Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

UJ GAZDAGOK Á kulturáltabb munkahelyeké rt .. ^ Csak a Tisza Cipőgyár kölcsönöz — Ösztöndíjra több jut Hiányisik az összefogás A Magyar Nemzet egy­másután! két számában, az Üj gazdagok napjainkban című sorozatához Szolnok megyei példát használt feL Helytelen volna ebből azt a következtetést levonni, hogy e vidéken, valamilyen külö­nös adottságból eredően, jobban burjánzik a társadal­mi tulajdon ügyeskedő fosz­togatása. a meg nem enged­hető módszerekkel való va­gyonszerzés, gyarapodás, mint másutt. De, hogy van ilyen azt nemcsak laptár­sunk példái igazolják. Mezőtúr egyik köztiszte­letben álló polgára, tejkezelő szakember, rövid idő alatt félmilliót szerzett egy jó — és nem is vadonatúj — öt­lettel. Ne firtassuk ezt ez­úttal, hogy milyen szájtáti emberekkel lehetett körül­véve, ha senki nem fedezte fél munkatársai közül, hogy minden száz liter tejhez két liter vizet is hozzámanipu­lál. Van ennek az esetnek azonban más tanulsága. A tejmanipuláns lebukott —- de elég nehezen. Két év alatt négyszázezer forint ér­tékű, pompásan berendezett villa Mezőtúr legszebb he­lyén, telek és víkendház Cserkeszőllőn, autó — eny- nyire tellett a tejként el­adott kútvízből. Minden gyerek ki tudja seámítani, hogy két ember havi fixjö- vedelméből nem telhetett ennyire. Biztosan voltak is­merőseik, barátaik, szomszé­daik, főnökeik, akiknek a szemük előtt folyt a rohamos tempójú gyarapodás; Nem tűnt fel nekik? Ne akarjuk a gyanakvás szellemét elhinteni de azért talán nem tartunk még ott, hogy a közvéle­ményben inkább tiszteletet, mint gyanút szül az ilyen hirtelen tollasodás. Vagy olyan mindent elsöprő lenne az anyagiasság mérgének terjedése, hogy a ,,kaparj kurta” jelszavának híveiként mindenki felnéz arra, aki ilyen feltűnően gyorsan ka­par? S ha netán szólni mer valaki, letromfolják, hogy az irigység beszél belőle? Bizonyára ilyen is van. Ta­lán most erősebben is érvé­nyesül ez a szellem, mint bármikor... Szóval a jóisten mentsen bennünket a meg­érdemelt jóléttel szembeni gyanakvástól, de azért ilyen esetben nem ártana koráb­ban feltenni a „miből tellett nekik?” kérdését. A mezőtúri tejmanipuláns lebukása után így vallott életfelfogásáról: „Szeretek jól élni és a fizetésemből erre nem telt”. Ilyen men­talitással hogyan lehet va­laki köztiszteletben álló em­ber ma? Ez is érdekes kér­dés, amin talán érdemes el­gondolkodni. A Magyar Nemzet másik példája egy szolnoki ügy. Az erdőgazdaság anyagbe­szerzője és a vasbolt veze­tője ügyeskedett össze ma­gának több mint százezer forintot. Senkinek nem tűnt fel, milyen nagylábon élnek? Ennyi pénzt észrevétlenül nem lehet legurgulázni — pedig nagy része erre ment Megint csak szájtátiságról lehet beszélni. közönyről. Vajon, hogy ismerik annál a vállalatnál az embereket, ahol — az erdőgazdaságról van szó — a bűnvádi eljárás megindulása után is így jel­lemzik az „ügyes” anyagbe­szerzőt: „Elcsilggedés nélkül tevékenykedett szüntelenül minden területen, a társa­dalmi munkában is. Jó munkájáért nyolcszor kapott pénzjutalmat. Mindenki sze­reti. Nincs tudomásunk ró­la, bármi helytelent tett volna." Ugyan miről van tudomásuk? Szeretnénk valamennyien mindig jobban élni. S olyan társadalomban élünk, ahol. ez központi célkitűzés, álla­mi program. De az új gaz­dagok ilyen kialakuló réte­ge éppen azt akadályozza meg, hogy mindenki a mun­kája által megérdemelt mó­don jusson előbbre. A tár­sadalmi javak fosztogatói a közöst, valamennyiünkét dézsmálják. Legyünk velük szemben éberebbek. Ez tár­sadalmi kötelesség, nem pe­dig elvtelen gyanakvás. V. J. Ma: Két ülésszak között ☆ Automaták a világűrben ☆ Víz, Víz! ☆ Tea 5 dollárért ■A­Árvácska, 1969 ☆ Szolnok ivóvizéről Kísérleti gátak A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóintézet a vízügyi igazgatóságok segít­ségével a Duna, a Tisza és mellékfolyó mentén öt he­lyen létesített kísérleti gát­szakaszt a töltés mögött felfakadó víz elleni védelem tanulmányozására. További hat kísérleti megfigyelő ál­lomáson a szivárgás és az átázás jelenségeit vizsgálják. A gemanci erdőnél, Pörtoö- lyön a Duna régi gátjához csatlakozó új töltésnél kísér­leti medencét építettek, amelynek segítségével e rö­vid szakaszon mesterséges árhullámot bocsáthatnak a gátakra. Az év végére adják át a kutatók a több évre tervezett vizsgálat első ered­ményét. Üjabb kísérleteket kezde­nek a Balaton, a Velencei- és a Fertő-tó egyes problé­máinak megoldására is. A keszthelyi öböl feliszapoló- dásának ellenszerét modell­kísérletekkel vizsgálják. Rö­videsen hozzáfognak a Ve­lencei-tó nádasaiból kivá­gandó szélutak helyének ki­jelöléséhez. A megye} Népi Ellenőrzési Bizottság felmérést végzett a Szolnok megyei ipari üzemek­ben és kisipari szövetkezetek­ben, hogy kitűnjék: az új gazdaságirányítás első évének gyakorlata alapján milyen tendenciák észlelhetők a szo­ciális, kulturális, jóléti cé­lokat szolgáló vállalati, szö­vetkezeti eszközök ésszerű felhasználásában. A dolgozók szociális hely­zetét a jelenlegi időszakban lényegesen befolyásolják a lakásépítés} hozzájárulások és a gyermekintézmények. Eze­ket érdemes tehát elsősor­ban kiemelni, s részleteseb­ben is áttekinteni. Lakásépítési hozzájárulást egyetlen vizsgált üzemnél sem folyósítottak. Lakásépítési kölcsönt eddig egyedül a Tisza Cipőgyár adott, 1967-ben 16 házas­párnak, kamatmentesen 10 —10 ezer forintot. Ebben az évben a tervek szerint 32 házaspár kap köl­csönt a ..Tisza Cipőgyár dol­gozói közül, de tervezik ka­matmentes kölcsön folyósítá­sán a megye további négy vállalatánál, elsősorban a fiatal házasok lakáshelyzeté­nek javítása érdekében. A vizsgált egységek közül csupán három rendelkezik önálló napközi otthonnal és bölcsődével, a Tisza Cipő­gyár, a MÁV járműjavító és a Tégla- és Cserépipari Egye­sülés martfűi téglagyára. Az utóbbinál a napközi otthonos óvoda csak a nyári időszak­ban működik, mivel akkor foglalkoztat az üzem nagyobb számban női idénymunkáso­kat. A többi helyen nem terve­zik sem saját, sem közös üze­meltetésű gyermekintézmény létrehozását. Ezt részben megoldottnak tartják, rész­ben pedig a tanácsi gyer­mekintézmények segítségével, anyagi hozzájárulás nélkül kívánják megoldani. A dolgozók munkahelyi kö­rülményei igen nagy mér­tékben különböznek. Általános tapasztalat, hogy az újonnan létesített, vagy korszerűsített üzemekben megfelelő, míg a régebbi üzemeknél és főleg a ktsz-ek- nél alacsonyabb színvonalú. A jászberényi Aprítógépgyár például rendelkezik a szük­séges szociális létesítmények­kel, ugyanakkor a Kunszent­mártoni Járási Építőipari Ktsz-nél az előírt 160 öltö­zőszekrényből, 8 zuhanyozó­ból, 8 mosdóból egyetlen egyet sem biztosítottak. A két véglet között természe­tesen a legkülönbözőbb szín­vonalú üzemek és kisipari szövetkezetek sorolhatók fel. Az ösztöndíjak összege 1968- ban csökkent, 1969-ben azonban ismét emelkedett, es meghaladta az 1967. évi 324 ezer forintot. A tanulmányi ösztöndíja­kat minden esetben a szak­ember utánpótlás érdekében, többnyire egyetemen tanuló fiataloknak fizették ki, átla­gosan havi 300—600 forint értékben. A vállalati könyvtárak, művelődési házak helyzete általában nem kielégítő. A könyvtárak állománya sok helyen évek óta változatlan, újabb könyveket ritkán vá­sárolnak, az érdeklődés is igen csekély irántuk. A ta­nácsi vállalatok és a ktsz-ek általában csak kisebb állo­mányú könyvtárral rendel­keznek, melynek nagyobb ré­sze szakkönyvekből áll. Né­hány nagyobb üzem kivételé­vel a vállalatok és a ktsz-ek általában keveset tudnak for­dítani kulturális helyiségek, klubok fenntartására, sőt még ez is elaprózódik, mivel a meglévő igényeket a vál­lalaton belül próbálják meg­oldani és elzárkóznak közös intézmények létrehozásától. A felmérés során tett megállapítások alapján a me­gye} Népi Ellenőrzési Bizott­ság határozati javaslatokat dolgozott ki a szociális, kul­turális és a jóléti célokra fordítandó összegek növelésé­re, illetve a meglévők haté­konyabb felhasználására. Néhány kivétellel a válla­latok nem tekintik felada­tuknak a tanácsi intézmé­nyek (óvodák, bölcsődék) támogatását, de elvárják tőlük saját dolgozóik igé­nyeinek kielégítését. A helyzet megváltoztatása érdekében szükséges lenne, ha a vállalatok részesedési alapjuk egy bizonyos százalé­kát a tanács} óvodák, bölcső­dék és az öregek napközi ott­honainak támogatására for­dítanák. A kulturális feladatok ma­gasabb szintű megoldósa ér­dekében szükséges, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket koncentráltan használják fel. A művelő­désügyi szakigazgatási szer­vek koordinációs munkája je­lenleg csak bizonyos anyagi támogatás befizetésére kor. látozódik. Szükség van azon­ban az igények egyeztetésére is, hiszen ez a megfelelő kulturális program kidolgozá­sának alapja. hírek — tudósítások — hírek — tudósítások — hírek — tudósítasor HIRER - TUDÓSÍTÁSOK Magyar—szovjet tárgyalások Hétfőn az Országház dele- gációs termében végetértek a magyar országgyűlés és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Budapesten tartóz­kodó küldöttsége közötti tár­gyalások. A magyar ország- gyűlés küldöttségét Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyű­lés elnöke, a szovjet delegá­ciót Pjotr Mironovics Mase- rov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP K. B. Politikai Bi­zottságának póttagja, a Be­lorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára vezette. A magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldöttségének tárgya­lásairól, a két országnak a legfontosabb nemzetközi kér­désekben elfoglalt álláspont­járól, az egymást kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről, va­lamint a két testület együtt­működésének bővítéséről, fejlesztéséről a tárgyaló fe­lek közös közleményt fogad­tak el, amelyet későbbi idő­pontban tesznek közzé. Enyhül a kánikula A meteorológusok szerint a kánikula — legalábbis né­hány napra — elköszönt. Eu­rópa északi részén, Így a Skandináv félsziget fölött, anticiklon alakult ki, hideg száraz levegőtömb, amely dél felé húzódik. Hatására Uk­rajnában. Lengyelországban tíz fok alatti volt az éjsza­kai minimum. Ez a levegő­tömeg már sikeresen meg­ostromolta a Kárpát-meden­cét is és ennek következté­ben — a hideg-meleg légtö­meg párharca miatt — a Ti­szántúlon zivatarok voltak. Tíz-tizennyolc milliméter csapadék is hullott, azonban csak lokális jelleggel, mint­egy jelezve, az Észak-Euró- págól érkező anticiklont. A hideg levegő tovább áram­lik. az éjszakai hőmérséklet csökken, 2—3 fokkal alacso­nyabb lesz a sokévi átlagnál. A nappali hőmérséklet előre­láthatólag a hét végéig 24— 25 fok körül lesz. országos esőzés azonban nem várható. A kánikula ugyan enyhül, kevés felhő, és a sok napos óra azonban kellemes augusz­tus elejei napokat ígér. Nem szabad megváltoztatni at ainusztus 17 és 20-a közötti munkaidő beosztást Egyes vállalatoknál az au­gusztus 18-i és 19-i munka­időt előre vagy utólag akar­ják ledolgozni, illetve szabad­szombatokat e napokra akar­nak áthelyezni, hogy az au­gusztus 17-i vasárnapi és 20-i munkaszüneti nappal együtt négy napos munkaszünetük legyen. Ezzel kapcsolatban a Mun­kaügyi Minisztériumban el­mondották, hogy augusztus 17-e ég 20-a között a szoká­sos munkaidőbeosztást nem szabad megváltoztatni. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete sze­rint pihenőnapot akkor lehet áthelyezni, ha azt a munka­szüneti naptól csak egy mun­kanap választja el. Az idei augusztus 20-át két munka­nap választja el a vasárnap­tól, s ez esetben nem kerül sor a pihenőnap áthelyezésé­re. Ugyancsak nem helyez­hető át a szabadszombat az augusztus 17. és 20-a közötti napokra és nem lehet a két munkanap közötti munkana­pokat előzetesen vagy utólag ledolgozni. Győzött a pusztamérgesi A nemzetközi zsűri oda­ítélte a Szegedi VII. Orszá­gos őszibarack és Borkiállí­tás díjait, számszerint ötve- net. Az őszibarack sereg­szemle nagydíját a Buda­pesti Kertészeti Kutató Inté­zet, a szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság, a rúzsai Nap­sugár, a pusztamérgesi Riz- ling Tsz-t és a felgyői Álla­mi Gazdaságot tüntették ki. Ezenkívül harminc első, má­sodik és harmadik díjat ad­tak ki. A százöt fajta bor­ral vetélkedő gazdaságok kö­zül nagydíira érdemesítették a Magyar Állami Pincegazda­ságok Tokaj-hegyaljai üze­mének tokaji aszúját, vala­mint a Csongrád—Szolnok vidéki üzem pusztamérgesi rizlingjét. Ugyancsak nagy­díjat kapott a Magyar Li­kőripari Vállalat „koktél-csa­ládja”. Budapesti séta Moszkvában A moszkvai rádió felkéré­sére félórás zenés összeállí­tást készítenek a Magyar Rá­dió munkatársai. A műsort augusztus 20-án, alkotmá­nyunk 20. születésnapján su­gározza majd a moszkvai adó Zenés séta Budapesten cím­mel. Az ünnepi alkalomra készülő műsorban megismer­kedhetnek majd a szovjet hallgatók fővárosunk számos nevezetességével, így többi között az Országházzal, a Ci­tadellával és a Margitsziget­tel. Sopron és Kőszeg komplex fejlesztése A nyugat-dunántúli üdülő- terület regionális rendezési tervének jóváhagyásakor a kormány úgy rendelkezett, hogy a műemlékekben külö­nösen gazdag Sopron és Kő­szeg fejlesztésére külön elő­terjesztés készüljön. Az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Vas megyei és a Győr-Sopron megyei tanács vb-elnökei most elkészítették a két elő­terjesztési javaslatot. Mindkét előterjesztési ja­vaslat hangsúlyozza, hogy a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezésére vonat­kozó kormányhatározattal megszabott keretek között a két műcmlékvárost és kör­nyékét az ország egyik leg­fontosabb idegenforgalmi körzetévé kell kifejleszteni. Sopron belvárosi forgalmá­nak tehermentesítésére job­ban be kellene vonni az Ide­genforgalomba a Lövéreket és a soproni hegységet. Cél­szerű lenne mintegy ötezer turista és üdülő elhelyezésé­ről, befogadásáról gondos­kodni ezen a területen. Kőszegen — az előterjesz­tési javaslat szerint — mint­egy kétezer turista és üdülő korszerű elhelyezésére, ellá­tására, szórakoztatására kell felkészülni. Ez egyebek kö­zött 200 személyes szálloda építését igényli. Kőszeg-Hegy- alját és a kőszegi hegységet jobban be kell vonni az ide­genforgalomba és új üdülő- területet kell kialakítani Szabóhegyen és Velembcn is. Gondoskodni kell tehát a ré­gi kilátók, pihenők, forrás­foglalások stb. . felújításáról ég újra építéséről. Petőfi kiállítás Vasárnap délelőtt — Pető­fi halálának 120. évfordulója alkalmából — a költőre em­lékezett szülőhelye. Kiskörös. Megnyitották a „Petőfi élet­útja” című állandó emlék- kiállítást, amelynek gondola­ta a község újratelepülésének 250. évfordulójára való ké­szülődés során fogant meg. A kiállítás a szülőház mel­lett kialakított múzeumi épü­let három helyiségében ka­pott méltó helyet. A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum adta az anyag na­gyobb részét. Több mint nyolcvan eredeti Petőfi do­kumentummal gazdagodott a szülőfalu. Ide került át a költő szülőházában őrzött irodalmi hagyaték is. xx. «v. ío'iív au’;" :n.

Next

/
Thumbnails
Contents