Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július l..f Mozgólépcsők után mozgójárdák Évek óta működik a hannoveri vásár területén két, eltérő hosszúságú mozgójárda, melyek különösen csúcsforgalmi időben gyorsítják és megkönnyítik a közlekedést. Az utóbbi néhány év során a mozgójárda kiállítási attrakcióból a gyakorlat igényeit mindinkább kielégítő berendezéssé vált. („Testvére”, a mozgólépcső már évtizedek óta bebizonyította létjogosultságát.) Nemrég adták át azt az érdekes komplexumot (12 km- re Stockholm központjától), melynek rendeltetése 250 000 lakos valamennyi bevásárlási szükségletének, sport- és kulturális igényének fedezése, egészségügyi ellátásuk biztosítása. A létesítményt Stockholm középpontjával földalatti köti ősze. A Skár- holmen elnevezésű „városmag” világviszonylatban egyedülálló, az egész komplexum valamennyi létesítményét kiforrott koncepciók alapján egyidejűleg tervezték és kivitelezték. Éppen a különböző közintézmények nagyfokú koncentráltsága miatt hallatlan nagy gyalogos sűrűségre kell számítani. Ugyanakkor az összehangolt tervezés már előzetesen átgondolt forgalomirányítás alapját teremtette meg. Ez adott azután módot arra (s egyben meg is kívánta), hogy a nagyfokú, koncentrált gyalogos forgalom lebonyolítására 18 mozgójárdát létesítsenek. A mozgójárda személyek tömeges szállítására alkalmas, a vízszinteshez képest J15 százalék emelkedésig. A szalagot mindkét végén szilárdan elhelyezett fel- és lelépősíkok határolják; ezek fésűs kiképzésűek és a fésű fogai a szállítószalag bordázott felületébe nyúlnak be. A szállítószalag meredekségétől (emelkedési szögétől), utazósebességétől és szalagszélességétől függően egy vagy két mozgó, esetleg álló, kézpihentető kíséri két oldalról a mozgójárdát. A szállítófelületet ki lehet képezni gumiszalagból, gumival bevont acélszalagból, vagy bordázott alumíniumlemezből. Gyakorlati tapasztalatok alapján a mozgójárdák emelkedési szögét maximálisan 15 fokban szabják meg. Ahol ez elégtelen lenne, megoldható a mozgólépcső és a járda kombinációja is. A járdaszélességet általában 60 cm és 100 cm között szokták megválasztani. a mozgólépcsők lépcsőszélességének megfelelően. A biztonA ..... Mo zgójárda egy önkiszolgáló áruházban 100 oldalas perirat 1920-ból Előkerült a Tanácsköztársasággal kapcsolatos Köven- di-féle szekszárdi tömegper ítéletének száz oldalas irata. Az eredeti periratot régóta keresték, de már lemondtak róla. mivel a második világháborúban károsult szekszárdi levéltárban a szekszárdi volt királyi törvényszék iratai megsemmisültek. Most azonban jelentkezett a per egyik szenvedő alanya, a jelenleg Zalaegerszegen élő, 72 éves Pogány István, aki csaknem ötven éven át megőrzött eredeti dokumentumot átadta a Tolna megyei pártbizottságnak. Az 1920. április 16-tól május 20-ig — több mint egy hónapig — tartó politikai per főtárgyalásán — 110 vádlottat ítéltek el különböző időtartamú — két hónaptól életfogytiglanig terjedő — fegyházbüntetésre, mert közreműködtek a tanácshatalom fegyveres védelmében. munkaképességűek a munkapadnál Egy emberséges kezdeményezés Jászberényben viszonylag sok csökkent munkaképességű ember él, elhelyezésük a tanácsi szerveknek sem kis gondot okoz. Ezért kapott meg minden segítséget a jászberényi Általános Műszerész Ktsz is a befejezéshez közeledő fejlesztéshez. A ktsz ugyanis elhatározta, hogy bővíti a jó haszonnal kecsegtető jelfogó és relégyártást. A mintegy kétszáz fős munkahelyen nyolcvan csökkent munkaképességű dolgozót is foglalkoztathat olyan munkakörök betöltésére, ahol nem okvetlenül szükséges a teljes munkaképesség. A mintegy három milliós saját fejlesztési alapból már elkészült a 38x16 méteres csarnok és a száz munkapad. Érdekes, hogy a munkapadokat is csökkent munkaké- peségűeket foglalkoztató vállalat készítette. Az új csarnokot már üzembe állították, ott gyártják a posta számára a modern vonalú, fűthető hírlappavilonokat. Augusztusban már indulni akarnak A ktsz a Videotontól kapott nagyobb rendelést híradástechnikai berendezések alkatrészeinek gyártására. — Hasonló, több évre is folyamatosan érkező megrendelést kaptak a postától telefonközpontok jelfogóinak gyártására. Mindkét rendelés nagy jelentőségű, különösen azért, mert exportálják és így a ktsz távlati tevékenységének is bázisa lesz. A relégyártás egykét év alatt túlszárnyalhatja a ktsz jelenlegi 20—22 millió forintos évi termelési értékét is. A szoros indulási határidő miatt a csökkent munkaképességű dolgozók felvételét már korábban megkezdték. A betervezett nyolcvan fős létszám — a városi felmérések szerint — egyáltalán nem túlzott. A jelentkezés azonban mégis vontatottan halad. Látogatásunkkor még mindössze nyolc személy betanítása kezdődött csak meg. Minden munkahelyi óvórendszabály, védőfelszerelés ellenére számos olyan baleset történik, amely után felgyógyulva a dolgozó nem nyeri vissza a teljes munka- képességét. Előfordulnak munkahelyen kívül szerzett egészségi bántalmak is, amelyek miatt jól képzett, gyakorlott szakmunkások kénytelenek megválni korábbi munkahelyüktől. Ide sorolhatók a vele született testi hibák is. Ezek az emberek általában elkallódnak, egyik munkahelyről a másikra mennek, mint kisegítők, de állandó foglalkoztatást szerezni kevésnek sikerült. A most felvettek közül Elek Gyuláné látogatásunkkor elmondta, hogy volt már orvosi Írnok, SZTK ügyintéző stb. azonban mindenütt csak néhány hónapra alkalmazták, mint helyettesítőt. A most induló nemes kezdeményezés nemcsak társadalmi rendünk szemszögéből indokolt. Ezt kívánja a munkaerő racionális felhasználása is, mert egy esztergályos, ha a fél szemét elveszti is, a villamos forgókezelésben szerzett tapasztalata, gyakorlata megmarad. Így például a tekercselőgép kezelésére sok kezdőnél alkalmasabb. — Fekete — ANYAGI GONDOK sági előírások 8 fok hajlásszög alatt és 0,71 m/mp-nél kisebb utazósebességnél megengednek 100 cm feletti szélességet is, ellentétben a mozgólépcsőkkel, ahol a maximális szélesség a 100 cm-t ritkán haladja meg. A mozgójárdákat általában *5 méter vízszintes hosszúságig meg lehet oldani közbenső alátámasztások nélkül. Ezt meghaladó hosszúságoknál. kb 10 méterenként egy vagy több közbülső fel- fekvést kell alkalmazni. Európában Svédország után egyre több országban hódít a mozgójárda, egyre több ön- kiszolgáló üzlet, áruház bevásárló központ alkalmazza. Ä tervezőknek azonban még rendszerint kevés tapasetala- luk van a beépítést illetően fe ez a mozgójárdák bevezetését a kétségtelen előnyök Ellenére fékezi. Olvasom az újságban; szakemberek megállapították, hogy az Egyesült Államokban a gépkocsibalesetek nagy százalékát olyanok követik el, akiknek anyagi gondjaik vannak. A hír alaposan meglepett, s még egyszer figyelmesen végigolvasva, néhány súlyos megállapítást kell tennem. Először is nyilvánvaló a közleményből, hogy az USÁ-ban is akad bőven anyagi gondokkal küzködő ember. Ha úgy számolom, hogy csak a kocsitulajdonosoknak kevés a pénzük, a balesetek roppant nagy száma is sok anyagilag zilált embert sejtet. Tehát az Egyesült Államokban sem fenékig dollár az élet. Előkerestem) egy statisztikát is, amiből viszont az derült ki, hogy az Egyesült Államokban minden negyedik embernek van autója. Átlag minden negyediknek, mert sok olyan USA-pol- gár is akad. akinek kettő-három van. Na- mármost. Akinek egy sincs, az kocsi és közlekedési baleset nélkül is anyagi gondokkal küzdhet. Ezeknek pláne nem fenékig dollár. Sőt még csak nem is fenékig cent. Persze, a közgazdasági elemzésen túl is érdekes a hír. A pénzgondokon töprengő ember ideges. _ nem figyel környezetére, könnyebben összeütközésbe kerül útszéli fával, szembejövő autóval, embertársaival. Nálunk kevesebben élnek, mint az XJSÁ- batti kevesebb az autó és kevesebb a közlekedési baleset i3. Az viszont biztos, hogs a balesetek nagy százalékát a pénzgondokkal foglalkozó ember követi el itt is. Először is nem kis gondot jelent elfogadhatóan megmagyarázni, hogy miből vette az autót. Akinek viszont már megvan, annak olyan gondjai maradnak, hogy most miből egyen és ruházkodjon. És anvig ezen töpreng, közben puff, elfelejt bekanyarodni a kanyarban. Rájöttem arra is. hogy a tudományos szakemberek megállapításai nem csak az autósokra, vonatkoznak. Nálunk újabban kétfajta embertípus fejlődött ki. Olyan, akinek már van autója, és olyan, aki autóra gyűjt, vagy arról álmodik. Vagyis mindenkinek a gondolatai akörül a pénz körül forognak, amibe az autó, vagy eltartása kerül. Ezért van az, hogy nemcsak az autóban ülök, hanem a gyalogosok is sokat ütköznek. Összekoccannak hivatalban, otthon, vendéglőben, sőt néha az utcán is. Mi a megoldás? Fogalmiam sincs. Egy azonban biztos: ha ideges, ingerült emberrel találokozom, tudni fogom róla, hogy vagy autója van, vagy arra gyűjt. És elnézőbb leszek vele szemben, hiszen egy cipő szorít bennünket, én is szeretnék autóhoz jutni. Ezt meg is mondom neki és máris barátságosra derül az arcunk. Megvan a közös békés témánk. Az utóbbi évek legnagyobb külpolitikai, belpolitikai, gazdasági témája: az autó. ~ ** fOT m ' A szívinfarktus és a stressz A Német Szövetségi Köztársaságban 1952-ben kereken 15 000 ember halt meg szívinfarktus következtében. 1966-ban már 45 000. Évről évre 2000-rel szaporodik az infarktus áldozatainak száma, és ha ez így folytatódik. 1980-ban már 70—80 ezer ember hal meg szívkoszorúér-megbetegedésben, eltekintve más szív- és vérkeringési betegsé'gtől. Ennek csak kevés köze van az emberi életkor kitolódásához. A gyakoriság növekedése ugyanis elsősorban a 30—59 éves férfiakat érinti; ebben az életkorban az infarktus áldozatainak száma kétszer olyan gyorsan nő, mint 60 éven felül. Mellesleg megjegyezzük, hogy az olyan embert, aki szívinfarktus áldozata lett, szívátültetéssel nem lehetett volna megmentem; ugyanis a halál másodpercek alatt, gyakran látszólag teljesen egészséges embernél következik be. Idősebb embereknél tovább tart, kissé elhúzódik a betegség körülbelül párhuzamosan az általános érelmeszesedéssel, vagy pedig általában már a fiatal években kezdődik, és új szívvel fel nem tartható. Az orvosok a szívinfarktus okáról éveken át hevesen vitatkoztak. Az idők folyamán sok oknak jöttek a nyomára. így elsősorban a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túl- tápláltság, a nikotinnal való visszaélés, a mozgáshiány, bizonyos örökölt családi terheltség. konstitucionális és speciális egyéni tényezőik, mindenekelőtt az úgynevezett stressz, azaz az átlagon felüli feszültség a foglalkozásban. a túlzott felelősség, a családban és a környezetben tapasztalható feszültségek, sth. stb. tartoznak az bkok közé. Ámde csak az utóbbi években jöttek rá. hogy ezek a tényezők egymagukban nem növelik az infarktusveszélyt, nem siettetik a korai'" érelmeszesedés kifejlődését, amelynek talaján a a infarktus keletkezik. Igazi veszély akkor áll fenn, ha a kockázati tényezők egyszerre jelentkeznek: már két ilyen kockázati tényező is háromszorosára növeli a szívinfarktus veszélyét. Ha azonban egyszerre három vagy négy ilyen súlyos tényező jelentkezik (magas vérnyomás, cukorbetegség, túltáplál tság, illetőleg helytelen táplálkozás, nikotin szenvedély), akkor a kockázat hasonlókorú többi személyekhez viszonyítva. több mint tízszeres. Mivel ezek az emberek gyakran az úgynevezett vezetők közé tartoznak, hosz- szú ideig az volt a benyomás, mintha a szívinfarktus általában „vezető-betegség” volna. Ez azonban tévedés; ugyanis nem egy bizonyos hivatfás, hanem a pszieho- szociális stresisz-tényezők összessége és az egyéni stressz-tolerancia idézhet elő betegséget, mégpedig járulékosan. Ezt Freiburgban nem kisebb ember, mint dr. B. Sólymos professzor állapította meg, aki dr. Sellye János montreali tudós munkatársa. Köztudomású, hogy Sellye professzor állította fel és dolgozta ki a stressz-elmé- letet: A Montrealban végzett vizsgálatok szerint a stressz csak akkor idéz elő infarktust, ha az említett kockázati tényezők révén már korábban sérült a szív, illetőleg korábban sérültek a szív- koszorú-erek. Ez fontos, mert a pszicho-szociális stresszt nem tudjuk minden további nélkül elkerülni. A stressz az egyes emberek össz-egyé- niségétöi függ. a stresszt az efüba; egyem életterének állandó összeszűkülése váltja ki. Erre már az állatvilágban is találunk párhuzama-' kát: a philadelphiai állatkertben 1954- és 1956 között az emlős állatok 15 százaléka, a madarak 10 százaléka pusztult el ilyen betegségben. pedig ezek a betegségek általában az állatok-’ - nál nem fordulnak elő. Töb-’ bek között a szűk ketrecekei függött össze: minél nagyobb volt a gyűj tőketrecek zsúfoltsága, annál meredekebben emelkedett az állatok halálos kimenetelű szív- infarktusának száma. Természetesen az infarktus leküzdéséi nem' a szívkoszorúerek már bekövetkezett vérkeringési zavarainak ke-' zelésével, hanem a betegségmegelőzésével kell kezdeni. A legfontosabb, hogy azokat a kockázati tényezőket kikapcsoljuk, amelyek magától -- az embertől függenek. Az •- örökölt terheltségen. a kon- stitución és az egyéni jellegű munkaslliíluson ' a *a-, ' pasztalatok szerint nem sokat lehet segítem — az 'is kétségtelen, hogy az erre vonatkozó orvosi figyelmeztetéseket nem is veszik figyelembe. Annál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a prediszponá- ló betegségek kezelésére: a magas vérnyomás, a cukor- betegség, a túl- illetőleg - elégtelen tápláltság követke- > zetes, tartós kezeléssel ma már gyógyítható. Arról a lehetőségről nem is beszélve, hogy leszokhatunk a dohányzásról és (friss levegőn) több >-• testi mozgása végezhetünk. , Ezekkel a rendszabályokkal kihúzuk a talajt az infark- •„ tus kifejlődése alól. Amint dr. H. W. Bansi hamburgi professzor megállapította, a pajzsmirigytevékenység ídó-^, előtti kimerülése, ami e stév^stn lappangva lejátszódó gyulla- ... dásai után nem ritkaság, fontos szerepet játszhat a , korai érelmeszesedés kiafa- kulásában. Éppen ezért a jövőben erre a változásra is különös figyelmet kell majd , fordítani. Menard M. Gertler amerikai tudós bőséges statisztikai számításokkal alátámasztva nyilvánosságra hozta a szív- infarktus szempontjából fontos összetevőket. Ezek szerint arra kell ügyelni, hogy a vérfolyadék, a vércukortartalom. a vérnyomás és a testsúly mérhető -változásai ne lépjék túl a kar és a konstitució által meghatározott méreteket. Ha a mérések meglndokolatlan változásokat mutatnák, megfelelően és következetésen kezelésbe kell venni a pácienst. Éppen ezért már a 40 éves embernek is ellenőrizmie kellene súlyát,. vérnyomását, vérkoleszterin- és vércukor- értékeit, még akkor is. ha egyébként egészségesnek ér- i zi magát. Minél felelősségteljesebb a hivatásiunk, minél terhelőbbek életkörülményeink, annál nagvobb szükség van az ilyen ellenőrző vizsgálatokra az „egészséges’’ napokban. Az eredményektől függően kisebb-nagyobb időközökben a további években is meg kell ismételni e vizsgálatokat. A lelet-sorozat a prognosztikus diagnózis szempontjából különösen fontos. A táplálék korlátozása, illetve a diéta, a dohányzás mérséklése és a tesiti mozgás. minden orvosi kezelés alapja, mihelysit a vizsgálati eredmények riadót fújnak. Hosszabb ideig tartó megfigyelések világosan bebizonyították. hogy megfelelő józan élettel, a megelőzéssel az infarktus gyakoriságát jelentősen korlátozhatjuk: a . szívinfarktus, elsősorban a korai infarktus, valóban nem sorsszerű, hanem elkerülhető betegségi
