Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

1068. «tgusztas TL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tények és tanulságok Recseg a bútorpiac — Elavult berendezések — Az igényekre oda sem figyelnek — Sok apró bosszúság Nemzetközi antifasiszta nap A nemzetközi antifasiszta nap alkalmából a Magyar Partizán Szövetség és a Ná­cizmus Üldözöttéinek Bizott­sága az Országos Béketan ács­csal és a Magyar Jogász Szö­vetséggel közösen szeptem­ber 1-én a Vasas Szakszer­vezet székházának dísztermé­ben nagygyűlést rendez. Ün­nepi beszédet mond dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendőrfőkapi­tányság vezetője. a Magyar Partizán Szövetség alelnöke Tűzrendészen levelező tanfolyam A mezőgazdasági nagyüze­mekben évről évre tetemes károkat okoz a tűz. A Mező- gazdasága és Élelmezésügyi Minisztérium — egyetértés­ben a BM Országos Tűzren­dészet! Parancsnokságával — most kétéves tűzrendészet! levelező tanfolyamot indít. A tanfolyamra a függetlenített tűzrendészek, a nagyobb gaz­daságok tűzrendészei és az országos hatáskörű vállalatok szakemberei jelentkezhetnek. A hallgatók negyedévenként konzultáción, illetőleg elő­adáson, valamint félévenként beszámolón vesznék majd részt. A tanfolyam résztvevői a sikeres záróvizsga után ok­levelet kapnak, a tanfolyam­ra szeptember 30-ig lehet je­lentkezni­Legyünk őszinték: a vál­lalatok egyébként iá szűkös beruházási, fejlesztési eszkö­zeiből vajmi kevés jut az anyagmozgatás korszerűsíté­sére. Pedig — kár volna ta­gadni — a szállítás, a rako­dás gépesítése igen eszköz- igényes feladat; toldozássaL foldozással itt messzire nem jutunk. Éppen az okozza a legtöbb gondot, hogy a vál­lalatok számottevő részénél a gyártás bővítése is igen sok-sok kis lépcsőben tör­ténj Így ma nem ritkák a sok telephelyű gyárak, a szétforgácsolt műhelyek és raktárak. Ezáltal ésszerűtlen nagyok a szállítási távolsá­gok és hatványozódnak a ra­kodási tennivalók; De ha netán van is pénz a fejlesztésre, a korszerű szállító- és emelőgépek, esz­közök beszerzése úgy sem könnyű. Az üzemek jelenleg jóformán csak bolgár gyárt­mányú elektromos és magyar gyártmányú Diesel-üzemű targoncákat vásárolhatnak korlátlanul, speciális rakodó feladatok elvégzésére azon­ban ezek többnyire nem al­kalmasak. A különböző spe­ciális eszközöket, például a szállító szalagokat, „ függő- pályákat, a mozgékony kis emelőtargoncákat eddig a vállalatok vagy maguk bar­kácsolták, vagy Nyugatról importálták. Most több kezdeményezés­sel találkozhatunk a szállító anyagmozgató gépek gyártá­sában. így például a Hajtó­mű- és Felvonógyár szerve­zi az univerzális függőpályák (konvejorok) elemeinek gyártását, angol licensz alap­ján. (Ezekből az elemekből gyorsan és gazdaságosan kü­lönböző szállító rendszerek építhetők.) Megkezdődött a transzkon ténrek, s a hozzá­juk szükséges egyszerűbb markoló, emelő berendezések hazai gyártása is. A Salgó— Dexion elemekből — a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek új termékéből — elsősorban raktári polcok építhetők Markiin rendszerben. Üze­nteink ellátása korszerű Recseg a bútor, mert csak összeütötték, de nem enyvez­ték meg az eresztékeket, mert surlódik a rosszul föl­függesztett ajtó, mert lötyög­nek a csiszolatlanul helyükre tett széklábak, s így tovább. Recseg azonban maga a bú­torpiac is, mert szenved a kínálat-kereslet rossz illesz­kedésétől. a csiszolatlan kap­csolatoktól az ipar és a ke­reskedelem között, mindazok­tól a nehézségektől, melyek egyrésze objektívnak, rövid úton nem megszüntethetőnek ítélhető, más része azonban jobb szervezéssel, becsülete­sebb munkával fölszámolható lenne. Tavaly: 3.2 milliárd Évről-évre gyors iramban emelkedett a bútorvásárlás. Bútor kell a régi helyett, s az új lakásokba, s bútor kell azért is, mert — a mai bútorok nem szolgálnak ki —, igaz, nem is céljuk — nemzedékeket. 1960-ban 1960 millió forintért vásároltak ha­zánkban bútort, 1965-ben 2499 millió forintért. A múlt esztendőben már 3,2 milliárd forint értékű bútor talált gazdára, s számítások szerint 1970-re a vásárlás újabb 300 szállító- és rakodó gépekkel aligha oldható meg kizárólag hazai gyártással; szükség van a szocialista országok összefogására, határozottabb, konstruktívabb nemzetközi együttműködésére is. Ezek után lehet, hogy fur­csán hangzik a megállapítás: nem a pénz és nem is a gép a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésének legszűkebb keresztmetszete. A szemlé­lettel van a fő baj. Minde­nek előtt a vállalatoknál. Számtalan tény bizonyítja, hogy ha valamit nagyon akartunk, ahhoz megterem­tettük a szükséges feltéte­leket, elhárítva az útból minden objektív akadályt. Egyebek közt megemlíthet­jük azoknak a fővárosi és vidéki üzemeknek a példá­ját, amelyek szinte kizárólag saját erejükből tervezték, szervezték mintaszerűen a belső szállítást és anyag- mozgatást, előteremtve a a szükséges pénzt és gyártó kapacitást is hozzá. A Dina­mó-gyárat (ma az Egyesült Villamos Gépgyárhoz tarto­zik), az Ikarust, az Alumí­nium Gyárat, az ikladi Ipari Műszer Gyárat, a debreceni Dohánygyárat, a Hajdúsági Iparműveket, a győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyárat ajánlhatjuk tapasztalatcseré­re a szakembereknek. Érde­mes lenne nemcsak a mű­szaki szervezési módszere­ket, hanem az öntevékeny­séget, az eszközt, gépet, ka­pacitást és pénzt előterem­tő célratörő elhivatottságol is a helyszínen, a legjobbak példáján tanulmányozni. Az üzemek meglátogatását a miniszteriális és bank- szakemberek figyelmébe is ajánlhatjuk. Nem revízió, számonkérés és felelősségre vonás céljából, mert az anyagmozgatás korszerűsíté­sének megszáll ottiai így vagy úgy megkerülték és megsértették a paragrafusok, a rendeletek betűit. Hanem azért ajánljuk szíves figyel­mükbe, hogy tegyék szabá­lyossá és határozottan segít­sék, ösztönözzék másutt is milliós növekedéssel 3,5 milliárd forintra rúg majd. Becslések szerint 1975-ben 4,8 milliárd. 1980-ban 6,6, míg 1985-ben kilenc- milliárd forint lesz a vásár­lások összértéke a bútorpia­con. Legalábbis az igények ennek megfelelő dinamikával fejlődnek. Ami a termelési oldalt ille­ti tény, hogy a kereslet hosz- szú évek óta meghaladja a kínálatot. A növekedés gyors volt, s ma is az. A bútoripar üzemeinek nagy része ugyan­akkor korszerűtlen, épületei­vel, felszereléseivel nem ad módot a gyáripar-szerű ter­melésre. A munka jellemzője a legtöbb helyen ma is a kéz­zel; a nem motorikus eszkö­zökkel végzett tevékenység. Jól jellemzi a helyzetet a bútorgyártási kapacitás meg­oszlása. A könnyűipar mi­nisztériumi vállalatai mind­össze 36,1 százalékkal része­sednek a teljes termelésből. A tanácsi vállalatok a bútor- termelés 21, más minisztériu­mok vállalatai 6,5, s a kis­ipari szövetkezetek 36,4 szá­zalékát adják. Szerkezetében, anyagi, technikai bázisában a bútor­ipart a kisipari szövetkeze­tek jellemzik, hiszen övék a legnagyobb részesedés. Az ál­lami vállalatok ugyan össze­sen a termelés 63,6 százalé­ezt a hasznos tevékenységet. Egyetlen vállalat sem kért például az idén bankhitelt az anyagmozgatás korszerűsíté­sére, mint már említettük. De ha kért volna, vajon nem marad-e alul a kérelem a termelési bővítő, a nagyobb nyereséget kimutató beruhá­zásokkal vívott versenyben ? A szemlélet, a módszer oly­kor a gazdaságirányítás fel­sőbb régióiban is fejlesztés­re, korszerűsítésre szorul. Ügy is mondhatnánk: az új mechanizmus gazdasági sza­bályozó eszközei hatékonyab­ban kell hogy szolgálják a munka termelékenységének emelését, mint ahogy az ed­dig eltelt másfél évben ezt szolgálták. Témánkat mindvégig mű­szaki, gazdasági oldalról vizsgáltuk, de nem szabad elfeledkezni társadalmi, szo­ciális, emberi vonatkozásai­ról sem. A legnehezebb fizi­kai munka gépesítéséről, a legnagyobb baleseti veszély- forrás felszámolásáról van szó. Az anyagmozgatás kor­szerűsítésével lényegében felszámoljuk azt az elmaradt és képzetlen munkás-réteget, amelyet a cipekedés, a testi megerőltetés nem ritkán lel­kileg és szellemileg is meg­nyomorít. A technika, a rend, a szervezettség egyben új alapokat teremt; növeli a műszaki ismereteket, a fe­gyelmet, az igényeket, s fel­számolja a lumpenproletár életforma és gondolkodás- mód, a társadalmon-kívüli- ség utolsó gyökereit is. A szállítás, az anyagmoz­gatás gépesítése legfeljebb ilyen pozitív értelemben eg­zisztenciális kérdés. A ke­nyerét senkinek sem fenye­geti. Erre a vállalkozásra nem fizethet rá sem a nép­gazdaság. sem a vállalat, sem pedig a dolgozó. Ilyen értelemben az anyagmozga­tás korszerűsítése végső so­ron teljesen kockázatmentes, s ugyanakkor sürgető fel­adat. Kovács József Vége kát adják, de az üzemek jó­része — különösen a tanácsi vállalatoknál — nélkülözi a modern gépeket, a panelből épített bútorokhoz szükséges berendezéseket stb. A meglévőt jobban A korszerűtlen termelési mód, a szűkös kapacitás csak nagy anyagi ráfordítással szüntethető meg, s hosszú tá­von ez, valamint az import növelése kínálja a megoldást. Rövidebb távra azonban kí­nálkozik jónéhány olyan fel­adat, melyek megvalósítása enyhítené a bútorpiac fe­szültségeit, csökkentené a „recsegés” forrásait. Az üz­letekben például sok olyan vevő megfordul, aki az adott kínálatot nem kifogásolja, csupán a méreteket! A la­kás- és bútortervezők között ma még alig van kapcsolat, a kisméretű szobák berende­zése éppen ezért nehezen oldható meg. Igen hamar mérséklődnék az ún. poten­ciális kereslet, ha végre lét­rejönne ez a kapcsolat a két szakma között, s ha a sokat hangoztatott kívánalom végre a gyakorlatban öltene testet1 miszerint több, dara­bonként vásárolható bútort gyártson az ipar. A meglévő kapacitások nem ésszerű hasznosítására mutat az is. hogy sok divat­jamúlt, nehezen eladható bú­tor. Ugyanakkor a keresett típusokból soha nincs elég. A meglévő kapacitások, s az adott anyagok ésszerűbb — korszerűbb — fölhasználása, a termékösszetétel gyorsabb változtatása olyan feladat, amelyből nemcsak a vállala­tokra, de az irányító szerve­zetekre is sokféle teendő há­rul - . Sok kiesi sokra megy A viták, melyek ma is zaj­lanak a garnitúra s a külön darabok, a variálható, a modul bútorok között, vala­mint az, hogy évek óta nagy hiány mutatkozik kiegészítő bútorokban — könyvespolc, íróasztal, előszobafal, illetve színes- és kertibútorokban — az iparág belső feszültségeire, aránytalanságaira utalnak. E nagy, s sokáig nem ha­lasztható teendők mellett azonban sok olyan apróság van, melyet — egy kis jóaka­rattal, becsületes munkával, az együttműködés tökéletesí­tésével — mint vásárlót bosz- szantó okokat rövid úton megszüntethetnék az ipar. a szállítás, a kereskedelem dolgozói. A kikészítési hibák csökkentése — törött pántok, csíkos fényezés, kiszakadó sarokvasak stb — a gyáron belüli ellenőrzés fokozásával, a dolgozók jobb anyagi ér­dekeltségével nem kíván va­rázserőt, csupán igényesebb vezetői munkát. Sok a pa­nasz a szállításkor bekövet­kezett sérülésekre is, s itt a MÁV sem ártatlan. A kereskedelem a beszer­zési források bővítésével, a gyáraktól bizományba átvett új termékek árusításával so­kat tehet a bővebb választék érdekében, s azzal is, ha a szűk üzletek helyett időnként egy-egy nagyobb helyen — pl. művelődési otthonban — szervez lakberendezési kiállí­tást. Serkentheti úgy is a gyártókat, hogy pontosan, a típusok megjelölésével közli a vásárlói igényeket, hogy prospektusokat állít össze stb. A bútor nem tartozik az olcsó iparcikkek közé, mégis szívesen áldoznak rá az em­berek, mert szeretik, ha ott­honuk meghittségét, kultu­ráltságát a tetszetős, modern bútor is fokozza. Megadni a lehetőséget e nemes szándék megvalósulásához, egyik nap­ról a másikra ugyan nem megy, de lépésről-lépésre igen. Ám ehhez végre: lépni kell! K. & A termelékenység emelésének útjai Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése IV. Pénz. gép, szemlélet és ember VÉGRE Központi művészegyüttes alakult Szolnokon Bemutatkozott a Tisza Táncegyüttes népi zenekara A Jászkunság néprajzi szempontból hazánk egyik legérdekesebb tájegysége. Dalol a Mátra alja, a szőlő­ket dédelgető Jászság, a kun sziken a pásztorember, és a Körös parti táj. Hány ezer régi nóta él még nagyapáinkban, meny­nyi csöndes mulatás, vagy legényvirtus taktusait őrzik még a fáradt lábak? Minden generáció felelős­séggel tartozik az utána kö­vetkezőnek azért is, hogy az elődök értékéből mennyit őrzött meg és adott tovább a jövőnek. Népdalkincsünk, néptánc­művészetünk érdemes ápolói a különböző öntevékeny mű­vészegyüttesek. Betöltik az élő múzeum szerepét, ugyan­akkor a felnövekvő generá­ciókkal megismertetik a nemzet elmúlt századainak népművészetét; nevelnek, gyönyörködtetnek. A mai ember igényei eb­ben is magasak, teljes érté­kűt kívánnak Az aprócska, zeneileg felkészületlen, nép- rajzilag képzetlen amatőr csoportok manapság már nem mind és nem mindig tudják megfelelően repre­zentálni a táj és a messzi korok népművészetét. A kö­vetelmények változtak, hi­szen a mai néző már nagyon igényes. Az elmondottakból követ­kezően is örvendetes, hogy megalakult Szolnokon a köz­ponti művészegyüttes. Régi, nagyon is életrevaló elképze­lés vált valóra. Tisztelet azoknak az álla­mi intézményeknek, társa­dalmi szervezeteknek, az üzleti életben tevékenykedő, de a kultúráért felelősséget érző szövetkezeteknek, amelyek belátása folytán megalakul­hatott a város, a megye rep­rezentatív művészegyüttese. Az eddigi együtműködés meghozta a gyümölcsét: a megyei művelődési központ szimfonikus zenekarából, az fmsz Kodály kórusából, a Tisza Táncegyüttesből és népi zenekarából, valamint a mű­velődési központ irodalmi színpadából alakult száz- nyolcvan tagú együttes no­vember 3-án, Szolnok fel- szabadulásának 25. évfordu­lóján mutatja be első, közös műsorát. Kodály Kállai kettősének előadására vállalkoztak, ami nagy dolog, hiszen eddig csak az Állami Népi Együt­tes tudott maradéktalanul megbirkózni a feladattal. A központi művészegyüt­tesbe tömörült, felsorolt együttesek megtartják önál­lóságukat is, nevüket és pro­filjukat, de évente két-há- rom közös, nagy műsor be­mutatására egyesítik tudásu­kat és lehetőségeiket. A mű­vészegyüttes munkáját a művészeti tanács irányítja, függetlenített népművelő közreműködésével. Az új együttes természete­sen nemcsalt a magyar nép­művészet ápolására alakult, funkciója ennél szélesebbkö- rű, de úgy véljük ezt a ne­mes feladatot is jól ellátja majd. A Tisza Táncegyüttesnek is bemutatkozott végre a függetlenített népi zenekara, öt jól képzett muzsikussal. Anyagi és szervezeti akadá­lyok miatt hiányzik sajnos még egy segédprimás és egy cseliós. A felügyeleti szervek remélhetőleg mielőbb ki tudják egészíteni a zenekart — aki á-t mond. mondjon b-t is — hiszen a város rep­rezentatív népi zenekara művészileg csak így válhat teljes értékűvé. — ti — F öldrengések C/ világszerte Ez év július 18-án, green­wichi időben 5 óra 24 perc 49 másodperekor igen heves földrengés pattant ki a Sar- ga-tenger térségében, a 39 fok északi szélesség és a 120 fok keleti hosszúság mentén fekvő epicentrumból. Tten- csdntől körülbelül 240 kilo­méternyire keletre. A ren­gést Pekingben és annak több száz kilométeres körze­tében mindenütt észlelték. A földmozgás következtében a talajban hatalmas repedé­sek keletkeztek, néhol föld­csuszamlásokra is sor került, a tengerparti területeket pe­dig szeizmikus szökőár borí­totta el. A rengés mérete ? Richter-féle skálán 7,6—7.7 volt, az epicentrumban az erősség a Marcalli—Sieberg féle 12 fokos skála szeriül meghaladta a, 10 fokot. Rich­ter-féle 7,6—7,7-es méret (magnitúdó) azt jelenti, hogy a Föld besejéből felszabadult energia hetvenszerese—két­százötvenszerese volt a hiro- shimai atombomba teljes robbanási energiájának. A 7,5 méretet meghaladd földrengéseket világrengés­nek hívjuk, ami azt jelenti, hogv a földrengéshullámokat elvileg a világ bármely pont­ján elhelyezett szeizmográ­fokkal észlelni lehet. Július 24-én a perui Huan- cayo térségében is erős föld­rengések pusztítottak. Épüle­tek tucatjai omlottak össze és két híd szakadt le, a viz­es elektromos energia-szol­gáltatás huzamosabb ideig szünetelt- A hegyi gleccserek­ről a rengés következtében hatalmas légtömegek zuhan­tak le a Lasintay tóba és a Shullcas folyóba. E jégtö­megek helyenként 5 méterrel duzzasztották fel a víz szint­jét és emiatt húsz falut ért katasztrófába áradás, Chili Fruta és Huancayo között; • a földrengések középpontja I Huancayo körzetében Volt, A perui földrengések jelleg­zetességeinek ismeretében feltételezhető, hogy a rengés fészke, a hipocentrum meg lehetősen nagy mélységben, 100 kilométernél mélyebben helyezkedett el. Az első, úgy­nevezett fő-lökést 16 többé- kevésbé erős utórengés kö­vette 48 órán belül. Dr. Haroun Tazeiff, a ter- mészetfilmejiről világszerte ismert belga vulkanológus jelentette, hogy június és július folyamán Szicíliában is észleltek gyengébb föld­mozgásokat. Szemben a kínai és perui földrengésekkel, a szicíliai mozgások nem tekto­nikus eredetűek voltak, ha­nem az Etna megújuló mű­ködésével álltak kapcsolat­ban. A kilenc tudósból álló expedíció megállapította, hogy az Etrán keletkezett repedésekből 800—1100 Cel­sius fok hőmérsékletű gázok szabadulnak fel. maximálisan 60 méter másodpercenkénti sebességgel. A vulkán észak­keleti kráterében lávaszökő- kutak törnek a magasba es ezzel egyidejűleg bombák dobódnak fel a kráterperem fölé, mintegy 250 méter ma­gasságig. Az északkeleti csúcs nyugati oldalán jókora repedés képződött, amelyből izzó láva tör elő- A láva mennviséae másodpercenként 10—12 köbméter. A folyás hossza rövidesen eléri az 1 kilométert. A fő krátercsúcs 400 méternél naqvobb akná­jának. mélyéről íniiaszökőku- tak törnek lel időnként. A római Geofizikai Intézet jelentése szerint július 2-án a Rómától északnyugatra lé­vő Tolfa környékén reggel 9 óra 56 perc és délután 1 óra 30 perc között erős földren­gés-sorozat lépett fel. A leg­első lökés erőssége > 12 fo­kos skálának megfelelően 7 fok volt, a többié 6 fok vagy annál alacsonyabb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents