Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

1969. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szovjet gépek a magyar mezőgazdaságban A KISZ-ből a pártba Adatok — Események — Kommentár Korunk mezőgazdaságára szinte világszerte jellemző a gyors technikai fejlődés. Űj kémiai anyagok, gépek, be­rendezések, eszközök készül­nek, amelyek termeléke­nyebbé, könnyebbé, gyorsab­bá teszik a mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek munkáját, az élelmiszer­nyersanyagok, a különböző élelmiszerek előállítását. A gyors technikai változás a magyar mezőgazdaságra is jellemző. Három, négy évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság fej­lesztéséért szívvel-lélekkel fáradozó emberek közül so­Ä mezőgazdaságban dolgo­zók jól emlékezhetnek az 1957—1959-es esztendőkre, amikor a baráti országokból a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban érkeztek gépek. Különösen sokat vá­sároltunk a Szovjetuniótól. S ez „ kapcsolat a ma­gyar kereskedelmi szervek, a szovjet export vállalatok és mezőgazdasági gépgyárak között azóta is egyre bővült. Közismert, hogy a mezőgaz­daságba kerülő gépek, be­rendezések nagyobb hánya­dát most is külföldről hoz­zuk be. A magyar mezőgép importnak kereken a fele származik szovjet üzemekből jelenleg is. Hosszúlejáratú államközi szerződések bizto­sítják a behozatalt. E sze­rint az idén 14,8 millió rur A gabonabetakarítás leg­főbb gépei, a kombájnok, gyakorlatilag mind a Szov­jetunióból érkeztek. Az idén ezer SZK—4-est vettünk, s az elmúlt két évben 3300-at. Így a mezőgazdasági üze- yneinkben dolgoz» 11500 kombájn jelentős hányada keveset használt, jó állapot­ban levő gép. Ennek köszön­hető — s az SZK—4-esek megbízhatóságának — hogy az idei aratást aránylag gyorsan, kevés veszteséggel tudtuk lebonyolítani, pedig kan panaszolták hazánkban, hogy miközben a világ ilyen téren gyorsan halad, magyar földön csak lassú a változás. A hazai mezőgépgyártás még a felszabadulás utáni évek­ben is az egyszerű eszköz­gyártás szintjén maradt. S amikor a mezőgazdasági nagyüzemek megalakulásával a termelésfejlesztésnek, a gazdálkodásnak szinte lét­feltétele lett a korszerűbb eszköz — mindenek előtt a traktor és hozzá kapcsolható megfelelő teljesítményű munkagép — bizony keveset kaphattak belőlük a mező- gazdasági üzemek iparunktól. bel értékű gépet vásároltunk volna a Szovjetuniótól. A hazai felmérések után még tavaly, kiderült, hogy ennél nagyobb az igény. Így aztán tavaly decemberben 17,9 millió rubel kontingensben állapodtak meg az érdekel­tek. S hogy hol tartunk most, az év második felében a gépimporttal? Már eddig több, nagyobb értékű mező- gazdasági gép érkezett, mint amiről a múlt év végén szó volt, hiszen a behozott gé­pek értéke eléri a 18,5 mil­lió rubelt, s az év hátralevő hónapjaiban további mező- gazdasági gépek érkeznek. A rubelszorzót figyelembe vé­ve tehát eddig több, mint 720 millió forint értékű szov­jet gép került az idén ha­zánk mezőgazdasági üzemei­be. hát annyi gabonát kellett raktárakba termi, mint ko­rábban még soha, hiszen az országos átlag búzából elér­te a holdanként 16 mázsát, ami rekordnak számít. Ugyanezek a kombájnok megfelelő adapterrel felsze­relve egyre nagyobb szerep­hez jutnak ősszel a kukori­caföldeken is. Mezőgazdasági üzemeink­ben jelenleg 20—23 ezer szovjet gyártmányú erőgép dolgozik A teljes traktorál­lománynak 35—40 százaléka került hozzánk a Szovjet­unióból, s a gépek jó mű­szaki mutatóikért, tartósságu­kért, sok dicsérő szót kap­nak. Növelni a hozamokat A kukoricatermesztésben sok jel mutatja ismét, hogy jelentős lépést tesz hazánk mezőgazdasága. A számítá­sok szerint szemeskukoricá­ból 4,6—4,7 millió mázsa kell az egy esztendei igény ki­elégítésére. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az országos átlagot 22—23 mázsára kell növelni, ami a régi hozamok megkét­szerezését jelenti. A húsz mázsán felüli országos átlag a közeljövőben már nem lát­szik elérhetetlennek. A nagy terméshez azonban változtat­ni kell a betakarítás régi, vagy javított, átmenetinek tűnő módján. Nagy szerepet kapnak a betakarításban a kombájnok, s a kukorica- kombájnolás esetén szinte nélkülözhetetlen szárítók. Az idén először szovjet szárító- berendezések is érkeznek hazánkba. A hat berendezés egyébként 32 tonna kukori­cából tud óránként 6 száza­lék nedvességet elvonni. Az idén érkezett először jelen­tősebb számban olyan tej- szeparátor a Szovjetunióból, amely óránként i000 liter te­jet dolgoz fel. Mezőgazdaságunk korszerűsítéséért A magyar mezőgazdaság korszerűsítésében nagy sze­repet játszottak a Szovjetunió mezőgép iparának gyártmá­nyai. Üzemeink igényei mind nagyobbak, egyre kor­szerűbb, nagy teljesítményű géprendszereket kívánnak munkába állítani. S ezeket a törekvéseket nagyon jelen­tősen segítik azok az immár hagyományosnak mondható kapcsolatok, amelyek a Szovjetunióval „ mezőgazda- sági gépek vásárlása során is kialakultak. Almási István 0 Ebben az évben a jászla- dányi Haladás Tsz-ben öt olyan fiatal lépett be a pártba, akinek egyik aján­lója a KISZ volt. A helyi ktsz-ben az utóbbi időben hárman lettek párttagok KISZ ajánlással, az fmsz-ek KISZ szervezete is adott utánpótlást a pártnak. — Kevés idősebb KISZ tagunk van — mondja Po- mázi Ignác, a községi KISZ bizottság titkára. — A több­ség 15—17 éves. Néhány esetben előfordult, hogy a KISZ tagokat sem az ifjúsá­gi szervezet, hanem két párt­tag ajánlása alapján vettek fel. Az utóbbi időben azon­ban mind ritkább az ilyen eset. 0 — Meglátogattam néhány alapszervezetet — folytatja Pomázi Ignác. — Kiderült, alig ismerik a szervezeti sza­bályzatot. Azóta minden alapszervezetben áttanulmá­nyozták. Ezután kezdtük gyakrabban alkalmazni a KISZ ajánlást a fiatal párt­tagok felvételékor. Néhány vezetőség azonban még most sem szívesen foglalkozik ez­zel. Elvesznek az olyan egyéb munkákban, mint a tagkönyvek érvényesí­tés© ég a vezetőség­választás. A pártalapszerve- zetek vezetőségei az utóbbi időben a KISZ-tagok felvé­teli kérelmét már csak a KISZ ajánlásával fogadják el. A Haladás Tsz párttitká­ra. Tóth István, a távollevő KISZ titkár helyett is is­merteti az alapszervezet helyzetét — Több KISZ-tagunk van, mint ahány fiatal dolgozik a szövetkezetben. Harminc­hat KISZ korosztályú tagunk van. közülük csak tizen­nyolcán léptek be az ifjúsági szervezetbe, az alapszervezet létszáma mégis negyvenegy. Ez az érdekes helyzet úgy alakult ki, hogy a községen kívül dolgozó fiatalok közül is sokan a mi alapszerveze­tünkbe léptek be. Hogy mi­ért? A hét végén hazajön­nek. itt tudják legjobban el­tölteni az idejüket. örülünk, hogy jól érzik magukat nálunk, de a KISZ tagság nemcsak szórakozást jelent. Szervezetileg szinte lehetetlen összefogni őket, ezért átigazoljuk őket a mun­kahelyükön levő KISZ alap­szervezetekbe. Kisebb lesz a létszám, de mindenkit jól megismerünk, és a KISZ is felelősséget tud vállalni ér­tük. ha kérik felvételüket a pártba. Vettünk fel néhány fiatalt KISZ ajánlás nélkül is, de ennek mindig valami külön­leges oka volt. Az a leggya­koribb eset. hogy a lányok még húszéves koruk előtt íérjhezmennek, és utána ki­maradnak a KISZ-ből. Ké­sőbb, ha évek múlva kérik a felvételüket a pártba, a KISZ már nem vállalhat értük fe­lelősséget. 0 Az elmúlt években tör­tént visszaesés után újból emelkedett a KISZ-tagok lét­száma a községben. A szám­beli gyarapodás nem vélet­len. Jobb. szervezettebb lett a munka. A javuló munka egyik legfontosabb eredmé­nye, hogy a KISZ .szerveze­tek mind jobban teljesítik a párt utánpótlásának nevelé­sével kapcsolatos feladatai­kat. Tánczos Antal, községi párttitkár mégsem teljesen elégedett. Bírálata egyaránt vonatkozik a párt- és a KISZ alapszervezetekre. — Lassan ismertük fel azokat a lehetőségeit, ame­lyekkel a KISZ rendelkezik a fiatalok kommunistává ne­velésében. Nem szorgalmaz­tuk eléggé, hogy a KISZ alapszervezetek tudatosan előkészítsék legjobb tagjai­kat a párttagságra. A párt- alapszervezeteik vezetőségei túlságosan magukra hagy­ták a KISZ vezetőségeket, nem adtak elég elvi irányí­tást a munkájukhoz. A KISZ tevékenysége a község­ben túlságosan egyoldalúan a fiatalok szórakozási igé­nyeinek kielégítésére irá­nyult. — Ehhez a helyzethez ké­pest jelenleg milyen válto­zásról lehet beszámolni? — A KISZ alapszerveze­tek helyzete megszilárdult. A mostani vezetőség már nem­csak ígérget, hanem dolgozik is. és a munkának eredmé­nye is van. A Haladás Tsz- ben például a KISZ oktatás­ban jó eredményeket értek el. a járásban másodikok let­tek az alapszervezetek kö­zött. Borics Mária pedagó­gus. aki az előadásokat tar­totta, igen jó munkát vég­zett. A statisztika azt mutat­ja, hogy egyre több fiatal kerül be a pártba a KISZ alapszervezet ajánlásával. A KISZ nagy segítséget ad a pártépítési munkában, bár véleményem szerint az adott lehetőségeket még mindig nem használják ki megfele­lően. — Mi ennek a feltétele? — Több tapasztaltabb, idő­sebb kommunista vezetőre van szüleség a KISZ alap­szervezetekben. Jelenleg ká­derhiánnyal küzdünk. Ha el­megy egy-egy vezető, nem lehet megfelelő tapasztalat­tal és felkészültséggel ren­delkező utódot állítani a helyére. Ne értsen félre, nem koravén embereket akarunk, csupán érettebb, a munká­ban jártasabb vezetőket. Bistey András Kapcsolatunk egyre bővül Biztonságosabb a termelés Pintér Istvánt TEA 5 POHÁRÉRT Egy éjszaka a bécsi börtönben — Még egy utolsó merénylet és hat év után az oly kedves dunai táj fogadja megtért fiát A barátságos szór© megle­hetősen mogorván válaszol­ták. Elmagyarázták, hogy egyetlen órát sem tölthetek Ausztria területén, mert nem kapok tartózkodási enge­délyt. Azonnal haza kell utaznom, ők addig el sem búcsúznak tőlem, amíg a vo­natom el nem haj>yja az osztrák határállomást. — Nagyszerű, uraim — mondtam — legalább nem kelj egyedül kuksolnom a vonatban. Úgyis utálom a magányt, kivált most, ami­kor örömöm van. Már az elemiben, a Kottenbiller ut­cai iskolában megtanultam, hogy jobban esik az ilyesmi, ha másokkal is megoszthatja az ember... Tőlem akár in­dulhatunk is. A két úriember erre azt felelte, hogy tőlük én is akár azonnal mehetnék a fenébe, de a dolog nem olyan egy­szerű. Magyarországra csak akkor engednek be, ha ha­zatérési engedélyem van. Ügy hogy nekem előbb el kell mennem a magyar kö­vetségre, hazatérési enge­délyért. De Bécs nagy város, könnyen eltévedhetek, s ezért ők is velem tartanak. Beültünk egy kocsiba — mert mondanom sem kell, hogy nem gyalogszerrel vár­tak egy ilyen előkelő ven­déget — és félóra múlva már ott is voltam a magyar követség előtt. De hiába minden: a kapun tábla hir­dette, hogy csak kettőig van félfogadás. Mégis becsönget­tem, de csak a portással tud­tam beszélni. Készségesen elmagyarázta, hogy reggel kilenckor menjek. Azonnal meg fogom kapni a hazaté­rési engedélyt, és már utaz­hatok is. Most viszont sem­mit sem tehet az érdekem­ben, mert már mindenki ha­zament, aki ügyemet elin­tézhetné. A két detektív csöppet sem lepődött meg, amikor elmagyaráztam a helyzetet. Nagyon jól tudták, hogy már hiába megyek, mégis odaka­lauzoltak. — Most mi lesz? — kér­deztem. — Reggelig kényte­len vagyok Bécsben maradni. Talán velem méltóztatnak jönni a szállodámba ? — Miféle szállodába? — csodálkoztak. — Valahol azért meg kell szállnom, nemde? — Pénze van? — Annyi van, hogy ne kelljen a szabad ég alatt töl­tenem az éjszakát. — Adja ide a pénzét! — De miért? — Mert őrizetesnél nem lehet pénz!... Kása Bertalan, a törvény nevében őrizetbe vesszük. Jöjjön! Eddig is kénytelen voltam követni őket, s nem értet­tem, miért lettek egyszerre még határozottabbak. De el­magyarázták, hogy engedély nélkül tartózkodom Ausztria területén. Egy percig sem hagyhatnak szabadon, amíg el nem indulok hazafelé. És szó se lehet róla, hogy szál­lodában éjszakázzak. — De hát akkor hova menjek? — kérdeztem. — A vizsgálati fogházban akad szabad prices! A bécsi vizsgálati fogház­ban valóban akadt szabad fekhely. Még tiszta ágyne­műt is kaptam s így igazán nem panaszkodhattam a vendéglátásra. Cellatársam pedig, aki Sepiként mutat­kozott be, mindent megtett, hogy ne legyen rossz véle­ményem az osztrák vendég­szeretetről. Nagyon kedvesen fogadott, nem kezelt idegen­ként és még bizalmas titkait is megosztotta velem. El­mondta például, hogy mi­ként rabolta ki a grazi pos­tát, két nappal azután, hogy behatolt egy magányos vén­kisasszony villájába, kloro­formmal elaltatta a nőt, és két kiló aranyat zsákmá­nyolt. De mesélt más betö­résekről, rablásokról is és én úgy tettem, mintha érdeklő­déssel hallgatnám, pedig tulajdonképpen hidegen ha­gyott a dolog. Mi ez ahhoz a kalandsorozathoz képest, amelyben nekem részem volt!? Néha azért közbevetettem egy-egy kérdést, nehogy Se- pi azt higgye, lenézem őt. És azt se árultam el neki, hogy én már reggel szabadu­lok. Nem akartam fájdítani szegény fiú szívét. Saját becslése szerint is legalább öt év börtön várt rá. Olyan érdeklődéssel faggattam a helyi viszonyokról, mintha legalább is öröklakásul kí­vánnám megvásárolni a cel­lát. — Tűrhető hely — mond­ta Sepi. — Legalábbis sok­kal jobb, mint a fegyház. A fegyházban kosarat kell fonni... Túlságosan közömbös ar­cot vághattam, mert Sepi rámszólt: — Nem érted? A fegyház­ban kosarat keli fonni! — Na és aztán? — vontam meg a vállam. Sepinek nem ment a fe­jébe, hogyan lehet valaki ennyire tájékozatlan. — Te talán még soha nem fontál kosarat? — kérdezte. — Nem feleltem. — De órakallantyúkat már szerel­tem... Az is elég pocsék do­log. — Nem lehet olyan po­csék, mint a kosárfonás! — jelentette ki Sepi meggyőző­déssel. — Inkább ülnék tíz évet öt helyett, csak ne kel­lene kosarat fonni. És az se érdekel, hogy a fegyházban jobb a koszt. Inkább kopla­lok itt, minthogy kosárfonás után jóllakjak. Éppen hozták a vacsorát; Elég gusztustalanul nézett ki. Nem voltam annyira éhes, hogy ráfanyalodjak. Sepi viszont úgy vetette rá magát a csajkára, hogy majd meghasadt a szívem. És ezek után csak természetes, hogy érintetlenül eléje toltam az én adagomat is. Egy szem- pillantás alatt behabzsolta. Aztán jóllákottan elnyúlt a priccsen. Én is ledőltem, örültem, hogy cellatársam elcsendesedett és átenged­hettem magam gondolataim-, nak, amelyek már hazafelé* kalandoztak. Az órámat is elvették és nem tudom, mennyi idő tel­hetett el, amikor Sepi egy- szercsak hörögni kezdett. Felugrottam. Sepi arca szederjes volt. Szegény fiú, nagyon nehezen kapkodta a levegőt. Kétségbeesetten dö­römbölni kezdtem az ajtón, és hamarosan meghallottam a foglár közeledő lépteit. Ezzel nyitott be a zárká­ba: — Mi van a magyarral? Azonnal orvost hívok. De tátva maradt a szája p csodálkozástól, hogy nem én vagyok rosszul, hanem Seni. Hívta is az orvost, de hiába. Sepi meghalt. Szegény feje megmenekült a kosár­fonástól. Milyen szerencse, hogy Se- Pinek adtam az adagomat! Reggel a feketekávét azonnal a küblibe öntöttem. Majd bolond leszek még egy lehetőséget adni rá, hogy Banless úr bebizonyíthassa, milyen messzire ér a keze... Aztán ismét dörömbölni kezdtem a zárkaajtón: köve­teltem, hogy azonnal vigye­nek el a magyar követségre. El is vittek, de út közben gúnyosan mosolyogtak, hogy kár annyira sietnem, mert hiszen négy—öt hét is bele­telhet, amíg Budapestről megérkezik a hazatérési en­gedély! Addig pedig nem fo­gom kibírni étlen-szomjan; Mosolyuk azonban leher­vadt az arcukról, amikor hazatérési engedéllyel a ke­zemben léptem ki a követség kapuján. A magyar tisztvi­selő nagyon megértőnek bi­zonyult, és nemcsak a papírt adta ki azonnal, hanem ve­lem is tartott, ő is elkísért a határig... Egy fél rúd téli­szalámit is hozott magával, hogy út közben ne unatkoz­zunk. Azt rágcsáltuk és ügyet se vetettünk a két detektívre, akik meglehető­sen savanyú képet vágtak, amikor a vonat elindult He­gyeshalom felé. így aztán mostanában Bu­dapesten élek. Átkozottul jó dolog ez, különösen, ha az ember már megjárta a ten­gerentúlt és annyi mindenen ment keresztül, mint én. Ezt a történetet is azért mesél­tem el, hogy ki-ki láthassa: néha a kalandokból is meg­árt a sok. Egyébként nem vagyok irigy ember, sem tit­kolózó és nem bánom. ha bárki tovább meséli. Csak egyet kérek: Ruthról hallgas­sanak. Fiatal házas vagvok, a feleségem féltékeny ter­mészetű. s a végén még a fülébe jutna a dolog. (Vége.) V

Next

/
Thumbnails
Contents