Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

1969. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tömeges árutermelés az állattenyésztésben Az elnök elvtársat keresem ... Nagyon röviden két cikkben összegeztük az egyhetes dunántúli ta- nulmányútunk tapasz­talatait. Elsősorban nem élmények leírásá­ra. s a szakmai új­donságok ismertetésére törekedtünk, fő célunk, hogy felvillantsuk né­hány gondolatban az országban folyó nagy sertés és szarvasmarha program alakulását. A mezőgazdaság techni­kai forradalmáról lassan, mint új dologról nem is beszé­lünk, mégis a hazai állati termékek előállítása csak napjainkban válik igazán nagyüzemivé. Az állattenyésztés mérete­it. gazdaságosságát legin­kább a rendelkezésre álló takarmánybázis határozza meg. Így érthető, hogy az ország állattenyésztése Du­nántúlon általában fejlet­tebb, ahol az évi csapadék mennyisége biztonságossá s mondhatjuk olcsóbbá is teszi a takarmány előállítását. Eb­ből az is következik, hogy az ország állattenyésztésének és tartásának forradalmasítása innen indult el. Az sem két­séges. hogy a dunántúli em­berek talán fogékonyabbak az új iránt, de vajon nem azért. mert kísérleteiket többnyire siker koronázta? (Például: a jobb éghajlati és az ezzel együtt: áró jobb ta­lajadottságok révén.) Igaz az Alföldön nemsoká­ra minden jobb táblára el­jut az életet jelentő víz, azonban ez nem „ingyenes” ajándéka a természetnek. Nagyon könnyű utána szá­molni. hogy bármely termés­fokozó eljárás bevezetése az Alföld térségében kisebb jö­vedelmet biztosít azonos fel- - tételek mellett. Csupán azért, mert nálunk lényegesen ke­vesebb a csapadék évi át­lagban. Igaz, hogy az öntözéssel, nagy termőképességű fajták­kal. a víz és tápanyag har­monikus egyensúlyban jól ki lehet maid használni az Alföld bőséges napsütését. Viszont e nagy tömegben rendelkezésre álló takarmá­nyokat csak korszerű állat- tenyésztés útján lehet jó ha­tásfokkal növelni, hogy egész pontos legyek, tömegterme­léstől lehet várni az olcsóbb állati tennék előállítását, — amiben mint fogyasztók — mindnyájan érdekeltek va­gyunk. Sokak előtt ismeretes min­den öntözésfejlesztés előtt álló mezőgazdasági üzem ré­szére részletes fejlesztési ter­vet készítettek. Ezekben a do­kumentumokban már tömeg- termelésre alkalmas állatte­nyésztési telepeik terve kerül beépítésre, az összes üzemi összefüggésével együtt Ilyen ..tojásgyár” lesz a mezőhéki Táncsics Tsz baromfi telepe, ahol jelenleg 40 000 tojó tyúk termel, a 70-es években vi- szint már minimális bővítés­sel. de teljesen új technoló­giával már 120 000 tyúk ont­ja majd évente a tojást évente mintegy 25 milliót Persze az iparszerű ba­romfitartás sem új dolog. A csirke, hús és tyúk, tojás előállítás világszerte gyár- szerűen folyik. Beállt a piaci egyensúly, az „extraprofit” lehetőségei — ha szabad így kifejeznem magam — már kimerültek. Ettől függetlenül az alkalmi férőhelyeket, nyá­ron üresen álló vagy egyál­talán ki nem használt épü­leteket jelenleg is legjobban baromfihús előállítással lehet kihasználni. S még szóba hoznám a sokat vitatott magtárpadlá- son történő baromfi tartást. Nagyon sok dunántúli üzem­ben igen jó eredménnyel ál­lítanak elő a marhaistállók felett baromfihúst Az átala­kítás és a technológiai be­rendezések beépítése kis be­ruházással volt megoldható, s ami nálunk — mint fel- tételezés — a fő akadályt je­lentette. több éves gyakor­lat után sem jelentkeztek állategészségügyi problémák. Jelenleg hazánkban a tö­megtermelés legnagyobb erő­vel a sertéshús előállítás te­rületén bontakozik ki. A nagy beruházási kedvet ter­mészetszerűleg az állami ösztönzők indították el, de része van ebben a sertés gyors és nagytömegű szapo- ríthatóságának, valamint a koncentrált, nagy tápértékű takarmányok jó hasznosítá­sának. A legjobb sertésfaj- ták (a dán, a svéd, az angol és a holland lapály stb.) 170—180 napos korában már elérik a 90 kg-os súlyt. A baromfihús iparszerű előállítlÉsi technológiájához hasonlóan előtérbe került a hibridizáció, mely nemesítő eljárás már ma is számotte­vő termelékenység növeke­dést eredményezett. Hazánk­ban „Kahib” néven a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum hibrid ser­tése kezd elterjedni. Mind a hibridek, mind a nagy te­nyésztési értéket képviselő fajták csak intenzív tartási körülmények között képesek nagy termelőképességüket ki­fejteni. Vagyis az eredmé­nyes tömegtermelés csak komplexen képzelhető- el, amihez szükséges a korsze­rű technológiai épület, be­rendezés, valamint az inten­zív fajta. (Folytatjuk.) Dr. Borsos János Bölcsődések előnyben Az idén már érezhetően növekszik az óvodába kerülő hároméves gyerekek száma. A túljelentkezések miatt ez­után egy évvel előre kell je­lezni a szülőknek az óvodai felvételre az igényt. Az idén, szeptember 1-től szeptember 7-ig lehet jelentkezni a ve­zető óvónőknél. De kívána­tos, hogy vetessék előjegy­zésbe gyermeküket azok is. akik 1970. január és 1970. szeptember között akarnak újra munkába állni, mert a felvételi bizottság csak az előjegyzett két-két és féléve­sek problémáival foglalkozik, pontosabban csak közülük kerülhetnek be az óvodába a jelentkezők. A felvételnél a bölcsődéből átkerülőknek el­sőbbségük van; őket minden év szeptemberében automa­tikusan fel kell venni az óvodákba. A gyerekek elhelyezéséről a felvételi bizottságok dön­tenek, illetve nyilvántartják a felvételre előjegyzetteket. A bizottságok munkájában a helyi tanács és pártszervezet, a nőtanács képviselője. az óvodai munkaközösség elnö­ke és annak az iskolának az igazgatója vesz részt, amely­hez az óvoda területileg tar­tozik. . A felvételnél telei nietbe veszik, hogy egyedülálló, vagy olyan szülők gyermeké­ről van szó, ahol napközben nem tudnak a kicsire vigyáz­ni. Előzetes alapos kömye- zettanulmányozásuk a család szociális, kulturális, anyagi helyzetére terjed ki. A felvételi bizottság két- három napon belül köteles közzétenni a felvett, illetve elutasított gyerekek névsorát. A felvétel után szeptember 16-ig el kell a helyet fog­lalni, mert a nyolc napon túli igazolatlan távolmara­dásnál más előjegyzett gye­reket vesznek fel. A szövetkezet elnökét kint találtuk a székház ud­varán. Tréfásan azt mondta, nem mer bemenni, mert már három vállalati ember ül az irodájában. Sőt be sem fért mindenki, a fő­könyvelőhöz is szorultak, de azok is őt keresik. Bizony, ha valaki minden jogot ma­gának tart fenn, az elöbb- utóbb így jár hecceltük. Az elnök sebtében elma­gyarázta, esze ágában sincs intézkedni a szövetkezet egy szakvezetője, ágvezető­je helyett sem. Megkerülni sem szokta őket. Most is az következik, szép sóiban elkalauzolja majd az ügy­feleket azokhoz, akik jöve­telükben érdemeset mond­hatnak. Am előtte neki még mind végig kell hall­gatnia, s aztán kezdődik majd csak az ügyintézés más irodákban. Kényszer- helyzet — mondta, ha ki­tér. a vendégek megsértőd­• nek. Neki ugyan személyi kel­lemetlensége abból még nemigen lehet, de a közös­ségnek igen. Egy-egy üzlet ■ megkötése, vagy előnyössé­ge sokszor attól függ, a két . gazdasági fél vezetői mi­lyen nexusban vannak, fis ebből kialakult egy meg­magyarázhatatlan felfogás. A vállalatok egy része abból • ítél. az elnök tárgyal-e ve­lük vagy sem. Másik szövetkezeti elnök . ismerősöm félkomolyan úgy magyarázta, hogv a közös gazdaságok többségében csak az elnöknek szavaztak meg reprezentációt, s ezért vezet minden út hozzájuk. Belül már csak kialakult a rend — tette még hozzá. — A tagok tudják, előbb a bri­gádvezetőnek szólnak, s az üzemegységvezetőnek, az elnöknek csak akkor, ha nem fogadiák el az előbbiek intézkedését. A szövetkezeti tagok csep­pet sem sértődnek meg azon, ha gondjukon „csak”' a brigádvezető segített. A kívülállók még nehezen akarják elismerni: a szö­vetkezetekben is kialakuló­ban a vállalatszerű irányí­tás. Tavaly elkészültek az ügyrendek, mindennek meg van a maga gazdája, s azok­nak önálló jogkörük. A kö­zös gazdaságok nagy több­ségében nem is szeretnék csorbítani a szakvezetők, ágnzatirányítók jogait. És... A tagok is igényt tartanak az elnökükre. Nem úgy, hogy a brigádvezető helyett ő tegyen igazságot, vagy történetesen ő mérje ki a háztáji földet. De úgy igen; sokat legyen közöt­tük, ismerje a. tagok véle­ményét. hangulatát, vágyait és döntéseiben ez tükröződ­jön is Vissza. Nyilvánva­lóan erre csak akkor képes, s csak akkor lehet átfogó ismerete, ha ezeknek szen­teli idejét. Summa, summ árum. Né­hány évvel ezelőtt még az számított ideális szövetke­zeti vezetőnek, elnöknek, aki hajnaltól késő estig mindenbe „beleártotta ma­gát”, mindennel készsége­sen foglalkozott. Akkoriban még kisebb szövetkezetek, s egyszerűbb termelési szer­kezetű gazdaságok élén cl is ment valahogy az ilyen irányítási módszer. Jó per­sze akkor sem volt. A mezőgazdasntrban ma már kialakulóban a gyárszerű termelés. Ehhez igazodik az irányítás fel­építése is. S ezt előbb utóbb mindenkinek tudomásul kell venni, hozzá kell szok­ni. Lehet, hogy minden út az elnökhöz vezet, de az érdembeni utak nem min­dig hozzá futnak már. — borzák — Három hosszú csengetés Egy nap a tűzoltólaktanyában Fél nyolckor léptem be a szolnoki tűzoltó laktanya ka­puján azzal, hogy 24 órára megosztom sorsomat azoké- val, akik a nap minden sza­kában ébren őrködnek az emberek nyugalma, bizton­sága fölött. Őrségváltás. A szolgálatot letöltött tűzoltók helyére ki­pihentek lépnek egy teljes napra. Sorakozó, pattogó ve­zényszavak, motorberregés. Minden rendben, a leváltot­tak hazamehetnek. Egy szál kötélen A napi program megbeszé­lésénél ért az első meglepe­tés. Újságokkal megrakodva érkeztem, hogy tűzre vára­kozva ne unatkozzam maid. Nem volt unalmas a délelőtt és az olvasnivalókra sem volt szükség. A fél kilenc­kor kezdődő kétórás foglal­kozás meggyőzött arról, hogy ez a hivatás egész embert kí­ván. Pedig csak gyakorlat voll A szerelésnél varázslatos gyorsaság, tökéletes össze­szokottság jellemezte a tűz­oltók munkáját. Szempillan­tás alatt a harmadik emelet ablakában volt a tömlő. Ez­után életmentési gyakorlatok következtek. Az udvar köze­pén álló hét emelet magas torony volt az egyik szerep­lője a bemutatónak. Sokan azt hiszik, tetején tűzoltó ku­porog és onnan figyeli vajon rúnes-e tűz valahol. Nos a toronynak más a szerepe. Mennyezetéről húszméter hosszú tömlők lógnak alá, akár kolbászok a füstölőben. Oldalán gyakorlataikat vég­zik a tűzoltók. Harmadik emeleti ablakából akár a pók, egyszál kötélen siklik alá az életmentő. Magukat a derékszíjon levő, bilincsbe fűzött ujjnyi vastag mű­anyag zsinegen engedik le. de a feltételezett tűz füst­mérgezett áldozatának le­szállítása sem megoldhatat­lan probléma. Hármas hu­rokba kerül az öntudatlan ember és óvatosan pillana­tok alatt földet ér. Robogó tűzoltószertár Elámul az ember, amikor kirakják a piros tűzoltóko­csik tartalmát Egy falusi tűzoltószertár valamennyi kelléke helyet kap egy ilyen félmillió forintot érő jármű­ben. Fél kilométernyi tömlő,* szivattyúk, öt köbméter víz és millió szerszám van elhe­lyezve benne. És persze az emberek, akik mégis kényel­mesen elférnek az ülésen. Tűz esetén pillanatok alatt kinyílnak a hatalmas ka­puk, és mögöttük már me­netkészen állnak a kocsik. Nappal hatvanig sem szá­mol az ember a riasztó csen­gőtől. addig, amíg kigördül­nek a járművek. De éjjel is elég másfél perc a laktanyá­ból való kivonuláshoz. Ilyen­kor a körletből rúdon sikla- nak az emberek egyenesen a gépkocsi színbe. Második front Az emeleti szobákban fo­lyik a mindennapi hadműve­let a tűz megelőzésére. — A tűzrendészek munká­ja talán nem, annyira látvá­nyos, mint « tűzoltóké, de eredményes közbelépésünk során nem egyszer hárítunk el tűzveszélyt — mondja Ku- csera Károly őrnagy, a BM szolnoki járási, városi tűz­rendészet! parancsnokság ve­zetője. És bizonyításul jegy­zőkönyvet vesz elő. A leg­utóbbi tűzrendészet! ellenőr­zés megállapította, hogy az ÉM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalatnak 5"ös számú főépítésvezetőségén 14 pont­ban sértették meg a tűzren­dészeti előírásokat. Akkor a lűz, Nemrég ért véget az ebéd utáni csendes pihenő, ami­kor bántó berregés vágja ketté a csendet. Három hosz- szú... Tűz van! Megmozdul az épület. A folyosón csizmák dobognak. Bár ki lettem „képezve”, mire a kocsihoz érek, majdnem az orrom előtt zárják be az ajtót. Bőgnek a motorok. Mindenki a helyén. Szirénázva robo­gunk a főutcán. A Zagyva­parton hatalmas füsttel ég egy sátor. A környékbeli Nyugodt Előkerül a táskákból a vacsora, amikor ráérünk be­szélgetni az emberekkel. Hogy miről? Munkáról, ke­resetről. szolgálatról. Rákóczi József főtörzsőr­mester húsz éve harcol a lángokkal. — Bizony az eget ostro­molnák a lángnyelvek. ha összeraknánk azt a sok tüzet, aminek az oltásában részt vettem. Mentettem életet, de gyakran voltam magam is életveszélyben. Itt maradtam. Pedig volt idő, amikor 320 forint volt a ha­vi fizetésem. Azokban a nehéz időkben csak az tar­tott itt, hogy szeretem a munkámat. Jelenleg 2350 fo­rintot keresek és bár na­gyon szép a mi hivatásunk, de egyik fiamból sem lesz tűzoltó. A rajban Kovács László a legfiatalabb. felelősöket megbírságolták és a szabálytalanságok megszün­tetésére határidőket szabtak. Megnéztük a vállalat te­lephelyét. A szabálytalansá­gokat megszüntették. Az in­tézkedések hatásosságához nem férhet kétség. Gondos a megelőzés és mégis... tűz... fiatalok építették fából, szé­nából. Valamelyikük eldo­bott tán egy égő csikket, amitől lángra gyűlt a benne levő szalmazsák. A rendőrök is megérkeztek. Négy őz­láb és egy őzbőr kerül elő a környező gazból. Pár napja lőhették. A bűnjel a három sráccal a rendőrségre kerül. Közben a tűzoltók munká­hoz látnak. Rövid idő múlva már csak párolognak az előbb még tüzesen izzó faha­sábok. éjszaka — Négy hónapja öltöttem fel az egyenruhát — mondja. Előtte a rendelőintézetnél voltam segédfűtő 1300-ért. Itt 1450-et keresek, de rövi­desen emelik a fizetésemet. Megszerettem ezt az életet, nem is akarok innen el­menni. Vége a vacsorának. A tan­teremben bekapcsolják a te­levíziót. A Tv-Híradó máso­dik kiadása után takarodó. Nyugodt éjszaka volt. A csendet nem tépte szét a há­rom hosszú csengetés. Éb­resztő után készülődés a szolgálat átadására. Fél nyolc, őrségváltás. A szolgálatot letöltött tűzoltók helyére kipihentek lépnek egy teljes napra. Sorakozó, pattogó vezényszavak. Motor­berregés. Minden rendben, a leváltottak hazamehetnek. Palágyi Béla USZO SZIGET A Kuba és Haiti közötti úgynevezett Szé'felőli átjáró­ban július elején kicsiny, úszó sziget jelent meg a víz felszínén. A „John R. Pear­ce” nevű hadihajó hadnagyá­nak, Michael McWhirternek jelentése szerint a körülbe­lül 14 méter átmérőjű szige­tecskén 10—15 fa található. Július 3-án, greenwichi időben 19 órakor a sziget a A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz központi telephelyre csztárgályos, marós, lakatos. — ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkáso­kat, raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad. Külszolgáiaios munkára kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkhalyeinkre felveszünk csőszerelő, központi fűtésszerelő, lakatos, hegesz­tő, villanyszerelő szakmunkásokat cs férfi segéd­munkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét. — minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzmei konyha van. A szállás ingyenes. — Bér: meg­egyezés szerint. A béren felül 500 Ft külszolgála- tos átalányt, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az úti­költséget téritjük. de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztő­képző tanfolyamot szervezünk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán — (Budapest. XIII, Gyomról út 79—83.), vidéken a munkahelyek veze­tőinél. 19 fok 38 perc északi széles­ség és a 71 fok 13 perc nyu­gati hosszúság alatt fekvő pontban helyezkedett el. Jú­lius 11-étn 13 óra 45 perckor a 19 fok 34 perc északi szé­lesség és a 75 fok 14 perc nyugati hosszúság mentén volt és nyugat felé mozgott, nyilván egy helyi áramlás hatására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents