Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

1969. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *1 Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit V. A Minisztertanács Alkotmányunk az állam- igazgatás legfelsőbb szerve­ként a Miniszter tanácsot je­löli meg. Az 1957. évi II. törvénnyel végrehajtott ’ al­kotmánymódosítás ehhez a megjelöléshez „magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány” közelebbi meghatáro­zást fűz. Az alkotmány-mó­dosítás az 1956. évi ellen- forradalom leverését követő- leg újólag alá kívánta húzni azt. hogy a Magyar Népköz- társaság államhatalma a dol­gozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály diktatú­ráját valósítja meg. (E mó­dosítás egyébként a Minisz­tertanács jogi helyzetében semmilyen változást nem je­lentett). Alkotmányunk világosan kifejezésre juttatja, hogy a Minisztertanács az államha­talom legfelsőbb szerveinek (tehát az országgyűlésnek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának) végrehajtó-ren­delkező szerve. („A Minisz­tertanács biztosítja a törvé­nyek és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletéi­nek végrehajtását”.) A kormány tevékenységet a szocializmus felépítésének feladatai határozzák meg; a törvények alapján irányítja és ellenőrzi az államigazgatás munkáját, s ennek során ma­ga is jogszabályokat bocsát ki. A Minisztertanács fel­adatai végzése során tehát alkotmányos kötelezettségé­nek tesz eleget. Tagjait az országgyűlés, illetve, ha az nem ülésezik, az Elnöki Ta­nács választja; ugyanakkor a kormány az országgyűlés­nek felelős az általa jóvá­hagyott kormányprogram, valamint az általános álla­mi politika megvalósításáért. Az országgyűlés tehát nem irányítja operatívan a kor­mányt, hanem politikai el­lenőrzést gyakorol a mun­kája felett; ez a bizalom megadásában vagy megvoná­sában fejeződik íri. Ha röviden kívánnánk ösz- szefoglalni a Miniszterta­nács legfontosabb feladatait és hatáskörét, azt mondhat­juk: a Minisztertanács irá­nyítja. vezeti az egész állam- igazgatási szervezet működé­sét a munkaterületükre jutó állami feladatok megvalósí­tására; az alája rendelet ál­lamigazgatási szerveken ke­resztül irányítja az ország valamennyi, állami tulajdon­ban lévő termelő, szolgál­tató. elosztó egységét; a tár­sadalmi tulajdonban lévő termelőegységekre támasz­kodva gondoskodik a nép- gazdasági tervek megvalößi- tásáról. A Minisztertanács hatáskörének kiterjedtségét jól jelzi alkotmányunknak az a rendelkezése, amely fel­jogosítja a kormányt arra, hogy az államigazgatás köré­be tartozó bármely ügyben közvetlenül intézkedjék. A Minisztertanácsot meg­illeti a törvénykezdeménye­zés joga; az általa beterjesz­tett törvényjavaslatot az or­szággyűlés tárgyalni köteles. Ugyanígy kezdeményezheti az Elnöki Tanácsnál törvény- erejű rendeleteik (határoza­tok) hozatalát. A Minisztertanács testüle­ti szerv. Az fejezi ki, hogy valamennyi tagja egyenlő joggal vesz részt a kormány ülésein, rendeletéinek és ha­tározatainak meghozatalá­ban. a Minisztertanács kol­lektív mnkájában a kormány egyik tagja sincs a kormány elnökének vagy bármely más tisztségviselőjének alá­rendelve. A Minisztertanács műkö­désének fő formája a Mi­nisztertanács ülése. Csak ez gyakorolhatja a Miniszter- tanács hatáskörének teljessé­gét, mind a kormányzati te­vékenységben. mind pedig az államigazgatás legfelsőbb irányításában. A kormány ülésedre általában kétheten­ként kerül sor; azokról — a napirenden szerepelt problé­máik súlyának megfelelően — minden alkalommal hiva­talos kommüniké jelenik meg a sajtóban. A kormány intézkedései­nek két fontos formája van: a minisztertanácsi rendelet, illetve a minisztertanács* határozat. A Minisztertanács rendeletet ad ki, ha a ki­adandó jogszabály az állam­polgárokra közvetlenül jogo­kat ruház, kötelezettségeket hárít, vagy egyébként is szé­les körben közvetlen befo­lyással van az állampolgá­rok jogviszonyaira. Határo­zatot ad ki a Miniszterta­nács, ha az általa hozott jogszabály