Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

1969. augusztus 3j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 IN MEMÓRIÁM ÁDÁ KALEH A történelem emi lapját körülnyaldossák a hullámok, a víz magáénak követeli azt a helyet, amely népeink tör­ténetében és a gyerekek buksi tejében kitörölhetetlen marad. Egy éve már. hogy ott jár­tam. A vaskapui vízi erőmű embereivel beszélgettem, jár­tam a karatas-i utcákon, acélsisakkal a fejemen néze­gettem a szédítő mélységet, ahova maholnap beözönlik a víz és tekintetemmel inte­gettem a fájó torkú Duná­nak. mivel a hangya módra serénykedő öt-ötezer ember, Dunán innen, Dunán túl már akkor szorongatta Európa legnagyobb ütőerének torkát. Gondolatban most ott ülök az A—5-ös barakkban, ami­kor a kanizsai emberekkel beszélgettem, és előkerült né­hány fénykép, közöttük pár olyan fénykép is. amely ADA KALEH (Ada Kálé) szigetét ábrázolta. A kanizsai fény­képésznő. aki elém rakta a képeket — most utólag bo­csánatot kérek tőle. hogy a nevére már nem emlékszem —. azt ajánlotta, hogy ha már itt vagyok, ne mulasz- szam el megnézni a szigetet, amelyet halálra ítélt az em­beri erő és a természet mi­értünk való megváltoztatása. Búcsúlátogatásra mentem. Soha életemben nem jár­tam ott és valószínű, hony többé nem is léphetek Ada Kaleh szigetére, mert a víz szeptember 10-éig folyvást növekszik, hogy végül is tel­jesen elborítsa. Beszélgettem az emberek­kel. akik még ott voltak, de már azokkal nem válthattam szót. akik elhagyták a süly- lyedő hajót. Kevesen ma­radtak a szigeten, mostan­ság inkább kirándulók láto­gatják, és fagylaltot meg szultánkenyeret ízlelgetve járnak az elhagyatott épületek között. Azoknak az omladozó lakóházait nézegetik. akik Törökországba meg Constan- zába vagy a macedón mák­ültetvényekre cipelték el szegénységüket. Mindössze a legöregebbek maradtak a szi­geten, pár baromfi és né­hány kecske teszi számukra mind a szovjet, mind pedig a kínai nép hosszú időre szó­ló érdekeit. Pártunk köz­ponti bizottságának plénuma, amikor egyhangúlag jóvá­hagyta az SZKP küldöttsé­gének az értekezleten tanú­sított magatartását, rámuta­tott: A Szovjetunió Kommu­nista Pártja kérlelhetetlenül harcolni fog a jelenlegi kí­nai vezetők antileninista ideo­lógiája ellen, szakadár poli­tikájuk és nagyhatalmi kül­politikájuk ellen. Az SZKP mindent elkövet, hogy bár­milyen merénylettől megvé­delmezze a kommunizmust építő szovjet nép érdekeit. Egyszersmind abból indul ki, hogy a szovjet és a kínai nép létérdekei azonosak. Az SZKP a jövőben is igyekszik megtartani és ápolni azokat a baráti érzelmeket, ame­lyek megvannak a szovjet népben a kínai nép iránt, s amelyek kétségtelenül meg­vannak a kínai népben is a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország iránt Az értekezlet okmányai hangsúlyozzák a kommunis­ta mozgalom élcsapat szere­pét a mai világban, ismerte­tik e mozgalom akcióprog­ramját, stratégiáját és taktiká­ját, rávilágítanak a forradal­mi harc fokozásának mód­jaira. A tanácskozás megállapítá­sai körültekintően összegezik azoknak a pártoknak a ta­pasztalatait, amelyek a leg­különbözőbb viszonyok közt tevékenykednek, s különféle tűrhetővé az utolsó napokat, mivel hogy ők is, batyuba kötve a semmi vagyonkát, készülőben vannak már. Ahogy akkori följegyzése­im között lapozgatok, sze­membe ötlik egy fölírás: FABR1CE DE TIGARETE ADA KALEH. Régi. fából készült épület előtt állottunk akkor az öreg Messiással így neveztem magamban az öreget, akinek a nevét szin­tén nem jegyeztem meg, de most is előttem van a mély ráncoktól térképezett arca, dohányzacskót vett elő, megtömte rózsadohánnyal, kezében öngyújtó sercent és valamilyen kimondhatatlan, fájó tekintettel szemlélve az egykori dohánygyári épüle­tet. mintegy békepipaként nyújtotta felém a füstölgő cseréppipát. — Harapjon belé. ennek a csókja ebben a rozoga épü­letben született — mondotta. Megharaptam a pipát, csók­ja bizony a mellembe mart, de nem akartam mutatni az öregnek füstölészeti gyámol­talanságomat. Pipairánt, előt­tem az öreggel haladtunk a régi várfalak felé. melyeket még a törökök építettek. Mi­közben a kanizsai fényké­pésznő gépével megörökíteni igyekezett egy-egy részletet a múló világból, gyönyörű füvesen át gyümölcsfák alatt haladtunk... A fák gyümöl­csei gyámoltalanul feküdtek anyjuk árnyékában nem volt még csak gyermeki kéz sem. hogy lehajolva értük mohó szó.jacskához vinne a nyár ajándékát... Fügék ki- nálgntták magukat, király­kisasszonyként illegtek az ágon, de nem jött értük a deli herceg, hogy palotájá­ba. vigye őket étkül. Az omladozó várfalak — ezt a várat 1716-ban. amikor az osztrákok a törököktől el­vették Ada Kaleht (Űj-Or- sovát), emeltette ennek em­lékére Mercy tábornok — falaival a Duna felé igyek­szik és a folyónak emberi kezek által duzzasztott teste mindinkább sietteti ezt a ta­lálkozást. A kazamaták fa­laiba épített vasrácsokat harci eszközöket és módsze­reket alkalmaznak. Az érte­kezlet okmányaiba foglalt esz­mék az egész kommunista mozgalom közős kincsei. A tanácskozás ismét meg­erősítette: ami a kommu­nistákat egyesíti, sokkalta erősebb annál, mint ami meg­bontja soraikat. Feladataink A cikk második része a tanácskozáson elfogadott ha­tározatok megvalósításával foglalkozik. E tekintetben az első feladat az, hangsúlyoz­za Brezsnyev élvtárs, hogy újból fel kell lendíteni az imperialistaellenes, forradal­mi mozgalmat Az értekezleten elfogadott okmány: „Az imperializmus elleni harc feladatai a je­lenlegi szakaszban, s a kom­munista és munkáspártok és valamennyi imperialistaelle- nes erő akcióegysége” a kommunista mozgalom takti­kája és stratégiája szem­pontjából fontos megállapítá­sokat tartalmaz, rámutat azokra az újabb tartalékok­ra és lehetőségekre, amelyek­kel a forradalmi erők az im­perializmus elleni harcban rendelkeznek. Fontos az a tény, hangoz­tatja a cikk, hogy a tanács­kozás külön leszögezte: az imperializmus ellen, béké­ért vívott harc elválasztha­tatlan a munkásosztálv vég­céljaiért vívott harctól, a kapitalizmus mint társadal­nyaldossa most már a víz. és a Mahmut Mudzakerin Ohan török mérnök építette vár a mámák és a harcsák biro­dalmúvá lesz hamarosan. Továbbhaladunk. A sziget partján lépke­dünk. a homokos fövenyen azoknak a sajkáknak ki kö­tési nyomát vélem fölfedez­ni, melyeken százhatvan esz­tendővel ezelőtt a nagy hír­hedt dáhi, Aganlija, Kücsük Ali. Mula Juszuf és Focsics Mehmed aga oly sietve kö­tött ki, hogy Vidinbe mene­küljenek Milenko Stojkovic felkelő osztagjának• haragja elöl. A négy dáhi feje Sztambulba került a szul­tán elé. Minaret mellett halad­tunk el. Sok-sok idegen arccal ta­lálkoztam ezen a napon, gye­rekekkel felnőttekkel. Itták a limonádét, majszolták a szultánkenyeret... Csónakon jöttek Tumu Severinből. Or­sóimról meg Herkules-fürdő- ről. Román, török, szerbhor- vát szavak röpködtek körü­löttem és néha az én magyar megjegyzéseim is csatlakoz­tak a többiek hangos tet­szésnyilvánításához. Bicsérdy Béla hegedűjátékát véltem hallani, aki sok mindenre megtanította szigeti világá­ban embertársait. sok-sok gyümölcsfát ültetve többek között azért is. hogy aki gyü­mölccsel él. az sokáig él. Karatasnál gépek szabják a folyót, több tonnás kőda­rabok zúdulnak a húsába, hogy világnagyság tekinteté­ben az ötödik vízi erőmű meghajtására igába fogják mindannyiunk jólétére az elemi erőt. És az így van jól. Halványul a múlt, a tör­ténelem lépései arra tarta­nak, amerre a gyerekeink te­kintete figyel, miközben a holnap iskolásainak történe­lemkönyvében az áll, hogy a Dunán volt egy sziget és Ada Kaleh-nek hívták. Foky István (A Magyar Szóból) mi rendszer elleni harctól, a szocializmus és kommuniz­mus győzelméért folytatott küzdelemtől. A tanácskozás eszméinek megvalósításában a második feladat az, hogy valamennyi párt maradéktalanul kiak­názzon minden belső lehető­séget a népének érdekeiért vívott harcban, egyszersmind az egyetemes internacionalis­ta ügyért folytatott harcban; Az értekezlet eszméinek valóraváltásáért vívott harc harmadik feladata — a kommunista pártok, az egész kommunista mozgalom elmé­leti tevékenységének foko­zása; Végül: lehetetlen megvaló­sítani az értekezleten kidol­gozott akcióplatformot, ha nem fokozzuk a harcot az imperialista ideológia és a munkásmozgalomban mutat­kozó opportunizmus ellen. Az SZKP szerepe A cikk befejező része tag­lalja az SZKP szerepét, he­lyét és feladatait a világmé­retű forradalmi folyamatban. Ezekről szólnak azok az el­ismerő megállapítások, ame­lyekkel a tanácskozás illette a szovjet párt tevékenységét Az SZKP mindig is arra törekedett és ma is arra tö­rekszik, hogy teljes mérték­ben kiaknázzon minden bel­ső lehetőségei a szocializ­mus, illetve a kommunizmus megszilárdítására és íejlesz­Testvér­országunk Bulgária X»Az egyes árucikkek ____ ré sresedése a magyar-bolgár külkereskedelmi forgalomból ­Bulgária gazdaság és tár­sadalmi struktúrája a többi európai szocialista ország­hoz hasonlóan az elmúlt ne­gyed évszázadban jelentős változáson ment keresztül. Bulgária 25 év alatt elma­radott agrárországból ipari­agrár ország lett. Az Ipari termelés a második világ­háború előtti szintnek kb. húszszorosára, a mezőgazda- sági termelés mintegy két­szeresére emelkedett. A szo­cialista tervgazdálkodás so­rán állami tulajdonba men­tek át az ipari létesítmények, a bankok, a külkereskede­lem; a parasztság termelő- szövetkezetedbe tömörült. Az európai szocialista or­szágúik közül Bulgáriában fejeződött be legkorábban a mezőgazdaság szocialista át­alakítása. 1960 óta a mező- gazdasági földterület csak­nem teljes egészében a szo­cialista szektorhoz tartozik. A mezőgazdasági terület ész­szerű kihasználása és a terme­lés belterjessé tétele jelenleg a bolgár mezőgazdaság fő fel­adata. 1945. előtti Bulgária jelen­téktelen, egyoldalúan fejlett iparral rendelkezett. Az ipari tőke fnlntegy fele külföldi, elsősorban német kézben volt; a termelés háromne­gyed részét a könnyű- és az élelmiszeripar adta. Ezek az ágazatok most is fontos szerepet játszanak Bulgária ipari termelésében, de a szinte teljesen újonnan léte­sített nehézipar részaránya 1963-ban már meghaladta az ipari össztermelés értékének felét. 1945 után született meg — jelentős szovjet segítséggel — a bolgár kohó- és gép­ipar az elektrotechnikai, a kőolaj- ég vegyipar. Az általános gazdasági fej­lődés Bulgária külkapcsola- taiban is realizálódott. Ma Bulgária 79 országgal tart fenn diplomáciai, és 105 or­szággal kereskedelmi kapcso­latot. Jelentős növekedés ta­pasztalható a bolgár—ma­gyar kereskedelmi kapcsola­tokban is. 1960-ban 139,5 millió devizaforint volt a ki­vitelünk és 154,0 millió a behozatalunk értéke bolgár viszonylatban, ez 1968-ra 339,2, illetve 337.6 millióra emelkedett. Sikeresen műkö­dik az üzemen belüli szállító­berendezéseket gyártó, 1965- ben alapított magyar—bol­gár közös vállalat az In- transzmas is. amelyhez a Szovjetunió is csatlakozott. Édes élet a Smaragd-parton Smaragd-part. Porto Cer- vo, Porto Rondo az idén a bankárok és a jachttulaj- donosok nyári édes életé­nek központja lett. Porto Cervoban egymás mellett sorakoznak a panamai zász­ló alatt hajózó nagy luxus­jachtok; az egyiket Re* Harrison, a másikat Búrt Lancaster bérli, mindegyi­ken számos nevezetes ven­dég. A korzón sétálók nem győznek bámészkodni. Nem az Onassis-fiú kíséri ott a még mindig szép Fiona von Thyssent? Nem, ez Ringó Starr. összetéveszthetetlen bajuszával. És vajon honnan ismerős ez a variig hajú hölgy, aki már nem éppen fiatal, de amerikai teesna- gernek öltözött? Bizony, ez Rita Haywort, ismerős mo­solyával . Amott a görög királyi család halad, élü­kön a tekintélyes anyaki- rálynővél, akinek keblén zafír ragyog. És ha a turistáknak ele­gendő pénze is van ahhoz, hogy ..megtalálja önmagát”, akkor vásárolhat egy telkecs- két ezen az 55 kilométeres partszakaszon és tagja lehet a részvénytársaságnak, amelynek elnöke Agha Khan, a szerény külsejű Mohamed- származék, a partvidék par- cellázója. A telkek eladásával egy skót fiatalember foglalkozik. Az érdeklődőket bájos olasz ég angol lányok hozzák le kocsin a telek megszemlélé­sére; a telkek ára négyzet­méterenként 2500 és 12 000 líra között változik. A Smaragd-part első tele­pesei Karim Aga Khan ki­terjedt családjának tagjai voltak: Sadruddin, a nagy­bátyja, Amin, az öccse. Jas­mine a mostohahuga és a hozzájuk tartozó hölgyek; Van azután itt egy Rocke­feller és legalább három Rot- schild. Ide jár Brigitte Bar- dot Ira Fürstenberg, az an­gol Margit hercegnő és a Savoyal ház tagjai. Minden megkapható és bérelhető ittJ hátasló, teniszpálya, uszoda, nemzetközi konyha, népmű­vészeti előadások, baby-sit­ter. luxuskocsi, halászhajó, jacht csíkos és pettyes vi­torlákkal. A Smaragd-part, ez a szép szardíniái partvidék, olyas­mi akar lenni, amilyen az Azúr-part volt húsz évvel ezelőtt Csakhogy máris van egy komoly konkurrenclája: a közeli Porto Rondo, ahol szintén nagyarányú parcellá­zás és építkezés folyik. De Porto Cervo sem akar lemaradni: Konstantin görög király. a híres vitorlás meg­ígérte, hogy a Nemzetközi Vitorlás Szövetség Porto Cervot választja székhelyéül, A versengés folyik. tésére »z országban, egy­szersmind támogassa és ki­bontakoztassa a forradalmi harcot az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelességet mindenekelőtt úgy értelmez­zük, hogy — a szerző szavai szerint — a világméretű for­radalmi folyamatra a fő ha­tást továbbra Is példánk, gazdasági eredményeink ré­vén gyakoroljuk. Erről leg­ékesebben a szovjet gazda­ság s annak gyors ütemű fejlődése tanúskodik. Állandóan tökéletesítjük a szocialista társadalmi viszo­nyok összességét, arra törek­szünk, hogy tovább erősítsük szovjet államunkat, minden módon fejlesszük és elmélyít­sük a szocialista demokrá­ciát. A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom iránti internacionalista köte­lességünk szoros tartozéka azoknak a népeknek a meg­segítése, amelyek agresszió áldozataivá váltak s küzde­nek az imperializmus ellen, harcolnak nemzeti, politikai és gazdasági felszabadulásu­kért, a társadalmi haladásért. Ugyanakkor pártunk véle­ménye szerint a forradalmi és felszabadító mozgalom ki­bontakoztatásának legkedve­zőbb feltételei békés viszo­nyok közt jönnek létre. Ép­pen ezért békeszerető külpo­litikánkat, a világbékéért ví­vott harcunkat szintén úgy tekintjük, mint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom iránti internacionalista kötelességünk alapvető és igen fontos tartozékát. A békés munkáját végző szovjet népnek nincs szüksé­ge háborúra. Ugyanez áll az emberiség döntő többségére. Épp ezért a békeharcon ala­puló szovjet külpolitika meg­felel valamennyi nép létér­dekeinek, s azok részéröl egyre növekvő támogatásra talál. Más pártokkal egyetemben most tevékeny előkészületek­be kezdtünk, hogy összehív­juk a világ népeinek impe­rialistaellenes kongresszusát és a népeknek az európai biztonság védelmére rende­zendő kongresszusát. A tanácskozás eszméi át­hatották az egész világ poli­tikai légkörét. Ezen eszmék megvalósításának jegyében megy végbe mind gyakorlati mind pedig elméleti tevé­kenységünk. A tanácskozás határozatainak jegyében ké­szülünk megülni Vlagyimir Iljics Leninnek, forradalmi korunk halhatatlan géniuszá­nak a 100. születésnapját Az imperializmus ellen, a világ forradalmi megújulásá. ért vívott harcban a kom­munisták még magasabbra emelik a marxizmus—leniniz- mus és a proletár interna­cionalizmus harci zászlaját!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents