Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

4>

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1969. július 8.

Milyen lobogót lenget a távol-keleti szél,,.?

VI. A „kínai kérdés" ma és holnap

Á magyar—bolgár barátság mérföldköve

Ami ma Kínában megvalósul, az a hadi kommunizmus szükségintézkedéseinek állandósítása és eszményi állapotként való meghirdetése. „Durván egyenlősítő”, középkori, utópikus kom- munisztikus elképzelések érvényre juttatása;

Soha utópikus és ösztönös társadalomfejlődési elképzeléseket ilyen tudatosan, tervszerűen s ilyen tömegméretekben nem kíséreltek eddig még megvalósítani.

És mit _ eredményezett mindez? Előbb a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom”, most pedig a Szovjetunió elleni határprovokációk és a nyílt szakadár politika?

Íme, az „eredmény”: Az a nagyméretű ipari fejlődés, ami egy-egy esztendőben Japán utóbbi éveik során elért rekord fejlődési ütemével volt azonos, — (1953-tól 1957-ig) évente átlagosan 18 százalékos volt a kínai ipar termelésének fejlődése) — lelassult. Több iparágban pedig a termelés visszaesett. Szénből, (Kínában ez a legfőbb ipari fűtőanyag), 425 millió tonnáról 180 millió tonnára, acélból 18,5 millió tonnáról hozzávetőlegesen a felére, cementből hasonló mértékben esett vissza tíz esztendő leforgása alatt. Egyedül traktorból és teherautóból gyártanak többet, mint 1957-ben, de a termelés évenként hullámzik, sok a termékekkel szemben a minőségi kifogás, teljességgel megoldatlan az alkatrészellátás; _

Van olyan tartomány, ahol az ipar felét termeli a tíz évvel ezelőttinek. Főleg az elektromos gépgyártás, a gépgyártás, a vas- és acélgyártás esett vissza. A közlekedés dezorganizálódott A kínai vasutasok szervezettsége magas fokú volt; Most szétverték a pártszerveket és szervezeteket, a szakszervezeti egységeket. A vasutasok ellen „ne vigyék falura « bűnös város szokásait” —indoklással rendeztek a „kulturális forradalom” idején hajtóvadászatokat. Hasonló ítéletek zajlottak a tengerészek körében, a kikötőkben.

Volt olyan időszak, amikor hét-nyolc millió kínai munkás szüntette be a munkát. A városok ellátását a kommunák nem tudják megoldani. A bérből s a fizetésből élők falura menekültek. Ekkor katonaság szállta meg az üzemeket, s „biztosította” a termelés megindulását. A termelékenység azonban hihetetlen mértékben visszaesett, s a termelés rendkívül költséges. Sok bányát elöntött a víz. Az ipari vezető kádereket megszégyenítették. A IX. kongresszust megelőző időben néhányat közülük felkutattak ugyan, és — katonai felügyelet mellett — újra munkába állítottak.

A munkásosztály és

szervezetei elleni támadás azonban a parasztságnak is kárára van. Ez nyilvánvaló. Egyre inkább jelentkeznek falun is az úgynevezett parasztpolitikának paraszt-ellenes vonásai. Tíz év alatt 3 millió tonnával csökkent a rizstermelés, a búzatermelés 24 millió tonnáról 22 millióra esett. A mezőgazdaság mind több nehézséggel küszködve termel. Igaz, a kommunákban, egyenlően” kerül elosztásra az élelem, de az adagok állandóan csökkennek. Guangzhoj (Kanton) tartományban például már nemcsak a petróleumot, a tüzelőt, a szappant, de a teát is jegyre adják;

1 így azután —J a maga őri- törvényei szerint — ahogy 1,kiiktatták” az áruforgalmat; s csökkent a termelékenység és az elosztható javak meny- nyisége, úgy nőtt ugrásszerűen falun a spekuláció, a fekete-piac, az uzsora. A piac „kikapcsolása” feketepiacot, az árutermelő réteg „kiiktatása” pedig a legridegebb és legkönyörtelenebb uzsorát, spekulációt szüli. Mivel könyörtelen, drákói intézkedésekkel akarnak a spekulációnak gátat szabni, a növekvő kockázat növekvő feketepiaci árakat s a meggazdagodás nagy kockázattal járó, de szédületes és embertelen lehetőségeit nyitja meg a kalandorok számára.

•A .nagy ugrás' és

a kommunizmus felé való „gyorsított lépés”, amit a „kulturális forradalom” szolgált volna, akarva akaratlan mindazokat a folyamatokat erősítette fel, amiket „likvidálni” akart. Hiszen a szo~ cializnvus építésének általános, alapvető, egyetemes érvényű és objektív törvényeit sértik meg naponta és tömegméretekben. Ez pedig nem gyorsítja, hanem csak is lassíthatja a szocializmus építését.

Szocialista ország-e ma Kína? — kérdezte a moszkvai sajtóértekezleten az UPI tudósítója Kádár János elvtárstól. Kádár János elvtárs erre a kérdésre így válaszolt: „Küldöttségünk felszólalásában 14 szocialista országról volt szó, s ebbe minden vonatkozásban beleértendő a Kínai Népköztársaság.” Az alapvető termelőeszközök ugyanis Kínában szocialista tulajdonban vannak. Ez az alapja a termelés rendjének; A társadalom építésének elmélete és gyakorlata azonban rendkívüli, — nyugodtan megmondhatjuk —, eddig még soha nem látott módon torzult el. Mind a párt-f mind az állami és társadalmi életben, nem különben az elosztás és a gazdaságirányítás egész menetében olyan deformálódás megy végbe, ami magára a termelési viszonyokra sem lehet hatás nélkül. Naponta sértik meg a szocializmus törvényeit, s a felépítményből már a szocialista jelleg egy-egy elemét iktatják ki.

A Kínai Kommunista Párt új szervezeti szabályzatában például már szó sincs a kollektív vezetés elvének érvényre juttatásáról. Még a kispolgári ideológia elleni harc szükségességét sem említik. Helyette Mao Ce-tung eszméinek hirdetése a párttag kötelessége. A Remin Ribao a kongresszus ideje alatt írta; „Nekünk végre kell hajtanunk Mao elnök utasításait, függetlenül attól, megértettük-e azok jelentését vagy sem. Ez a mi magasabbrendű fegyelmünk...” Ilyen elveket a kommunista pártolc még a személyi kultusz torz viszonyai között sem vallottak soha. Ez a párt- s az állami élet torzulásának minden eddiginél mélyebb és átfogóbb változata. Ennek már a marxizmus—leniniz- mus ideológiájához, a lenini politikai gyakorlathoz semmi köze nincsen.

Valójában a tragédia éppen abban rejlik, hogy mindez egy szocializmust építő országban ment és megy végbe. Súlyos károkat okoz Kínában a szocializmus építésének s nagy gondot az egész nemzetközi munkás- osztálynak. S. A. Wickrema- singhe, a Ceyloni Kommunista Párt elnöke mondotta a moszkvai, nagy nemzetközi tanácskozáson: „A Kínai

Kommunista Párt IX. kongresszusa nemcsak hogy nem enyhítette a Mao Ce-tung vezetés szovjetellenes, nemzeti-soviniszta, megosztó politikáját, hanem ellenkezőleg, erősítette azt a veszélyes politikai vonalat, amely már igen komoly és tragikus következményekhez vezetett az imperialista ellenes és kom-.

munista mozgalom egyes osztagainál, amelyeknél ez a politika időnként meghatározó tényezővé vált. Kétség nem férhet ahhoz, a mao-ista vezetés teljesen letért a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus útjáról... A maoizmust vallási dogmává és a népre ráér őszakolttá tették. Végzetes befolyását igyekeznek kiterjeszteni a mús országok munkásosztályaiban található állhatatlan és kalandor elemekre.”

,A Kínával kapcsolatos irányvonalunk elvi és következetes. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a hosszabb távlatok figyelembe vételével alakítja ki politikáját Nem feledkezünk meg arról, hogy a szovjet és a kínai nép érdekei megegyeznek. Arra törekszünk s a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy mindent elkövessünk azoknak a baráti érzelmeknek a megőrzésére és fenntartására, amelyet a szovjet nép táplál a testvéri kínai nép iránt’ — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs a nagy nemzetközi tanácskozáson.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára ugyanakkor — a kínai vezetőkkel és az általuk folytatott politikával kapcsolatban — rámutatott: „A kínai vezetőség politikájának következtében kialakult helyzet új mozzanatot visz az antiimperialista egység problémájába. Elengedhetetlen, hogy mi, kommunisták felelős és világos álláspontra helyezkedjünk.” Az egységbontó politikával így helyezte szembe az egység és az összefogás politikáját a nagy, nemzetközi proletár internacionalista tanácskozás. Ezt így fogalmazta meg a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége által elfogadott dokumentum; „Szocialista országok népei, proletárok, tőkés országok demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek! Fogjatok össze a közös harcban az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, és a szocializmusért!”

Császtvai István

(VÉGE!)

A lakatos hazament Kunmadarasra és azt mondta anyósának:

— Na mama, felvettek a pártba.

Az öregasszony nagyot nézett:

— A mi családunkban te vagy az első. A sógoraid közül egy se.

— Még lehetnek, munkásemberek — válaszolta a lakatos.

Az üzemben, a Kunhegye- si Gépjavító Állomáson pedig odament hozzá Forgó Imre, az idős szerelő.

— Már régen köztünk lett volna a helyed te Sanyi.

A lakatos már régóta ismerte a szerelőt. Még kisgyerek korában ebédet hordott apjának. Apja minden nyáron cséplőbandába szegődött. A gépész Forgó Imre volt.

— Imre bátyád kommunista — mondta neki az apja.

Sanyi nem tudta mi az. Csak azt, hogv a gépész nagyon rendes ember, szeretik a munkások. Más nyarakon Jákó Pál volt a gépész;

— Pali bátyád is kommunista — mondta neki az apja.

Volt az óvodában, az iskolában, az inasiskolában egy jó barátja, Kiss László. Az

RÖVIDEN

Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton a késő esti órákban hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság B. ülésszakán.

A fogadásra a Ferihegyi Repülőtéren megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. Ott volt F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is.

☆

Hazaérkezett a Nagy Mária főtitkár által vezetett MSZBT delegáció Moszkvából. A küldöttséget az MSZMP Központi Bizottsága, a Külügyminisztérium és az MSZBT képviselői fogadták. Jelen volt Sz. Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség tanácsosa.

&

A lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságának küldöttsége, mely a budapesti pártbizottság meghívására tartózkodott hazánkban Jozef Kepa első titkár vezetésével vasárnap hazautazott. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára búcsúztatta;

•2r «

Sarlós Istvánnak, a Budapest Főváros Tanácsa V. B. elnökének vezetésével vasárnap négytagú küldöttség utazott a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába, a Budapest- kiállításra. A Moszkvában rendezett Budapest-kiállítás képzeletbeli séta keretében mutatja be a magyar fővárost és a budapesti ember életét.- &

Vasárnap Gyulán, a városi tanács dísztermében ünnepélyesen megnyílt a hetedik eszperantó nyári egyetem. Ebből az alkalomból hazánk minden tájáról és 12 országból, köztük Angliából, Olaszországból, Bulgáriából — több mint 200 eszperan- tista érkezett Gyulára. A megnyitón ünnepi beszédet mondott dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke.

inasévekben egy szemüveges, nagyerejű kovács tanította.

— Marci bátyám, vagyis Kocsis Márton.

Nagyon megszerette a mestert. Kocsis Márton elkerült termelőszövetkezetbe. Csordás Sándor mindig meglátogatta. Szeretett beszélgetni vele, szerette hallgatni. Kocsis Márton visszajött a gépállomásra. Lemezlakatos lett. És megválasztották párttitkárnak. Csordás Sándor meglepődött.

— Hát Marcj bátyám is párttag volt A

— Az ám, még meg nagyon régen — válaszolták neki.

Egyszer, sikta után odament hozzá a haver, Kiss László:

— No Sanyi, többre vittem, felvettek a pártba.

Csordás Sándor elgondolkozott ezen. Akiket a legjobban tisztelt, becsült, a legrendesebb emberek, párttagok. Újságolvasó, tv-néző ember a lakatos. A világba is figyel. Látta, a kommunisták mindenhol ott vannak, ahol jó ügyet szolgálhatnak. Figyelt és dolgozott. Sokat, kitűnően. Üjabb meglepetések érték. Órabéremelés, magas jutalmak, kiváló dolgozó

A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látogatása jelentőségében

messze túlhaladja azokat a határokat, ameddig egy ilyen látogatást udvariasságinak vagy nrotokoiárisnak szoktak említeni. Országaink vezetőinek találkozása és tárgyalása a magyar—bolgár barátság, együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás eddig is zavartalan és folytonosan fejlődő történetének fontos állomása lesz, amely mindkét ország előtt új távlatokat nyit.

Mi, magyarok, mindig igaz barátainknak tekintettük a bolgárokat. Bár nem vágyunk szomszédok, történelmünk mégis egész sor kapcsolatot és rokonvonást visel. Harcoltunk a szultánok, a cárok, a császárok elnyomó hatalma ellen.

Igazi barátságunk és együttműködésünk a második világháború után akkor alakulhatott ki, amikor mindkét országban a szocialista társadalmi rendszer győzedelmeskedett, a közös eszmei cél, a szocialista országok közösségének erősítése. 1948. július 16-án hivatalos államközi okmányban is rögzítettük, hogy Bulgária és Magyarország „kölcsönösen barátságos politikát folytatnak, amelyet minden téren kölcsönös együttműködéssel szilárdítanak meg.”

Az azóta eltelt több mint két évtized élő tartalommal töltötte meg a magyar—bolgár barátság okmányát Gazdasági együttműködésünk fejlődése a legszemléletesebben mutatja meg, hogy valójában a segítési szándék vezette mindkét országot. Kereskedelmi forgalmunk,

amelyben mindkét ország a másik számára fontos árukat szállított, csupán az utóbbi tíz évben több mint a két és félszeresére emelkedett. Ha szemügyre vesz- szük a forgalomban leggyakrabban szereplő áruk listáját, akkor jól érzékelhetjük,

kitüntetés, s lakatos társai közül a legmagasabb nyereségrészesedés. Már a felesége is szóvá tette: honnan kapod ezt a sok pénzt? A lakatos is csodálkozott. Mondta is vezetőinek.

— De hát... én csak dolgozom.

Azt mondták neki, amit nekem Jakab János igazgató:

— Méghozzá a legpéldá- sabban, és ezt becsüljük benne a legtöbbre.

A lakatos elhatározta magát. Barátját, Kiss Lászlót kereste meg. A taggyűlésen Kiss László, a KISZ titkár volt egyik ajánlója. A huszonegy tagú lakatos brigádban ketten vannak most már párttagok. Az új párttag Csordás Sándor. Csupa fiatalokból áll a brigád. Ebédelnek éppen. Pártonkívüliek, tőlük kérdezem:

— Olyan ember-e Csordás Sándor, aki tagkönyvet hordhat?

A lakatosokból nehezen fakad szó. Botos Lukács rászánja magát: Én októberben kerültem ide. Azelőtt Zetort javítottam, ezt a munkát én nem ismertem ami itt van. Sanyi odavett maga mellé, magyarázta. Pintér Balázs: Sanyi megbecsüli munkatársait. Egyenes, őszinte ember,

hogy az egykor mezőgazda- sági jellegű Bulgária menynyit fejlődött a szocialista országok közösségében. Manapság a Bulgáriából Magyarországra szállított áruk között tekintélyes helyen állnak a gépipari termékek, a hengerelt áruk, az elektromos és vegyipari cikkek. E két utóbbi iparág szinte teljesen új Bulgáriában; Ma Bulgária az egy főre eső elektromos energia, és a színes fém előállításában a világranglista élén szerepeL

Gazdasági együttműködés sünk kézzelfogható jele a kereskedelmen kívül két közös magyar—bolgár vállalat, az Intranszmas és az Agro- mas létrehozása, továbbá a két népgazdaság közti szakosítás és együttműködés folyamatos kiépítése, a tudományos és technikai információk kicserélése. A koordinálás bonyolult műveletét a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság végzi nagy körültekintéssel;

A széles körű együttműködéshez mindenkelőtt az biztosít szilárd alapot, hogy pártjaink és kormányaink teljes nézetazonosságot vallanak a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségeiről. és felhőtlen az egyetértés nemcsak kétoldalú viszonylatban, hanem az ösz- szes nemzetközi kérdések megítélésében, a kommunista és munkásmozgalom problémáiban csakúgy, mint az európai vagy a világbéke és biztonság kérdéseiben. Ez az egyetértés a marxizmus— leninizmus elvi alapjaira épül.

N épeink méltán tekintenek nagy várakozással a magyar és bolgár vezetők mostani találkozója elé. Bizonyos, hogy mind kétoldalú kapcsolataink, mind a szocialista országok közössége hasznát látja barátságunk, együttműködésünk és kölcsönös segélynyújtási szándékaink ismételt megerősítésének.

Sallai András: Mikor idekerültem nem ismertem a rajzot, Sanyi segített. Nánási István: A Sanyi tud dolgozni. Akár túlóráról, társadalmi munkáról van szó, ennek nem számít.

Otthon, családja körében faggatom a lakatost. Mi a véleménye, milyen ember legyen a kommunista?

— Hát ne legyen nagyképű. Legyen szerény. Nyílt és őszinte. A munkatársainak segítsen. Már ne tessék haragudni, nem tudom én ezt úgy szavakkal elmondani.

Csordás Sándor öt éve házasember. Három éves kisfiúkat nevelik. Mióta összekerültek, vettek egy kis házat, be is rendezték. Mikor ifjabb Csordás Sándorról esik szó, mindjárt megered a lakatos szava. Meg mikor a nagy munkáról beszélünk, amit p gyöngyösi hőerőműnek csináltak.

— Hajtottunk is. Csupa hajtós gyerek van a brigádban.

Szőke fiatalember, huszonkilenc éves. Most vette át tagkönyvét a gépjavító állomás pártszervezetének legutóbb; taggyűlésén. — Nagy pártszervezet van itt. Kocsis Márton, a nagyerejű lemezlakatos, j, párttitkár hatvankettediknek vezette be Csordás Sándort a nyilvántartó könyvbe.

Erős, kis kommunista fiad-: seroe. Csordás Sándorral ia

erősödtek.

Börzék Lajos v

A lakatost felvették a pártba