Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Történelmi évforduló 9 Irta: l ácsi Sándor E bben az évben 20 éve annak, hogy megtörtént népköztársaságunk alkotmányának törvénybeiktatása. A Magyar Népköz- társaság alaptörvénye ez, amely nem örökség, nem is ajándék. A magyarság ezeréves alkotmányáról szóló szemfényvesztéssel ellentétben az igazság az. hogy a népnek az 1919-es Tanács- köztársaság alkotmányán kívül, amelyet az ellenforradalom gyorsan eltiport, soha nem volt írott alkotmánya. Az emlegetett ezeréves alkotmány a reakció, a kiváltságosok menleveleként szerepelt. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott alkotmány a magyar munkásosztály, a magyar nép egyik legnagyobb vívmánya. A Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya a Szovjetunió fegyveres felsza- baditó harcának, a magyar munkásosztály s a vele szövetséges dolgozó parasztság, a kommunisták és a hazájukhoz hű pártonkívüliek következetes, a belső és külső ellenséggel vívott meg nem alkuvó harcának történelmi eredménye. A Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya is rögzíti e történelmi körülményeket. Az Alkotmány bevezetője erről a következőket mondja: „A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak s a nagytőkések népellenes államhatalmát. megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva a magyar munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette a háborúban elpusztult országot. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva. a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a né- pi_ demokrácia útján halad előre a szocializmus felé.” A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a történelmi körülmények rögzítésén túl szentesítette a hatalom osztály jellegében végbement változásokat, s kimondta „a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama, a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Kifejezésre juttatja alkotmányunk az ország társadalmi és gazdasági szerkezetében végbement alapvető változásokat is, egyben megjelöli az ország továbbfejlődésének útját. Ezzel együtt szabályozza az államhatalom, az államigazgatás területi és helyi szerveinek hatáskörét és feladatait, az állampolgárok jogait és kötelességeit s rögzíti a választások alapelveit. E történelmi jelentőségű évfordulón valamennyien nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy azok a politikai és társadalmi célok, melyeket két évtizeddel ezelőtt a Magyar Népköztársaság Alkotmánya a magyar nép elé tűzött, valóra váltak. Az elmúlt két évtized során a párt vezetésével a munkásosztály, szövetségben a parasztsággal a nemzet haladó erőinek élén élvezve a Szovjetunió támogatását, felszámolta a kizsákmányolást, a munkanélküliséget, kisajátította a burzsoáziát az iparban, a mező- gazdaságban. a közlekedésben, a kereskedelemben és a hiteléletben. Elvégezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s ezzel a népgazdaság minden ágában uralkodóvá tette a szocialista termelési viszonyokat. Az elmúlt húsz évben az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés területén jelentősen előrehaladtunk a szocializmus anyagi, műszaki bázisának kiépítésében. Többszörösére nőtt hazánkban az ipar, s jelentősen fejlődött a mező- gazdaság termelése. Javult a termékek összetétele és minősége, a dolgozók életkörülménye. emelkedett a dolgozók életszínvonala. Az elmúlt 20 évben megszüntettük a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Ma hazánkban a tudomány, a kultúra eredményei a nép műveltségét gyarapítják. Az elmúlt két évtizedben lényegesen emelkedett népünk műveltségének és szakképzettségének színvonala, a lakosság élete ma szebb és gazdagabb, mmt a felszabadulás előtt. Eredményeink láttáé, a párt helyes politikája következményeként tovább növekedett a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és az egyéb rétegek szocializmusba vetett hite és bizalma. Az elmúlt két évtizedben sajnos nemcsak győzelem, de kudarc is kísérte utunkat. A kudarcokon pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével úrrá lettünk. Leküzdöttük a személyi kultusz. a revizionizmus, az árulás és az ellenforradalom kártételét, megszilárdítottuk a nép, a munkások és parasztok hatalmát és vívmányait, s ma eredményeink tudatában jogos büszkeséggel tekintünk vissza az elmúlt 20 év küzdelmeire, munkájára és eredményeire. Jogos büszkeséggel, mert a magyar népet, a munkásokat, a parasztokat. a nőket és a fiatalokat emberi méltóságában nem alázza meg a kizsákmányolás és a társadalmi megkülönböztetés. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya törvénybe iktatásának 20. évfordulóján megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban megvalósultak az Alkotmány előírásai. Az elért eredményekben temérdek munka, szenvedés, gyötrődés, lángoló lelkesedés, teremtő akarat, szorgalom, fáradhatatlanság és lelkiismeretesség van együtt. Ezt a munkát a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával a nép, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az alkalmazottak, a nők és a fiatalok végezték. Azonban egy pillanatig sem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elért eredményekhez sok segítséget kaptunk a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. A szocializmus alapjainak lerakása óta mint közös cél, a szocializmus teljes felépítésének feladata áll előttünk. A szocializmus teljes felépítése azonban nem kisebb az elmúlt két évtizedben elvégzett feladatoknál. További tennivalóinkat figyelembe véve, — ahogy ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa is megállapította — most figyelmünket a munkásosztály, a nép hatalmának megszilárdítására és fejlesztésére kell fordítani, emellett nagy figyelmet keli fordítani a szocialista tulajdonviszonyok, a termelőerők fejlesztésére, a termelőerők ésszerű felhasználására, a marxista világnézet, a szocialista társadalmi tudat és a közösségi szellem erősítésére, a fizikai és a szellemi munka, a város és a falu közötti különbségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére, a gazdaságos termelésre, a lakosság, a dolgozók szakismeretének és általános műveltségének növelésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére, a feladatokból is látható, hogy a szocializmus teljes felépítése szerteágazó, sokrétű feladat megoldásét jelenti. Ezek közül is fontosságukat tekintve indokolt kiemelni az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének kérdését és a társadalom alapját jelentő gazdasági munka javítását. A jelenlegi időszakban a szocializmus soronlévő feladata, a gazdaságirányítás reformjának kidolgozása és bevezetése után az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését Igényli. Elsősorban azért, hogy az állam, az állam szerved hatékonyabban szolgálják a szocialista társadalmat, a munkásosztály történelmi céljait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nagy figyelmet fordít ebben az időszakban társadalmunk és állam- szervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzésére, a törvényhozás s a kormányzati munka tökéletesítésére. választási rendszerünk továbbfejlesztésére az államigazgatási munka elemzésére, hatékonyságának növelésére, tanácsrendszerünk társadalmi, politikai alapjának elemzésére, gazdasági tevékenységünk erősítésére, az igazságszolgáltatás, a hírói és az ügyészi szervezet tökéletesítésére, a hatalom gyakorlásának demokratikus fejlesztésére, a tömegek állami munkába való bevonására. E feladatokkal összefüggésben az új alkotmány és az új tanácstörvény elkészítésére. H úsz évvel alkotmányunk és szocialista államiságunk születése után elmondhatjuk, hogy a szocialista forradalom eddig lezajlott nagy ütközeteiben a Magyar Népköztársaság állama megállta helyét, betöltötte hivatását, segítette a szocializmus alapjainak lerakását. a szocialista termelési viszonyok megszilárdítását, az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását és bevezetését. a szocialista kul- túrforradalom kibontakozását. a nép összefogásának, a munkásosztály s a parasztság szövetségének elmélyítését, a nemzeti egység kialakítását és megszilárdítását Ebben a folyamatban államunk állandóan erősödött s eggyéforrt a néppel. Ez a legbiztosabb garanciája annak, hogy tovább tökéletesítve szervezetét és munkamódszerét, sikeresein megoldja feladatait szocialista forradalmunk újabb szakaszában, a szocializmus teljes felépítésének időszakában iSj A/ss ílhuiepi közgyed h OCuájLzáU ásó ít (Tudósítónktól) ,',ltt most már ami kezünk épít”. Ezek a szavak, Ady Endre a Hadak útja című versének itt és most nagyon is időszerű szavai vezették be a kisújszállási Ady Endre Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlését, melyet az alakulás huszadik évfordulója tiszteletére kedden délelőtt a városi tanács nagytermében tartottak. Kovács Ferenc elnök megnyitó szavai után Egyed Pál, a pártalapszervezet titkára mondott ünnepi beszédet. — Bevezetőként méltatta az évforduló jelentőségét, majd az alakulás ma már kissé romantikusnak tűnő, de annál több gonddal és nehézséggel járó körülményeiről szólt. — 1949 augusztusában tizenhét bátor kisújszállási paraszt- ember — nem törődve az akkoriban nagyon is elterjedt ijesztgetésekkel, a közismert „csajka mesével” — megalakította az Ady Endre III. típusú tszcs-t, melynek működéséhez szeptember 1- én a földművelésügyi miniszter engedélyét is megkapták. A 250 katasztrális holdon megalakult csoportnak mindössze négy igásló, s néhány meglehetősen rozoga gazdasági felszerelés képezte a „vagyonát". 1950 tavaszán önálló pártalapszervezet alakult a tsz-ben, s ettől kezdve elsősorban a kommunisták a tagtoborzás, a fejlesztés agitátorai. Nem voltak könnyűek az elkövetkező évek. Míg 1955-ben az egy tagra eső áltlagjövedelem nem egészen 15 ezer forint volt, 1968- ban már meghaladta a 23 ezpr forintot, s a közös vagyon ma már megközelíti a 40 milliót. A továbbiakban arról szólt Egyed Pál, hogyan gondoskodik ma a tsz az öreg és beteg tagokról: mintegy százötvenen élveznek nyugdíjat, vagy járulékot, s ezenkívül a rászorulókat jelentős összegű támogatásban részesítik. Ma már ott tartanak, hogy a tagság kulturális igényeit is egyre magasabb színvonalon tudják kielégíteni, rendszerré vált náluk az országjáró kirándulás és sok tagjuk járt már külföldön is, elsősorban a Szovjetunióban. A megtett út ösz- szefoglalása után a köszönet és hála szavaival fejezte be a szónok ünnepi megemlékezését, s még szebb eredményeket, boldogabb jövőt kívánt a tagságnak. Az ünnepség kiemelkedő aktusa volt a kitüntetések és jutalmak kiosztása: tíz alapító tagot a Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó címmel tüntettek ki, — tizennégyen pénzjutalmat kaptak harmincöt fő pedig 15 éves folyamatos tagsági viszonya alapján Törzsgárda tag kitüntetésben, illetve pénzjutalomban részesült. Az Április 4 traktoros brigádnak a megtisztelő szocialista brigád címet ítélték oda. A gratulációkkal véget érő közgyűlés után a tagság közös ebéden vett részt, ahol vidám beszélgetés során felelevenítették a húsz év sokszor küzdelmes epizódjait, de ugyanakkor mégis szép emlékeit. Miniszteri elismerés a gabonatermelésben elért jó eredményekért Dr. Bimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az idei gabonabetakarítás befejeztével levélben mondott köszönetét a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, vállalatoknak, párt-, állami és társadalmi szerveknek. Az előzetes adatok szerint az összes kalászosból jó terméseredmények születtek — állapította meg. Mezőgazdaságunk nemcsak az ország kenyerét biztosítja és növelni tudja az állatállomány abraktakar- mányalapját, hanem a jó termésből exportra és tartalékolásra is telik. Ezeket az eredményeket a kedvező közgazdasági feltételek, a gabonatermelésnek a korábbinál jobb anyagiműszaki ellátása, az intenzív fajták széleskörű elterjedése, valamint az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek magasfokú termeléstechnikai fegyelme, a mezőgazdasági dolgozók szorgalma tette lehetővé. Most, hogy az országban sikeresen ért véget a gabona- termelés legnehezebb munkája, a betakarítás, elismerésemet és köszöne- temet fejezem ki a mező- gazdaság dolgozóinak, a gabonatermelést segítő ipari, felvásárló és kereskedelmi vállalatoknak, a párt-, állami és társadalmi szerveknek azért, hogy szorgalmukkal és hozzáértésükkel segítették e fontos népgazdasági feladat eredményes megoldását. Segítsék a továbbiakban is minden rendelkezésükre álló eszközzel, szervezett munkával a jónak ígérkező gazdasági év sikeres befejezését az őszi mezőgazdasági munkákat Jfla: GYÁR A TANYAI ISKOLÁBAN - NEM KETYEG AZ ÓRA - NÉVADÓ ÉS HÁZáZENTELŐ - JATAGÁN ÉS ZENÉLŐ ÓRA - JÁSZ-KUN KAKAS - IGAZÁN JÓT JÁTSZOTTUNK ...? - JELEK A VÉGTELENBŐL - AUTÓ-MOTOR ..................Him........ ........... VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint XX . évf. 192. sz. 1969. augusztus 20., szerda. Hb2B8EBfc& > ilíitf I •&