Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

1969. augusztus VI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 f Évi egymillió kezdődik a képesség Tovább tömörülnek a nyugati világ aufógYárai Hirtelenében a nem szakember nehezen tudná meg­mondani, hoay hány különféle nyugat-európai autómár­ka fut ma az egyes országutakon. A szám mindeneseire nem csekély. E változatosság ellenére Nyugat-Európa autó­iparában jól kivehető az a néhány szál, amely az egyes társaságokat összeköti. A már eddig meghúzott összekötő vonalakhoz a közelmúltban egy új, meglehetősen vastag szál csatlakozott. Ez kétségtelenül figyelemre méltó és esetleg kihatásait tekintve döntő tényező lehet a nyugat­európai autóversenyben. A Volkswagen Werke (VW) és a Nechkarsulmer-Motoren-werke (NSU) közötti fúzió­ról van szó. Szovjet tengerészek emlékműve Zajrekord „Felháborító, fülsiketítő, tűrhetetlen... a dobhártyák kegyelemért könyörögnek... Az Egyesült Államoknak más se hiányzik már, mint a Concorde!’8 Így nyilatko­zott Bertram Podell ameri­kai képviselő a Concorde pá­rizsi próbarepülése után. Goeffrey Holmes londoni közegészségügyi felügyelő vi­szont a Concorde 002-nek az angol fpváros fölött tett pró­barepülése után lelkesen ki­jelentette: „Kiváló! Az em­ber nem is kívánhat mást e kísérlet alapján, csak azt, hogy több Concorde legyen az égbolton és kevesebb más repülőgép”; Nagy-Britanniáhan koráb­ban egész sor mérést végez­tek a Concorde le- és felszál­lása közben, s megállapítot­ták: „ repülőgép jelenlegi állapotában kevésbé zajos, mint az amerikai Boeing 707, vagy az angol VC—10 típusú, négyreaktoros szériagyártású szubszonikus gépek.* A Con­corde 001 és 002 prototípu­sainak reaktorai minden bi­zonnyal kisebb teljesítmé­nyűek, tehát kevésbé zajo­sak, mint a sorozatban előál­lított gépek reaktorai, bár a konstruktőrök remélik, hogy hamarosan hangtompító be­rendezéssel sikerül ellátni a reaktort. A Concorde becsmérlői mégsem nyughatnak. „Várják meg az első szuperszonikus kísérleti repüléseket és a szörnyű robajt, ami majd azokat kíséri’8 m* mondogat­ják, 'íj: iu A technológiai és ipari versengés,' ez az 'úf 'élet- hálái harc olyan heves, hogy az államok és vállalatok nem haboznak minden olyan eszközt latba vetni, hogy in­formációt szerezzenek a kon- kunrencia gyártmányairól, termékeiről, technológiájáról. Egy ipari titok ma gyakran többet ér, mint egy katonai értesülés. Ezért virágzott fel soha nem látott méretekben az ipari bérnek foglalkozása. A legtöbb kém az európai országok közül Franciaor­szágban, majd az NSZK-bam és Angliában tevékenykedik. Az Egyesült Államok ipari E verseny megfigyelője észrevehette, hogy az utóbbi években egyre több gépkocsi- evár létesített egymás között különböző formában ..szoros” kapcsolatot. Ugyanis kevés társaság érez magában elég erőt ahhoz, hogy minden partner nélkül\ egyedül vegye fel a nagy versenyt Így Nyugat-Németországban már évekkel ezelőtt egyezmény jött létre a VW és a Daim­ler-Benz között és a VW el­nyelte a kisebb Autó-Uniont A Mercedes-Benz pedig a Henschel teherautógyárral és a Hanomaggal áll kapcsolat­ban. Angliában a Ford. a Vaux­hall (General Motors) és a Roottes (Chrysler) csoport birtoklásával még nagyon erős az amerikai társaságok kémed igen aktívak, náluk viszont japán „szakértők.” tevékenykednek. Lássunk egy izgalmas tör­ténetet az ipari kémkedés történetéből. A múlt század végén Ja­pánnak egyetlen hajógyára sem volt. Hajóikat angol és nyugatnémet hajógyárakban rendelték. Több mint húsz éven át a skóciai Clyde-i hajógyárnak is hűséges vá­sártói voltaik. Lassacskán ki­ismerték a vásárolt hajókat, mérnököket képeztek és ma­guk is megkezdték a hajó­gyártást. Mindemellett továbbra is jelentős rendeléseket eszkö­uralma, de az elmúlt hat év­ben itt is öt cég egyesült Megalakították az angol tu­lajdonban levő British Ley- landot az egyedüli önálló versenyképes angol társasá­got. Svédországban szintén szóba került a Volvo és a SAAB közeledése. Franciaor­szágban pedig a Renault és a PeugeQt közeledett egy­máshoz. Mindezek az egye­sülések és fúziók egy nagy harcnak elemet A nyugat­európai gépkocsiiparban fo­kozódik a tőkekoncentrációs folyamat A három évvel ez­előtt elindított nagyszabású átcsoportosítási manőverek gyors ütemben halad­nak tovább — állapította meg a Figaro párizsi lap. maid így folytatta: „Egymás­után jelentkeznek az olyan zöltelk különböző európai ha­jógyáraknál. De már nem fogadták el az angol vagy nyugatnémet mérnökök min­den tervét és javaslatát — Egyre szeszélyesebb megren­delőiknek bizonyultak, mindig újabb terveket kértek. Egy nyugdíjas skót mérnök fedezte fel, hol van a kutya eltemetve. Egy ausztráliai kikötőben megpillantott egy japán hajót, amelynek tervét ő készítette, de amelyet a japánok végül nem rendel­tek' meg a Clyde-i hajógyár­ban. A japánok felhasználták a terveket és ők maguk épí­tették meg a hajót­Skóciáiba visszatérve a \ mérnök hosszan tárgyalt a hajógyár igazgatóival, akik végül is elfogadták tervét. A mérnök egy szét sem szólt felfedezéséről. Nem sok­kal ezután egy ismert japán flottatulajdonos terveket kért egy új teherhajóhoz. Meg is kapta a szokott udvarias és vendégszerető módon. Hat hónap telt el, és a ja­pán flottatulajdonos közölte, hogy meggondolta magát és nem rendeli meg a taher- hajót. A mérnök, aki a vissza­utasított teherhajó tervét ké­szítette, ezután néhány hó­napra Japánba utazott. Jártában-keltében egy na­pon vidám tömegbe kevere­dett: a japán hajógyárnak legújabb teherhajóját bocsá­tották vízre. A mérnök felis­merte a különleges formájú hajót. Vidáman mosolygott. A vízre bocsátás mindig megható pillanat, különösen annak, aki a hajót tervezte. A ragyogó napsütésben, lánc­csörgés, örömkiáltások és harcias induló hangjai mel­lett a teherhajó a vízbe me­rült egy pillanatra megállt, majd megingott — és fel­borult. A sköt mérnök másnap elégedetten hazautazott Eu­rópába. Csak az bántotta, hogy egy japán kollégája harakirit követett eL esetek, mint az, hogy az olasz Masserati a francia Citroen ellenőrzése alá ke­rül. hogy a Lancia és a Fer­rari cégek a Fiat befolyása alá jutnak. A három nagy amerikai céggel szembeni ellenállás erőátcsoportosításokra kész­teti a nyugat-európai társa­ságokat,' Agnelli, a Fiat el­nöke. ,azt jósolta, hogy e fo­lyamatok . eredményeként mindössze öt-hat autógyártó cég marad a kapitalista vi­lágban. Egy párizsi megfi­gyelő szerint tíz éven belül a tőkés piacon csak olyan tár­saság lesz életképes, amely legalább egymillió gépkocsit gyárt évente. Ezt a mennyi­séget 1968-ban — sorrendben — a következő cégek tud­ták termelni: General Mo­tors, Ford. Chrysler, Fiat, Wolkswagen, Toyota (Japán). Milyen együtthatót jelent ilyen összefüggésben a VW— NSU közötti fúzió? Két­ségtelen az USA elleni nyu­gat-európai gépkocsiegyütt­működés szorosabbra fűzése felé jelent lépést előre. Je­lenthet ez egy óriási nyugat- európai autótrösztöt — álla­pítja meg a Der Spiegel-ham- burgi lap — mely a nyugat­német Daimler-Benztől. a Volkswagentől, az Autó Uni- on-től a francia Citroenig, in­nen pedig az olasz Fiatig terjed. Egy ilyen 33 milliárd nyugatnémet márka forgal­mat lebonyolító tröszt túlha­ladná az amerikai Chryslert, közelebb kerülne a Ford-hoz. de még mindig távol állna a 91 milliárd forgalmat fel­tüntető General Motorstól. De természetesen egy ilyen trösztnek az esetlege* létre­hozása a benne részt vevő társaságok közötti éles pozí­cióharc feltételei között men­ne végbe. A tét: ki maradna le ebben a versenyben és ki kerülne a tröszt élére? Az eddigi jelek szerint ez a nyugat-európai harc (az an­gol Leylandstól eltekintve) egyrészt a Fiat—Citroen— Masseratit állítaná szembe a VW—NSU—Auto Uni ónnal. VI. Pál pápa elragadtatás­sal üdvözölte az ember első lépéseit a Holdon. Július 21- én, amikor a két amerikai a Holdon járt, a pápa kijelen­tette: — Minden elismeré­sünk azoké, akik lehetővé tették ezt a merész utat. Él­tette a tudományt és megje­gyezte, hogy az emberiség előtt meg­nyíltak a világmindenség kapui, és nincs többé szá­mukra leküzdhetetlen akadály és elérhetetlen cél. Természetesen ezt az alkal­mat is kihasználta, hogy is­tent dicsőítse: — Az új fel­fedezés igen fontos azoknak az embereknek a lelki világa számára, akik Istent látják a világban és a világot az Is­tenben — mondotta. Ezzel VI. Pál pápa XXIII. János pápa nyomdokaiba lé­pett. János pápa 1962-ben nagy szenzációt keltett és megboránkoztatta a fanatikus hívőket azzal, hogy üdvözölte a szovjet űrhajó­sok útját és imádkozott sikerükért. Ugyanúgy mint utódja, ösz- szefüggésbe hozta a tudo­mány sikerét istennel, en­nek ellenére, mégis bírálták. Ottaviani bíboros, a vati­káni zsinat konzervatív erői­nek vezetője szerint az egy­ház nem adhatja áldását a világűrrepülésre. — Az em­ber az Istennel szemben nem engedhet meg magának ek­kora önteltséget és szabad­ságot. A szentírás szerint az embernek a Földön kell él­nie és szaporodnia, a Földet meghódítja, de a világűrt 1942. végén nevezetes had­műveleteket hajtottak végre Feodoszija partjainál: több- ezer szovjet katona és mat­róz partra szállt a Krím ak­kor német megszállás alatt álló keleti partvidékén. A fa­siszták ellen vívott kegyet­len harcban sok harcos vesz­tette életét Ennek p hallat­lan hőstettnek szentelte mun­káját Vlagyimir Bondarenko festő. A művész eredeti elgondo­lását Moszkvában nagy tet­széssel fogadták, A „Junosz- ty” (Ifjúság) című lap a mű­emlék-terv fényképét is kö­zölte. Bondarenko 34 éves. Kato­na korában kezdett a képző- művészettel foglalkozni, s nem. Világűrről szó sincs a Bibliában — mondja Otta­viani. Ellenfelei — a haladóbbak — azzal érvelnek, hogy az Isten az embert saját képé­re és hasonlatosságára te­remtette, emellett Isten a Földön kívül ural­kodik, miért ne tehetné meg ezt az ember is. Az ellenzék álláspontja ért­hető is, hiszen az egyháznak elég fejtprést okozna, ha ne­tán valamelyik bolygón az ember élőlényre bukkanna. Hogyan magyarázhatná meg a vallás ezeknek az élőlé­nyeknek létezését? Aquinoi Szent Tamás sze­rint a Föld mindennek a köz­pontja, s Isten csak azért te­remtette a Napot, a csilla­gokat, a Holdat, hogy az embert szolgálják. Kopemi- kus és Galilei voltak az el­sők a világon, akik azt mer­ték állítani, hogy a világ­mindenség központja nem a Föld. Amióta az inkvizíció Galileit tanai miatt elítélte, az egyház az idők folyamán számtalan tudományos igaz­ságot tett magáévá és mind­ezen túltette magát. Ha azonban az ember élőlényekre bukkanna a világmindenségben, az ala­posan megingatná a vallás hittételeit. Vannak azonban az egy­ház kötelékeiben olyanok is, akik nem félnek a haladás­tól. Salvator Lénél barát, a Corriere della Sera című lapban megjelent írásában azt mondja, hogy a vallás olyán rugalmas már, hogy nem ellenezheti többé a vi­lágűr meghódítását, csak kapcsolatot teremtett a lenin-» grádi művészeti akadémiá­val. Leszerelése után beirat­kozott a Muhina felsőfokú iparművészeti iskolába, amelynek elvégzése után Sze- vasztopolban, majd Balahla- vában dolgozott. A Krím fél- szige szerelmese és kitűnő ismerője. A feodoszijai partraszállás emlékmű-terve három, húsz méter magas katona-alak, speciális, a tenger sós vizé­nek ellenálló betonból. Az emlékmű előtti partszegélyt fekete kőlapokkal búrkoi- ják. A szoborcsoport balol­dalán levő horgony a honi földhöz való kötöttséget jel­képezi. (PPN) azért, mert retteg attól, hogy más bolygókon is lehetnek élőlények. A vallás sohasem tanította, de nem is tagadta, hogy a Földön kívül is lehet­séges az élet — mondja Sal­vator Lénél barát. Suenens belga bíboros a következő, azóta gyakran idé­zett szavakat intézte a vati­káni zsinathoz: „Könyörgöm, kövessük a tudomány fejlő­dését. Kerüljük el az újabb Galilei-pert. Egy is elegendő volt belőle a történelemben.” LENGYEL HAJÓK A lengyel hajóipar a világ első tíz helyének egyikén, a halászhajók gyártása terén pedig a világ első helyén áll. A gdanski Lenin Hajógyár a világ legnagyobb ha­jógyárai közé tartozik. i HARAKIRI A LOPOTT TERV MIATT Az Ipari kémek mind fontosabb szerepet játszanak a világgazdaságban A világűrről szó sincs a bibliában A Hold és a római egyház

Next

/
Thumbnails
Contents