Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
I i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 7. Ä Szovjetunió űrkutatási proaramia [3] Automaták a világűrben Távoli égitestek felé Azoknak a rendszereknek a kikísérletezése céljából, amelyek biztosítják a szput- nyikok manőverezését a Föld körüli pályán, a Szovjetunióban már 1963 novemberében felbocsátották a Poljot—1 nevű műholdat. Fedélzeti hajtóművével először a világon számos manővert hajtott végre, majd négyszeresére fokozva magásságát új pályára tért át. A második manőverező műholdat. a Poljot—2-őt 1964 áprilisában bocsátották fel. Ez nemcsak pályájának magasságát változtatta. hanem a dőlését is. A manőverező rendszerek sikeres kidolgozása a Poljot automata készüléken és a Kozmosz műholdak közelítő és összekaocjoló rendszerének kikísérletezése biztosította a pilóta-vezette Szojuz űrhajók manőverezését és összekapcsolását. A koxmonxt Untató automaták A szovjet űrprogramban a Föld körüli térségben végzett repülések mellett fontos helyet foglal el a Hold és a naprendszerbeli bolygók tanulmányozása. Vezető szerepet játszanak e kutatások lebonyolításában az automata készülékek: sokkal olcsóbbak. mint a pilóta vezette űrhajók és értékes tudományos információt képesek továbbítani a Földre nehezen megközelíthető térségekből. Ez természetesen nem zárja M az ember részvételét a távoli világűr tudományos kutatásában. De a pilótás űrrepülés nem öncél és csakis szükség esetén veszik igénybe. A világűr ostroma a Vénusz—1 űrállomás 1961 februári fellövésével kezdődött meg. A kb 650 kg súlyú állomás 1961 májusában a Vénusztól kb. 100 ezer kilométernyi távolságban repült el és Nap körüli pályára tért át Irányt A Mars 1962 novemberében fellőtték a Mars—1 bolygóközi automata állomást a Mars irányába. Feladatai közé tartozott a világűrkutatás, a rádióösszeköttetés ellenőrzése, bolygóközi távolságban a Mars lefényképezésre; Az állomás sok tudományos információt továbbított a Földre és 106 millió kilométeres távolságból. A Mars közelébe érve heliocentrikus pályára tért. 1965 novemberében a Szovjetunióban két bolygóközi automata állomást bocsátottak fel: a Vénusz—2-őt és a Vénusz—3-ab A két állomás fel volt szerelve tv-kame- rákkal és világűrkutató tudományos műszerekkel. A programnak megfelelően a Vénusz—2 állomás a Vénusz mellett 24 ezer kilométernyi .távolságra haladt el és a Nap körüli pályára tért. A Vénusz—3 automata állomás, amely 960 kg-ot nyomott, fel volt szerelve leszálló készülékkel. Ez egy 90 cm átmérőjű gömb volt. amelynek burka hőálló anyagból készült. 1966 márciusában az állomás elérte a Vénusz felszínét s ezzel a világon először landolt űrkészülék idegen bolygón. A f'énusx állomások A bolygóközi repülések feladatai egyre bonyolultabbakká váltak. A Vénusz—í állomás. amelyet 1967 júniusában lőttek fel. megtett 350 millió kilométert s második kozmikus sebességgel behatolt a Vénusz légkörébe. Az állomásról levált a leszálló készülék, amely az aerodina- mikus fékezés után ejtőernyővel símán leereszkedett a távoli bolygó légkörében. A tudományos műszerek másfél órán keresztül mérték a Vénusz légkörének nyomását, sűrűségét, hőmérsékletét és vegyi összetételét. A készülék eljuttatta a Vénuszra a Szovjetunió címeres zászlaját. A szovjet tudósok és mérnökök a legnagyobb sikert 1968 januárjában érték el, amikor újabb két bolygóközi állomást, a Vénusz—5-öt és Vénusz—6-ot felbocsátották Hogyan zajlott le ez? Mielőtt az automata űrállomás a világűrbe távozott volna, a hordozórakéta utolsó fokozatával együtt Föld körüli műhold-pályára tért. Pontosan kiszámított időpontban, amikor az állomás az Atlanti óceán déli része fölött tartózkodott, önműködően bekapcsolódott az utolsó fokozat hajtóműve. Az előre betáplált elektronikus programozó berendezés az állomást betájolta a Vénuszhoz vezető útvonalra. Akkor tért rá erre a pályára, amikor működésbe lépett a hajtómű. Az automata állomással időnként rádiókapcsolat létesül, Ilyenkor mérik a röp- pálya paramétereit, veszik a telemetrikus információkat a fedélzeti rendszerek állapotáról, leadják a szükséges parancsokat. Ahhoz, hogy az állomás pontosan a Vénuszra érjen, repülés közben pályamódosításokat hajtanak végre. A különleges, módosítást végző hajtómű kiszámított időben bekapcsolódik és a csillagokra előzetesen betájolt állomást a szükséges útvonalra irányítja. Mindezeket a műveleteket automaták hajtják végre nagyon pontosan. Ennek eredményeképpen a Vénusz—5 és Vénusz—6 állomás 130 napi repülés alatt megtett kb. 350 millió kilométert, behatolt a Vénusz légkörébe, mégpedig 300 kilométernyi távolságra egymástól. A Vénusz légkörében ejtőernyővel símán lefelé ereszkedő leszálló készülékek tudományos műszerei szakadatlanul továbbították az információkat a bolygó fizikai és vegyi tulajdonságairól. A Vénusz—5 és Vénusz—6 automata állomás fedélzeti rendszereinek zavartalan működése a repülés minden szakaszán, valamint a földi parancstovábbító és mérő komplexum pontos munkája biztosította e kísérlet sikeres befejezését. A világűr automata felderítői fontos szerepet játszanak és fognak játszani a világűr ember általi meghódításában. Alekszandr Tumanov az APN tudományos szemleírója Kerékpáros veszedelem Mindent a kényelemért Gyermekek állandó veszélyben A legnépszerűbb lengyel Néhány évvel ezelőtt televíziós véleménykutatás útján a „legnépszerűbb lengyellé^ egy műtüdő és műszív megszerkesztőj ét kiáltották ki: a következő évben egy orvosnő nyerte el e címet. Az elmúlt huszonöt év legnépszerűbb sportolójává nyilvános véleménykutatás alapján Jerzy Pawlowskit — egy magyar edző neveltjét — a mexikói olimpiai játékok aranyérmes kardvívóját választották. 1969. legnépszerűbb lengyele Leonid Tel iga, aki „Opty” nevű jachtján teljesen egyedül világkörüli utazást tett. , , „ Még mielőtt kiértem volna a Várkonyi István térre egy ifjú kerékpárbajnok szélsebesen nekem szaladt. Kölcsönös ruhaporolások, szabadkozások közepette váltunk el. Már tovakarikázott, amikor eszembe jutott, miért én kértem bocsánatot, hisz a járdán ütött el! A járda pedig tudomásom szerint a gyalogosoké. Ez a kis intermezzo már előre bizonyította a szolnoki Várkonyi István tér; lakók panaszos levelét, miszerint „közveszélyesek’* a kerékpárosok. játszótéren egy padra. —■ Valóban, körülöttünk moszkitókként rajzottak a járdán a kerékpárosok. Fiatalok és öregek, férfiak és nők karikáztak a keskeny betoncsíkokon. Aztán feltűnt egy motoros fiatalember is, oldalazó mozgásán látszott, hogy mos tanul vezetni; — De miért a járdán? — sóhajt Bíró József. Szöszke legényke fut hozzánk. — Mi van unoka, fáj még a lábad? — kérdezte a kisfiútól. — Ez is elkerülhető lett volna — mondta a nagypapa. Egy kerékpáros feldöntötte a gyereket, mondanom sem kell, a járdán. Nemcsak a kerékpárosok jelentenek veszélyt, nézze bejárnak ide az autók is. Keréknyomok éktelenítik a pázsitot, kavicsos utat. Csak néhány kocsinak van engedélye erre közlekedni a garázsba, de legalább 25 különböző autó fordul meg itt naponta, nem kis riadalmat keltve a szülőkben. Vannak emberek, akik egyenest a házkapuból szeretnek autóba szállni — jegyzi meg epésen a nagypapa. Nincs oázis . — Nehéz helyzetben vagyunk. Azt mondják rám, hogy janicsároskodom. Pedig csak a gyerekek érdekében szólok. Ebben a kőrengetegben hol játszanak, ha már a játszóteret is elveszik tőlük? Idáig ez a cseppnyi oázis volt a menedékük, most sűrűn forognak itt különböző munkagépek is. Azt mondom tenni kell valamit az ittenj tűrhetetlen állapotok megszüntetéséért — summázta véleményét Bíró József. A Ságvári körúton furcsa kép állított meg: egy karszalagos parkőr a kukákban „böngészett”. Zsákjába gyűlt a sok kacat. A fölösleges holmikat egyszerűen a szeméttároló mellé szórta. Az itteni szülők elmondása szerint szinte lehetetlen leengedni a gyermekeket játszani, a ház mögött száguldozó autók miatt. Bírságok Dr. Sarkadj Imre, a BM Szolnok megyei Rendőrfőka- piányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a panaszokkal kapcsolatban a következő választ adta: a KRESZ 78. paragrafusának első bekezdésében az e) pont előírja: járdán kerékpározni tilos! Ugyanitt az o) pont hozzáfűzi: a kerékpárt járdán még tolni sem szabad! Helyszíni bírság fejében 100 forintra lehet büntetni e szabály ellen vétőket. Súlyosabb esetben 3000 forintig terjedhet a bírság összege. Véleményünk szerint a Ságvári körúti. Várkonyi István téri lakóközösségeknek is erélyesen kell fellépni a kerékpárosok eUen, hisz lakótársaikból toborzódik a kerékpáros veszedelem zöme. Az autókról: birtokunkban van a járdán közlekedő autók rendszáma. Intézkedéseket. foganatosítunk a vétkezők ellen — mondta dr. Sarkadi Imre. — kékesi — Kapuból az autóba Bíró Józseffel, az egyik levélíróval letelepedtünk a Gyökértelenül Horváth Károlynéról megjelenése alapján azt hinném, boldog nagymama, aki reggelenként óvodába kísérgeti unokáját. Mosolygó tekintete szapora beszéde életkedvet sejtet. Mintha büszkeség bujkálna szavaiban, miközben meséli, hogy férje 1934-ben hagyta rá az „üzletet”, s ő azóta folytatja. Az „üzlet” rozoga kis körhinta. Horváth néni ennek nyomában rója az országutakat. Ma itt, holnap ott. Nincs ismerőse, jó barátja, nem várják sehol, egyetlen faluban sem. Ahol megáll lakókocsijával, az &Z ő portája. Ha a zene hangjaira össze- sereglenek a falubeliek, azok az ő vendégei. A vendégek össze is sereglenek, de bizony nem Wnek fel a hintára.. A fiat'lembe- rek restellenék már. hogy hintalóra üljenek. A gyerekek pedig óvodába járnak, nem megy csodaszámba a hinta. Vasárnap 280 forint volt a bevétel, az is inkább céllövészetből. Ebből még ki kell fizetni a TEFU-t. (Az szállítja tovább őt.) Mestereket is kell fogadni a hinta összeszereléséhez, az öccse — egyetlen társa az üzletben — már nem nagyon tud dolgozni. Panasz nélkül, tárgyilagosan mondja mindezt. Mégis, mintha keserűség lappangna szavai mögött. — Csak ne éjszaka kelljen pakolni! Erre a zajra ugyanis felébrednek a környékben lakók. Sajnos előfordul hony nem kapunk, csak éjszaka kocsit... Egy-egy gyereket megkérek, hogy hozzon vizet, megfizetek érte. De inkább magam megyek. Én nem dolgoztatom őket. a szülők sem szokták ma már... Horváth néni az ismerős ismeretlen. Ma itt. holnap egy másik faluban próbál szerencsét. De ha bánata van, nem panaszkodik. Nincs kinek.O. L A francia borok és szeszes itaiOu exportja A francia mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben a borok és a szeszes italok exportja továbbra is tartja előkelő helyét. Kivitelük a francia élelmiszeripar külföldi forgalmának átlag egynegyedét teszi ki. Ez annál inkább figyelemre méltó, minthogy a borok ég a szeszes italok kivitele a többi mezőgazdasági termék (gabonafélék, vaj, tejpor stb.) exportjával ellentétben, semmiféle támogatásban nem részesül sem a francia hatóságok, sem az EGK hatóságai részéről. A borok és a szeszes italok kivitelének hagyományos képviselői igyekeznek minden különösebb hűhó nélkül fejleszteni külföldi piacaikat és tartós eladási lehetőséget biztosítani maguknak, a belső és a nemzetközi konjunktúra kockázatai ellenére. A borok és a szeszes italok exportja 1,8 milliárd frankot hozott az országnak 1968ban. Minthogy az 1967-es eredmény 1,6 milliárd frank volt, az emelkedés körülbelül 11 százalékos. Franciaország bor- és szesz- exportja lényegében a frankövezeten kívül fekvő országokba irányul. A Közös Piac és a szabadkereskedelmi övezet országai nagyjából egyforma mértékben vásárolnak ilyen természetű árucikkeket, míg a többi ország vásárlása körülbelül 36 százalék. A külföldi ügyfelek között a legjelentősebb Nagy-Britan- nia. Annáik ellenére, hogy az angol kormány különböző intézkedéseket hozott a behozatal korlátozása és a borokat, szeszes italokat sújtó illetékek emelése érdekében, az angolok Franciaországból eredő behozatala csaknem 15 százalékkal nőtt. Az importáló országok között második helyen áll az • Svédország Svédország tejtermelése az 1967/68-as idényben 3,3 százalékkal, 3,32 millió tonnára csökkent, a fejőstehén állomány 4%-kal volt kisebb,- mint az előző mezőgazda- sági évben. A vajtermelés 7 százalékkal csökkent. Az j' Joliit /llic-iilOiV, cLxs^j-j több mint 12 szaZuiéxxai növelte vásárlásait. A harmadix helyen az NSZK áll, amely csaknem 19 százalékkal növelte importját. s a borok és a szeszes italok behozatala terén szilárdan első helyen áll az Európai Gazdasági Közösség országai között. Az oda irányuló export növekedése elsősorban annak következménye, hogy megszüntették az „ipari” termékekre kirótt vámtételeket, ami határozottan kedvezett a palackban exportált francia termékeknek. A statisztika elemzése azt mutatja, hogy a konyak továbbra is a legfőbb „arany”- érték az exportált borok és szeszes italok között Köztudomású. hogy a híres Cha- rente-megyei pálinka meny- nyiségének háromnegyed részét hogyományosan külföldön hozzák forgalomba, s hogy bizonyos nagyvállalatok exportforgalmuk 80 százalékát a konyak kivitelének köszönhetik. A francia konyak-export 1968-ban 530 millió frank értékű volt, tehát 16,50 százalékkal növekedett 1967-hez képest. A palackban eladott francia konyak mennyisége növekedett Nagy-Britanniá- bam, az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban, Belgium kivételével, A konyak után a második helyet foglalta el a pezsgő, amelyből az export 12 százalékkal növekedett, s összesen 292 millió frankot tett ki. A francia pezsgő forgalma 1968-ban előretört Nagy-Bri- tanniában. Olaszországban, Belgiumban és az NSZK-ban. A burgundi borok exportja 214 millió frankot hozott az országnak: forgalmuk szintién növekedett a Közös Piac és a szabadkereskedelmi övezet országaiban. tejtermelése 1967/68-ag mezőgazdasági évben a svédek az előző évi 65 000 tonna helyett 64100 tonna vajat fogyasztottak. Ugyanakkor a margarin-fogyasztás csaknem három százalékkal emelkedett Mexikó mezőgazdasági termelése A mexikói mezőgazdasági minisztérium becslése szerint az ország mezőgazdaságának idei termelési értéke 2,53 milliárd dollár lesz. A megművelt földterület ez idő szerint 18 millió hektár. Ennek felét a kukorica foglalja el. Mexikó 1968-ban 1,3 millió tonna kukoricát exportált. (Ez felemésztette ösz- szes export-készletét). A nemesített vetőmag alkalmazáMazsola és sa révén észrevehetően emelkedett a kukorica hektár- hozama. A bab vetésterületét korlátozták, mert az utolsó három év folyamán ebből a termékből feleslegek halmozódtak fel. Az 1968. évi babtermelés 1 035 0O0 tonna volt. (3 millió hektáron). Búzából 1 902 000 tonna termett. (813 ezer hektáron.) Kis mennyiséget búzából is exportáltak; Grape-Fruit Növekszik a világ készlete szárított szőlőből és mazsola- szőlőből. Becslések szerint 1968-ban 588 ezer tonna szárított szőlőt állítottak elő, 23 százalékkal többet, mint 1967-ben. A mazsolaszőlő termését 104 ezer tonnára becsülik, ami 4 százalékos növekedést jelent 1967-hez viszonyítva. Tíz év óta gyors ütemben növekszik a világ grape- fruit-termelése. Becslések szerint a legfontosabb gra- pe-fruit-termelő országok az idén példátlan rekordot érnek el mintegy 74 millió láda mennyiséggel. Burgonya-fajfakatalógus Az EGK-tagállamoklban 1970. január 1-ével burgo- nya-fajkatalógust vezetnek be. Ezekben az országokban jelenleg 207 burgonyafajta van forgalomban. Ezekből azonban csak 17-et termelnek ezer hektárnál nagyobb területen. A burgonya vetésterületének 67 százalékát foglalja el ez a 17 fajta. E terület felén holland fajtákat termesztenek. Nemcsak azért, mert ezek jóminőségűek, hanem azért is. mert Hollandia, exportra törekedve, kiváló vetőgumót szállít. A lengyel burgonya Lengyelország 32 millió főnyi lakossága a világ népességének 0,9 százalékát teszi ki. Az ország részesedése a világ élelmiszer- termelésében viszont aránylag jóval nagyobb. A learatott gabonamennyiség a világtermelés 3 százaléka, a második a világon burgonyatermelés terén viszont Lengyelország a második helyen áll: a világtermelés 16 százalékát szolgáltatja. lengyel ország adja a világ tejtermelésének 4 százalékát. a repcetermelés 9 százalékát és a cukorrépatermelés 7 százalékát. Sm
