Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 24. Ä rokkantak reménysége Sssolovjov professzort Nyo elektromos protézisek Az egész világon sok millió ember lázasan figyelte az Egyesült Államok nagy Hold-kalandját. De néhány százezer ember nem kevésbé izgatottan várja az úgynevezett myo-elektromos protézisek sorozatgyártását. Ez a protézis lehetővé teszi számukra, hogy ismét maguk mosakodjanak, öltözködjenek, egyénék és a legegyszerűbb manuális tevékenységeket mások segítsége nélkül láthassák el. Nekik, az egyik, vagy mindkét kezüket elvesztett háborús sebesülteknek, vagy balesetek áldozatainak a „myo-elektromos protézis” (a görög myo szó izmot jelent) áldást jelent majd. A kézfej a fenyegető kinézésű kampós horgot viselő emberrel ma már nem találkozunk. Rövidesen hüvelykujj-mutatóujj- markoló mozgásra beállított, hidraulikával, vagy pneumatikával dolgozó robotkésszerű merev műkéz is eltűnik, ha elkezdik a myo-elektromos protézis szériagyártását 1968. vége óta 50 hadi sebesült és polgári sérült próbálta ki a myo-elektromos úton vezérelő alkar protézist, amelynek kifejlesztésében dr. Ing. Boenick akadémiai tanácsos, berlini tudós, a Német Szövetségi Köztársaság kapacitásának számít. A szóbanforgó protézis kidolgozásánál abból indultak ki, hogy az aktív izmok minden megfeszül ősnél milliohelyén modnyi volttal mérhető bioelektromos áramot fejlesztenek. Ezt az izomáramot „veszi le” a rokkant azoknak az elektródáknak a segítségével, amelyek a protézisben, találhatók és vákuum alatt a karcsonkra tapadnak. Ezeket a minimális áramfeszültségeket tranzisztorok felerősítik. Ennek hatására bekapcsolódnak a kis motorok reléi, lehetővé válik a műkéz csukása, nyitása, vagy forgatása. A myo-elektromos karprotézisek japán változatával — amelynek kidolgozásában dr. K. Jamada tudós, a tokusi- mai egyetem professzora végzett úttörő munkát — azokat az embereket is messzemenően függetlenné akarják tenni, akiknek nincs karjuk sem. Ezek számára a tudós mellényszerű protézist dolgozott ki. Itt a bio-elektromos izomáramot ugyancsak elektródák veszik át. majd felerősítve motorikus úton a művégtag mozgásává alakítják át. Jamada professzor találmánya annyira érett, hogy azt rövidesen sorozatban lehet gyártani, bár mindenkor egyedileg kell kialakítani az egyes rokkanthoz. A myo-elektromos úton vezérelt karprotézisek kidolgozása — jegyezte meg dr. Hubert Lamers, az ortopédtechnikai szövetség esseni ügyvezetője — új, döntő szakaszába lépett, amely az amputáltak előtt a jövőben mind a társaságban, mint a munkahelyen új kapukat tárhat fel. Az is jelentős tényező, hogy a kozmetikai „álcázásban* ma kínálkozó lehetőségek következtében nagyon élethű művégtagokat lehet előállítani. Kettesben a tűzhányóval Á kamcsatkai időjárás nem akármilyen: viharok, ciklonok száguldanak végig a szigeten százéves fákat könv- nyedén csavarva ki tövestői. A helyi lakosság már hozzászokott, aligha lepheti meg őket' valamivel a természet. De az egyik nap emlékezetes marad mindenki számára, aki ott tartózkodott. — Többéves hallgatás után ismét felhívta magára a figyelmet a Rezimjánnij tűzhányó. Sok tonnás kőbombák ping-pong labda köny- nyedségével repültek az ég felé. A kráterből előtörő füst, gáz és hamuoszlop hihetetlen magasságig jutott. Másnap London felett észlelték a hamufelhőt, majd szerte az egész világon- Ez a hamu körbeutazta a földet — mutattak egy üvegcsőt a Vulka- nológiad Intézet múzeumában. Innen — az igazgató helyettes szobájának ablakából — jól látható az Avacsin- szkij vulkán. Miközben né- . zem, önkéntelenül is megkérdezem: — Meg lelhet előre mondani a kitörést? — Munkatársaink 1964-ben több hónappal előre „megjósolták” a Sivelucs vulkán felébredését. Kellő időben intézkedtünk, a kitörés áldozatot nem követelt. Egyébként is — hála figyelőszolgálatunknak — nálunk a legritkább esetben fordul elő tragikus baleset. — És miként érik ezt el? — Passzív és aktív módszerekkel dolgozunk. Az elsőhöz tartozik, hogy elkészítettük a tiltott és veszélyes zónák térképét. Itt megtiltjuk a letelepdést. Az utóbbi a tűzhányók, állandó megfigyelését jelenti. — Az Avacsdnszkij lábánál egy házikó áll. Ebben lakik az egyik vulkanológus. A ház előtt nagysebességű, terepjáró-vonta tó. Üzemanyag tartálya színültig töltve. Minden eshetőségre készen áll. A vulkanológus naponta többször is meglátogatja a tűzhányó kráterénál elhelyezett műszereket. Egy nagyobb pedig a házikónak a pincéjében van elhelyezve. Különlegesen érzékeny hőmérő. a talaj felmelegedését méri. Egy alkalommal meglátogattuk remeténket és mita- gadás nagy kártyacsatát vívtunk. Teljesen váratlanul megrendült alattunk a föld, alig tudtunk a székeinken megmaradni; A tudós felállt és nyugodtan elindult műszereihez a tűzhányó csúcsára. Amikor visszajött szélesen mosolygott: — Ez csak hatos erősségű földrengés volt, valahol messze az óceánban. Tovább folytatjuk ugye a partit? V. Zaszejev A dohányzás, ez az önként vállalt káros szenvedély igen sok betegség forrása, és a dohányos ember bizonyos mértékig maga választja meg halála okát és sietteti annak bekövetkezését. Dohányzáskor a nikotin 30—60 százaléka kerül a füstbe, és a füstből 20—90 százalék^ szívódik fel. Egy erős dohányos óránként 0,Oltói 0,02 gramm nikotinnal mérgezi magát. Igaz, hogy hozzá leh.et szokni a nikotinhoz: a nem dohányosoknál már 2 milligramm is mérgező, erős dohányosoknál pedig 8 milligramm sem okoz bajt; A dohányzás és az egészség összefüggésének vizsgálata már nagyon régi, a megállapítások azonban sokszor nem voltak megalapozottak. Pl. néhány orvos megfigyelése alapján annyira biztosra vették, hogy a dohányzás csökkenti a szexuális élet igényéit hogy még a pápák is foglalkoztak a szerzeteseknél a kötelező dohányzás elrendelésével. Ma már biztos módszerek vannak a dohányzás káros hatásának a megállapítására, ezek közül fontosabbak a klinikai és kórszövettani vizsgálatok, az állat- kísérletek és a nagy népcsoportokra kiterjedő, ún. epidemiológiai vizsgálatok. Különösen az elmúlt években Kitörés a Klujcsevszkaja csúcson 1967. márciusában 4 szívátiiiieiésekrőB A Szovjet Orvostudományi Akadémia kezdeményezésére és vezetésével megkezdték a Transzplantációs Intézet szervezését. Az új intézet feladata a szívátül tetésekkel kapcsolatos kérdések sokoldalú vizsgálata. Egyesíteni fogják itt a sebészek, immunológusok, biokémikusok, citológusok és genetikusok erőfeszítéseit. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak majd az immunológiai képesség teljes, vagy részleges — kívánt mértékű — leküzdésével, többek között az antilimfocita szérumok előállításával. Külön hatalmas problémakört jelent — a vérbanik mintájára — a funkcionális szervek és test- szövetek bankjának megteremtése. Az APN munkatársa megkérdezte az intézet vezetőjét, Szolovjov professzort: Véleménye szerint mi a legnagyobb akadály egy szerv — többek között a szív — átültetésének széleskörű, klinikai alkalmazása előtt? — A szív-tüdő berendezés válaszolta az ismert szívsebész — nemcsak az átültetési, de a billentyűk pótlására, kiigazítására irányuló szívműtéteknél is nélkülözhetetlen. Ezek az operációk több óráig is eltartanak, ezalatt a szervezet működését az említett berendezés biztosítja. Elsősorban ezért problematikus a széleskörű klinikai alkalmazás. De van más akadály is. — A szív-tüdő berendezés sokórás munkájának hátrányos következményeit többé- kevésbé sikerül elhárítani a Mesterséges Vérkeringési Laboratórium által javasolt eljárások sorával. Többek között a véredények tónusára való ráhatással, különleges hűtési módszerekkel, a vér kezelésével, stb. A rossz gyökere tehát nem a szív-tüdő berendezésben, vagy egy bizonyos akadályban van, amelynek leküzdése után meghirdethetjük a szervátültetések korszakát. — A nemzetközi sajtót figyelve láthattuk, hogy a szív- átültetéses betegek 70—80 százaléka közvetlenül az operációt követő napokban meghal. a szervátültetés legnagyobb akadálya, az immun- reakció. de az csak huzamosabb idő után jelentkezik. Itt ellentmomdást vélek felfedezni, vagy talán nem elég megbízható a műtéti eljárás? — A szívátültetés bonyoSzolovjov professzor szívműtét közben. (Foto: APN; lult operáció. A pontos műtéti terv végrehajtása a sebésztől széleskörű tapasztalatokat kíván a szív és általános klinikai sebészet területén, valamint a kísérletek során kidolgozott speciális technikában. — Barnard hét évig a lett- tyaszíveket műtötte, amíg elszánta magát a klinikai szívátültetésre. Az utolsó ötven kísérleti állatból egy sem maradt életben. Ez nem ellentmondás, a kísérlet csak a technikát fejleszti. de nem biztosíték a sikerre. — A kutya egyébként nem a legszerencsésebben megválasztott modell az átültetésekhez. Más a mellkas felépítése, a véredények elhelyezkedése, szervezetének fiziológiája. De ugyanakkor az ember felépítésétől eltérő élőlények vizsgálata során általános érvényű biológiai törvényszerűségeket sikerült feltárni, a klinikai tapasztalatok, az emberen végzett ooperációk nélkül nem lehet előrelépni az átültetések területén. — Ez nem azt jelenti, hogy elkerülhetetlen az embereken végzett kísérlet? — Az egész medicina —• Hippokrátesztől kezdve — lényegében maga is kísérlek Gyógyszert adunk a betegnek. Nem használ. Emeljük az adagot, tovább és tovább, vagy más gyógyszert alkalmazunk. Végeredményben ez is kísérlet. Nem tudhatjuk előre, hogy az adott gyógyszer miként fog hatni az adott betegre. És az új műtétek? Amikor egy-egy új műtéti eljárást alkalmaztak az egyben kísérlet is volU ahol a szükségesség konfliktusba került az ismeretlen eredménnyel, a kockázattal. Napjainkban a sebész nem szólista egy néma kórusban* ahol minden dicsőséget, de minden szemrehányást és kudarcot is az 6 számlájára írhatnak. De tagja egy kollektívának, ahol a szív-tüdő- berendezés vízrendszerének hőmérsékletét figyelő asszisztenstől az altatóorvosig mindnyájan egyaránt felelősek az operáció kimeneteléért. > F. Gorbunova Szükségtelen halál végzett — több mint egymillió ember adatait feldolgozó — vizsgálatok alapján tudjuk, hogy egyes betegségek és a dohányzás között kétségtelen a kapcsolat. A dohányfüstben levő izgató anyagok és gázok közvetlenül hatnak a felső légutak nyálkahártyájára. Ennek eredményeként a nyálmirigyek védelmét szolgáló nyák elválasztása csökken, és a dohányfüstben levő izgató anyagok lerakódnak a légutakban — tönkremegy a légutak védekező rendszere. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor akár a dohányfüst izgató anyagai, akár a lég- utakba mindig bejutó baktériumok hatására gyulladás lép fel, mely a tartós hatás miatt idült gyulladásba megy át. Érthető tehát, hogy az idült hörghurut dohányosoknál több mint 600 százalékkal gyakoribb, mint nem dohányosoknál. Az idült hörghurut viszont az idült tüdőbetegségek, például a tüdőtá- gulat, a szívbetegségek kiindulópontját képezik. A világszerte népbetegséggé vált idült hörghurut elsőrendű oka a dohányzás. A dohányzás elterjedésével párhuzamosan a tüdőrák okozta halálozás is nagyon elszaporodott. A tüdőrák a dohányosoknál több mint 1000 százalékkal gyakoribb, mint a nemdohányosoknál. A rák kialakulásában legfontosabb tényező a felső légutak nyálkahártya károsodása, mert ezután a füstben lévő rákkeltő anyagok hatása gátlástalanul érvényesülnek. Hasonlóan a dohányzásra vezethető vissza a férfiaknál gyakori gégerák is. Néhány betegség kórokában a dohányzásnak közvetett szerepe van. A gyomor- és nyombélfekély dohányosoknál 280 százalékkal gyakoribb, a káros hatás mibenlétét azonban még nem ismerjük. A szív- és koszorúerek betegsége 70 százalékkal gyakoribb dohányosoknál; a nikotinnak az erekre kifejtett hatása bizonyított; Az ún. Bürger-kór — a végtagok ereinek gyulladásos elzáródása — dohányosoknál 120 százalékkal gyakoribb. A száj, a nyelőcső, a húgyhólyag rákja, valamint a májzsugorodás is gyakoribb dohányosoknál, de ezeknél a betegségeknél az ok-okozati kapcsolat még nem bizonyosodott be kétséget kizáróan. Az elmúlt években igazolódott be, hogy a dohányzó terhes asszonyoknál a magzatok súlynövekedése visszamarad, ami azt jelenti, hogy a cigarettázó terhes nőknél gyakoribb a koraszülés. A dohányzás ártalmas hatása számos tényező függvénye, függ például a dohányzás formájától: legveszélyesebbnek tartják a cigarettá- zást, a szivarozás, pipázás kevésbé ártalmas. Lényeges a naponta elszívott cigaretták száma, a dohányzás időtartama és az életkor, amikor elkezdték a dohányzást Befolyásolja a károsító hatást a dohányzás módja, a leszívás mélysége, az időegység alatti szívások száma, az eldobott csikk hosszúsága, de az alkati és örökletes sajátságok is hatnak az ártalom kialakítására. A dohányzás ártalmassága tehát bizonyított tény, a kutatók csak a veszély nagyságának a becslésén vitatkoznak. Linus Pauling No- bel-díjas kémikus szerint minden cigaretta elszívása 14 perccel rövidíti meg az életet. Az orvostudomány állás- foglalása egyértelmű: a „szükségtelen halál” meghatározás a baleset; halálozás mellett a dohányzás okozta halálozásra illik rá.
