Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 5« Milyen lobogót lenget a távol-keleti szél.,.? IV. A «kínai kérdés" ma és holnap JAPAN FEJLESZTENI KÍVÁNJA GAZDASÁGI ÉS KE­RESKEDELMI KAPCSOLATAIT A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKKAL Századunk második felében) a kínai forradalom eseményei gyorsan követték egymást Húsz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én kikiáltot­ták a Kínai Népköztársasá­got. 1950. július 28-án pedig törvénybe foglalták, s így szentesítették az ország több vidékén már jóval korábban megkezdett földreform-akció­kat. Most már az egész or­szágra kiterjesztették. A negyvenes évek elején a gépi nagyipar az ország termelésének alig 10 száza­lékát képviselte. Ezen belül is a könyűipar volt túlsúly­ban. A gépi nagyipar 70 szá­zaléka a tengerparti vidéke­ken, néhány kikötővárosban koncentrálódott. A japán fasizmus elleni harcok és a forradalmak Után azonban ezt az ipart is újjá kellett építeni. így Kí­na 1952-re tűzte ki az ipari termelés 1943. évi szintjének elérését. Egyben a Kínai Kommunista Párt Politikai Tanácskozó Testületé határo­zatában kimondta azt is, hogy: „az ország iparosítása alap­jainak lerakásához minden figyelmet a tervszerű és szisztematikus újjáépítésre és a nehézipar, a hányáik, a ko­hászat, az energiatermelés, a gépgyártás, a villamos- és vegyipar fejlesztésére kell koncentrálni”. A tervgazdálkodás beveze­tésekor az iparnak egyhar- mada volt állami kézbán. A nemzeti burzsoázia kezén lé­vő ipar pedig fokozatosan ál­lami ellenőrzés alá került Vállalataik fejlesztéséhez ál­lami kölcsönöket kaptak, és ily módon is bankellenőrzés aiá kerültek. Máshol állami- magán vegyes vállalat«* jöt­tek létre. Ezzel az iparnak 1954-re már 86 százaléka ál­lami kézbe, vagy állami el­lenőrzés és irányítás alá ke­rült. A szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjet­unió műszaki-tudományos se­gítségével 1965-re 13 száza­lékkal túlteljesítették az öt­éves tervet, sőt egy esztendő­vel korábbam is fejezték be azt Míg a forradalom győ­zelmekor acéltermelésben a világ országai között Kína a huszonhatodik helyen állt I959-re már a hetedik helyre küzdötte fel magát. A vil­lamosenergia termelésében a huszonötödik helyről a kilen­cedik helyre került, s köz­vetlenül Japánt és Francia- országot követte, a fejlődés ütemét véve alapul: az acél- termelés ez idő alatt 300, a villamosenergia termelés 200, a villamosgenerátorok gyár­tása pedig 770 százalékkal növekedett. De nőtt a textil- gyártás is, textilből 50 száza­lékkal termeltek többet, mint a tervgazdálkodás be­vezetésekor. A felhalmozás ég az iparo­sítás ígéretes ütemben haladt tehát előre. Gyümölcsözően fejlődték Kína gazdasági­műszaki kapcsolatai a többi szocialista országgal. Jelen­tősen megnőtt az ipari vidé­keken az árutermelés és az ; ruforgalom is. Éppen e fel- 1 ndülós eredményeképpen nőtt a bérből, fizetésből élő munkások száma. Elterjedt a munka bérben való díjazása, k az anyagi ösztönzésnek az inarban alkalmazandó több formája. Állami gazdaságok, volt gépállomások, figyelem! Használt kombajn­SZALMAGYÜJTÖ kocsit vásárolunk. Cím: Zalka Máté Tsz — Kunszentmárton, — te­lefon: 32i ilyen ütemben haladva — közgazdászok számításai sze­rint — az egy főre eső ter­melésben Kína az ezredfor­dulóra jutott volna el az ipari fejlettség olyan szint­jére, mint amilyen szinten ma az európai népi demok­ratikus országok állanak. Mi történt ugyanezen idő alatt a mezőgazdaságban? Mi­lyen változások mentek vég­be a parasztság