Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

Tanácsok és a szövetkezetek Hazaérkezett a magyar párt- és kormány - küldöttség Bulgáriából A kormány ez év februárjában hozott hatá­rozatának végrehajtásával fokozatosan alapvető vál­tozások következnek be a kisipari és fogyasztási szö­vetkezetek, valamint szö­vetségeik, a tanácsok és az egyéb állami szervek vi­szonyaiban. A szövetkeze­tek és szövetségeik új alap­szabályt készítenek. A szö­vetségek mentesülnek az állami feladatok ellátása alól. Az állami feladatokat a szövetkezetek szövetsé­geitől rövidesen átveszik az arra illetékes állami szer­vek, tanácsok. Az új irányítási rendszer­ben az állam az anyagi érdekeltségen alapuló gaz­daságpolitikai eszközökkel, az ár. adó, hitel és egyéb jövedelem szabályozókkal lehetővé teszi, hogy a kü­lönféle szövetkezetek tár­sadalmi és gazdasági jelen­tőségüknek megfelelően fejlődhessenek. Az arra hi­vatott intézményei révén az állam ellátja a szövet­kezetek és szövetségeik törvényes működését biz­tosító állami felügyeletet, továbbá a szakigazgatási tevékenységet. A kormány- határozat alapján a taná­csokhoz kerül a szövetke­zetek és szövetségeik által készített alapszabályok .jó­váhagyása, a működés en­gedélyezése, az üzemi te­vékenység és gazdálkodás törvényességének ellenőr­zése. Jogszabály, vagy az alapszabály megsértése ese­tén a tanács gondoskodik megfelelő törvényes szank­ciók alkalmazásáról, to­vábbá, ha ilyenre sor ke­rül. a felszámolási eljárás elrendeléséről. A tanácsok jelentős szerepet kapnak, a mező­gazdaságban már kialakult gyakorlathoz hasonlóan, az országos ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi és pénzügyi érdekek, to­vábbá a helyi szükségle­tek és lehetőségek össze­hangolásában. Az országos állami szervek, miniszté­riumok az ágazati irányí­tás keretében állást foglal­nak abban, hogy a hatás­körükbe tartozó gazdasági tevékenységből melyeket és milyen mértékben célszerű az állami, a szövetkezeti, illetve a magánszektorban folytatni és ehhez megfe­lelő ösztönzési rendszert alakítanak ki. Ennek isme­retében a tanácsoknak módjuk lesz mérlegelni, hogy a helyi szükségletek kielégítése érdekében hol kell és lehet az állami szerveknek fejleszteni te­vékenységüket és hol cél­szerű a szövetkezetek, a ta­nácsi vállalatok, illetve a magánszektor fejlődését elősegíteni, támogatni. Ez­zel régi óhajuk telje­sül. Gazdaságpolitikai Ösztönzéssel és ható­sági tevékenységgel befo­lyásolni tudják területük gazdasági' fejlődését. Elő­nyösebb helyzetbe kerül­nek az állami vállalatok, szövetkezetek és a kisüze­mi termelők is, mert tevékenységüket társadal­mi és gazdasági je­lentőségük szerint ítélik meg és ennek megfelelően támogatják a helyi, álla­mi. tanácsi szervek. Alapvető változás követ­kezik be a személyzeti munka terén is. amely azután teljes ‘mértékben a szövetkezetekhez kerül. A szövetkezeteken belül tör­ténik a választás, minősí­tés, visszahívás. A személyzeti mun­ka állami felügyelete azon­ban a tanácsok végrehajtó bizottságának feladata lesz. Megnövekednek a tanácsok feladatai, a szakoktatás, szakmai továbbképzés te­rén is. Az illetékes állami szervekhez kerülnek a pol­gári védelemmel és a tűz­rendészettel kapcsolatos feladatok. A szövetkezetek társadalmi képviseleti szer­vei jellegének átalakulá­sával a munkavédelmi fel­adatok ellátásának eddigi rendszere sem tartható fenn. Ha a SZOT nem tudja megoldani azok át­vételét, akkor előrelátható­lag azok is a tanácsokhoz kerülnek. Mivel az új alapszabály számos Kérdést a közgyű­lés kizárólagos hatáskörébe utal, a területi szövetsé­gek pedig az állami fel­adatok alól mentesülnek, módosulnak az ügyészség, bíróság, rendőrség és a tanácsok, illetve a szövet­kezetek és szövetségek kap­csolatai. A szövetkezetek­ben előtérbe kerül az el­lenőrző bizottság munkája, de elengedhetetlenné válik a szakigazgatási szervek, a szövetkezetek vezető testü­letéi és ellenőrző bizott­ságai között a szorosabb kapcsolatok kiépítése, pL az állami felügyelet, a szö­vetkezeti vezetés és ellen­őrzés egyes kérdéseinek összehangolása. A szövetkezetek társadalmi képviseleti szer­veitől a tanácsokhoz és egyéb helyi állami szer­vekhez kerülő feladatok át­adásáról az országos szer­vek intézkednek. Azonban központilag csak a feltét­lenül országosan szabályo­zandó kérdéseket rendezik, tehát a szövetkezetek, szö­vetségeik és a tanácsok, va­lamint az egyéb helyi, ál­lami szervek viszonyai alapvetően a helyi szervek által közösen kialakított módon fejlődnek a jövő­ben. Ezen munkálkodni már ma is időszerű, hogy az országos rendelkezések, irányelvek megjelenése, té­teles végrehajtásuk meg­kezdése. minél kedvezőbb feltételek mellett történ­hessék. A törvényes ren­delkezések kölcsönös be­tartásán alapuló összhang, a közös érdekeket szolgáló jó kapcsolatok jelentősen előmozdítják a szövetkeze­tek fejlődését, a terület ál­lami, szövetkezeti és ma­gán üzemeinek társadalmi­lag. gazdaságilag egyaránt hasznos működését. Moharos József Pénteken délelőtt a szó­fiai repülőtéren megjelenlek a bolgár párt-, állami és tár­sadalmi élet vezetői, élükön Todor Zsivkovval, a diplo­máciai képviseletek vezetői és munkatársai, a szófiai dol­gozók képviselői, bolgár és külföldi újságírók, hogy bú­csúztassák a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttséget. A repülőtéren felsorako­zott a díszszázad, felcsendül­tek a magyar és a bolgár himnusz hangjai, majd Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu-* nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke és Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott búcsúbeszé­det. A magyar delegáció tag­jai, miután meleg búcsút vettek a bolgár vezetőktől, beszálltak a repülőgépbe, amely útnak indult Budapest felé, ■ír e Pétiteken délelőtt hazaérke­zett a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága és a Bolgár Nép- köztársaság kormánya meg­hívására hivatalos baráti lá­togatást tett a Bolgár Nép- köztársaságban. A delegáció tagjai voltak; Eock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Pap János, 11,6 milliárd forint Kazareczki Kálmán, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken a MÉM-ben sajtótájékozta­tón ismertette a mezőgazda- sági üzemek kiegészítő tevé­kenységének alakulását. El­mondta, hogy az elmúlt év­ben a gazdaságok árbevéte­lének 16 százalékát — 11,6 milliárd forintot — a mel­léküzemi tevékenység tette ki. Ennek az összegnek 15 százalékához közvetlen áru- értékesítéssel, tehát keres­kedelmi tevékenységgel ju­tottak. Az ország különbö­ző vidékein 2400 mezőgazda- sági üzemi árusítóhely mű­ködik, foraglmuk tavaly el­érte az 1,7 milliárd forin­tot. 96 százalékukat a tsz- ek létesítették és az összes forgalom 78 százalékát az élelmiszeripari termékek je­lentik. A fejlődés üteme azonban _ mint azt a miniszter­he lyettes elmondta, — nem kielégítő. Az lenne kívána­tos, hogy a közvetlen érté­kesítésből származó előnyök még több gazdaság figyel­mét keltsék fel. Éppen ez­által a termelők, illetve a kereskedelmi szervek kö'ött egészséges versengés al~kul na ki Az áru útja is lerö vidülne és ezen a fogvaszté is nyerne A miniszterhe­lyettes szerint jelenleg egész sor tényező akadá­lyozza még a kereskedelmi tevékenység fokozódását. Egyebek között például a az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára. Erdélyi Ká­roly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes és Roska István, a Magyar Nép- köztársaság szófiai • nagyö- vete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Apró Antal, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Czinege Lajos és Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Benkei And­rás, Bondor József, dr. Csa­nádi György, dr. Korom Mi­A MÉM mezőgazdasági ter­meltetési főosztálya, a SZÖ- VOSZ mezőgazdasági és me­zőgazdasági tei mékforgalma- zási főosztálya és a Szolnok megyei MÉSZÖV kisállatte­nyésztési tapasztalatcserét tartott tegnap Szolnokon a városi tanács nagytermében. A fenti szervek meghívására Bács, Békés, Csongrád, Győr, Komárom, Pest és Szolnok megye mezőgazdasági társu­lásainak elnökei, ÁFÉSZ kép­viselői, szakemberek és te­nyésztők jöttek el. Az érte­tsz-ek ilyen irányú hivata­los kérelmeit bürokratikus huza-vona után bírálják el. a döntésekre sokszor hóna­pokig kell várni. Néha Olyan soká, hogy a közvet­len értékesítésre termelt áru meg is romlik. A közös gazdaságok ugyanakkor ne­hezen jutnak hozzá üzlet és raktárhelyiségekhez, ami már eleve megakadályozza a kereskedelmet. Fogadás a mongol nemzeti ünnep alkalmából A Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Ocsirin Cerendorzs — Mongólia nemzeti ünnepe» a népi for­radalom győzelmének 48. évfordulója alkalmából — pénteken fogadást adottt a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Apró Antal és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Bondor József építés­ügyi és városié ilesztési, * Nagy Józsefné könnyűipari dr. Szabó Zoltán egészség­ügyi miniszter. Púja Frigyes, a külügyminiszter első he- lyett-s-», K»szá« Fe’-eoc hon­védelmi Tordai T“pö kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Demeter fténdor. a kulturális kapcsolatok inté­zetének a! elnöke továbbá riolitikai, társadalmi. tudo­mányos és gazdasági éle'ünk számos más imert személyi­sége. hály, Nagy Józsefné, Párdi Imre, Péter János, dr. Szabó Zoltán, Vályi Péter, a kor­mány tagjai, Jakab Sándor, a KB tagja ésI Gyenes And­rás, a KB osztályvezetői. ☆ A magyar párt- és kor­mányküldöttség útban haza­felé a Román Szocialista Köztársaság területe fölött átrepülve, a repülőgép fe­délzetéről táviratban üdvö­zölte Nicolae Ceausescut, a Román Kommunista Párt Közponfi Bizottságának fő­titkárát. a Román Szocialis­ta Köztársaság államtanácsá­nak elnökét és Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialis­ta Köztársaság miniszterta­nácsának elnökét. kezleten dr. Tigyi István, a Szolnok megyei MÉSZÖV termeltetési és felvásárlási főosztály vezetője mondott megnyitót, majd két vitaindí­tó előadás hangzott el. Győri Lajosné, a SZŐ VOSZ me-, zőgazdasági osztályvezető-he­lyettese és dr. Szentirmai László, a MÉM képviselője ismertette a mezőgazdasági, háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének szerepét, jelentőségét. A társulások hat év alatt elért eredmé­nyét, többek között, hogy ez­Tó a község közepén Százhuszonhat méter hosz- szú, 17 méter széles szigettel gyarapodott az évente egymillió véhdéget fogadó Harkány. A község szívé­ben körülbelül 10 ezer négyzetméter felületű tavat épített a helybeli termelő szövetkezet. A medret úgy alakították ki, hogy a tó közepén sziget maradt, amelyet híd köt majd össze a szárazfölddel. A mestersé­ges tó elsősorban a mező- gazdaságot szolgálja: ide gyűjtik a környék pangó vizeit és halat tenyésztenek benne. A kis szigeten — az eredeti drávai halászkuny­hók mintájára nádfedeles halásztanyát építenek s előtte szabad tűzön bog­rácsban főzik majd a ha­lászlével A víztükör nyá­ron csónakázó tó lesz, télen pedig korcsolyázó tóként szolgálja majd a Harkányba látogató hazai és külföldi vendégeket, Elkészült a Balaton-part programja A szezon kezdetére elké­szült a bala'oni vendégsere­get tájékoztató műsorfüzet, amelv több mint 300 kultu­rális. szórakoztató és soort- r>regram iát. színhe­lyét és időpontját kö~li. Rendkívül gazdag a zenei program, a Kesztbe’vi Zenei Hetek alkalmával 9 hang­versenyt tartanak. öt sza­badtéri koncert színhelye a veszprémi vár, a tihanyi Ma: A kis közösségek szerepe a párt életében 3. oldal * A nagykörűi kisüzem 3. oldal V Igazgatók a táborbar 5. oldal • • » < Csak a nők értik. .. 5. oldal Koronás cukrászok 7. oldal V Első szegtől az utolsóig 7. oldal idő alatt ossz vagyonuk 140 ezer forintról több mint 4 millió forintra emelkedett. A felszólalók több kérdést tettek fel, elmondták észre­vételeikéi, terveiket, gond­jaikat. Ezután a tapasztalat- csere szekcióülésekké alakult át, s a több mint kétszáz résztvevő érdeklődéssel hall­gatta a házinyúl-, a baromfi- és a húsgalamb tenyésztés­ről és a baromfi hizlalásról szóló előadásokat. templomban 17, a köröshe­gyi műemléktemplomban pedig 6 hangversenyt ter­veztek a főszezon végéig. A színházi program már az előidényben megkezdődött. Új játékosok a magyar válogatottban Sós Károly szövetségi ka­pitány pénteken sajtóérte­kezleten számolt be a szep­tember 14-én Prágában sor- rakerülő csehszlovákok elle­ni labdarúgó világbajnoki selejtező visszavágó mérkő­zés előkészületeiről és is­mertette az új összetételű válogatott keretet. Kapusok; Tamás, Szent- mihályi. Hátvédek; Káposzta, Ke­lemen, Ihász, Bánkúti, Pán- csics, Ruzsinszki. Fedezetek: Szűcs, Halmos!, Dunai III.. Juhász. Csatárok: Fazekas. Pusz­tai, Zámbó. Kozma, Görrcs, Somogyi, Bene, Dunai II.. Kocsis, Rákosi. Rákosi nem vesz részt a tatai munkában. Taeja még a keretnek Bicskei kapus is, de ő is itthon, klubjában készül. Mint a névsorból kitűnik» .,őrségváltás” k~S'ül a ma- gyzr r-logftotib’n. Régi, soks~'«"'s »’*lo~'>t"4*,}k — Albert. Mészö’y. F rkzs, Solymosi — mellett olyan fiatalok — Fa*ér. Noskó, Szőke — is hiányozn'k. akik a k<Gelmú’t’->an s~ób kerül­tek. vagy iát^z^tt k a válo­gatott mérkőzésein. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Hét megye szakembereinek tanácskozása a kisállattenyésztésről

Next

/
Thumbnails
Contents