőtől követelhetnek. Személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakás használatának ellenértékét általában az a bérjövedelem fejezi ki, amelyet a lakással rendelkezni jogosult személy a szabad bérmegállapítás alapján jogszerűen elérhet. Tekintettel erre a lakáshasz­nálati díj az az összeg, ame­lyet a tulajdonos vagy bérlő a szabad bérmegállapítás jo­ga alapján a használat ideje alatt elérhetett volna. Ezt az összeget a környékbeli ha­sonló szabad rendelkezésű lakások bérének figyelembe­vételével arányos középmér­tékben kell meghatározni. A nyilvánvalóan túlzott össze­gű szabad béreket azonban nem lehet számításba venni. A fentiek irányadók arra az esetre is, ha az albérlő válik jogcím nélküli lakás­használóvá. Ilyenkor a jogo­sult, használati díj címén olyan összeget követelhet, amelyet újabb albérletbe adás esetén elérhetne. A használati díjat általá­ban a lakáshasználat jogcím nélkülivé válásának időpont­jától kezdődően kell fizetni. Ha azonban -a jogosult, a jogcím nélküli lakáshasználó által fizetett alacsonyabb összeget huzamosabb időn át elfogadta, ebből arra lehet következtetni, hogy maga sem tartott igényt a maga­sabb összegű használati díjra. Lehetséges, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó maga­tartása már kezdettől fogva felróható, (például a lakás önkényes elfoglalása eseté­ben) vagy csak később válik azzá. A jogcím nélküli la­káshasználót magatartásának felróhatósága esetében kár­térítési felelősség terheli. Eb­ből következik, hogy mind a személyi, mind a társadalmi tulajdonban lévő lakás felett rendelkező személy, illetőleg szerv a jogcím nélküli lakás- használatból eredő kárának megtérítését is követelheti. Veszélyességi pótlék figyelembe vétele gyermektartásdíjnál Gyakran vitatott, hogy a gyermektartásdíj összegének meghatározásánál — az át­lagkereset kiszámításakor — veszélyességi pótlék címén kapott szolgáltatást számítás­ba kell-e venni. A 7/1953. MT. számú ren­delet 1. §-ának alkalmazása szempontjából az átlagkere­set kiszámításánál nem le­het a Munka Tötvényköny- vében foglaltakat alkalmaz­ni. Ez a rendelkezés ugyanis csak akkor irányadó, ha va­lamely jogszabály az átlag- kereset megtérítését írja elő. A gyermektartás fizetése azonban nem megtérítés jel­legű. A 7/1953. MT számú rendelet a család és a gyer­mek érdekeinek fokozott vé­delme végett kívánja bizto­sítani, hogy a gyermek pénz­ben való teljesítés révén is, ■ megközelítően olyan értékű tartást kapjon, mint amilyen­ben a szülők közös gondozá­sában részesülne. Az együtt­élő szülők a gyermektartás terheit általában teljes jöve­delmükből fedezik. A tartás­ra kötelezett sem kerülhet előnyösebb helyzetbe. Tehát a terhes illetmények kivéte­lével az egyéb jövedelmeket (pl. túlmunkadíjazás, készen­léti díj, stb.) figyelembe kell venni. A veszélyességi pótlék — a Legfelsőbb Bíróság ál­landó ítélkezési gyakorlata szerint — nem tekinthető terhes illetménynek. De még ha terhes illetmény volna, sem lehetne azt teljesen fi­gyelmen kívül hagyni, ha­nem a tartásdíj mértékének megállapításánál értékelni kellene, mint ahogy pl. a fegyveres testületek tagjai­nál a ruhaátalány összegét értékelik. A veszélyességi pótlékot — akár veszélyes munkakörben dolgozó orvosról, egészség- ügyi dolgozóról, akár bár­mely veszélyes iparágban (bányászatban, vegyészeiben stb. foglalkoztatott fizikai, vagy műszaki dolgozóról van szó — az együttélő szülök a család ellátására, a gyerme­kek eltartására fordítják. Ez az összeg tehát nem fedezete semmiféle későbbi időszakra tartalékolandó anyagi alap­nak, azt az együttélő család ugyanúgy mindennapos meg­élhetési költségeire fordítja, mant magát az alapkeresetet. Dr. V. N. A legnagyobb s legkisebb magyar házak A középkorban két típusa volt a lakóházaknak. Az egyik az utca rendjében állt s befelé mintegy körülzárta udvarát. A másik a torony­ház volt; e lakótornyot ud­vara, kertje zárta körül. A toronyháznak — sokáig úgy látszott — divatja elmúlt, azonban a modern építészet felelevenítette ezt is. Ilyen például a budapesti Torony­szálló. Az óbudai Vörösvári út közelében most kezdték meg egy tízemeletes új sáv-ház, vagy szalagház építését. Az új épületkolosszus 900 laká­sában több, mint 2000 ember talál otthont; jóval több, mint egy kis község összla­kossága. Az óriásházat be­tonlábakra állítják; homlok­zatának teljes hossza jóval meghaladja a 300 métert. — Amíg felépül, Budapestnek — s az országnak — válto­zatlanul a volt királyi palo­tának dunai homlokzata ma­rad leghosszabb, lakóház jel­legű épülete! Ennek hossza pontosan 304 méter. Az 1944. évi ostromig a királyi palota hordta magában az ország leghosszabb belső terét is. Ezt írja róla 1900-ban, építő­je, Hauszmann Alajos: „a belső beosztást oly módon létesítettem, hogy a régi dísz­terem s annak csatlakozó he­lyiségei az újakhoz kapcso­lódnak... ezáltal a hosszanti — dunai — tengelyben 200 méter hosszú teremsor kelet­kezett. Olyan hosszú, ami­lyennel — Versailles kivéte­lével — egyetlen kontinentá­lis királyi lak sem rendel­kezik.” (A régi világ legna­gyobb belső tere is a gótikus királyi palotában állt. Zsig- mond király 1420 körül épí­tett Friss palotájának ún. Ró­mai terme volt ez. A 2 emelet magas terem a leírások alap­ján 72x18 méter alapterületű volt.) A nagy homlokzatokkal szemben kicsiny házikóink is akadnak. A zárt utcarend­ben állók közül talán a leg­kisebb az egri vár alján, a Dobó utca 6. sz. alatt áll. E kurta homlokzat teljes hosz- sza alig több a 3 méternél: Tehát alig valamivel több, mint a volt királyi palota dunai homlokzatának század­része: enmity postájából I Qb II IP IIITl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents