Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 10. 4 Távozó amerikaiak Nixon bejelentése alapján a több mint fél millió amerikai katonából 25 ezret visszavontak Vietnamból. A képen: vonulnak az első távozó egységek a saigoni utcán. — (Telefoto — AP—MTI—KS) | Tanulmányút aKarib-tengeren Több latin-amerikai ország — köztük Brazília, Costa Ri­ca. Kuba, Mexikó és Uru­guay — halspecialistái, bio­lógusok és oceanográfusok egyhónapos tanulmányúton vesznek részt a Karib-tenge- ren. egy szovjet óceánkutató hajó fedélzetén. Az „Akagye- mik Knyipovics”-on előadá­sok hangzanak el a halászat és a tengerkutatás modem módszereiről, valamint az akusztikai berendezés és más hajózási és halászati segéd­eszközök használatáról. A résztvevők az utazás so­rán több tengerparti szakin­tézményt is megtekintenek. A „Rnyipovics”-nak ez lesz a harmadik ilyen útja. Az első alkalommal afrikai, ázsiai és európai specialis­tákkal járta be a Fekete-ten­gert, a másodikat a múlt év­ben tette a Földközi-tenge­ren. Mire jó a tavalyi hó? Ritka jelenség, hogy a Földre nagy meteorit hull. A kisebb meteoritok már gya­koribbak. S a csillagászok kiszámították, hogy a homok­szem nagyságú mikrameteo- ritok révén bolygónk naponta több száz tonna súllyal gya­rapodik. a kozmikus por elemzése az űr sok-sok tit­kának megfejtésében segítsé­get nyújthatna a tudósoknak. Ám van egy probléma: ho­gyan, lehetne összegyűjteni ezeiket a porszemeket, hogyan lehetne megkülönböztetni őket a földi eredetű por- szemcséktől? ’ * A múlt télen az Antark- tiszróf 40 láda havat szál­lítottak Brüsszelbe. A furcsa rakományt dr. Edgar Figotto belga glaciológus adta fel. Ö gyűjtötte ezt a havat az egyik antarktiszi fennsíkon, ahol az évi átlaghőmérséklet körülbelül mínusz 40 fok. A tudósok véleménye szerint ez a fennsík a földkerekségen azon kevés helyek egyike, ahol a légköri csapadék ösz- szetételét sem az ipari for­radalom. sem az atomkorszak nem befolyásolja. Az itt gyűjtött hóból olvasztott: víz tisztább a legkorszerűbb la­boratóriumban előállítható desztillált víznél. Az egyedü­li. ami beszennyezheti — a kozmikus porszemcsék. Dr. Figotto reméli, hogy az Antarktiszi hó elemzése ré­vén sikerül nagy pontosság­gal meghatározni. hogy mennyi kozmikus por hul- ' lőtt a Föld felszínére a leg- } utóbbi |két-három évezred ? alatti A világmárkás kulcs IY25 szobának 1125 féle zárja»van. Minden kulcs vi­szont csak egy zárat nyit Senki sem tudja saját kul­csával például a szomszéd szobát kinyitni. S hogy a takarító' személyzetnek ne okozzon gondot a szobába- jutás, szerkesztettek egy fő­kulcsot is, amely 45 szobát nyit akadálytalanul; De mondjuk, egy másik emelet szobáit már az sem nyitja. És hogy teljes legyen a sor, megszületett a vezérknlcs, amely pedig mind az 1125 szobát képes kinyitni. Nem varázslat, csak matematika és különleges évtizedek alatt kialakult kulcs-szerkesztési tudomány. Ezt a különleges lakatos bűvész-bravúrt az EIÍZETT Fémlemezipari Művek zár és lakatosárugyárának szak­emberei hajtották végre a moszkvai KGST-palota tel­jes zár-berendezésének sze­relésekor. Ezek után könnyen érthe­tő, miért hiánycikk az Elzett patent biztonsági zár nem­csak a hazai, hanem a vi­lágpiacon is. Mind kivitel­ben, mind teljesítményben komoly • versenytárs a leghí­resebb nyugati zárgyárak termékeinek. Belgrádiéi New Yorkig 1919-ben, amikor László Zoltán kiváltotta az iparen­gedélyét. s neve kezdő be­tűinek LZ németes kiejtésé­ből Elzett lett lakatosműhe­lyének cégére, aligha gon­dolta, hogy ez egyszer világ­márkát fog jelenteni. — Tudjuk, hogy sajnos, jóval kevesebbet szállítunk a belkereskedelemnek a szük­ségesnél — mondta Paulik Ferenc gyárigazgató. — De 88 ország kötött velünk üz­letet, s már csak a hírnév is kötelez a vállalások tel­jesítésére. Így aztán terme­lésünk háromnegyed részét exportáljuk. Belgrádtól a New York-i