Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
g] J Amit ma megtehetsz... Könnyű a közmondást idézni, nehezebb aszerint cselekedni. Főként ha súlyos, sok embert érintő ügyben kell kimondani az igent vagy a nemet. Mint amilyen például egy gyár távlati fejlesztési terve, a gyártásszervezés tökéletesítése, az állóalapok bővítése, a termék- összetétel változtatása. A döntés: felelősség. Megköny- nyíti. ha alapos elemzőmunka előzte meg, s kidolgoztak néhány, előnyöket és hátrányokat egyaránt tartalmazó variánst. Nehezíti, hogy a jövőben senki nem pillanthat bele tökéletes tisztasággal; A termelés, az anyagi javak előállítása: folyamat — Láncszemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól, következmények nélkül. A gazdaságirányítás mad rendje a korábbiaknál jóval élesebben húzza meg egy- egy tevékenységi kör sugarát. A tervező keze alól kikerülő rossz konstrukció nehéz summában mérhető kárt okoz az egész gyárnak, hiszen a termék a nyakukon marad. A technológiai fegyelem szigorú megtartása, a műveleti utasítások állandó tökéletesítése a fölosztható nyereséget is megnöveli a kiváló minőségért kapott ártöbblettel. A gyors termék- fejlesztés s kibocsátás nemcsak időelőny a partnerekkel szemben, de anyagi előny is. Nincs olyan iparág, ahol az ún. időtényező fontossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem, ahol közömbös lehetne: vagy holnap, esetleg csak holnapután hoznak meg egy már most aktuális döntést. Mégis, megtörténik, hogy késve döntenek. Holnapra halasztják, amit ma megtehetnének. Sokféle ága-boga van annak miért történik, történhet ez így, amikor másként, jobban is lehetne. A vállalati önállóság erőteljes növekedése korábban ismeretlen terheket rakott a vezetők vállára. A piaci ismeretek még hiányosak, lassú az információ-áramlás. Időnként kiegyensúlyozatlanná válik a cég pénzügyi helyzete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb vevői esetleg késlekednek a szállított áruért fizetni. S tagadhatatlan: szubjektív tényezők is szerepet játszanak a gyorsaságban, vagy a halogatásban. Nemcsak a rátermettségre, tudásra, tájékozottságra gondolunk. Arra is, hogy a termelés mai biztonsága, a termékek könnyen értékesíthetősége elfeledheti a holnapi teendőket. S arra is, hogy létezik megcsontosodás, a megszokotthoz ragaszkodás, s bizonyos egzisztenciális aggodalom. „Nem kockáztatni,' nem belevágni semmi újba, egy-k£t év még a nyugdíjig, s majd átveszik akkor a fiatalok a marsallbotot; Addig meg fusson csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet nagyobb baj!”: Az idő mint termelési tényező ma még nem élvezi azt a megkülönböztetett figyelmet és helyet, amit megérdemel. — Másodrangúként való kezelésében része van a korábbi beidegződéseknek. A kereskedés helyetti elosztásnak, a külföldi piacok alig érzékelt hatásának, mindannak, ami a múltban valóban háttérbe szorította az idő mérlegelését. — Része van azonban annak is, hogy az első reformesztendőben a vártnál s a tervezettnél könnyebben sikerült elérni a nagyobb nyereséget, azaz: az új gazdaságirányítási rendszer alapjaiban már új útra terelte a vállalati gazdálkodást, de részleteit tekintve még nem sarkallt erre. Ma még — ideig-óráig — futja a gyűjtött tartalékokból, a jelentős ráhagyásokkal készült tervekből. — Kérdés: meddig? M. O. Tervezik a szolnoki új kenyérgyárat Nagyrészt automatizált lesz az üzem Ha már termelne Szolnokon az új kenyérgyár, az is késő volna. Egyelőre azonban az is örömünkre szolgálhat, hogv miután jóváhagyták a 44 millió forintos beruházási programot, az Élelmezésipari Tervező Vállalatnál megkezdték az üzem műszaki tervezései. A teljes tervdokumentáció ez év szeptember 29-ig készül el a 16 óra alatt 38 tonna vegyes terméket — kenyeret és péksüteményt előállító üzemről. Megfelelő előkészítés után, 1970. áprilisában megkezdődhet az építkezés kivitelezése. A tereprendezési felméréseket a II. sz. Irodaház környékén már elvégezték. Alagútban közlekedik a kenyér A csaknem teljesen automatizált kenyérgyár hazai és jugoszláv gépekkel működik majd. A lisztsiló berendezés harmincötféle gépből áll. A sütőtechnológiai gépekből 33 fajtát szerelnek be. A 34 darab, egyenként 300 literes dagasztócsésze és az óránként ezer kilogramm tésztát előállító folyamatos kovászodé és tésztakészítő magyar gépsor mellett, két 45 négyzetméter sütőterületű WINKLER thermoeléktro alagút- kemence és automatikus végkelesztő működik majd itt. amiket Jugoszláviából szereznek be. Ezeknek a gépeknek a működését a tervezők és a szolnoki szakembereik a múlt héten jugoszláviai üzemekben tanulmányozták, mivel ilyen felszerelésű üzemet még nem építettek az országbaj. A régit váltja az új Az üzem hőellátását gáz biztosítja majd. Ehhez a vezetéket 1971. első feléig megépítik. A tervek szerint 1972. második negyedévében fejeződik be az építkezés és egy hónapi próbaüzemelés után, 1972. májusában megkezdi a folyamatos termelést. Ha az új üzem megépül, a jelenlegi Rákóczi úti gyárat csaknem másfél évtizedes termeléssel megszolgált nagyjavításra állítják le, berendezéseinek nagy részét kicserélik. Az egész üzemet korszerűsítik. Ugyanakkor Szolnok több kiskapacaitású sütőüzemét leállítják, illetve más célra átalakítják. Közös pénzből, közhaszonra Jászberény után Mezőtúron Irodákból modern szalonok A toronyház árnyékában Jászberényben szerdán nyitják meg az új, három- szintes szolgáltatóházat. A 4,5 millió forintos beruházást a város kisipari szövetkezetei és a szolnoki FÉ£íY- SZÖV finanszírozta. A modern épületben tízféle szolgáltatást nyújtanak. Ruházati szalonok, javító műhelyek, üzletek várják a lakosságot. A beruházást kivitelező Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz jó minőségű munkát végzett. A jászberényi avató-ün- nepség után két héttel Mezőtúron kerül sor a szolgál- tatéház üzembehelyezésére. A kis kombinát az fmsz iparcikk áruházának szomszédságában áll. A közös beruházással épített szolgáltatóház 3,8 millió forintba került. A KISZÖV műszaki-ágazati osztályán kapott információ szerint Szolnokon a Vörös Csillag és Vosztok út találkozásánál megkezdődött egy szolgáltatóház építése. Ezt a jövő év tavaszán nyitják meg. A Várkonyi István téren, a 18 emeletes toronyház árnyékában kétszintes szövetkezeti szolgáltatóház lesz. Ennek költségvetése és tervdokumentációja már meg van. A beruházásra 4,1 millió forintot szánnak. Az építkezést 1970 tavaszán kezdik meg. Mint ismeretes a KISZÖV elköltözött a Ságvári kőrútról az F. Bede utcai irodaházba. Érdeklődtünk, mit kezdenek a felszabadult helyiségekkel? (A Vörös Csillag mozival szomszédos épületről van szó.) Ipolyszegi Mihály osztály- vezető elmondta, á volt KISZÖV irodákat szolnoki szövetkeztek kapták meg. Az utcai fronton női—férfi méretes, — az emeleten kötöttáru szalont nyit a minőségi szabó ktsz. A földszinti hátsó traktuson a TEMPO Ktsz könyvkötő és nyomdai sokszorosító részlege rendezkedik be. I HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK Fejér megyében a szovjet küldöttség A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserov- val a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával az SZKP K. B. Politikai Bizottságának póttagjával a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — szombaton Fejér megyébe látogatott. A vendégek társaságában volt Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Pap János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet vendégek elsőként a székesfehérvári köny- nyűfémművet tekintették meg. Az üzemlátogatást megelőzően Tóth Gyula a Fejér megyei tanács vb elnökhelyettese tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, iparának és mezőgazdaságának eredményeiről majd dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezér- igazgatója ismertette az alumíniumfeldolgozó szovjet kapcsolatait. Az üzemlátogatás után a megye és a város vezetői ebédet adtak a küldöttség tiszteletére. A Legfelsőbb Tanács delegációja délután a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet életével is- . merkedett. _ Londonba utazik az Állami Népi Együttes A közelmúltban lebonyolított nagysikerű olaszországi turné után ismét külföldi turné előtt áll az Állami Népi Együttes. A társulat a Szegedi Ünnepi Játékokat követően augusztus 25-én az Erkel Színházban az Ecseri lakodalmassal lép színpadra, majd máánap Londonba utazik. (Utoljára 1956 nyarán járt az együttes az angol fővárosban.) Mostani vendég- szereplésük során 19 alkalommal mutatják majd be világsikert aratott műsorukat, az Ecseri lakodalmast. Az Állami Népi Együttes mintegy százfőnyi művészgárdájának bemutatkozása a Royal Festival Hall-ban azért is érdekes esemény mert, a patinás múltú épület színpadán most először szerepelnek a folklór táncművészet képviselői. Papírtányér A Diósgyőri Papírgyár rövidesen új termékkel, a papírtányérral jelentkezik. Az ehhez szükséges présszerszámokat a Lenin Kohászati Művek készíti. A tányérokat a porcelánból készültekhez hasonló méretben és formában gyártják majd. Felületüket műanyagréteggel vonják be, így azok alkalmasak lesznek majd mind hideg, mind a meleg ételek felszolgálásága. Az egyébként egyszeri használatra szolgáló papírtányérok külföldön elterjedtek, beváltak, s feltehetően Itthon is népszerűek lesznek. Használatukkal a háziasszonyok mentesülnek a mosogatástól, és higiénikusan megoldható az étkezés kirándulásokon, különféle rendezvényeken. Rekord a gabonaátvételnél A kedvező idő nyomán meggyorsult, csúcsához érkezett a betakarítás, s ezzel együtt özönlik az új termés a felvásárló telepekre. A gabona tröszthöz most beérkezett jelentések összesítése szerint minden eddigi rekordot megdöntötték az átvevőhelyek. Tavaly ugyanis a csúcsforgalom idején egy hét alatt 60 000 vagon gabonát vásároltak fel, g most is ilyen mennyiséggel számolnak. Ezzel szemben a július 21—27. közötti héten csaknem 80 000 vagon, napi átlagban több mint 10 000 vagon gabonát vettek át a telepek, s ezzel az új termésből mintegy 145 000 vagon kenyér- és takarmánygabona került eddig a raktárakba. A rekordhéten akadt olyan telep, például a Solti, a tamási, a győri, a mezőkövesdi, ahol naponta 3000 kocsi, vontató is megfordult, s a nagy forgalmat külön térmesternek kellett irányítania. A szokatlanul heves szállítási roham ellenére — eltekintve egy-egy nem várt torlódástól — különöseb fennakadás eddig nem volt a gabonaátvételnél. Érdekes kiállítások, a következő hónapokban Gazdag programmal várják a múzeumok és kiállítási intézmények a művészeti alkotások kedvelőit az év hátralevő részében. Szeptemberben Budapesten tartják a művészettörténészek nemzetközi kongresszusát. Ebből az alkalomból a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria közös kiállítást nyit a Várban „800 év magyar remekművei” címmel. Ugyanekkor a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria külön-külön is ünnepi tárlatokat rendez. A Szépművészeti Múzeum a kongresszus alkalmából felsorakoztatja „rejtett kincseit”: azokat az alkotásokat, amelyeket hely hiányában nem tudnak az állandó kiállítások anyagába illeszteni, illetve amelyeket újonnan restauráltak vagy vásároltak. A grafikai teremben a Szépművészeti Múzeum legszebb rajzait — köztük Raffaelo, Leonardo, Rembrandt műveit mutatják be a kongresszus idején. Az év másik fontos képző- és iparművészeti eseménysorozata a Múzeumi Hónap — október — lesz. Ekkor állítja ki a Nemzeti Múzeum a rodostói Rákóczi ereklyéket, amelyeket most láthat először a közönség. Az Iparművészeti Múzeum októberben a nagytétényi Kastély-múzeumban gótikus szobrokból és porcelán plasztikákból, a központi múzeumi épületben pedig az Eszter- házy kincsekből rendez bemutatót Jól sikerült a regénypályázat Sikeres volt az a regénypályázat, amelyet a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából hirdetett meg a Szép- irodalmi Könyvkiadó. A felhívásra — amelytől a felszabadulás időszakát, emberi és társadalmi jelentőségét ábrázoló pályaműveket vártak — 57 regényt nyújtottak be a kiadóhoz. A kéziratokból kitűnt, hogy a témalehetőség rendkívül gazdag élményanyagot és emlékrétcget mozgatott meg; ami a hívó szó nélkül egy ideig bizonyosan, esetleg véglegesen is feltáratlan maradt volna. Igényes, színvonalas, művészi formában jól megoldott művek érkeztek a pályázatra. Mindezt Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója közölte, s elmondta azt is, hogy a bíráló bizottság megnövelte az eredetileg kitűzött díjak számát: két első (egyenként 50 ezer forintos) és két második (30 000—30 000 forintos) díjjal jutalmazzák a legsikeresebb alkotásokat. Első díjat nyert Mississippi Jim című művével Bertha Bulcsú, a Senki földjén című munkájával pedig Sipos Gyula. Gáli István Németek, kutyákkal és Thiery Árpád Évszakok című művéért kap második díjat. „Szomjazik” a homok A napok óta tartó rekkenő hőségben „szomjazik” a kiskunsági homokvidék. Júliusban alig 29 millirnéteres csapadékot kapott — jóval kevesebbet az 50 éves átlagnál — a Duna—Tisza köze. A jobb szerkezetű talajokon, amelyek képesek a csapadék tartalékolására. kitűnően hasznosult a napfényenergia. Ezzel szemben a forró homokon már sínylődek a szántóföldi növények. Ahol lehet mesterségesen pótolják a csapadékot; Szinte éjjelnappal dolgoznak az öntöző- berendezések. A Duna—Tisza közén az újabb öntözőegységek üzembehelyezésével az idén már 60 ezer holdnyi kertészeti és mezőgazdasági területen öntöznek. v * y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1 W XX. évf. 178. sz. 1969. aiTgusztui» A., vai>árnap~~~BBHWR^lWl^ _________ _J Ma : Egy hét a világpolitikában 2. oldal ☆ Tiszthelyettesek avatása Szolnokon Révai Józsefről 3. oldal ☆ Sport 4. oldal ☆ Két perc nyelvművelés Lepkék és hernyók a kenyérben Tea 5 dollárért 5. oldal Az utolsó hídfő Carmen, a Dóm téren 7. oldal •ir A szavanna törvénye Anyám énekelt 8. oldal ☆ Szökési kísérlet 9. oldal ☆ Külpolitikai magazin 10—11. oldal