életében? A földreform, mely 1952 novemberére megvaló­sult, hozzávetőlegesen 300 millió parasztot érintett. Nőtt a termelés, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság tech­nikai ellátottsága és a ter­melékenység alig emelkedett Falun a forradalom győzel­mének hangulata uralkodott. A nép elűzte a császári tiszt­viselőket. Magának dolgozott a felszabadult parasztság, s a családok apraja-nagyja. A földnélküli paraszti ré­teg azonban néhány év alatt „újratermelődött”. Aprózod - ni kezdtek ismét a paraszti birtokok. Ott pedig, ahol elsőszülött jogán történt az öröküéfc, isimét megjelent a földtelenek serege. Az uzso­rát sem lehetett egyhamar felszámolni. (Roger Garaudy említi a Kínáról nemrég magyar nyelven is megjelent könyvében. hogy 1941-ben napi egy százalékos kamatra lehetett kölcsönt felvenni.) Az árutermelés és a pénzforga­lom is igen kezdetleges ma­radt falun. A mezőgazdaság műszaki ellátottságának szintje pedig rendkívül ala­csony. Parasztembernek gaz­dasága fejlesztéséhez pénzhez jutni csaknem lehetetlen volt. Mindezen a népi demokrati­kus rendszer — ilyen, törté­nelmi és gazdasági, társadal­mi viszonyokat örökölvén — négy esztendő alatt nem tu­dott változtatni. A földbirtokok aprózódá- sának megkezdődésével, s a földtelenek új seregének ki­alakulásával együtt iáit az­után az is, hogy falun a kö­zépparasztság súlya, tekinté­lye megnőtt. És megjelent a mezőgazdaság kapitalizálódá- sának is valami egészen sa­játos, távol-keleti formája. A paraszt-kapita­lista rétegnek jelentke­zése s a mezőgazdasági áruk piaci forgalmának első jelei egyszerre mutatkoztak. Mi­vel Kínában falun egyiknek sem voltak hagyományai, mindkettőt „idegen jelenség­nek”. a városból jött „átkos hatásnak”, utóbb pedig már valósággal, „az ördög művé­nek” tartatta a nép. Üj egyen­lőtlenségek forrásának. Jóformán be sem fejező­dött még a földreform, 1953- ban máris megindult a me­zőgazdaság kollektivizálásá­nak folyamata, a kommu­nák szervezése. A kommu­nákba azután már nemcsak parasztokat, hanem a kör­nyék iparosait, kézműveseit, a közigazgatásban tevékeny­kedő tisztviselőket, s jófor­mán mindenkit beszerveztek, aki azon a területen élt. E megoldástól ugyanis a falu kapitalizálódásának teljes likvidálását, a földnékiili ré­teg végleges felszámolását, s az árutermelés örök időkre szóló „kiiktatásáf’ várták. Ezért 1955-ben sor került a mezőgazdaság teljes át­szervezésére. Ez már 500 mil­lió embert; parasztot, kéz­mű iparost ás mindenféle fog­lalkozású falun élő embert, családtagot érintett. Mao Ce- tung ekkor terjesztette elő „a mezőgazdaság szövetkezé­sének kérdéseiről’’ szóló programját. „A szövetkezés­nek üteg kell előznie a gé­pesítés nagy mértékben való alkalmazását” — fogalmaz­ták meg e dókumentumban. S abban is állást foglaltak ekkor, hogy „tekintettel az ország gazdasági feltételeire, a technika átalakításának megvalósítása jóval hosszabb időt fog igénybe venni, mint s társadalomnak <tz átalakí­tása& Valójában tehát — akarva vagy akaratlanul — a tajpingoknak és Szun Jat- szen-nek a nézeted kezdtek újjáéledni. Ezek a teóriák azonban most a Kínai Kom­munista Párton belül jelent­keztek. Kialakult a pártve­zetésben is az az elképzelés, hogy szocializálni kell a me­zőgazdaságot, ez lesz majd Kínában a szocializmus bá­zisa. Létre kell hozni a kom­munákat, minimálisra kell csökkenteni az árutermelést és az áruforgalmat. A kom­munákban így fejlődhet a munkamegosztás anélkül, hogy a termékek áruvá válnának. Sőt, a kommunák erősödése révén az árutermelés ki is iktatódik a gazdasági életből. Létre jöttek tehát a kom­munák. kialakult és általá­nossá vált falun a kollektív viszony. Különféle intézke­désekkel szűkítették az áru­forgalmat, szabtak gátat a termékek áruvá válásának. Gyakorlatilag megszüntették falun a pénzforgalmat és a bérezést. Sajátos ellentmondás ke­letkezett azonban így az egész gazdaság fejlődésében és a társadalom életében. Az egyik oldalon egy rideg, egyemlősdi elv alapján kiala­kított elosztási elv; kollektív tulajdonviszonyon alapuló, technikai felszereltségében rendkívül elmaradott mező- gazdaság. Az iparban pedig fejlődő, szélesülő áruviszo­nyok, a bérből és fizetésből élők rétegének növekedése, az anyagi ösztönzésnek be­vezetett új formái vak Hogy s hogy nem, — ezt majd valamikor a történe­lem fogja kikutatni, — de végül is megszületett az el­határozás; „meg kell gyorsí­tani a szocializmus építését” az egész országban. Ezért a várost a falusi viszonyokhoz kell „hozzáigazítani!” Az „elmaradott” várost az „élen­járó”. már a szocialista vi­szonyoknál is „fejlettebb el­osztási elvet”, a kommunisz- tikus elosztást megvalósító faluhoz, a kommunákhoz kell erélyes eszközökkel „hozzá­igazítani!” Valahogyan ilyen következ­tetésre jutott Mao és csoport­ja. Feltehetően Litt Sao-csi és társai ezt ellenezték. Nem értettek egyet azzal, hogy.a pártvezetés a parasztság kő­iében kialakult ösztönös igé­nyeknek és illúzióknak nőm csupán „megértőjévé” váljon, hanem a párt egész politiká­ját. a szocializmus építését tudatosan az ösztönös pa­raszti igényeknek rendeljék alá. Ily módon azután kezdetét vette a Kínai Kommunista Pártban az a vita és leszá­molás, amely a „nagy kul­turális forradalommal” ért véget, s amelyre a Kínai Kommunista Párt IX. Kong­resszusa adta végül is „áldá­sát”,­Császtvai István Szeged megyei jogú városi tanácsának végrehajtó bizott­sága, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium közremű­ködésével tervpályzatot hir­det a szegedi belváros re- kontsrukciójára. A részletes pályázati ki­írást már átvehetik az érdek­lődők, az ÉVM gazdasági hivatalában. A kiírás szerint figyelembe kell vermi, hogy a Tisza mindkét partjára ki­terjedő belvárosban az elő­Sajtő- tájékoztató a Duna Inter­Continentálról Az utóbbi tizenkét év leg­nagyobb idegenforgalmi léte. sítménye lesz az év végén megnyíló Duna Inter-Conti- nentál Szálló, ahol a Köz­épületépítő Vállalat szakem­berei 36 alvállakozóval együt­tesen dolgoznak, hogy októ­ber 31. után megkezdődhes­sék a műszaki átvétel — mondotta Rózsa Miklós, a Hungária Szálloda- és Étte­rem Vállalat vezérigazgató­ja. azon a sajtótájékoztatón, amelyet az épülő szálloda nyolcadik emeletén gyönyörű panorámát nyújtó leendő el­nöki lakosztálya helyén tar­tottak — Ebben az épületrészben körös-körül üvegfal nyújt majd _ kilátást a Duna egy hosszú szakaszára és Budára, elsősorban a Várra. Egyéb­ként a szálloda mind a 350 szobája és lakosztálya a Du­nára néz és amint azt a 45 országban rövidesen 65 szál­lodával rendelkező Inter- Cantinentál Szálloda kon­szern vezetői megállapítot­ták, a világon kevés ilyen szerencsés fekvésű, szép pa­norámát nyújtó szálloda akad. Az új dunaparti szálló az Inter-Cantinentalnak, a világ egyik legnagyobb szál- lodahálózatának is tagja. A szálló építése mintegy 450 millió forintba kerül, a vállalat erre fordított anyagi eszközei tíz év alatt amorti­zálódnak. de az építéshez az állam is hozzájárult A szál­ló éves valutabevétele két­millió dollár lesz. Máris ér­keztek helyfoglalások, sőt akad olyan szoba, amelyet egy időre már ketten is le akartak foglalni. a Duna Inter-Continentál bár luxus­hotel lesz, de ugyanúgy vár­ja és szívesen fogadja a ha­zai vendégeket is, mint a külföldieket. Három étterme lesz, közülük az egyik a földszinti magyaros csárda. Ugyancsak a földszinten kap helyet az Intermezzo Esz­presszó. A tetőterraszon a Csillagfény elnevezésű zenés- táncos bár lesz. a régi Du­na Szálló épen maradt év­százados pince falai között pedig tokaji borozót rendez­nek majd be. A szálló helyet tud adni 500—500 résztvevő­vel zajló kongresszusoknak, 500 személyes bálterme lesz és különtermeiben egyszerre 800 személynek teríthetnek. A .Hungária Szálloda és Étterem Vállalat későbbi ter­vei között szerepel, hogy a régi Duna-korzó helyén újabb három szállodát épít., amint azt az anyagi eszközei lehetővé teszik, jelenleg, fő­ként vidéken 14 szálloda épí­tésében vesz részt a 38. szál­lodája a balatonfüredi Ma­rina. amely 403 szobával ren­delkezik és egyszerre 865 szállóvendéget tud fogadni, ma nyűik meg. zetes számítások szerint az ezredfordulóig a jelenlegi 20 ezerről 35—40 ezerre emel­kedik a lakosok száma, a város összlakossága pedig előreláthatóan meghaladja a 200 ezret is. Az építészeti ég forgalmi vonatkozású feladatok meg­oldására is kiterjedő pálya- műveket október 13-ig kell elküldeni a Szegedi Városi Tanács VB Építési és Köz­lekedési Osztályának. A leg­jobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 210 ezer forintot irányoztak elő. A japán Gazdasági Szer­vezetek Szövetségépek elnö­ke, Kogoro Uemurá, nyolc pontból álló javaslatot ter­jesztett a kormány elé. Eb­ben szorgalmazta Japán és a kelet-európai országok ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatainak fokozott fejlesz­tését. Uemura elnök idén márci­usban a kormány gazdasági küldöttségének élén négy ke­let-európai országban tett látogatást. Ennek eredmé­nyeképpen azt kívánja, hogy a kormány biztosítson ked­vező fizetési lehetőségeket az említett országoknak, lazítsa a stratégiai anyagok ellenőr­zésének előírásait, s kössön kereskedelmi és hajózási szerződést. Japán külkereskedelme nyolc kelet-európai ország­gal, — beleértve Jugoszlá­viát. — mindkét irányban ben és 200 millió dollár 1968- ben és 200 miliő dollár 1968- ban. Ez Japán egész külke­reskedelmének mindössze 0,8 százalékát teszi ki. Uemura elnök fenti meg­ítélését a kelet-európai or­szágok állandó gazdasági nö­vekedése alapozza. A SZOVJETUNIÓ HÁROM ILLAT- ÉS SZÉPfTÖSZER- GYARAT RENDELT A FRANCIA SERETE TÁRSASÁG­NÁL Pontosan akkor, amikor megújították a francia—szov­jet kereskedelmi egyezményt (amely a forgalom megkét­szereződését írja elő a kö­vetkező ötéves időszakra), a szovjet hatóságok új és je­lentős megrendelést eszkö­zöltek, a keleti országokban különben is komoly sikert arató francia Serete Társa­ságnál. E siker egyik fő oka az, hogy a Serete, amely erede­tileg független közvetítő ter­vező iroda volt, — az évek Garantált árak és határidők A körülbelül 60 millió frank összköltséget igénylő három szerződés értelmében a Serete Társaság vállalta, hogy fix árakon és megha­tározott határidőre szállít há­rom üzemet, amelyek szép­ségápolószereket és illatsze­reket gyártanak és csoma­golnak. A három üzemet Taskent- ben. Szverdlovszkban és Le- ningrádban állítják fel. Ter­mékeik közé tartoznak egy­részt illatszerek, lemosósze­rek és kölnivizek, másrészt a különféle krémek (többek között fogkrémek) és púder­fajták. Egy műhelyt sampon gyártására is berendeznék. 150 millió Ez az egyezmény azt bizo­nyítja, hogy a könnyű ipar­nak minősített iparágakban is jelentős szerződéseket le­het kötni, ha azok olyan ha­talmas piacokra terjednek ki, mint a Szovjetunió. Hasonló volt a helyzet a valóban ne­héziparnak minősíthető hen­gerelt műanyag gyár eseté­ben. amelyet a Serete és a Polyrey Társaságok 50 szá­zalékos részesedésével létre­A LENGYEL GÉPKOCSIK KIÁLLÍTÁSA SZÓFIÁBAN A Bulgáriának gépkocsikat szállító országok közül Len­gyelország a negyedik helyet foglalja el. 1958-tól mostaná­ig Lengyelország több mint 40 000 szállítóeszközt szállí­tott Bulgáriába. A bolgár partnerek jobb megismerése és a lengyel gépkocsigyártás új termékei iránti megnö­vekedett érdeklődés miatt a „Pol-mot” külkereskedelmi egyesülés mozgókiállítást szervezett Bulgáriában. Ezen A három oldalról portugál gyarmatoktól és Rhodesiától határolt Zambiának nincs ki­járata a tengerre. A tenger felé vezető fő szállítási ütő­ere Rhodesia területén halad át. Miután Rhodesia tör­vénytelenül kikiáltotta ..füg­getlenségét”. Zambiának az ezzel az országgal fennálló hagyományos kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai meg­szakadtak; Zambia kényte­len volt kereskedelmi útjait délről észak felé irányítani során át mindent elkövetett, hogy alkalmazkodjék a tel­jes ipari termelő egységek keresletéhez, ami „kulcs a kézben” jelszóval divatossá vált a keleti országok gya­korlatában. Ez igen komoly erőfeszí­tést igényelt, hiszen ha va­lamely tervező iroda, amely­nek tőkéje szükségszerűen korlátozott, elfogadja a „kulcs a kézben” ' megrende­lést. ügyfelével szemben tel­jes pénzügyi felelősséget vál­lal a tervezett és felépített ipari egységért A gyártási és kondicioná- lási eljárásokhoz szükséges anyagot mintegy 30 tervező készíti elő; az ütemterv sze­rint az első részlegek szál­lítása 1971 áprilisában kez­dődik meg, míg az égési terv végrehajtása 1972-ben fejeződik be. A berendezések árában he­ves vita után egyeztek meg, s a megállapodás nem lépi túl a keleti országokkal ha­gyományosan kialakított fi­nanszírozási kereteket A Serete a szállítás után nyolc és fél évre (tehát összesén körülbelül tíz évre) kiterje­dő szállítói hitelt kapott 5.95 százalékos kamatláb mel­lett frank ára munka hozott Serrey Társaság épít fel a Szovjetunióban. Az új üzem, évi 10 millió négyzetméter teljesítőképes­séggel, világviszonylatban a legnagyobb lesz a szakmá­ban és 51 millió frank beru­házást igényel. A legutóbb megkötött szerződéssel együtt a Serete Társaságnak a Szov­jetunióban vállalt munkála­tai összesen 150 millió frank értékűek, ami világosan bi­zonyítja a vállalat sikerét bemutatják majdnem vala­mennyi gépkocsitípust, amely az ország exportlistáján sze­repel: az 5 tonnás „Sztam— 28” tehergépkocsit, az 571 tí­pusú mozgó műhelyt, a 8 tonnás Jeles 315 tehergépko­csit, D—81 pótkocsival, az M—110 furgont — 7000 liter befogadóképességű ciszter­nát stb. A kiállítás meglátogatja Várnát. Burgaszt, Plovdivót. Tmovót és végül Ruszét. — Kongón (Kinshasa), Bu­rundin és Tanzánián át. Eme új kapcsolatok létesí­tésénél nagy szerepet játszik a Tanganyika tó, amely nagyságát és mélységét te­kintve a világ második tava. A tó partján levő zambiai kikötő Mpulungu a szomszé­dos afrikai országok árufor­galmának fő kikötőjévé vált. Míg 1954-ben havonta 300 tonna áru haladt át a kikö­tőn, ma több mint 4000 tonna. (Folytatjuk) Tervpályázat Szeged belvárosának rekonstrukció) ára ZAMBIA KIKÖTŐJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents