Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

1969. Július ft. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Háromheti vesztegzár várja Bikinire visszatér az élet BIKINI. E SZIGET NEVE AZ ELMŰLT KÉT ÉVTIZED ALATT A VILÁGON MINDEN EMBERNEK A GOMBAALAKÜ ATOMFELHÖT JUTTATTA ESZÉBE, HISZEN E TÉRSÉGBEN 1946 ÉS 1958 KÖZÖTT 23 ATOMROBBANTÁST HAJTOT­TAK VÉGRE AZ AMERIKAIAK. a Holdról visszatérő űrhajósokat Egy esetleges világűri fertőzés as egész emberiséget elpusztítaná A világűrből visszatérő amerikai űrhajósokat eddig minden alkalommal nagy pompával és örömujjongással fogadták a repülőgép-anydhajók fedélzetén. Az Apollo—11 utasaira azonban egészen más sors vár. Az amerikai vi­lágűrkutatási hivatal olyan szigorú elővigyázatossági in­tézkedéseket foganatosít, hogy még a legveszélyesebb fer­tőző betegeket sem különítik el olyan szigorúan, mint jú­lius második felében a Holdról visszatérő Armstrongot, Aldrint és Collinst, Senki sem fog velők ke­zet és legalább három hétig a külvilágtól elszigetelten kell majd élniük, egy erre a célra létesített laboratórium­ban, amelynek berendezése több mint 15 millió dollárba került Vannak-e parányi élőlények ? X szakértők ugyanis nem tartjáfe kizártnak, hogy a Hold felszínéin ismeretlen és esetleg az emberre, a földi életre katasztrofális veszélyt rejtegető mikroorganizmusok élnek. A biológusok is ha­sonló véleményen vannak. Attól tartanak, hogy az űr­hajósok estleg a földi bak­tériumókhoz és vírusokhoz hasonló parányi élőlényeket is magukkal hozhatnak. Ha pedig ez bekövetkezne, azt jelentené, hogy egyetlen Hold-mikroba katasztrófát okozna, mert egy kozmikus betegséget terjesztő mikro­organizmussal szemben a földi élet teljesen védtelen* hiszen az emberi és az állat­világot még sohasem érhette ilyen fertőzés, tehát a szer­vezetek éüenállóképessége sem alakulhatott ki. Ellen­szert. új gyógyszert viszont csak bizonyos idő elmúltá­val lehet előállítani. ' A Hold-mikrobáik közben gyorsan, végzetes iramban szaporodnának. A Földön is­meretes baktériumok félórán­ként osztódnak, hasonló sza­porodási ütemben tehát egyetlen baktériumnak tíz óra múlva már több mint egymillió utóda volna, két nap alatt pedig annyira el­szaporodna, hogy minden emberre több mint egymil- liárd baktérium jutna, ami azt jelenti, hogy néhány nap vagy hét alatt a szél, az óceánok, a folyók segítségé­vel a baktériumok az egész Földön elterjednének. Azt azonban a legaggályos- kodóbb szakértők is elismerik, hogy a Holdon aligha kedve­zőek az életkörülmények a kórokozók fennmaradásához* Elméletileg a biológusok sem tartják valószínűnek, hogy a nedvesség nélküli1 Holdon, 120 fokos hőségtől 130 fokos dermesztő fagyig terjedő hő- mérsékleti változás közepette élőlények létezhetnének. Vi­szont azt sem tartják kizárt­nak, hogy valamilyen eddig ismeretlen, rendkívül ellen­álló kozmikus élőlény mégis előfordulhat a Holdon. És éppen ez a parányi bizony­talanság adott okot egy eset­leges felmérhetetlen katasz­trófával járó veszély meg­előzésére. Nem meglepő tehát a szi­gorú vesztegzár, amilyen az Apolló—11 visszatérő utasai­ra vár. Miután az óceán fel­színére leereszkednek, az űr­hajósok az erre a célra ké­szült porszívóval „kitakarít­ják’’ a kabin belsejét, a bé­kaemberek közül viszont csak egyetlen gázálarcos búvár érintheti meg az űrhajót. — Egy erre a célra készült nyí­láson át védőöltözetet ad be az űrhajósoknak és a ka­bint végül fertőtlenítik. Az űrhajó fölött lebegő helikopter pilótája is herme­tikusan zárt fülkében ül, miközben helikopterével a három űrhajóst a közelben veszteglő repülőgép-anyaha- jóra viszi. -Az űrhajósoknak azonban nem szabad közvet­lenül a fedélzetre lépniük, hanem műanyagból készült folyosóin a helikopterből egyenesen egy 10 méter hosszú és 3 méter széles vasúti kocsihoz hasonló, szállítható, légmentesen el­szigetelt helyiségbe mennek és itt a külvilágtól teljesen elzárva élnek. Mi van a kőtörmelékben? Honoluluban egy szállító repülőgépre helyezik az al­kalmatosságot és a houstoni vesztegzár-államásra viszik. Az űrhajósoknak itt még legalább 15 napig kell vesz­tegzár alatt lenniük. Itt már állandó orvosi felügyelet alatt lesznek és űrkutatási szakértőkkel is érintkezhet­nek. Természetesen mdnden- kinék, ak, közvetlen közelük­be kerül, szigorú fertőtléní- besi előírásokhoz kell tarta­ni magukat. Mások csak te­lefonon és tévé-felvevőgépek segítségével beszélhetnek ve­lük; A houstoni kísérleti telep laboratóriumaiban ugyanak­kor a tudósok azt igyekez­nek megállapítani, ho"” az űrhajósok által a Holdról hozott mintegy 25 kilónyi törmelék tartalmaz-e élő­lényeket? Az orvosok arra is ügyel­nek majd. nehogy a veszteg­zár alatt levő űrhajósok idő­közben megmáithásod járnák, ami esetleg pánikot kelthet, mert esetleg akadnának egye­sek, akik azt gondolhatnák, hegy a Holdról behurcolt mikroorgamzimus okozta a betegséget. Lamoren lakói földönfutókká válnak Átomfelhők a sziget felett Az éhség még az USÁ-ban is gond Az éhség Amerikában po­litikai kérdéssé vált. A szenátus élelmezéssel foglalkozó bizottsága alapo­san tanulmányozta e kérdést, tagjai ellátogattak a nagy­városok nyomortanyáira, és a kivándoroltakat befogadó táborokba Floridában. Hama­rosan adatokat gyűjtenek New Yorkban, Bostonban, Kalifornia egyes részein, és a dél-dakotai indián rezer­vátumokban is. McGovern, a bizottság elnöke azt javasol­ta, hogy adjanak ingyen élel­miszereket azoknak a csalá­doknak, melyeknek havi jö­vedelme alacsonyabb 80 dol­lárnál, és adják olcsóbban azoknak, amelyeknek kevés a jövedelmük. A terv vég­hezvitele már az első évben 1,8 milliárd dollárjába került a kormánynak, később 3,3 milliárd dollárra fog rúgni évente. Az Egyesült Államokban mindeddig többet tudtak ar­ról, hogy a fejletlen orszá­gokban, mondjuk Pakisztán­ban, rosszul táplálkoznak az emberek, mint arról, hogy Alaszka vagy az indián re­zervátumok lakói éheznek. Nincs hivatalos jelentés ar­ról, hogy hány ember táplál­kozik rosszul vagy éhezik az Egyesült Államokban. — A kormány hivatalos beszámo­lója 22 millióra becsüli a szegények számát. A beszá­moló szerint rossz anyagi helyzetűek azok a négytagú családok, amelyeknek évi jövedelme kevesebb 3335 dol­lárnál. De az sem biztos, hogy azok a családok, ame­lyeknek ennél az összegnél nagyobb jövedelmük van, ki­elégítően táplálkoznak. Az egészségügyi miniszté­rium véleménykutatásának eredményei elrettentőek. A megkérdezett családok 80 százaléka 5000 dollárnál ke­vesebb jövedelmű, tehát ame­rikai viszonyokhoz képest szegénysorsú. A 12 000 meg­vizsgált gyermek 3,5 száza­léka fejletlenebb társainál, egyharmada vérszegény és vitaminhiányban szenved. — Éhhalál esetét nem jegyez­ték fel, ellenben néhány igen súlyosan beteg gyere­ket találtak közöttük. Mit tesz a kormány, hogy enyhítsen a súlyos helyze­ten? Terve szerint a szegény- sorsúak a következő segé­lyeket kapják: — Ingyen élelmiszereket 3,8 millió amerikai (22 faj­ta élelmiszer), . — 2,9 millió amerikai kap olcsóbb élelmiszeri egyeket, amelynek ára a család jöve­delmétől függ, — 2,3 millió gyermek in­gyen, 16,7 millió fiatal pedig olcsón kap ebédet az iskolá­ban. Régészeti mentő A varsói régészeti mú­zeumban egyedülálló régé­szeti mentőállomás mindazok­nak a segítségére siet, akik véletlenül felfedeztek vala­mit és feltételezik, hogy lele­tük régészeti szempontból je­lentős és kérik szakértői el­lenőrzését, továbbá adott esetben biztonságba helye­zését is. Ez az egyedülálló mentő- állomás öt éve működik és ezalatt 500 ízben vették igénybe. A Csendes-óceánban a mikronéziai Marshall-szige- tek csoportjához tartozó ko- rallszigetek és szirtek 6 négyzetkilométeres korall­gyűrűje 594 négyzetkilomé­teres lagúnát fog össze. A köralakú szigetcsoport több kisebb korallszigetből áll, amelyek alig néhány méter­nyire emelkednek ki a ten­gerből. Bikini a legnagyobb sziget, amelyen békében él­tek Juda nevű törzsfőnökük vezetésével 167-en az ősla­kók. Az egykori német védnök­ség alatt álló Marshall-szi- geteket a két világháború között a Népszövetség megbí­zásából Japán igazgatta. Ja­pán kapitulációja után az USA gyámsági területe lett Az USA katonai körei a második világháború befeje­zése után az atombamba kí­sérletek továbbfolytatását határozták el s a bombák ki­próbálására megfelelő terü­let kiválasztását rendelték el. A szakértők választása e szigetcsoportra esett. 1946 1946 nyarán — miután Bi­kini száműzöttei elhagyták a szigetet — az USA-ban nagy reklámhadjárattal és 40 ezer fő bevetésével megszervezik a sziget térségében a tenge­részeti atomhadgyakorlatot. Két bombát robbantottak fel, amelyek egyenként 20 ezer tonna hagyományos robba­nóanyag energiájának felel­tek meg, vagyis ugyanolya­nokat, mint a Hirosimára és a Nagaszakira dobott bom­bák voltak. Az egyiket a levegőben bizonyos magas­ságból, a másikat körülbelül 10 méterrel a tenger színe alatt próbálták ki. A tenger alatti kísérlet, amelyet mint­egy 30 kilométer távolságból távvezérléssel indítottak el, néhány millió tonnányi ha­talmas vízoszlopot dobott fel; amely szalmaszálként emelte fel és törte össze a robbaná­si ponttól 400 méter távol­ságban levő páncélos csata­hajót. Ez a két és fél kilo­méter magas, hétszáz méter átmérőjű oszlop száz méter­Kili szigete a pálmák, páf­rányok és különféle mada­rak trópusi világa. Szépsé­gét csak a néhány napra oda­vetődött idegenek értékelik. Bikini száműzöttelnek sorsa mindennapos kemény küz­delem a létért, a megélheté­sért. A faluban a nők és a gyermekek alig-alig jutnak húshoz, csak kókusztejjel februárjában a térség kato­nai kormányzója magához rendelte Juda törzsfőnököt és közölte vele: a szigetet „át­menetileg’’ el kell hagy- niok. A szigetlakoknak nem volt mit tenniök, márciusban — miután ünnepélyesen fel­díszítették őseik sírjait — el kellett hagvniok hajlékaikat és a lakatlan Rongerik atoll- ra kellett költözniök. Két évig éltek itt az éhhalállal viaskodva, hiszen csak a kidöntött pálmafák kérge volt egyetlen eledelük. Ami­kor híre ment, hogy a szi­getlak ókat az éhhalál tize­deli, a kwajaleini amerikai támaszpont közelébe telepí­tették át őket Lamoren — ígv nevezik őseik földjét a bikiniek — lakói ekkor tudták meg, hogy többé sohasem térhet­nek vissza ősi földjükre, mert ott atombomba kísérle­tek folynak. Néhány hónap után a Bikinitől 500 mér­földre délre levő lakatlan Kili-szigetre vitték őket nél magasabb hullámokat indított el a tengeren. A huszonhárom kísérlet során a legnagyobb bombát — a Brávót — 1954. március 1-én robbantották fel. Ez ezerszer hatásosabb volt, mint a hirosimai bomba. Robbanó ereje tízszerese volt a második világháború során a náci Németország területére dobott bombák össz-erejének, vagyis 14 millió tonna hagyományos robbanóanyagnak felelt meg. A robbanás két szigetet tel­jesen eltüntetett, a harma­dikból pedig csak egy kes­keny homoksáv maradt. E bomba rádióaktfv esője súlyos ártalmakat okozott azoknak a japán halászok­nak, akik a robbanás szín­helyétől 150 kilométer tá­volságban tartózkodtak egy hajón. Ez a tény növekvő ag­godalmat váltott ki világ­szerte a kísérleti robbantá­sokból származó rádióaktív szennyeződések miatt. ízesített rizst fogyasztanak. Megélhetésük fő forrása a kókuszpálma termése, a kó­kuszdió, amely saját táplá­lékukat is biztösítia (kókusz­tej) és csereeszközül is szol­gál. A szigetlakók életében a legnevezetesebb esemény a negyedévenként érkező hajó, amelynek tulajdonosa felvá­sárolja a kókuszrostot, (kefe* kötél és szőnyegkészítés ki­váló alapanyaga) és a koprát (a kókuszdió megszárított zsírban gazdag belső részét), amelyből a kóikuszzsírt saj­tolják. Ünnep a hajó érkezé­se, hiszen a szigetlakók ek­kor vásárolhatják meg a közszükségleti cikkeket is. A szigetlakok nem érzik otthon magukat Kilin. vá­gyódnak ősi földjük után. A visszatérés reménye 1958- ban csillant fel először, ami­kor hírül vették, hogy Biki­nin nem fognak többé atom­bombákat robbantani. Ki­mondhatatlanul nagy volt az öröm, amikor a múlt év ősizén bejelentették: Bikinin nincs többé sugárveszély és hamarosan visszatérhetnek a szigetre. A száműzettek újra szülőföldjükre léphetnek Huszonkét év után —■ 1968 őszén — érkezett el a régen várt pillanat: kilencen az elűzöttek közül újra szü­lőföldjükre léphettek. Az amerikai főbiztos hajóján katonatisztek, atomfizikusok, etnológusok, foto- és filmri­porterek, újságírók utaztak a szigetre. Megrendítő volt a szigetlakók találkozása szü­lőföldjükkel. Megkeresték őseik sírjait, de csak né­hány összezúzott síremlék maradványait találták meg. Miután a szigetlakok le­rótták tiszteletüket őseik előtt, az USA Atomenergia Bizottságának küldötte ezüst­láncon függő ezüst érmeket (feliratuk: Bikini 1968) akasz­tott a száműzettek nyakába. Emlékül, vigasztalásként* vagy kárpótlásként? De mi­vel és hogvan lehet kárpó­tolni az előzőiteket 22 évi szenvedésért, szülőföldjük el­rablásáért és tönkretételéért? Luxusszálló, turistaparadicsom ? Miként 1946-ban, úgy ma sem törődnek a szigetlakók érdekeivel. Huszonhárom esz­tendővel ezelőtt a katonai ér­dekek döntötték el az ősla­kók sorsát, napjainkban az üzleti érdekek dominálnak. Az amerikai főbiztos ígére­tet tett ugvan a bikinieknek, hogy az elpusztított szigetet lakhatóvá teszik, de úgy hír­lik, amerikai vállalkozók — jó üzletet szimatolva — lu- kusszálloda építését terve­zik. Ügy gondolják, az egy­kori „atomhalál sziget” el­lenállhatatlan erővel vonzza majd a jó pénzű amerikai turistákat. K. J. Á száműzettek reménykednek Jugoszlávia lakosságának összetétele iskolai végzettség szerint A tíz éven felüli lakosságra vonatkozó adatok, az 1961. évi összeírás alapján 5 Ä J? 4§ o ^ ft g '-O S Q +5 ytf Q *3 S % 'O Kcft wo w •§ 3 E o il Ié I- f II «1 || ; s> Sí £á s 2s SÍ ■*! S R m ■■ ........ — ■■■■■■ ■■"■■■■"■■■■■■■ ■■ v H w> £. 2 végzett £.2 0 Jugoszlávia 33,3 48,5 7,3 9,3 0,4 0,9 0,3 100 Bosznia és Hercegovina 51,4 37,4 4,0 6,3 0,3 0,5 0,1 100 Crna Gora 36,2 47,5 6,9 7,9 0,6 0,8 0,1 100 Horvátország 24,4 54,9 7,8 11,2 0,5 1,0 0,2 100 Macedonia 36,8 49,6 7,0 5,5 0,4 0,6 0,1 100 Szlovénia 10,4 54,3 17,6 15,7 0,4 1,2 0,4 100 Szerbia (Kosovo nélkül) 32,7 49,6 6,4 9,6 0,5 1,1 0,1 100 Kosovo 57,0 34,7 4,4 3,2 0,2 0.3 0,1 100

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents