Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

1969. augusztus 15j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vigyázat! Életveszélyes! Még emlékezünk rá. mi­lyen tragikus szerencsétlen­ség történt Tihany egyik leg­forgalmasabb útkereszteződé­sénél. Egy autóbusz fordu­lásközben aknára futott és felrobbant. A robbanás em­beréleteket is követelt. Az eset nem volt egyedi. Azóta is érkeznek jelentések, kü­lönösen vidékről, hogy gyer­mekeik robbanóanyagot talál­tak. s azzal játszadoztak, amely tragikus következmé­nyekkel járt. A második világháború idestova 25 esztendeje feje­ződött be. de még ma is ta­lálnak elásott, eldugott, el­hagyott gránátokat, aknákat és egyéb robbanó­anyagokat. Megtörténik lakott területe­ken, sőt a fővárosban is, hogy házak padlásain tata­rozás közben bukkannak egy-egy fel nem robbant gránátra, bombára, ami 25 esztendeje veszélyezteti a la­kókat és csak a véletlenen múlt, hogy eddig nem oko­zott súlyos szerencsétlensé­get. A Balatonban, a Velen­cei tóban és folyóinkban is találtak évtizedek óta rej­tőzködő robbanóanyagokat Minden ilyen véletlen rob­banás sajnálatos, de a leg- szömyűbb. amikor gyermek­baleseteket is okoz. A gye­rekek sok esetben találnak lövedékeket, leggyakrabban puskagolyókat. Ezeket rend­szerint szét akarják bonta­ni és eközben történik a sze­rencsétlenség. A sebesülések általában súlyosak vagy ha­lálosak. Néphadseregünk tűzszeré­szeit kérdeztük meg: — Hogyan lehet védekez­ni a minduntalan előforduló robbanóanyagok ellen? Dolánszky Ottó tűzszerész­százados így válaszolt: — Az országot a második világháború befejezése után körzetekre osztották és az elhagyott lőszereket hatásta­lanították. Sokszáz tűzszerész végzett hasznos munkát az elhagyott hadianyagok, a feltárt és bejelentett lősze­rek semlegesítésénél. Mégis még mindig rejtőzködik egészen különböző helyeken olyan robbanóanyag, ami változatlanul veszélyt jelent az avatatlan számára. Gyakran első világháborús, sőt már 60—70 évvel ezelőtti ágyúgolyókat is találtunk — folytatta a tűzszerész-száza­dos — amelyek még mindig robbanásképesek voltak. So­kan nem hiszik el. hogy az ilyen elhagyott háborús lö­vedéknek nem árt a víz. a rozsda, évtizedekig megtart­ja robbanásfokát. Ezért azt ajánljuk a lakosságnak, hogy a föld mélyéből kiszántott, vagy máshol talált különös alakú vashasábokhoz, vagy lövedékformájú acéldara­bokhoz ne nyúljanak. A fel­tárt gyanús anyagot kerítsék körül, táblával jelöljék meg, hogy robbanásveszélyes és azonnal jelentsék a tanácsnak, vagy a legkö­zelebbi rendőrségi szervnek. Mi igyekszünk gyorsan a helyszínre menni, s ha való­ban hadianyagnak minősül a gyanús tárgy, elszállítjuk és megsemmisítjük. Sajnos, a szülők és neve­lők felelősségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A gye­rekeket. a fiatalokat figyel­meztetni kell. hogy a külö­nös alakú vasdarabhoz, amit nem ismernek, ne nyúljanak. Ne játszanak vele és ne pró­bálják feldarabolni, vagy szétszedni. A nevelők és ta­nárok is sokat tehetnek en­nek tudatosításában. Osztály- főnöki órákon szükséges ez­zel is foglalkozni, mert főleg a kamaszkorban levő fiata­lokkal fordul elő, hogy ta­lált régi hadianyagokkal játszanak, meggondolatlan vírtuskodásból. — Különös a mi munkánk — fejezte be Dolánszky Ottó százados. Noha különleges kiképzésben részesülünk, mégis előfordul, hogy ben­nünket is ér szerencsétlen­ség. Kevesen tudják, hogy a felszabadulás óta négyszáz tűzszerészünk vesztette éle­tét a talált és feltárt hadi­anyagok semlegesítésénél. Tehát munkánk veszélyes, mégis szívesen csináljuk, mert ezreket védünk meg vele. Zs. L. B emutatjuk Népköztársaságunk intézményeit VIII. A bíróságok Szocialista bírósági rend­szerünk első átfogó törvénye az alkotmány, amely VI. fe­jezetében lerakta a mai bírói szervezet alapjait. Az alkot­mányra épül a bírósági szer­vezetről szóló alapvető tör­vényünk, az 1954. évi II. tör­vény is. Hazánkban az igazságszol­gáltatást a Magyar Népköz­társaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a já­rásbíróságok, gyakorolják. — Már az alkotmány utal arra, hogy a törvény az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti; ilyen külön bí­róságok a katonai bíróságok. A bíróságok között van­nak olyanok, amelyeknél a per megindul, amelyek tehát az első ítéletet hozzák; ezek az első fokon eljáró bírósá­gok. Vannak viszont olyanok, amelyekhez csak akkor kerül az ügy, hogyha az elsőfokú ítélettel szemben jogorvosla­tot terjesztenek elő. Ezek a fellebbviteli bíróságok, ame­lyeknek ítélkező tevékenysé­ge arra irányul, hogy felül­vizsgálják az elsőfokú bíró­ságok döntéseit; Bírói szervezetünk alap­egysége a járásbíróság. Egyes városokban, illetve Budapest kerületeiben a járásbírósá­gokkal egyenlő jogállású és hatáskörű városi, illetve vá­rosi kerületi bíróságok mű­ködnek. A járásbíróságok (városi, városi kerületi bíró­ságok) mindig első fokon el­járó bíróságok. Általános hatáskörű bíróságoknak is nevezik őket; ez azt jelenti, hogy mindazokban az ügyek­ben ítélkeznek, amelyeket valamelyik törvény kifejezet­ten nem utal más bírósági szerv hatáskörébe. A megyei bíróság (Buda­pesten a vele egyenlő jog­állású és hatáskörű fővárosi bíróság) első fokon azokban az ügyekben jár el. amelye­ket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal, másodfokon pedig a járásbíróságok (vá­rosi, városi kerületi bírósá­gok ítéletei^ határozatai el­len beadott fellebbezések, óvások tartoznak a hatás­körébe. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság leg­főbb bírói szerve. Hatásköre négyirányú. Első fokon ítél­kezik a törvény által hatás­körébe utalt, illetve a leg­főbb ügyész által előtte kez­deményezett kiemelkedő fon­tosságú ügyekben. Dönt a megyei (fővárosi) bíróság és a külön bíróságok ítéletei, határozatai ellen benyújtott fellebbezések (fellebbezési óvások) ügyében. Dönt a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek ég a legfőbb ügyész­nek a bíróságok jogerőre emelkedett ítéletei, határoza­tai ellen emelt törvényességi óvása felett, s végül elvi döntéseket hoz, és ezekben a bíróságokra kötelező irány­elveket állapíthat meg. A bíróságok tanácsokban ítélkeznek. Az első fokon eljáró rendes bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban, a másodfokon eljárók pedig három hivatásos bíróból álló tanácsban hozzák ítéleteiket; Mint ismeretes, a közel­múltban zajlottak le ország­szerte a népi ülnök-választá­sok. A népi ülnökök (számuk országosan mintegy 18 000) megválasztásuk alapján nem kerülnek munkaviszonyba, lényegében társadalmi tevé­kenység formájában látják el bírói megbízásukat A bí­róság elnöke által megálla­pított sorrendben vesznek részt az ítélkező munkában, egy évben azonban — fon­tos és kivételes ok nélkül — legfeljebb egy hónapra vehe­tők igénybe. Az illetékes igazságügyi szakembereket most az az elgondolás fog­lalkoztatja. hogy az egyszerű, kisebb jelentőségű ügyekben a jövőben nem kellene igénybe venni a népi ülnökö­ket, az ilyenfaja ügyekben elegendő lenne egy hivatá­sos bírót foglalkoztatni. Természetesen ez az ügyek viszonylag kisebb részét érintené, zömükben megma­radna az ülnök-bíráskodás Sőt. azt tervezik, hogy a ko­molyabb pereket a jövőben úgynevezett „nagy tanács­ban” két szakbíró és három népi ülnök közreműködésével lenne helyes tárgyalni. A jelenlegi büntető eljárásban az úgynevezett előkészítő szákiban a bíróság döntő többségében jogi kérdéseket vizsgál. Ezért ésszerű az az elgondolás is, hogy a bírósá­gi ügyeknek ebben a sza­kaszában felesleges a népi ülnököket igénybe venni: helyesebb, ha ők az érdemi döntésnél vannak ott, magára a tárgyalásra koncentrálják a figyelmüket. Alkotmányunknak és a Magyar Népköztársaság bíró­sági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvénynek a hivatá­sos bírák és népi ülnökök választására vonatkozó ren­delkezésed még nem léptek teljes egészükben hatályba. Ez idő szerint a népi ülnö­köket. továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökét választják, a többi hivatásos bírói álláso­kat pedig kinevezés útján töltik be. (A Legfelsőbb Bí­róság tagjait az Elnöki Ta­nács, a többi hivatásos bírót az igazságügyminiszter, a megyei és a járási bíróságok elnökeit a Minisztertanács nevezi ki.) Ha a bírósági te­vékenységről szólunk, említ­sük meg azt is, hogy hazánk­ban jelenleg több szerv végez igazságszolgáltatási jellegű tevékenységet; külön­böző jogvitás ügyekben gyak­ran párhuzamos hatáskörre] rendelkezik a bíróság, a sza­bálysértési hatóság, a társa­dalmi bíróság, a munkaügyi döntő bizottság, a gazdasági döntő bizottság stb. Tevé­ken ysézüket több szerv — lényegében egymástól függet­lenül — irányítja. Az illeté­kes szervek most foglalkoz­nak azzal, hogy a felesleges széttagoltságot, párhuzamos­ságokat miként lehetne meg­szüntetni. Újlaki László dr. Ma: az első termék Szerdán, a késő esti órák­ban megkezdődött Szolnokon az épületelemgyárban a mo- zaiklapgyártás komplex pró­bája. A próbaműszak termé­keit tegnap értékelték, csi­szolták, s az első késztermé­keket ma vehetik kézbe a szakemberek. A próbamű­szak előreláthatólag másfél hónapig tart, amíg az auto­matikus géprendszereket pon­tosan beszabályozzák. Ezután megkezdődhet a teljes üze­melés. Évente 800 ezer négy­zetméter, azaz húszmillió da­rab mozaiklap hagyja majd el Szolnok egyik legújabb, legkorszerűbb gyárát. Szeged az első A vasútigazgatóságok mun­kaversenyében — az első fél­évi eredmények alapján — a Szegedi MÁV Igazgatóság lett az első és ezzel elnyer­te a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium és a Vas­utasok Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének Vörös Vándorzászlaját. A Szegedj Igazgatóság dol­gozói az új gazdasági me­chanizmus követelményeihez alkalmazkodva 25 millió Ft költségmegtakarítás mellett az áruszállítási tervüket 102 százalékra teljesítették. A vándorzászló eddigi őr­zője a Miskolci Igazgatóság volt. Szinte egy­idős az emberi­séggel. Meg­énekelte már Catullus is. Ír­tak róla operában, tánc­dalszövegben. — Napjaink­ban kedveskedő alaki for­mát vett fel: pletyó, pletyi lett. De ezzel a bizalmaskodó, új ízzel más szerepkört is kapott, fegyverré vált. Spádé lett, melyei ügyesen forgat­nak nemcsak a magánélet, hanem a hivatali, munkahe­lyi élet lézengő ritterei is. Nem maga a harceszköz ha­lálos, csak a hatása, ha meg­felelő helyre döfik. Védekez­ni ellene szinte lehetetlenség. Ha már valaki „tud” vala­mit, akkor az nem titok töb­bé, közkinccsé lesz. Bonyo­lult láncolaton eljut a cím­zetthez és tusi, találatot kiálthatnak a kívülállók. Amíg csak ösztönösen, a mindent tudni akarás vá­gyával mondják, addig ke­vésbé hatásos. De ha irányít­va, erejével számolva hasz­nálják nagyon káros. Persze nem mindenki stratégiai szándékkal pletykázik. Eset­leg csak él benr.e a titkolt cél, „bemártani” a másikat. Mi kell a pletykához. Elő­ször egy pici alaptéma. Is­meretségi kör — táptalajnak. Az sem árt. ha az alany le­hetőleg ismert ember. A pletykával tudományosan fog­lalkozó pszichológusok az előidéző okoknál legtöbbször az unalmat, a rosszakarást, a feltűnni, érvényesülni vá­gyást jelölik meg. Eredmé­nyéről szinte kár szót ejteni. Mindenki saját bőrén tapasz­talhatja. Nemrégiben beszélgető partnerem közelebb hajolt hozzám és a már bevált klasszikus mondás után — csak magának mondom! — megkérdezte szeretnék-e hal­lani valamit X- röl. Majd fel­csillanó szem­mel kezdte tag­lalni az illető magánéletének intim titkait. Kénytelen voltam informáto­romat felvilágosítani, hogy ez az ,,ügy” nem tartozik sem, a Néplapra, sem a Népi El­lenőrzési Bizottságra1, de még a rendőrségre sem. Azt is közöltem, hogy engem, mini magánembert sem érdekel. Tudattam riportalanyommal, hogy lapunk ezidáig még nem nyitotta meg pletykaro­vatát. Szomorú tény, az embere­ket. ha már kíváncsi termé­szetűek, nem az érdekli pél- dáud, hogy valakinek hon­nan van pénze, hanem k i- r e költi. Egy cinkos vigyor­gással elintézik — van neki a Balatonon villája, de tudja uram. hogy kit visz oda? Csalódott hírhozóm máshol bizonyára értő és figyelő fü­lekre talál. Meghallgatják és továbbadják, talán X főnö­ke fogja a végső szentenciát kimondani. — önnel van tele a város mindenki magáról beszél. Meg tudná magyarázni? Nagyon sajnálom már elő­re X-t. Hogyan fog magyará­zatot adni? Talán kiselő­adást tart rosszakaróiról, vagy elmondja, hogy valaki­nek nem teljesítette elvtelen kérését és most az illető így próbál visszaütni. Nehéz hely­zetben lesz. Én mindenesetre szeretném azt a kort megérni, amikor az emberek annyira önállóak lesznek, hogy saját vélemé­nyükre támaszkodnak. —< A pletykát kiirtani nem lehet, de elég ha táptalaját, a meg­hallgatást, a továbbadást megvonjuk tőle — akkor csak vegetálni fog. K. Gy. Pletyka „MUNKAFEGYELEM: AZ A FEGYELEM, AMELY A MUNKA Jö ELVÉGZÉSÉN, A MUNKAIDŐ PONTOS MEGTARTÁSÁN ÉS HELYES FELHASZNÁLÁSÁN ALAP- SZIK” (MNY. ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA) MUNKAFEGYELEM 1969 Bíró Sándor, a törökszent­miklósi mezőgazdasági gép­gyár műszaki főnöke; — A kutatástól a sorozat- gyártásig mindent magunk csinálunk. Ezért nálunk nem lehet áthárítani a felelőssé­get. Csabai Béla, az üzemi párt­vezetőség titkára: — A munkafegyelem álta­lában véve jó. □ Az üzemgazdasági osztály nyilvántartása szerint tavaly harminckilenc esetben tör­tént fegyelemsértés. Ennek csaknem kétharmada önké­nyes hiányzás volt. Az idén (első félévi adat) húsz dol­gozót kellett megbüntetni. Ok: ittasság (négy), igazolat­lan távoliét (nyolc), egyéb mulasztás (nyolc). A fegyelmezetlenkedők többsége segéd- vagy betaní­tott munkás, azaz órabéres. A statisztikai adatok tanú­sítják, hogy a gépgyárban kötelességtudó törzsgárda dolgozik. 0 A gyár évi 150 ezer óra kooperációs munkát helyez ki, ami az össz normaóra- szükséglet 25 százaléka. Ez egyben azt jelenti, hogy a termelés ütemessége erőien függ a partnerektől. A ké- sededelmes szállítások (kül­földi és hazai gyártású al­katrészekről van szó), a kész­áru kibocsátási programot felborítják. A gazdasági eredményeket lehetetlen nem összefüggés­be hozni a munkafegyelem­mel. Erre egy példát. Az ön­töde hétmillió forinttal több árbevételhez juttatta a gyá­rat az eredetileg számított­nál. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy a selejtszáza­lék a tavalyi 16.7-ről 1969- ben 9—10-re csökkent. A mi­nőség számottevő javulása a munkafegyelem szilárdulásá- ra utal. El Az új gazdasági mechaniz­musban a termékek színvona­la, jó minősége alapvető köve­telmény. Ezért az üzemben a minőség stabilizálására és javítására nagy gondot for­dítanak. Ennek egyik jele az úgynevezett tálcás kiszol­gálás bevezetése. A munkás csak olyan gyártó eszközöket, szerszámokat kap, amiket a műveleti utasításban előír­nak. Még az esztergakést sem maga köszörüli. A „tálcás” rendszer több előnnyel jár. A mellékidök minimálisak (termelékeny­ség) és az adott műveletet csak a technológiai utasítás szerint lehet elvégezni (mi­nőségvédelem). A kiszolgáló személyzet kivételével mindenkit egye­nes darabbérben foglalkoz­tatnak. A normák feszesek, de teljesíthetők. Tehát a bér­forma is fegyelmez. Aki rosz- szul használja ki a munka­időt, kevesebb jövedelemhez jut. Magától értetődő, hogy kisebb nyereségrészesedéshez is. Ugyanakkor az irányító apparátust is arra szorítja rá, hogy a folyamatos mun­kaellátottságot biztosítsa. 0 Nem lényegtelen momen­tum, amire Bíró Sándor utal. Tudniillik, hogy minden hiba forrása a gyáron belül kere­sendő. A felelősség alól sen­ki sem bújhat ki. Ennek tu­datában dolgoznak a konst­ruktőrök, a művezetők, a munkások, a tisztviselők... Az előkészítés és termelés folyamatában az egyéni fele­lősségérzet kollektív erővé válik. Csabai Béla párttitkár er­re a következő példát emlí­tette meg. Tavasszal óriási volt az igény a rotációs fű­kaszára. — A megrendelők azért ostromolták a gyárat, hogy a szállítási határidőket rövidítse le, mert nagyon kellene ez a gép a „sze­zonra”. Más szerződéses kötelezett­ségek mellett ilyen feladatot a munkások támogatása nél­kül felelőtlenség lett volna elvállalni. Pártcsoport érte­kezleteken, s egyéb munkás­fórumokon igyekeztek a ve­zetők szótérteni a kollektí­vával. Az eredmény: a nehéz körülmények ellenére a má­sodik negyedévben teljesítet­ték az 1969-re szóló fűkasza megrendeléseket. Értelmező Szótárunk pon­tosan körülhatárolja a mun­kafegyelem fogalmát. Ám gépgyári tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a munka jó elvégzését, a munkaidő pontos megtartását és fel- használását nemcsak meg kell követelni, hanem meg is kell szervezni. Fábián Péter

Next

/
Thumbnails
Contents