valamely kérdés­ben az állami vezetés sok irányú, többoldalú, hosszabb időre szóló meghatározását tartalmazza, vagy ha a jog­szabály csak az állami szer­vekre és vállalatokra vonat­kozik. Újlaki László dr. Vásárolni és eladni tudni kell L Vélemények kozmetikai és festék árukról A fogyasztó manapság ki- hét meg és hogyan használ- tartóan igyekszik megismerni hat fel leggazdaságosabban, azokat a lehetőségeket, ame- már takarékoskodhat, lyek a vásárlásban életszín- Ezért indult az újságíró vonalának növelését, pénz- körútra, hogy megkérdezzen tárcájának kímélését segítik, vevőket, eladókat és szakem- Ha a vevő pontosan tudja, bereket ki, mit és hogyan hogy milyen háztartási és vásárol, vagy mit, hogyan vegyi cikket, milyen célra ve- szeretne vásárolni. Sok a jóhatású kozmetikai cikk Kezdjük a manapság már nem luxusnak számító koz­metikai cikkekkel, a szakem­berek szerint ilyen választék és ennyi jóhatású kozmetikai cikk soha nem álltba vásár­lók rendelkezésére, mint most. Ezeket részben hazai gyártásból, másrészt import­ból biztosítja a kereskede­lem. Jelenleg is bő a válasz­ték ajakrúzsokból, de sokan hiányolják az ajakíveket ki- hangsúlyozó száj ceruzát. Szemkozmetikai cikkekből főleg az olcsóbb szemöldök­ceruzából van hiány, pedig a teenager lányok ezt kere­sik legjobban, miután a zseb­Fog- és szájápoláshoz is sokféle cikk van a szaküzle­tekben. Az import Pomorin és Méry mellett sokan es­küsznek a hazai gyártmányú Amodentre, ami már csak azért is kedveltebb, mert jó­val olcsóbb a külföldiekénél. Kifogás, hogy néha eltűnik az üzletekből. Testápoló és izzadsággátló szerekből egy időben főleg az illata miatt felkapott volt a Nettodor és most is kelendő, bár sokan nem találják elég tartósnak a hatását. Az el­adók viszont kevés esetben, vagy csak külön felkérésre tájékoztatják a vevőket arról, hogy más, ugyancsak forga­lomban levő cikkekkel is pó­tolhatják azt. Szakemberek felmérései szerint fürdőtab­lettából a tíz évvel ezelőtti­nek több mint tízszerese fogy, s ez is örvendetes. pénzük meglehetősen szolid, a drágább árukhoz. Sajnos, azonban azt ritkán találnak, miután csak import révén szerezhető be. Javulás nem is nagyon várható. Vigasz vi­szont, hogy a tégelyes és tu­busos arckrémekből sokat és jóhatásúakat gyárt a magyar ipar. Napok alatt közkedvelt lett szinte a teenager krém és — a szülők bevallása sze­rint — fiúk és lányok egy­aránt szívesen szépítkeznek vele. Egyetlen nagy hibája, hogy ennek az ára sem a tizenévesek pénztárcájához méretezett. Előfordul sajnos, különö­sen egyes importcikkeknél (például parfümöknél), hogy súlycsonkításra panaszkodnak a vevők. A kétségtelenül bor­sos ár mellett azonban még ezt is elnézik és többnyire megalkusznak, különösen ha ragaszkodnak egy megszokott áruhoz. Van elég szifon alkatrész Az autoszifonokhoz patron­ból és különböző alkatrészek­ből végre megfelelő az után­pótlás. S mivel bővül a szi­fonválaszték, talán hamaro­san több is lesz a készülék, mint amennyit a vevők ke­resnek. Megszűnt az a pa­nasz is, hogy kiszúrótű és tömítőgumi kevés volt a ke­reskedelemben. Kifogásolha­tó azonban ezek minősége, mert ahogyan a háziasszo­nyok elmondják a tömítőgu- mik könnyen törnek és gyű- rődnek. Háztartási kefékből is bő­séges a választék a boltok­ban és a raktárakban is. Ezért is indokolatlan, hogy a cirokseprű ára még mindig nagyon magas. Repül a festék Tekintettel arra, hogy az élelmiszer és vegyinagykeres­kedelmi vállalat, amely Szol­nok megyén kívül Békést is ellátja, általában 2500—3000 féle terméket forgalmaz, csak néhányról szólhatunk. Mindenek előtt azokról, ami­ket nemcsak a szakemberek, hanem a takarékos háziasszo­nyok és a barkácsolók is ke­resnek. Sokan vásárolnak például porfestéket meszelés­hez, de panaszolják, hogy az ipar korszerűtlenül csoma­golja ezeket. Nagy tételek­ben, zsákokban továbbítja a boltokba, így kiméréskor re­pül a festék, ami sokszor a tanulókat is elriasztja a szak­mától. Sőt lehetőséget ad a kimérés a visszaélésekre is, mert a 4,50 forintos festé­ket az eladók akár „véletle­nül is” összecserélhetik a 20 forintossal. A gyári adagolás és csomagolás mindezt meg­előzné. Nagyon kelendő lett többek között a Vilupál parkettlakk is, amivel most már szinte mindenki maga kezelheti la­kását és miután hazailag is gyártjuk, nincs belőle hiány. Így az egyéb parketttisztító cikkek szorgalma szolidabb, különösen a félmegoldást adó, drága és nehezen ke­zelhető Bölovitról mondanak le a háziasszonyok. Borsi Eszter (Folytatjuk) Ajánlás csak felkérésre Hétvégi házak, színes fürdőszobák az őszi vásár építő ipari pavilonjában Az Építésügy; és Városfej­lesztési Minisztériumnak több mint tíz vállalata vesz részt a Budapesti Őszi Vásáron. Különösen széles áruválasz­tékot mutat be a Beton- és Vasbetonipari Művek: ha­gyományos áru; mellett több­féle hétvégi házat, egysze­rűbb horgászlakot, szerszám­kamrát és előregyártott gép­kocsigarázst is kiállít. Köny- nyű szerkezetű hétvégi házat mutat be az Országos Szak­ipari Vállalat is. Az űj épü­letek, lakások díszítéséhez nyújtanak sok ötletet, lehető­séget a Fémmunkás Válla­lat, az Üveg- és Finomkerá­miaipari Művek új termé­kei. Bemutatnak üvegből ké­szült térelválasztó falat, üvegmozaikot és sokféle dísz­műárut, használati tárgyat, Az utóbbi időben sok vita merült fel a vízfogyasztás költségeinek megállapításá­val kapcsolatban a lakásszö­vetkezetek vonatkozásában. A lakásszövetkezetekről szóló kormányrendelet szerint ugyanis a kezelés és a kar­bantartás — s ebbe a vízfo­gyasztás is beletartozik — költségelőirányzatát a köz­gyűlés házanként, külön- külön állapítja meg. A la­kásszövetkezeti tagoknak eze­ket a költségeket saját ott­honuk teljes alapterületét figyelembe véve, arányosan kell viselniük. A lakásszö­vetkezetek tagjainak többsé­ge szerint azonban „ költ­ségviselési arány alkalmazá­sa súlyos méltánytalanságot okoz a vízdíj elszámolásá­nál, mert az egyes családok­nál felmerülő többletköltsé­gek lényegében a közösségre hárulnak át. A helyes gyakorlat kiala­kítása érdekében most olyan elvi állásfoglalás született — s erről a tanácsok közlönye tájékoztat —, amely szerint nem szabályellenes, ha a la­kásszövetkezetek a kezelési és a karbantartási költségek fedezésére szolgáló alaptól elkülönítve kezelik az egyéni vízfogyasztás költségeit, és azt lakásonként — az ott lakó személyek számától függően — osztják fel. Az állásfoglalás rámutat: mi­vel az igénybevett vízmeny- nyisége egyéni fogyasztásmé­rővel általában nem állapít­ható meg, a célszerű megol- ' dás az, ha a költségek te­kintetében a lakásszövetke­zet közgyűlése dönt. Ennek amelyet azonnal meg is vá­sárolhatnak a látogatók. A porcelánipar újfajta étkészle­tekkel, háztartási edényekkel, kisplasztikái alkotásokkal, padló- és kertivázákkal vo­nul fel, s a lakberendezési kiállításon két fürdőszobát épít színes anyagokból. — A lakosság ellátása, építkezé­seinek támogatása jegyében rendezik bemutatóikat az építő- és építőanyagipari vállalatok. Több helyen szak­értők adnak felvilágosítást az érdeklődőknek, s megje­lenik a kiállításon az Épí­tésügyi Tájékoztatási Központ, amelynek munkatársai terv- gyűjtemények bemutatásával, árusításával és az építés le­bonyolításához szolgáló ta­nácsokkal segítik a sajátház­építőket. megfelelően a közgyűlési döntést kiegészítő rendelke­zésként fel kell venni a la­kásszövetkezet alapszabályá­ba, újonnan alakuló szövet­kezet esetében pedig már eleve az alapszabályban kell erre nézve rendelkezni. A pécsi Janus Pannonius Múzeumban befejeződött a híres mohácsi ezüstkincs-le- let konzerválása. Mint emlé­kezetes: ez év tavaszán a Duna-parti városkában dol­gozó útépítő munkások két szépformájú agyagkorsót ta­láltak, tele középkori ezüst­pénzekkel. A múzeum dol­gozói most számbavették az érméket és kiderült, hogy a kincslelet pontosan 45 485 ezüstpénzt tartalmaz. Súlyuk csaknem huszonnégy kilo­gramm. Hazánk területén még soha nem találtak ennyi ezüstpénzt egy helyen. A jubiláló táppénz Nem mindennapos ügyben kérte szerkesztőségünk segít­ségét Rékasi elvtárs, „ tisza- tenyői párttitkár. Még ta­valy. az ottani termelőszövet­kezet tagját, Fehér Józsefet baleset érte. Éppen 1968. ok­tóber 6-án. Egy hónapig táp­pénz állományban gyógyult a beteg, s tíz hónapot arra várt. hogy megkapja járandóságát. Szinte fogadtak már a fa­luban Fehér József táppén­zére, hogy azt már ugyan bottal ütheti. Reklamált a tsz, reklamált a beteg, a párttitkár személyesen utá­najárt a társadalombiztosítási megyei igazgatóságon. Ott ér­deklődtünk mi is. Kiss Ist- vánné közölte, augusztus 4-cn — végre — postára adták a pénzt. Ok a tiszatenyői kör­zeti orvost okolják, mert nem küldte be a táppénz- utalványt. Dehát ennyi idő alatt már rsak meg lehetett volna találni az eszerint kö­telességét mulasztó orvost. Lassan jubilálna Fehér Jó­zsef táppénze. Igaz, most a kedvezményes vásár idején leértékelt árukra költhet! el. Benne és környezetében még­is az él: azok az emberek és azok a szervek is alaposan leértékelték hitelüket, akik lelkiismeretlen ügyintézésük­kel eddig várakoztatták. b. 1. Dr Kiss Attila régész, a Janus Pannonius Múzeum tudományos munkatársa megállapította, hogy az ezüstpénzeket a XV. és XVI. században verték, s egykori tulajdonosa, feltehetően az 1526-os mohácsi vész előtt rejtette el a tetemes pénz­összeget. A nagyértékű leletet jelen­leg a Janus Pannonius Mú­zeum kincstárában őrzik. El­ső ízben ősszel, a múzeumi hónap keretében megnyíló régészeti kiállításon, kerül majd a közönség elé. A lakásszövetkezeti házak vízfogyasztási költségeiről 45 ezer ezüstpénzt tartalmaz a mohácsi kincslelet KEGYELET Néhány lépésre a lakásomtól van egy italbolt, amelyet magam sem kerülök el mindig. A kassza fölött a falon gyászje­lentést pillantottam meg. Fölvilágosítot­tak: egy heveny alkoholmérgezés áldoza­táról szól, aki még három napja is makkegészségesen feküdt a sarok mel­letti asztal alatt. Részben az alkoholtól, részben a bá­nattól könnyes szemű cimborái sóhajt­va mutatták azt a jeles asztallábat is, amelyet fejpárnának szokott használni. Nem volt túl öreg, de miután jó előre megitta a betervezett normát, voltakép­pen teljes életet élt. ahogy a jelenlevők emlékező szeretettel megállapították. Röp­ködtek az elismerő szavak, amelyek a vi­tathatatlan tekintélynek mindenkor ki­járnak. — Egyszer fogadásból egy húzásra be­dobott fél liter rumot, igaz, nem éhgyo­morra. tíz cseresznyére, meg tíz hegyes­paprikára. Vagyis táplálkozott ivás előtt — pet­tem tudomásul, s ahogy egy szikár, sör­habos ajkú férfiú kegyeletdús szavaiból kiderült, nem csupán savanyúsággal, ko­moly, tartalmas ételekkel. — Nagyon szerette a töpörtyüs pogá­csát! Egy pogácsára két napig tudott inni. Ha jól emlékszem, egy évben ket- szer-liáromszor, a nagyobb ünnepeken, evett főtt ételt is! — Felesége nem volt? — érdeklődtem. A választ az újait számolgató jelenlevő adta meg: — Volt nekije! Nekije volt. Vártam a folytatást, de elhallgatott, maid mintha mit sem mondott volna, to­vább számolta az újait: egy. keltő, három... Nyak nélküli, csupa fej, csupa has, csupa dadogás férfi tárta föl az igaz­ságot: — Hogyne lett volna! De az első na­gyobb pofon után otthagyta! A hűtlen! Én^tíz éve verem az asszonyt, mégis ki­tart mellettem. A boldog családi életet élő férfinak dagadt a keble, azután orra bukott és úgy maradt, én pedig továbbiakban a vezetőnek fejeztem ki részvétemet. Kom<oran bólintott. — Jó vendég volt! Záróráig ivott, min­dig itt, ezt még nem látták máshol be­rúgni. A gyászjelentésre mutattam: — Az egész úgy hat, mintha az ital­bolt saját halottjának tekintené! A boltvezető rábólintott: — Koszorút is küldünk a temetésére. Csak még nem tudom, mit Írassak a szalagjára. Próbáltam segíteni. — Végső üdvözlet a törzsivónak! — Alighanem gyűjtünk egy szép sír­kőre is — mondta az italbolt vezetője. — Persze arra is kellene valami szöveg. — Még mennyit ihattál volna — ad­tam búcsúzóul tanácsot. Nagy S. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents