Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július ti, 1 mérleg nyelve Genfben a konferenciák városában megkezdődött a leszerelési tárgyalások máso­dik menete. A rendkívül bő napirendi tervezet központ­jában a tengerfenék békés felhasználására irányuló ja­vaslatokat és a földalatti atomkísérletek betiltására vonatkozó szovjet indítvány áll, amely mintegy kiegészí­tené az atomsorompó szerző­dést. Sokszor felmerült már, hogy mik az indítékai a tengerfenék békés felhaszná­lására irányuló szovjet ja­vaslatnak. Roscsin nagykö­vet a szovjet küldöttség ve­zetője a választ így körvo­nalazta: „Azért választottuk ezt a problémát, mert a kérdés ma könnyebben meg­oldható, mint esetleg ké­sőbb. A tengerek és óceánok ágya ma még nem színhelye a fegyverkezési versenynek, de az lehet a jövőben”. Ez az érvelés teljes összhang­ban van a szovjet diplomá­cia általános vonalvezetésé­vel, mely szerint lépésről- lépésre kell előrehaladni a kibontakozás lehetősége felé. Es amikor egy látszólag má­sodrendű kérdésnél közelebb­jutnak a tárgyaló felek a megoldáshoz, az elsődleges problémák éleinek lecsiszo- lása is megvalósulhat. A földalatti atomkísérle­tek eltiltása már több íz­ben felmerült a diplomáciai tárgyalások zöld asztalánál. Az Egyesült Államok mind- ezideig mereven kitartott a nemzetközi helyszíni ellen­őrzésre vonatkozó elgondo­lások mellett, amelyek ha a célt tekintjük, vagyis a rob­bantások leállítását, teljesen feleslegesek, mert a technika mai fejlettsége mellett az esetleges robbantások igen nagy távolságból is észlel­hetők Ugyanakkor sértenék az érintett országok szuve­renitását, nem is szólva ar­ról, hogy az ilyen jellegű kontrol a kémtevékenység számára nyitna lehetőséget. Ezzel nyilván az a tárgyaló fél is tisztában van, amelyik körömszakadtáig ragaszkodik ennek a módszernek a beve­zetéséhez. Ezen a téren te­hát nagyok a nehézségek és hogy az Egyesült Államok delegációja milyen csekély készséget mutat a realitások felismeréséhez, azt tükrözi, hogy éppen a genfi értekez­leten hangzott el az amerikai bejelentés: szeptemberben az EgyesüJt Államokbeli Coloradoban földalatti nuk­leáris robbantást hajtanak végre. , A szovjet álláspont szerint a genfi megbeszélések ahhoz is alapot szolgáltathatnának, hogy részmegállapodást köt- jhetnének az atomfegyverek ^használatának tilalmáról. En- tnek igen nagy jelentősége flenne, mivel világos, ha {mindazok a hatalmak, ame­lyeknek arzenáljában atom­fegyverek vannak, ünnepé­lyes nyilatkozatban monda- fiának lé alkalmazásukról, az «emberiség máris nagyobb ^biztonságban élhetne. A kö­vetkező lépés lenne a meg- -egyezés, hogy csökkentsék azoknak a szállítóeszközök­nek a gyártását, amelyek al­kalmasak nukleáris bombák célbajuttatására. Tovább foly- vtatva: ha az atombombázók nem repülhetnének a nem­zeti határokon kívülre, is- jmét csökkenne az atomtáma- fdás veszélye. Nem vitás, hogy a józan fesz ilyen megállapodássoro- izat beindítását diktálja. Az (Egyesült Államok delegátu­sai nagy általánosságban a rfegyverkazés egyensúlyban »^tartásáról szónokolnak. Más tszóval: ők abban látják a kibontakozás lehetőségét, ha a mérleg mindkét serpenyő- ijébe egyenlő súlyú és ható- ,erejű fegyvert raknának. — Szovjet részről viszont szin­tén óhajtják a „serpenyők (egyensúlyát”, de olyan ser­penyőkét, melyekben a lehe- ífco legkevesebb volna a fegy­ver: A mérleg nyelve akkor 5s szilárdan állna és nyilván­való, hogy ez az utóbbi meg­oldás lenne a legbiztonságo­sabb. Sümegi Endre Izotóp hajó a Dunán A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet „Bálna” nevű kutatóhajója kísér- letsorozatot végez a Duna Győr fölötti szakaszán — az úgynevezett zuhatagi részen. Izotóppal besugárzott kavicsokat helyeznek el a Dunában és így kísérik nyomon a hordalék vándorlását és sebességét. (MTI foto — Kácsor László felvétele) Történelmi küldetés /t kommunista- és mun- káspártok moszkvai ta­nácskozásának fő dokumen­tumában ezt olvashatjuk: „A szocialista világrendszer — az imperializmus elleni harc döntő ereje”. Ez a megállapítás nem puszta kinyilatkoztatásként került be az okmányba, ha­nem a kommunista mozga­lom harci osztagainak túl­nyomó többsége a világ- helyzet marxista—leninista elemzése után jutott erre a következtetés re. Érdemes áttekinteni, mi­lyen vitathatatlan érvek szól­tak) amellett, hogy a szocia­lista országok közöisségét korunk három legnagyobb forradalmi ereje között em­legessék, sőt ezen áramlatok sorában is az első helyre helyezzék és az imperializ­mus elleni világméretű harc fő erejének nevezzék. A résztvevők egy része történelmi példákra hivatko­zott. Hangsúlyozta, hogy a 14 országot magában foglaló világrendszer olyan korsza­kos állomásokon keresztül alakult ki, mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom. a szocializmus győzelme a Szovjetunióban. majd a Szovjetunió győzelme a má­sodik világháborúban, a forradalom diadala Kínában és több más európai, illetve ázsiai államban, később Ku­bában. Ezek az események új távlatokat nyitottak az emberiség haladásában, te­hát nem vitatható, hogy ez a világrendszer a nemzet­közi munkásmozgalom legna­gyobb történelmi vívmánya. elősegítik a béke, a demok­rácia és a szocializmus erő­fölényét az imperializmussal szemben”. Ehhez logikusan kapcsolódtak azok a felszó­lalók, akik a nagy és növeirr vő gazdasági potenciálra tá­maszkodó politikai és társa­dalmi erőt méltatták. A szocialista országok párt­jainak képviselői még hozzá­tették, hogy a gazdasági, politikai és katonai potenciál állandóan változik. növek­szik. Sőt: egyértelműen ki­mondták, hogy a szocialista világ most a fejlődés olyan időszakába lépett, amelyben lehetőség nyílik az új rend­szerben rejlő tartalékok lé­nyegesen teljesebb felhasz­nálására. Nem akadt egyetlen kül­dött sem. aki kétségbevonta volna, hogy a szocialista or­szágok ferejüket saját néDeik boldogulása mellett- az im­perializmus ellen harcolók önzetlen és sokoldal ú támo­gatására fordítják. Ez joggal mondatta a világ minden ré­széből összese reglett kommu­nistákkal, hagy a szocializ­mus védelme valamennyiük nemzetközi kötelessége. Közösek az eredmények és közösek a gondok, mert kö­zös az érdek és közös az el­lenség. Ilyen egyszerű, mert a mindennapi életből merí­tett igazság veti meg ennek a széleskörű érdekközösség­nek — s ami ebből fakad — az imperialistaellenes akcó- egysógnek az alapját. Hogy hatékony lesz-e a harc koor­dinációja. az a szocialista országoktól, a tőkés anszá­» gok osztályharcos erőitől, a nemzeti felszabadító mozgal­maktól, valamennyi antiim- perialista szervezettől függ. Egy bizonyos: a marxista— leninista politikát folytató szocialista országokon ez nem múlik. Hiszen politiká­juk alapvető törekvése, hogy saját népeik érdekeit szol­gálva a forradalom világmé­retű erőit is győzelemre se­gítsék a tőkés világgal szem­ben. Az ő államérdekük: né­pük és minden nép haladá­sa, békéje. A szocialista világrendszer persze történelmileg fiatal, s fejlődése sok új, bonyolult problémát vet fel. Vajon a fennálló nehézségek, nézet- különbségek lehetetlenné te­szik-e a szocialistái országok történelmi küldetésének tel­jesítését? Az országok vála­sza őszinte: bár megnehezí­tik és a harcban tehertételt jelentenek, végső soron nem teszik lehetetlenné. Egyrészt: azért nem. mert a szocialista országok belső fejlődése vál­tozatlan, másrészt pedig erő­södnek az egységtörekvések, ami a Varsói Szerződés, a KGST és a kétoldalú kap­csolatok keretében az utóbbi időkben számottevő eredmé­nyekre vezetett. Gondoljunk csak a katonai együttműkö­dés erősítésére, valamint a szocialista integráció előké­szítésére tett lépésekre. 4 szocialista országok eddigi tevékenységük­kel megérdemelték, hogy az imperialistael 1 enes harc dön­tő erejének tekintsék őket. Pálos Tamás Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szocializ­mus mutatja meg a népek­nek. miként lehet megszaba­dulni az imperializmustól. Az új rend országai a tár­sadalom és a gazdaság gyöke­res átformálásával megala­pozták a szabad, független, önálló nemzeti fejlődés út­ját, amelyen el lehet jutni a népek édekeinek megfelelő gazdasági fejődéshez, az igazi demokráciához, a nemzetek egyenjogúságához és barát­ságához. Mind ez 'homlok- egyenest ellenkezik az im­perializmus céljaival* Gyakori volt az az érve­lés, amely leszögezte: nincs ma a világán a szocializ­musnál nagyobb gazdasági hatalom az imperializmussal szemben. Ezt a gondolatot személetesen foglalta sza­vakba a fő dokumentum: „A szocialista rendszer országai­nak gyorsan fejlődő népgaz­dasága, amely a gazdasági növekedés üteme tekinteté­ben megelőzi a kapitalista államokat a szocializmus él­re törése a tudományos- műszaki haladás több ágaza­tában, a világűrbe vezető utak megnyitása a Szovjet­unió révén... döntő módon „Futbctllháborű" Közép-Amerikábcin A két közép-amerikai ország, rülnek ki a gazdasági és poli- Honduras és Salvador kölcsönö- tikai élet irányítói, sen egymást vádolja fegyveres agresszióval. A hondurasi kor­mány bejelentette, hogy megtette a szükséges intézkedéseket a sal- vadori fegyveres intervenció el­hárítására, viszont ugyanerről tá­jékoztatta a világ közvéleményét a salvadori kormánynyilatkozat is. Mindkét ország levélben for­dult az Amerikai Államok Szer­vezetéhez, azt állítva, hogy a másik fél nem hajlandó a hely­zet békés rendezésére. Mint emlékezetes Honduras és Salvador néhány napja megsza­kították diplomáciai kapcsolatu­kat. A feszültséget a labdarúgó­világbajnoki selejtező torna rob­bantotta ki; mindkét ország fő­városában zavargások voltak és Hondurasból kiutasították a ' sal­vadori telepeseket. Figyelmet érdemel, hogy a két ország lakosságának összetétele csaknem azonos. Honduras la­kosságának (2,5 millió) 85 szá­zaléka spanyol nyelven beszélő mesztic, 6 százalék zambo (néger és indián keverék), 6 százalék indián (maja), 2 százalék angolul beszélő néger és 1 százalék spa­nyol származású kreol (uralkodó réteg). Salvadorban (3,3 millió) hasonló a helyzet: 75 százalék spanyolul beszélő mesztic, 12 szá­zalék indián és 10 százalék kreol. Ez utóbbiak itt is a politikai ve­zető réteget adjak, közülük ke­Megalakult a balkezesek nemzetközi társasága — Caesartól Chaplinen át Charles hercegig A világon jelenleg körül­belül 260 millió balkezes él... jelentette ki Mr. Noel Jones az ír fővárosban, Dub- linban, azon az ünnepségen, amelyen megalapították a Balkezesek Nemzetközi Tár­saságát. A társaságnak eddig már 100 prominens tagja van. — Ha majd társaságunk munkához lát. taglétszáma néhány "héten belül ezrekre, néhány hónap múlva pedig százezrekre növekszik. S eljön az a nap, amikor szer­vezetünknek több millió tag­ja lesz. Hiszen rendkívül óvatos becslések szerint is jelenleg körülbelül 260 mil­lió balkezes él a Földön. Mr. Noel Jonesnek meg­győződése, hogy „egyszer majd úgy 1972 körül” a balkezesek mozgalma már olyan felkapott és erős lesz, hogy megtarthatják első vi­lágkongresszusukat. Mr. Jones azt is hangoz­tatja, hogy a balkezesek ma­napság a társadalom „árvái”, s hogy különféle komplexu­sokban, kisebbrendűségi ér­zésben stb. szenvednek. Már­pedig — s ezt Mr. Noel Jo­nes részletes történelmi ta­nulmányok alapján állapítot­ta meg — a legnagyobb és leghíresebb közéleti szemé­lyiségek, akár a politika, akár a kultúra területéről, a múltban is balkezesek voltak. Az egyik legrégibb ismert balkezes Caius Julius Caesar volt A nem kevésbé híres Leonardo da Vinci ugyan­csak balkezes volt; De a rni korunkban is él néhány kiemelkedő balkezes személyiség, állítja Mr Jones: — Charlie Chaplin soha­sem tagadta, hogy balkezes. A mi táborunkba tartozik Kim Novak amerikai film­csillag is. Híres balkezes Paul McCartney, a Beatles együttes tagja is. S végül Mr. Jones megál­lapításaira feltette az arany­koronát: — Angliában nyílt titok, hogy Charles herceg is ba­log... Így tehát Mr. Noel Jones a balkezesek nemzetközi szervezetének dísztagjáról már gondoskodott. „Firenze városa“ költészeti nagydíj „Firenze városa” nemzet­közi költészeti díjat a zsűri Red Hughes fiatal angol köl­tőnek ítélte oda „Wodwo” című művéért A díj 50 mil­lió líra összeggel jár együtt. A zsűri tagjai voltak: Vitto­rio Serreni (Olaszország), Gosta Andersson (Svédor­szág), Nyikolaj Báján (Szov­jetunió). Gabriel Celaya (Spa­nyolország), André Frenau (Franciaország). Ronald Bottral (Anglia) és Ingebor- ger Bachmann (Ausztria); Firenze azzal a céllal ala­pította ezt a díjat, hogy fia­tal költők műveit megismer­tessék az olvasóközönséggel. Átépítik Karlovy-Vary-t A közeljövőben nagy át­építési munkálatokba kezde­nek Karlovy Varyban, főleg a fürdőközpontban, amely kiemelkedő része lesz a vá­rosnak. Az építészek az épü­letek modernizálásához fő­leg márványt és üveget fog­nak használni. A fő forrás gőzei is „üvegkéményen” át fognak távozni. Western eotvboyok nélkül Jean Luc Godard „tiltako­zó westernt” forgat Olaszor­szágban. Dániel Cohn-Bendit közreműködésével írt forga­tókönyv alapján. A „Keleti-szél” — ez a film címe — hagyományos elképzelések szerint készül, a cowboyoikat azonban diákok helyettesítik, akik vitatkozni tanítják a fiatalabbakat. A fiataloknak végül sike­rül felülkerekedniök a helyi nagyságokon és a banditá­kon, akik azt szerették vol­na, hogy ők parancsoljanak a faluban. A szerepekre előrelátható­lag Gian Maria Volontét, Anne Wiazemskyt, Vanessa Redgravet és Marco Ferreit hívják meg. Sophia ismét forgat Sophia Loren, aki Carlo fia születése óta elkerülte a műtermeket, hamarosan is­mét filmezik. Vittorio de Sica irányítá­sa alatt két filmet is forgat: az egyik címe „Napraforgó” (egy nápolyi asszony Szovjet­unióban eltűnt férje után ku­tat); a másik Fehér-vörös­zöld” című szatirikus ko­média, amely a Settebello olasz luxusvonaton játszódik. Mindkét film forgatóköny­vét Zavattini írta. Amiről nem beszélnek A burzsoá hivatalos sta­tisztika szívesen elhallgatja a belga gazdásági élet negatív oldalait. A hivatalos beszá­molók nem említenek adato­kat arról, hogy hány mun­kanélküli család került ut­cára, s hogy a belga ipar­városok körül miért növe­kednek gombamódra a nyo­mortanyák. Lapjelentések sze­rint Chatelet város környé­kén 144 család kapott fel­szólítást. hogy a bányák be­zárása miatt költözzék ki lakásából. A városi hatósá­gok — az érintett lakók hoz­zájuk fordultak segítségért — közölték, hogy nem tud­nak lakást adni a kilakolta­tásra ítélt embereknek, mert több mint 1200 régi lakást igénylő kérelmét sem tud­ják teljesíteni. Segítség a telefontulajdonosoknak Az Egyesült Államokban azok a társaságok, amelyek le akarják venni a magán­emberek válláról a telefon­üzenetekkel kapcsolatos ter­heket, a következő reklám­mondatra alapozták népsze­rűségüket; „Hívjon, ha azt akarja, hogy békesség legyen otthonában”; Párizsban, ahol Janine Falkenburgerrel és Anne- Marie Hechstetterrel meg­kezdte munkáját a PAT (ál­landó telefonügyelet), a fel­ajánlott szolgálatok kissé mások: megszüntetik a „vá­rakozást. az állandó ideges­kedést”; továbbítják a vidék­re szóló hívásokat abban az időben, amelyben a telefon- vonalak kevésbé foglaltak, s kisegítik azokat, akiknek még nincs telefonjuk: számot ad­nak nekik amelyen üzenetei­ket átvehetik. Ez az új telefon-titkárság évi,' havi és hétvégi előfize­téseket vállal. Minden ka­pott vagy adott értesülésért 3 frankkal megterhelik az p'őfizető számláját. A rek­lámszöveg: „Bízza vonalát a FAT-ra”. Egyelőre azonban a PAT-nak is várnia keik hogy elegendő vonalat kap* joni ^ wmmmmmmmmMMmwmmmimmmmmmmwmmmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents