Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
1W9. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit ül. Az országgyűlés szervezete# működése Az országgyűlés üléseinek összehívása — mint azt a hivatalos sajtóközleményekből minden alkalommal láthatjuk — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának feladata. Az alkotmány rendelkezése értelmében az újonnan megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül köteles összehívni. A megválasztott képviselők megbízó- levelüket az országgyűlés alakuló ülése előtt a NET elnökénél nyújtják be. Az országgyűlés alakuló ülését a NET elnöke nyitja meg, s az alakuló ülést — a tisztségviselők megválasztásáig — a legidősebb képviselő mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket pedig a két legfiatalabb képviselő, mint körjegyző látja el. Az alakuló ülés feladata a képviselők mandátumának (megbízó levelének) megvizsgálása, s ennek biztosítására mandátumvizsgáló bizottság választása; az országgyűlés tisztségviselőinek, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés állandó bizottságainak, továbbá a menetelmi és az összeférhetetlenségi bizottságnak a megválaszása. A megalakult országgyűlés megbízatásának időtartama alatt (a képviselőket a választó polgárok négy évre választják; ezt a működési időt nevezik a parlamentáris szóhasználatban országgyűlési ciklusnak) nem folyamatosan tartja üléseit, hanem az adódó feladatok szerint. Egy-egy ilyen alkalommal annyi ideig tart az ország- gyűlés tanácskozása, ameny- nyit az elintézésre váró ügyek megkívánnak. Egy tárgyalási időszakot nevezünk ülésszaknak; a legutóbbi ülésszak például kétnapos volt. Az alkotmány előírja, hogy az országgyűlést évenként legalább két ízben kell rendes ülésszakra összehívni; az Elnöki Tanács felelős azért, hogy az országgyűlés összehívása legalább az alkotmánynak megfelelő időközökben rendszeresen megtörténjék. A NEt köteles az ország- gyűlést összehívni akkor is, ha ezt a képviselők egyhar- mada írásban kéri; az Elnöki Tanácsnak ilyen esetben 15 nap alatt intézkednie kell. Az országgyűlés ülésén természetesen minden képviselő teljesen egyenlő jogokkal és kötelességekkel vesz részt. Az üléseken rajtuk kívül megjelenhetnek, s a határozatok kialakításában tanácskozási joggal részt vehetnek, felszólalhatnak a Minisztertanácsnak azok a tagjai is, akik nem képviselők; egy 1968. évi rendelkezés értelmében például a KNEB, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Vízügyi Hivatal, az Állami Egyházügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal vezetői is, akik valamennyien államtitkári rangot kaptak. Az alkotmány rendelkezése értelmében az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van; ez természetesen nemcsak az érvényes határozat feltétele, azt is jelenti, hogy legalább ilyen létszám jelenléte szükséges az ülés bármely döntésének jogi érvényességéhez. Az országgyűlés eredményes munkájának fontos tényezője annak meghatározása, hogy az egyes ülésszakokon és azokon belül, az egyes üléseken milyen kérdéseket tárgyaljanak. Ezt biztosítja a tárgy- sorozat (az ülésszak elé kerülő javaslatok) és a napirend (az egyes ülésszakok tárgyalási pontjainak) átgon- doit összeállítására. — Az országgyűlés jogi helyzetéből következik —, hogy ezekben a kérdésekben csak saját maga dönthet. Ezért Szerepel mindig az Ülésszakokat megelőző sajtóközleményekben olyan óvatos fogalmazásban az ülésszak várható témája; hiszen mind a tárgysorozatot, mind a napirendet csak az ülésszak megkezdése után, az elnök javaslatára, maga az országgyűlés állapítja meg. Az országgyűlésen napirendre tűzött ügyekben a javaslatok feletti határozathozatalt (az ügyrend értelmében a javaslatokat mindig írásban kell benyújtani az országgyűlés elnökéhez) vita előzi meg A szónokoknak az elnök adja meg a szót; ő jelöli ki a felszólalók sorrendjét is. A Minisztertanács tagjai, továbbá az előkészítésben részt vett bizottságok elnökei és az előadók a vita során bármikor felszólalhatnak, természetesen abban az időpontban, amikor az elnök szót ad neki. Az alkotmány rendelkezése értelmében az országgyűlés szótöbbséggel hozza meg határozatait, azzal a kivétellel, hogy magának az alkotmánynak a megváltoztatásához az összes képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A képviselők nyiltan adják le szavazataikat; ez rendszerint kézfelemeléssel történik. Ha „ szavazás eredményében kétség merül fel, vagy bármely képviselő kéri: az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak és csak rendkívüli esetben határozhatja el az országgyűlés zárt ülés tartását. Újlaki László dr. Körösvidéki mezőgazdasági napok Kiállítások, méhészeti, szövetkezeti rendezvények Orosházán Nevezeteg eseménysorozat színhelye lesz az újjáalapí- tásának 225. évfordulóját ünneplő békési város, Orosháza. Augusztus 10-én délelőtt tájjellegű mezőgazdasági kiállítás nyílik a Táncsics Mihály gimnáziumban. A kiállítás, amelyet a két megye — Békés és Csongrád — rendez, bemutatja a táj mező- gazdasági termelésének és élelmiszergazdaságának fejlődését. A 83 kiállító közül 52 termelőszövetkezet és állami gazdaság. Tanulságos tapasztalatcserének szánják ezt a kiállítást az orosháziak. Szervezésében ilyen céllal vesznek részt a termelőszövetkezetek területi szövetségei; A látogatók megszemlélhetik a délalföldi táj hagyományos mezőgazdasági kultúrájának termékeit, a cirok-, a kukorica-, a cukorrépa-, a gabonatermesztés eredményeit. De erőteljesen hangsúlyozza a kiállítás az új, meghonosodó és egyre erősebben fejlődő mezőgazdasági termesztési kultúrákat is* A legutóbbi két évtized alatt terjedt el ezen a vidéken a nagyüzemi zöldség és gyümölcstermesztés. Ennek szemléltetésére mutatja be például az orosházi Petőfj Termelőszövetkezet szőlő, őszibarack, paradicsom és paprikatermesztését. Az ugyancsak orosházi Üj Élet Tsz a nagyüzemi libatenyésztésben és az újra fellendülő lótenyésztésben elért eredményeit teszi közszemlére. Tapasztalatokat szerezhetnek a látogatók a gyulai közös gazdaságok almatermesztéséről, az országos hírű pusztamérgesj bortermelés módszereiről, és több termelőszövetkezet célszerű és jövédelmező kiegészítő tevékenységéről. Ugyancsak figyelemreméltónak ígérkezik a délalföldi táj több közös gazdaságának élelmiszerfeldolgozását bemutató kiállítási sészleg is. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet például különféle tartósított húsárukkal és zöldségkonzervekkel szerepel a bemutatón. A kiállítás erdészeti részlege arról tanúskodik, hogy ezen a fában szegény vidéken milyen jelentősége van a mezővédő erdősávoknak a folyók és csatornák környékén az ésszerű erdőkultúrának. A kiállítás egyik érdekes része a Békés megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat saját konstrukciójú gépeinek bemutatója. Ezek közül is a legnagyobb sikerre számíthat az Orosházán gyártott mező- gazdasági jellegű házi robotgép, amellyel egyaránt lehet morzsolni, darálni, szecskázni, szőlőt zúzni, szeletelni, fűrészelni és megfelelő szerszámok felszerelésével gyalulásra. köszörülésre is használható. Bemutatnak helyi gyártmányú napraforgó betakarítógépet, kukorica-adaptert, valamint az állatorvosok által használható hordozhotó műtőasztalt. Az orosházi kiállítók a tíz napos programot még azzal gazdagítják, hogy ez idő alatt rendezik meg a körösvidéki mezőgazdasági napokat: augusztus 10-től kezdődően naponta a városi tanács dísztermében országos hírű szakemberek tartanak előadásokat időszerű mező- gazdasági kérdésekről. 17-én országos méhészeti nap lesz Orosházán, ahol á 10 napos eseménysorozat augusztus 20-án megyei szövetkezeti nappal zárul. R. L. 171_______r ___ __1 ^ _ r jm | r fe lszámolás a védnökségről Ülést tartott a KISZ megyei vb — Negyven vállalattal együttműködve — Elismerés az operatív bizottságnak Mint az olvasóink előtt bizonyára ismeretes a KISZ megyei végrehajtó bizottsága — 1966 decemberében — védnökséget vállalt a szolnoki épületelemgyár 450 millió forintos beruházása felett. Az üzemkolosszus felépült, a hivatalos átadás időpontja közeledik. — A védnökségi munka befejeződött. A testület és a védnökséggel járó feladatokkal megbízott operatív bizottság ebből az alkalomból tegnap együttes ülést tartott az épületelemgyár tanácstermében. A meghívott vendégek között ott láttuk Szacski Jánost, az ÉVM Beruházási Vállalat igazgatóját is. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága írásbeli jelentés alapján összegezte a beruházás megvalósításáért végzett munka tapasztalatait. Az operatív bizottság csaknem negyven vállalat ifjúsági szervezetével, gazdasági vezetőivel együttműködve számos szocialista szerződés megkötését kíszítette elő. És legalább húsz nagyobbará- nyú kooperáció megszervezésében működött közre. A védnökség a munkaerőproblémákra is kiterjedt. A KISZ szervezetek ezzel is támogatták ezt a beruházást. Szervező, propaganda munkájuk révén több mint kétszáz szolnoki és százharminc vidéki fiatal lépett be az új gyárba. A testület elismeréssel adózott az operatív bizottságnak eredményes tevékenységéért, és egyben működését beszüntette. Megállapította, hogy a vállalt kötelezettségeket teljesítették, így a védnökségi munka lezárult. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a KISZ megvonja támogatását a fiatal üzemtől. Sőt, a jövőben is minden segítséget megad a próbaüzem sikeres befejezéséhez, a hétköznapi termelő- munkához. A vb és az operatív bizottság tagjai az ülés után gyárlátogatáson vettek részt. A gyermekek előkészítése az iskolára Első osztályba kerül a kisgyermek. Még tart a nyár, de nap mint nap szó esik a családban az iskoláról. Hol örömteli várakozással, hol meg aggodalmakkal, kétséggel telve: ..Vajon milyen lesz a gyermekem az iskolában? Megfogja-e állni a helyét? Lám a szomszédban már tanítják írni, olvasni a leendő kis elsőst Nekünk is tenni kellene valamit!... Igen, feltétlen tenni kell valamit, de semmiképpen sem azt, amit a „szomszédék” tesznek. A 6 éves gyermekek egy része óvodába járt. Ezek szerencsésebb helyzetben vannak, mert az óvoda elvégezte feladatát: „Éretté tenni a gyermeket az iskolára.” — Ugyanezt a munkát kell szolgálnia a családi nevelésnek is, főleg ott, ahol nem volt óvodás a gyermek. Ehhez szeretnék néhány tanácsot adni. gyón sok jót is nyújt az együttes játék. Ha kérdez a gyermek A leendő első osztályos gyermeknek rendelkezni kell bizonyos ismeretekkel. Ezeket az ismereteket könnyű a gyermeknek megszerezni, hiszen élénken érdeklődik minden iránt, amit a környezetében lát, hall, tapasztal. Ismereteik gyarapításához fontos, hogy feleletet kapjon kérdéseire; Ha-kérdez gyermekünk, — értelmi szintjéhez mérve- de igazságot közöljünk vele. Kellő fokra kell fejleszteni a gyermek értelmi működését. Mit értünk ezen? Tudja a gyermek figyelmét tudatosan is irányítani. Eddigi életében ugyanis nem volt erre túl nagy szüksége. Arra figyelt, ami önkéntelenül felkeltette érdeklődését. Az iskolai élet megkívánja a gyermektől fokozatosan a tudatos figyelmet. Tehát jó ha erre is előkészítjük. Nem kíván ez a szülőktől külön foglalkozást, a mindennapi munka menetébe kell beleiktatni. Pl. Figyeld meg mit látsz az udvaron! Hogyan gyújt be édesapja? Mondd is el sorjában, úgy ahogy történt stb. Ezzel, hogy elmondatjuk, mar nemcsak a gyermek figyelmét, megfigyelőképességét fejlesztjük, hanem az emlékezetét is. Ha pedig arra is ügyelünk, hogy a gondolatait értelmes bátor beszéddel mondja el, akkor már a beszédkészség, a gondolkodás fejlesztésének is eleget tettünk. Mindezekre az iskolában nagy szüksége lesz. A játékosság nem hiba Nem egyszer hallottam már a szülőktől panaszkodva, szinte restelkedve: „Nem csinál ez a gyermek semmit, csak mindig játszik. Nem tudom, hogyan fog tanulni, olyan játékos.” Az ilyenféle aggodalmakat is szeretném eloszlatni. A játéknak nagy szerepe van a gyermek életében. Játék közben ismereteket szerez, aktívan tevékenykedik és önállósági törekvései is érvényesülnek. Nagy mértékben ügyesedik, s olyan jártasságokat és A tavalyinál 26 000 vagonnal több kenyérgabona raktáron Pénteken a Gabona Tröszt Dorottya utcai székházában Rékai Gábor vezérigazgató sajtótájékoztatón ismertette a gabonafelvásárlás helyzetét, eredményeit. A rendkívül nehéznek ígérkezett betakarítási szezon. s az ezzel járó gabonaátvétel — hála a megjavult időnek a vártnál simábban bonyolódik le. Annak ellenére. hogy az aratás az idén jó két—két és fél héttel későbben kezdődött, eddig kereken 200 000 vagon kenyér- gabona került raktárba, szemben a tavalyi azonos időszak 174 000 vagonjával. Ezenkívül mintegy 20 000— 22 000 vagon takarmánygabonát is átvettek a tröszt vállalatai. Az ellenőrzések szerint a gabona felvásárlás nehéz munkáját a tröszt dolgozói eddig zavartalanul bonyolították le. Nagy segítséget jelentett ebben a termelőkkel kialakított kitűnő kooperáció. Ugyancsak enyhítette a csúcsforgalmi rohamot, hogy a tavalyi 25 000 vagonnal szemben az idén 50 000 vagon gabona bértárolására kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, amelyek a biztonságos tárolás legkülönfélébb módjait valósítit- ták meg. Még a szükségtároló helyeken is olyan gondosan felkészültek az új termés raktározására. hogy nemcsak 1—2 hónapig, hanem egész télen meg tudják őrizni a gabonát. készségeket szerezi aminek nagy hasznát veszi iskolás korában. Sajnálnivaló az a kisgyermek — s ilyen akad minden évben — aki pl. nem tudja magát a hintán hajtani, vagy nem tud homokból várat építeni. Csupán azért, mert nem volt módjában ilyet játszani, gyakorolni. Megfigyeltem, hogy ugyanezeknél a gyermekeknél nehezen ment az írás, testnevelés és a gyakorlati foglalkozás ÍS; Hagyjuk tehát a gyermeket tevékenykedni, mert ezzel mozgásuk, idegrendszerük, s az egész személyiségük fejlődik. A játékkal kapcsolatban fontos a szülők számára, hogy a gyermekeknek szükségük van hasonló korúak társaságára. Az első osztályosok közül igen sok az egyedüli gyermek. Szüleiknek gyakran helytelen nézetük van: „Nem engedem gyermekem sehová, se másokat ide, mert eltanulja tőlük a rosszat.” Ha játékukban, viselkedésükben van is rossznak tűnő mozzanat, a „sok rossz” mellett azonban naJátékon túli foglalkoztatás Az iskolába kerülő gyermek előkészítéséhez hozzátartozik a játékain túli foglalkoztatási a családban hasznos tevékenységgel való megbízatás. Ilyenek lehetnek pl. a saját játékeszközeinek, vagy egyszerű használati tárgyainak (fogkefe, ruhafogas, ivópohár) kezelése, elrakása, egy cserép virág ápolása, vagy egy kis szőnyeg kirázása. Ha ezeket a mindennap visszatérő apró munkákat a gyermek sikerrel elvégzi, tegyünk egy-két elismerő észrevételt, dicsérjük meg érte, pénzt azonban ne adjunk munkájáért. A mindennapos rendszeres munkavégzésben kifejlődik a gyermekben a kötelesség- érzet.- Esetleges elmulasztás esetén láthatja a gyermek a munka szükségességét, ha nem öntözi a virágot az elhervad, elszárad, tehát felébred a felelősségtudata is. Mind a két tulajdonság nagyon jól kamatozik az iskolaév folyamán. Nem lesz baj a házi feladatok megjegyzésével, elkészítésével, tudásával. Jó szoktísok kialakítása Sok jó szokást kialakíthatunk gyermekeinkben. Pl. ön- kiszolgálás, önálló mosakodás, fogmosás, stb. S ha eddig még a nagyok fűzték be a cipőjét, a nyár jó alkalom arra- hogy megtanulja az önálló cipőfűzést a leendő kis elsős. Hiszen a testnevelési órákon erre mindjárt az év kezdetén szükség lesz. A családi nevelés nagyszerű előkészítője lehet az első osztályos iskolai nevelőoktató munkának. A legfontosabbat azonban ne feledjük: a gyermek nagymértékben utánozza környezetét Olyan jó, vagy rossz szokásokat szed magára, amilyeneket tapasztal. A családi nevelés a szülőktől is szigorú önnevelést igényel. Gledura Lajosné tanítónő Jászberény, Tanítóképző Intézet