Hilton-hotele- kig Elzett-zárral csukódnak az ajtók — mondta. Iparkodnak elegendő zárat szállítani a belföldi piacra is. Ennek érdekében igye­keznek enyhíteni a munka­erő gondokon; Egyik ilyen lépés, hogy a könnyű-lakat gyártmány-családok szerelé­sét — bérmunkában — a ceglédberceli mezőgazdasági termelőszövetkezet mellék­üzemébe helyezték ki. A pa­tentzárak gyártásfolyamata éppen a bonyolult kombiná­ciók miatt sok kézimunkát igényel. Ebből pedig — kü­lönösen a téli időszakban — nagyobb bőség van falun, mint Pesten. A patent-zár előnye — A kulcsok alpakka-ne­mesfémből készülnek — vá­laszolták a gyárban, — s élettartama szinte korlátlan. Egy-egy zárhoz az Elzett annyi kulcsot szállít, ameny- nyit a kereskedelem rendel; Hiszen mind kézi, mind elektromos vezérlésű kopí- rozó-gépek segítségével per­cek alatt egy zárhoz akár száz kulcsot is készíthetünk. — Érdemes ezt megszívlelni, különösen a modem lakó­házak liftzárainak megren­delésekor. A patent-zár elő­nye, hogy 7600 féle variációs lehetőséget rejt. amit bizo­nyos eltérésekkel szinte a végtelenig lehet fokozni. Az ilyen zárakat viszont tilos olajozni, mert grafitporral helyettesítik benne a ,.ke­nést”. Az egykori néhány zár helyett ma már világszerte több mint 1200 féle zárat ké­szítenék. Az Elzett egyik különlegessége a gombzár, a légfékes ajtócsukó s a töké­letesített járműzárak. R. L Hare a kártevők ellen (A leningrádi Növény- védelmi Intézet tudósai elméletet dolgoztak ki a növényi kártevők popu­lációjának alakulásáróL Ennek alapján az ada­tokat számítógépekkel feldolgozva rövid időre (egy két hónap) szóló, évi és távlati növény- védelmi prognózisokat készítenek és publikál­nak.) A növénytermelőknek jó előre tudomást kell szerez­niük a növényi kártevők meg­jelenéséről, hogy idejében ha­tékony védőintézkedéseket tegyenek. Nemrég még az előrejel­zés módszerei tökéletlenek voltak és a prognózisok csak részben váltak be. Vajon miért? A Leningrádi össz- szövetségi Növényvédelmi In­tézet tudósai elhatározták, hogy tisztázzák ezt a kér­désit. Kiderült, hogy nem elegendő tudni, hol jelent­keznek és milyen számban a kártevőle, ezenkívül azt is feltétlenül tisztázni kell, hogy milyen környezetben fejlőd­tek ki. Ha a körülmények a növényi kártevők számára kedvezőtlenek voltak, akkor életképes, aktív kártevő-tö­megek megjelenésére lehet számítani, ellenkező esetben viszont a kártevők zömét pusztulás fenyegeti. Ugyan­ekkor a megmaradó egyedek aktivitása csökkent értékű lesz. Ez az elmélet, amelyet Ilja Poljakov professzornak, a növényvédelmi előrejelzés­sel foglalkozó laboratórium vezetőjének irányításával dolgoztak ki, a növényi kár­tevők populáció-változásai­nak elmélete nevet kapta. Az elmélet alapján lehe­tővé vált. hogy a Szovjetunió különböző kerületeiben a kártékony rovarok, baktériu­mok, vírusok várható számát jóval a tavasz beállta előtt előre jelezzék, s hogy terv­bevegyék a szükséges növény- védelmi intézkedéseket. Ma már azt az információt, hogy hol és milyen meny- nyiségben jelentek meg a kártevők, kiegészítik a veté­sek állapotáról, a levegő hő­mérsékletéről és más ténye­zőkről szóló adatokkal. Mivei hogy sok tízezer je­lentést és kimutatást kell feldolgozni, ezért a labora­tórium kollektívája össze­köttetésbe lépett a Szovjet Tudományos Akadémia ma­tematikusaival. Elhatározták, hogy elektronikus számítógé­pek felhasználásával meg­gyorsítják az adatok feldol­gozását, ami viszont ponto­sabbá tette a prognózisokat. A tudósok által egy évre előre összeállított prognózist a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumához továbbít­ják és közzéteszik; Az évi prognózisokat min­dig a jövőben várható kör­nyezeti viszonyok optimális variánsa alapján állítják össze. Ezenkívül készítenek még egy-két hónapra szóló rövidlejáratú prognózisokat is. Ez utóbbiakban helyesbí­téseket eszközölni a földe­ken kialakult tényleges hely­zetnek megfelelően. Ezek a prognózisok már nem stra­tégiai, hanem taktika; jelle­gűek a kártevők elleni küz­delemben, meghatározzák a vetések kezelésének konkrét időpontját, ismertetik a legcél­szerűbb növényvédelmi mód­szereket és pontosan jelzik* hogy hol kell ezeket az in­tézkedéseket végrehajtani. A prognózisok nemcsak annak az övezetnek a sajátosságait veszik figyelembe, amelynek készültek, hanem minden egyes gazdaság, sőt tábla sa-; játosságait is. Van még az előrejelzésnek egy válfaja, a hosszúlejáratú* távlati prognózis, amely 10— 15 évre szól. a világon első­ként a szovjet tudósok ja­vasolták az ilyen prognózi­sok elkészítésének módszer reit. Ezekkel a módszerekkel meghatározhatók a kártevők elleni küzdelem fő irányai, összeállíthatók a tervek a vegyipar számára. A távlati prognózisok segítenek figye­lembe venni a növényi kártevők populáció-változá­saiban az emberi beavatko­zás által előidézett változá­sokat. Hiszen a növényi kár­tevők fejlődését befolyásol­ják a földművelés rendsze­rének, az éghajlatnak a változá­sai, az új mesterséges víztárolók megjelenése és más tényezők. A távlati prognózisok ösz- szeállításában számos szov­jet biológiai intézet bekap­csolódott. Velük vállvetve dol­goznak Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelor­szág, Románia, Csehszlová­kia tudósai. A szocialista or­szágok szakembereinek kö­zös erőfeszítései révén töké­letesednek a mezőgazdasági kártevők észlelésének és terjedésük előrejelzésének módszerei. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában ebben a problémakörben a fő koordináló személy szere­pét Ilja Poljakov szovjet pro­fesszor kapta; Egy pompás hétvége kamitm, Klárika a karomon, Növekszik az öntözött terület Bulgáriában ? r rAz ember örök nyugtalan ; teremtés. Mindig mást vár, s ha megvalósul az álma, a terve. — csalódí3c. Megval­lom őszintén ez alól, bármily ■rendkívüli képességekkel rendelkezem is, én sem va­gyok kivétel. Évről évre aranyos kis családommal együtt várom* \ hogy meleg legyen az idő, a nap ránk szórja izzasztó su- g&át. így volt ez az idén is. A kemény téli napokon az elkövetkezendő nyár nagy­szerű lehetősége tartotta ben­nem a lelket. Pedig már akkor is tudhat- f’tem. hogy a már említett kis »családom — feleségem és fnégy gyerekem — tervszerű, Fbeprogramozott sírására a imeleg hétvégét a Balaton *mellett leszek kénytelen töl­teni. S hála gazdálkodásunk eredményes fejlődésének, a szociális- és életkörülmények ■szüntelen javulásának, egy sima hétvége immár három napból áll. Pénteken, amikor hullafá- radtan az egész heti munká­ból hazatértem, hideg zu­hanyként ért a hír: minden össze van csomagolva, s irány !Fonyód. Beletörődtem a megváltoz- íathatatlanba. s alig nyolc sporttáskával, két bőrönddel megrakodva kirohantunk az állomásra. Hely volt bőven, ezért hát kényelmesen elhe­lyezkedtünk. Pistike a nya­Zolika es Tündiké már na­gyobbak. ők csak az ingembe kapaszkodtak, amíg el nem szakadt. Feleségem — prak­tikus nőszemély —* azonnal betért a mellékhelyiségbe, s nem is akart onnan kijönni. Ebből nagy bonyodalom szár­mazott. többen szidták a MÁV-ot, hogy ilyen csúcs- forgalomban nem nyitják ki ezt a frekventált helyiséget. Fonyódra alig négy óra múlva megérkeztünk, s a Ba­laton csodálatos volt. Magam is meghatódtam a magyar tenger üde látványán. Csupán akkor öntött el keserűség, amikor megtudtam, hogy aranyos feleségem kolléganő­jével, Trudikaval töltjük a hétvégét. Trudika bájos nő, alig százhúsz kiló. s nem kis büszkeséggel beszél arról, hogy egy alkalommal meg­vert egy egész utászzászló­aljat. Gondoltam. egy kissé ki­fújom magam, de Trudika javasolta: menjünk el kesze­get enni. s hogy szavainak nagyobb nyomatékost adjon, kedvesen hátbavert. rAz orvo­som erről később megállapí­totta: csak kevésbé súlyos a gerincferdülésem. * elegendő nyolc hétig mozdulatlanul feküdnöm. A keszeg jó volt, csupán négy szálka akadt meg a torkomon, keresztben. Ter­mészetesen köhögtem. Trudi­ka ismét hátba vert. Akkor abbahagytam a köhögést — s a mentők elvittek. Hiába kö­nyörögtem az orvosnak, hogy két napig tartson a kórház­ban, vasárnap este engedjen ki, nem hajlott a szóra. Rö­vid kezelés után távozásra kényszeritett, mivel Trudika a maga modorában beszélt vele: ne vonjon el a csalá­domtól. Az éjszaka aránylag nyu­galmasan telt el. A gumi­matracom csak éjjel kettő­kor engedett le. Addig alud­hattam volna. ha Trudika nem cipel ki holdfényt nézni. Másnap reggel mondtam is a feleségemnek, hogy a kollé­ganője egy kicsit erőszakos teremtés. Ezzel a nézetemmel, életközösségünk hosszú évei Borán először, egyetértett. Egész nap sütkéreztünk, napoztunk. Gyönyörű szint és másodfokú égési sebeket sze­reztem. Este a szobámban borogattam felpüffedt bőrö­met, amikor az ajtóban meg­jelent Trudika. Legalább tíz percig sajnálkozott. Szóltam neki: vagy jöjjön be. vagy menjen ki. de az ajtóban ne álljon, mert nem fér be a levegő. Belátta, hogy igazam van — és bejött. Ekkor al­kalmam volt ismét meghall­gatni az utászzászlóalj meg- verésének történetét. Vasárnap, úgy-ahogy rend­bejöttem. Igaz, a napra nem mehettem ki, de Trudika, ez a melegszívű teremtés felál­dozva a hétvége kecsegtető napozási lehetőségét a hűvös szobában velem kanasztázott. Először nyertem, később ösz- szeszedtem a szoba sarkaiból az asztal lábait, amelyek Trudika felindulása miatt kerültek oda. Hazafelé egyáltalán nem utaztunk olyan kényelmesen, mint odafelé, mivel valaki már élelmesebb volt, múlt a nejem, s így ő is a hátamra telepedett. Még szerencse, hogy Trudika nem velünk utazott haza... Hétfő délután van, néhány perc múlva kezdődik az ér­tekezlet. én tartok beszámo­lót a szabad idő célszerű fel- használásáról. Horváth István Bulgáriában a felszabadu­lás — 1944. szeptember 9. — előtt az egész öntözött te­rület mindössze 35 700 ha volt. A párt a megoldandó feladatok között első helyen jelölte meg a mezőgazdaság belterjesítésének problémá­ját. Széles körű programot fogadtak el a hidromeliorá- ciós építkezések mielőbbi végrehajtására. Egymás után épültek a víztárolók. Emel­lett a Duna és a Marica fo- lyókra alapozva is dolgoztak ki öntözési rendszereket. A víztárolók száma hamarosan elérte a 2000-t, a szivattyú állomások száma pedig a 2280-at. Többezer km-es be­toncsatornákat építettek. 1968 végén Bulgária öntö­zött területe elérte a 996 026 hektárt, ami az ország mező- gazdasági művelés alatt ál­ló területének 21%-a. A hid- romeliorációs alap meghalad­ja a 700 millió levát. Ezzel Bulgária az egv lakosra eső öntözött terület nagyságát tekintve a világon az első helyek egyikére került. Az öntözött terület kiter­jesztését azonban nem kö­vette a műszaki színvonal nagyobbarányú növekedése. Az öntözött területek túl­nyomó többségét még ma is gravitációs (árasztásos) mód­szerrel öntörik. Korszerű esőztető öntözést mindössze 70 735 hektáron alkalmaznak. A műszaki elmaradás nem­csak a munkatermelékeny­ségre hat, hanem maga után vonja az öntözővíz nagyobb­arányú veszteségeit is. Amennyiben az egész öntö­zött területet esőztető beren­dezéssel öntöznék, úgy az ez­által megtakarított vízmeny- nyiség további 300 000 hek­tár öntözését tenné lehetővé. Ez arra vezette a bolgár szakembereket, hogy a kö­vetkező években maximális területet vonjanak esőztető öntözés alá. Az ország egész területén 85 öntöző-rendszer működik. Az egyik legfontosabb meg­oldandó kérdés a vízveszte­ség elkerülése. Bulgária víz­mérlege deficites. Az elkö­vetkező évben létesítendő öntözőrendszerek 75%-át fél­stacioner felszereléssel, 25%- át pedig esőztető berende­zéssel kívánják üzemeltetni. A termelőszövetkezetek ebben az évben 5000 ha te­rületet vonnak be az öntözi zésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents