Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

1969. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit., hozzunk holnafij£% Májgaluska leves (kon­zerv bői) Rakott burgonya ker­tész-módon Gyümölcskrém Rakott burgonya, kertész­módon: Egy kiló burgonyát gőzben megfőzünk, lehámoz­zuk és karikára vágjuk. Köz­ben szintén karikára vágunk 20 deka megtisztított gombát és diónyi vajon megpároljuk. Egy kis fej karfiolt szintén puhára főzünk és rózsáira szedünk: karikára vágunk levesben főtt, maradék sár­garépát. Közben megfőzünk 4—5 tojást is és meghámoz­va azt is felkarikázzuk. Mély tűzálló tálat kizsíro­zunk, alulra egy sor burgo­nyát terítünk, erre kerül ré- tegezve az összes hozzávaló, ezeket közben soronként megsózzuk, Tetejére megint burgonya kerül, ezt meg­hintjük 20 deka, laskára vá­gott sonkával, és az egészet leöntjük 2 deci tejföllel, amelybe egy tojássárgáját kevertünk. Apró vaj darab­kákkal hintjük és a sütőben alaposan átsütjük. Meghint­hetjük a tetejét reszelt sajt­tal is, tartalmassá, zamatos­sá teszi * rakott burgonyát. (A sokféle hozzávalók előfő- zésétől ne ijedjünk meg: csak elmondani ilyen hosszú, de egyidőben párhuzamosan főzhetjük, és szeletelhetjük, and gyorsan megy.) Gyümölcskrém: 2 tojásfe­hérjét, 15 deka felszeletelt »őszi barackot, 25 deka por­cukrot fél óráig erősen ve­rünk, míg sűrű krém lesz belőle. Apróra vágott gyü­mölcsöt lazán hozzákeve­rünk, és talpas pohárban tá­laljuk. Délelőtti tábortűz Az ősz közeledtét nemcsak a gyülekező fecskerajoik, a sárguló falevelek és érett szőlőfürtök, hanem a nyári vakáció vége, a búcsú tábor­tüzek fénye is jelzi. Tegnap délelőtt a Tisza- ligeti napközis tábor lakói vettek búcsút az idei nyár­tól, a szünidei szabadságtól. Az igazi tábori hangula­ton, a játékos jókedven mit sem változtatott, hogy dél­előtt 10 órakor gyújtottak a szépen összerakott fahasábok alá. Tréfás vetélkedők, kö­zös éneklések, raj és őrsi csasztuskák, csatakiéi tások. díjkiosztások követték egy­mást. De nemcsak a legki­válóbbak, az Achim úti isko­la Párduc őrseinek tagjai kaptak ajándékot, hanem mindenkinek jutott pár szem cukor, s egy szelet csokoládé. Felütöttem a nyár elejétől vezetett tábori krónikát. Az első oldalon egyik pedagó­gus bejegyzése áll: „Ránk hárul az a nagyon szép és fárasztó feladat, hogy a nap­közig gyerekek nyári szün­idejét vakációvá varázsol­juk”. Valóban nem volt könnyű, hiszen a szünidőiben nem lehet olyan rendet és fegyelmet tartani, mint az iskolában. Ez megrántotta volna a szabadság ízét, amelyre az egész évben négy fal között élő gyermekeknek szükségük van. A fegyelme­zés és a figyelmeztetés he­lyett az állandó foglalkozás és foglalkoztatás volt az egyedüli módja annak, hogy a gyerekek felszabadultan jól érezzék magukat, ne vegyék észre a nevelést, irányítást Pedig a pedagógusok a nap minden óráját beosztották; hasznos foglalkozással és szó­rakozással töltve az időt. A délelőtti és délutáni fürdése­ket úszóleckékkel kötötték össze, úgyhogy a táborozás végére valamennyi gyerek megtanult úszni. Vagy ho­mokvárat építettek, amelyet a nevelőkikel együtt a strand közönségéből alakult zsűri osztályozott. Az aszfaltrajzo­ló verseny, a KRESZ vetél­kedők. a ki mit tudok, _ a „komoly” csoki jutalmazás­sal mind a játékos nevelést, az új tanévre való előkészí­tést segítették. Így a két hó­nap szünidő nem ' jelentett kiesést, elszakadást, az isko­lai közösségtől, a rendszeres foglalkoztatástól. Hars László fró a Tisza- ligeti napközis táborban szerzett benyomásait így summázta: „örömmel és sze­retettel találkoztam. Ezt az örömet és szeretetet viszem magammal a szolnoki pajtá­sok Tisza-ligeü napközis tá­borából”; Köszönet és elismerés a nevelőknek, s a városi ta­nács vb művelődési osztályá­nak, amiért a szünidőt való­ban vakációvá varázsolták a napköziben. — HM — Iskolai segély nagycsaládosoknak A martfűi Tisza Cipőgyár nőbizottsága megvizsgálta a nagycsaládos dolgozók hely­zetét A szorgalmasan dol­gozó törzs gárda tagok kö­zött hatvannégy olyan család van. ahol több gyermek is­koláskorú. Az iskolai év kez­detekor ezeknek a családok­nak sok kiadása van. Ezért a gyár szakszervezeti bizott­sága legutóbbi ülésén tanul­mányi segélyalapot létesített. A 20 ezer forintos alapból a gyermekek számától függően három. négy. illetve ötszáz forintot adnak a szülőknek iskolai felszerelések vásár­lására; A gyárban mintegy kétszáz olyan nő dolgozik, aki egyedül neveli gyerme­két. Számukra az év végén juttatnak segélyt a szociális keretből; KÉTRÉSZES RUHÁK ERŐSERR TERMETRE Ä molett nők részére sze­retnénk néhány öltözködési ötlettel szolgálni. A fiatal lá­nyok között, akik sportolnak, többet mozognak és véko­nyabb csontozatúak, kevés az erős méretű, míg az asz- szonyok között már maga­sabb „z arány. A mai divat­ból számos olyan újdonságot lehet kiválasztani, amely al­kalmas a molettekre, közép- korúakra egyaránt. Manap­ság a korhatár eltolódott, „nincs öregasszony”, min­denkinek módjában van ko­rától és testalkatától elvo­natkoztatva divatosan öltöz­ni. Természetesen jó ízléssel és meggondoltan kell válo­gatni a színek, minták és formák között. Tulajdonképpen nincsenek előírások, illetve kevés az, ami — tilos. Túlzottan élénk színeket, nagy és feltűnő mintákat, szeszélyes formá­kat nem ajánlunk. Nagyon előnyös megoldás egész évben a kétrészes ru­ha. Ez lehet kosztüm, komp­ié, vagy jumper jellegű és a legújabb közöttük a kazakos megoldás. Az egybeszabott ruhák közül is számos variá­ció kínálkozik. A kötényru­ha például előnyösebb, mint a szoknya-blúz, de a kosz­tümszoknyához lehet blúzt hordani, ez legyen kívül hordható, jumperszerű hosz- szú, vagy pulóver, amely le­zser és nem tapad szorosan a testhez. A ruháknál, kabá­toknál és kosztümöknél is helyesebb, ha enyhén kar­csúsítottak és nem szűkek de a túlzottan bő; testtől erősen elálló sem előnyös — ez már évek óta bebizonyí­tott elv. Tehát a középút a helyes választás. Ugyanez vonatko­zik a szoknya hosszának a megállapítására is; A mini szoknya fiataloknak, vékony termetűeknek illik, de a rö­vid ruha, amely a térd fölé, vagy térdközépig ér, vagy a térdet takarja, választékot nyújt mindenkinek. Nem szabad ma már konzervatív­nak lenni, alkalmazkodni kell a divathoz, hiszen élet­formánk minden megnyilvá­nulásához ma már az egész »országban szívesen alkal­mazkodik minden ember, aki a mai élet korszerű le­hetőségeiben örömet talál. 1.: Virágmintás selyemből készült kiskomplé. A sima. egyenes vonalú ruha felett csípő alá érő kabátka van, amely a* anyag egyik színével díszített a galléron és a kézelőn. Elegáns alkalmi ruhaként nyáron igen jól ki­használható. Télire is ajánlható ugyanez, csak szövetből esetleg kasmirhatású műszálszövetből. 2-ik rajzunkon is egy olyan divatos modellt mutatunk be, amely időtálló, tehát egész évben viselhető. A kazakos ruha bevarrott, lefelé bővülő ujjakkal készülhet selyemből, vagy mű­szálas szövetből. Nagyon előnyös, finoman elegáns forma, hosszú nyaklánccal díszíthető alkalomszerűen. 3-ik raj­zunkon hosszanti csíkmintás jersey szövet, vagy nyári pamutból készült jumper ruhát mutatunk be. Tetszés szerint megkötős bőr, vagy saját anyagából készült öv­vel is hordható. A felsőrész ingblúz jellegű. A szegedi „perzsa vásár" Országszerte híressé vált a szegedi „perzsavásár”, azaz a Marx téri MÁVAUT meg­álló és környéke Ide érkez­nek R Jugoszláviából jövő autóbuszok. Ide jönnek autón, motoron, kerékpáron és gyalog nehéz szatyrokkal, táskákkal „a vásározók”. Az autóbusz állomáson megkérdezem én is: — Mi van eladó? — „Nem árulunk semmit” — jelenti ki nagy hangon, kísérőmet figyelve egy tö­mött szatyor mellett üldö­gélő asszony. „Próbálja meg egyedül” — mondja Szűcs Gyula, a sze­gedi rendőrfőkapitányság századosa. — Sajnos minket már nagyon ismernek, előt­tünk nem mernek árulni. Ott a pavilonok mögött van a másik placcuk”. Csoportok itt is. ott is. Egy asszony orkánt próbál, egy fiatal nő világoskék szett garnitúrára alkuszik. — Mennyiért adja ezt a műszálas ruhát? — kérdem; Kétmillió Fejkendős szabadkai asz- szony ül a vámőrség szegedi irodájában. Ez volt a har­mincadik útja Magyaror­szágra és Ausztriába. Most is Bácsból jött visszafelé. Mit hozott magával, mit nem. de tény. hogy amikor Szegeden elkapták 26 író­készletet akart eladni. Egy férfinél a pénzügyőrök 54 reklámceruzát, velúringeket találtak. Egy horgosi férfi 7 női ruhát, 15 kendőt, 5 szivacs kosztümöt hozott át Szeged­re eladni. Amikor bekísér­ték a pénzű gvőrségre, tás­kájából még 640 forint is előkerült. A pénzügyőr parancsnok­Tiszfaszesz a öreg néne nagy szerényen vár a vámvizsgálatra, kezé­ben egy szilke szilvalekvár­ral a röszkei határállomá­son. „Lakodalomba megyek, oda viszem a magamfőzte lekvárt. Nem viszek én mást kedves” — mondja. Mi lett gyanús a fiatal pénzügyőr­nek. maga sem tudja. Egy kanállal belekotor a lekvár­ba és előkerül abból egy do­boz. amely fogaranyat és gyűrűt rejteget. A múltkoriban egy feke­tébe öltözött gyászoló menet igyekezett Szabadkáról Sze­gedre. hatalmas koszorút ci­pelve A pénzügyőrök még részvétüket is nyilvánították. Amikor azonban jobban szemügyre vették a koszorút, kiderült 13 liter tiszta szeszt akartak abban becsempészni Magyarországra. A vasúton Végűi is mennyibe Nos. az átcsempészett áruk a Marx téren keresnek gaz­dát maguknak. Honnan ver­buválódnak a vásárlók? Van­nak „kiemelt” megyék: Bor­sod. Bács és a Nyírség. A megyék között sajnos megle­hetősen előkelő helyet fog­lal el Szolnok megye is. Fehér András karban­tartó a Karcag Ti- lalmasi Állami Gazdaságban. Vonaton hallott arról, mi­lyen olcsón lehet vásárolni Szegeden. Elutazott egy heti piacra és 800 forintért vett két szivacs kosztümöt, csak- hpgy pechje volt. Vám- és deviza szabálysértésért 300 forintra (vagy tíz napi el­zárásra) büntették, kötelez­ték a 800 forintos elkobzási egyenérték megfizetésére, s ezen kívül még 480 forint vámot is ki kell fizetnie, ha meg akarja kapni a kosztü­möket. Három szolnoki d:akfiú — S. Gy. a közgazdasági tech­nikum. K. F. és B. L., a Ti- sza-perti Gimnázium tanulói — valódi amerikai LEE far­mernadrágért utaztak Sze­gedre. K. F. összesen hármat vett, hogv legyen a haverok­nak is. Nem gondolták a srácok, amikor útnak indul­tak. hogv a vámhivatalban kötnek ki. Nem úgy Pintér Gvuláné tiszaföldvári lakos, aki két orkánt vett a Marx téren — Százhúszért. Nem jó a szín? — Nem is tudom — vála­szolok. — Nem baj. Holnapra hoz­hatok olyat, amilyet kér — mondja a ruhát la'náló vé­konyka asszony. Szemem láttára percek alaitt talál itt gazdára 30 pár nylon harisnya. Szivacs kosztümöket adnak, vesznek. Egy férfit pillanatok alatt körülfognak, olasz orkánt kínálgat. Középkorú házas­pár sodródik mellém a tö­megben: „Nem akar gyap­jút venni? 250 forintért adom” — szól az asszony. Amikor feltűnnek a nyo­mozók, pillanatok alatt szét­szélednek a csoportok. A mellékutcákba igyekeznek gyors léptekkel az árusok. A nyomukra eredek. A kapu­aljban narancssárga pulóvert kínál egy asszony. Vizsgál- gatom. egy férfi kiveszi a kezemből és kifizet érte 150 forintot raktáron ságon egyébként megmutat­ták a lefoglalt áruk raktá­rát: több mint 2 milliós ér­ték halmozódott ott össze május óta. Azután bekísérnek a nyo­mozók egy szegedi kendő­festő kisiparost: ő a csen- cselők egyik magánbankárja. Több mint 12 ezer forintot találtak nála, külön-külön névre szóló kis tasakokba zárva, különböző összegen­ként. „Ezért nem találunk mi sokszor a leigazoltatott külföldieknél forintot — mondják a pénzügyőrök. — Letétbe helyezik az öregnél. Csak amikor vásárolni akar- nak. akkor kérik él”. koszorúban történt: ;a szerelvény vezető ülésének támlája mögött 26 liter szeszt s a műszerfalban 4800 forintot találtak. — Higgye el. minket a csempészek tanítanak meg. hogy általában hol keres­sünk. — magyarázzák a vámvizsgálatot végzők. — Az autókon tipikus rejtek­hely a pótkerék, a benzin- tartály. a sárvédő. Ilyen he­lyeken találtunk már félmil­lió értékű aranytárgyakat, muzeális értékű festménye­ket. elefántcsont faragásokat A röszkei határállomáson naponta nyolc—tízezer em­ber jön át Jugoszláviából Magyarországra és viszont Amikor Szegeden piaci nap van — szerdán és szomba­ton — ez a szám felugrik tizennyolc—húszezerre is. kerül egy orkán ? 600 forintért s mire kifizeti a büntetést, a vámot, az el- kobzási egyenértéket. össze­sen 1320 forintot. kiderül, hogy 1000 forintjába kerül egy orkán. Jobban járt vol­na, ha inkább üzletben vá­sárol. Vannak, akik nagy tétel­ben vásárolnak Szegeden, majd aztán lakóhelyükön to­vábbadják az árut. Mint pél­dául Varga Margit Mezőtúr, Köztársaság u. 18. szám alatti lakos, aki ellen jelen pillanatban eljárás van fo­lyamatban. A szegedi rend­őrségi szervek az ügyészsé­gen tettek feljelentést devi­za bűntett miatt több Szol­nok megyei lakos ellen. Ezeknél az embereknél ugyanis. amikor elkaptak őket 5000 forinton felüli ér­téket találtak. Például Laka­tos Jolán Karcag. Délibáb utca 1;. Berdó Ilona Szolnok, Telep utca 4.. Károlyi Imré- né Kisújszállás, Honvéd u. 13., Balogh Erzsébet Kisúj­szállás, Thököly út 10., Tö- rőcsik Józsefné Szolnok, Jó­sika u. 14. szám alatti lako­sok ellen — ők a „legfris­sebb esetek” — vádemelési javaslattal éltek. Hiába, az ügyeskedők előbb-utóbb min­dig ráfizetnek. Vásárlás nagyban és kicsinyben Színhely: egy szegedi nagy élelmiszerbolt délután három óra. Egy férfi vásárol: — Kérek kétszer két rúd téli szalámit igen... külön kérem csomagolni... 10 pár gyulai kolbászt. egy kiló ementálit... — Mikor jönnek legköze­lebb Tóth úr? — kérdi az eladó. — Szombaton ismét átug­runk. Hozzak valamit? — Nem is tudom. Talán egy doboz ruhát a kislányom­nak. Hit lehetne tenni ? A szegedi Marx téri „per­zsa vásár” híre már elter­jedt az egész országban. Ta­valy 1967-hez viszonyítva 83 százalékkal emelkedett Sze­geden a vám- és deviza-jog­szabályokat sértők száma, ugyanakkor az idegenforga­lom 20 százalékkal csökkent. Az idén sem jobb a helyzet. Mi azokat a látogatókat, turistákat szívesen látjuk Magyarországon, akik tiszte­letben tartják törvényeinket. Szerencsére ők vannak töb­ben! örülünk annak, ha jól érzik magukat nálunk. Azok­kal szemben viszont, akik a megengedett mennyiségen és értéken. felül különféle áru­kat csempésznek be az or­szágba. hogy így jussanak forinthoz, akik megsértik a magyar jogszabályokat, elő­írásokat. azokkal szemben a legszigorúbban kell eljárni. Ha például valakit többször elcsípnek a szegedi „perzsa vásárban”, lehetőség van ar­ra, hogy egy időre kitiltsák az országból. És természetesen mindazo­kat. akik becsempészett árut vásárolnak — akik azokat még tovább adják — az ügyeskedőket, a minden áron olcsón vásároni elvet valló­kat. akik segédkezet nyújta­nak valutánk külföldre csempészéséhez szigorúan meg kell büntetni. A Ma­gyar Nemzeti Bank engedé­lye nélkül belföldi külföldi­vel és viszont nem létesíthet üzleti kapcsolatot. E törvény nerfT ismerete senkit sem mentesíthet ” felelősség alól. Varga Viktória A BVM SZOLNOKI GYÄRA ÉPÜLETELEMGYAR Szolnok, Tószegi út állandó munkára felvesz P< / ff* lern- es női segéd­munkásokat Jó kereseti lehetőség. Minden második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügyi csoportjá­nál lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents