Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 3a r Á rendőrtiszt naplójából IV. — Selem és Loloj — A két férfi — akik egy öregasszony meggyilkolására könnyűszívvel szövetkeztek, s tettük után vidáman osztozkodtak, sőt áldomást is ittak — most ellenségesen méregetik egymást, amikor a rendőrség szembesíti őket. A szembesítést Pacsai százados vezeti: — Mondja Farkas Gusztáv, melyikük fojtogatta először özvegy Garainét? — A Selem fogta meg először kérem, én nem fojtogattam. Mert, amikor bementünk a konyhába, sötét volt és gyufát gyújtottunk, hogy jobban lássunk, akkor az öregasszony fölült az ágyon, aztán elkezdett kiáltozni, hogy jaj, segítség! Akkor Ilona meglökte Selmet, hogy no menj. Erre az oda ment megfogta a torkát. Akkor mondta nekem is, hogy no gyere. Csak a% orrát fogtam be A másik cigányember közbe kiáltott: — Nem igaz kérem, hazudik. Én csak az orrát fogtam be, mert Loloj azt mondta, ha nem fogom be a száját az öregasszonynak, akkor engem megver, vagy eltesz láb alól. Pacsai százados, most ismét Farkas Gusztávhoz fordult: — Hallotta mit mondott a barátja. Egyet ért az állításával? — Kérem szépen, az igaz, hogy az öregasszony nyakát én fogtam meg először, de az ő kérésére. Aztán ő odaugrott, az egyik kezével az öregasszony száját, a másikkal a torkát fogta meg. — És, hogy meg kell fojtani az öregasszonyt? Az kinek az ötlete volt? — Hát az Ilon mondta, mert akkor nem tud többet felismerni bennünket. Ebben már odahaza megegyeztünk. — A pénzt hol találták meg? — Kerestük a konyhában is, aztán a szobában a szekrényekben, végül a kaszli- ban találtuk meg egy fehér vászonzacskóban. Utána elmentünk Ilonához, nála megszámoltuk a pénzt. — Mennyi volt? — Kilencezerötszáz forint. — Tudtak arról, hogy Aj- tainé már előbb magához vett hatezer forintot? Átver as Ilon A két cigány egymásra nézett, aztán Farkas Gusztáv, akit Lolojnak becéznek felkiáltott : — Ugye mondtam, hogy átver bennünket az Ilon, de megkeseriBi. — — Nana, csendesebben Farkas — intette rendre a háborgót Pacsai százados. — Mondják, mire kellett a pénz, hogy még ölni is képesek voltak érte? Lestyán Kálmánon látszott, hogy most őszintén válaszolt: — A Cotta, » feleségem börtönben volt. — Lopásért. — Igém A gyerekek meg otthon, pénz nem volt... Az ideggyógyászaton mindhárom vádlottat alapos vizsgálatnak vetették alá. ss Mondja Farkas Gusztáv, maga miért nem dolgozott? — kérdezte az orvos. — Hát kéremszépen, dolgoztam én a tsz-ben. Kerestem is 2500 forintot. — Egész évben? — Hát. De abból kérem nem lehet megélni. — Imi, olvasni tud? — Nem ismerem a betűt. — És a pénzt meg tudja számolni? — Azt meg. Ajjaj, de még mennyire. Lestyán Kálmán az orvos előtt, megismételte rendre, hogyan tervelték ki ők hárman a rablást, a gyilkosságot, Nem lett volna szabad Ajtainé a mellét verte, haját tépte, úgy zokogta; BELYEGNAP A nyár végén, szeptember 14-én tartják a filatelisták legnagyobb ünnepét, a Bélyegnapot. A Magyar Posta a gyűjtőket 4 értékből álló sorozattal és 4 bélyeget magába foglaló kisívvel köszönti. amely Zom bori Éva grafikusművész feldolgozásában népművészeti fafaragásokat ábrázol. A sor névértéke 4 forint, a kisívé 8. de ehhez még 2—2 forint felárat kell fizetni a bélyeggyűjtő mozgalom javára. MONGOL festmények Teve és ló — a mongol táj két jellegzetes állata jelenik meg a festményeket bemutató új 8 értékű sorozaton és blokkon. A szép kivitelű bélyegeket a budapesti Pénzjegy Nyomda készítette. A 4 tugrik névértékű blokkon vágtató ménes olyan, mintha a Hortobágyról törne elénk, csak az állatok zömökebb alkata és a csikók elfogására használt botos pányva szokatlan a magyar szemnek. ALONSO CANO Spanyolország legnagyobb festőit évenként megjelenő 10 értékből álló sorozattal mutatja be. Goya. Velasquez, Murillo. El Greco és még számos nagy mester után ebben az évben Alonso Cano festményei következtek. A Granadaban született festő (1601—1667) legszebb alkotásait Madridban udvari. valamint egyházi megrendelésekre készítette. A mestert 30 éves korában felesége meggyilkolásával vádolták. de szerencsére kiderült ártatlansága és így megalkothatta a bélyegeken ábrázolt remekműveket. HÍREK A Szovjetunió ötértékfl sorozattal emlékezik meg a nagy festő. Rjepin születésének 125. évfordulójáról. •ir Bulgária és Románia szinte egyszerre 6—6 bélyeget szentel a hazai cirkuszművészetnek. A gyermekek barátai közül a rajzokon megjelenik bohóc, trapézművész. bővész. sőt a bolgár sorban kerékpározó medve is. 7Ísr A dél-afrikai orvos! kongresszus alkalmából két bélyeg Bamard professzor első szívátültetési műtétjéről emlékezik meg. Ejtőernyős ugrás a Mount- Everesfről ? Ynichiro Liura japán sielő jövő tavasszal az osakai világkiállítás alkalmából — ejtőernyővel — le akar ugrani a Mount Everestről, a világ legmagasabb hegyéről. Az ismert kitűnő sielő többé-kevésbé gyakorlott hegymászó is. Megmász- ta Alaszka, Ausztrália és Üj- Zéland legmagasabb hegyeit. Ejtőernyővel és oxigénpalackkal a hátán szándékozik a világ tetejére lépni, s onnan ejtőernyővel leugrani mintegy 3500 méter mélységbe. — Nyolc gyerekem van, mi lesz velük... megbántam már az egész dolgot. Tudom, hogy nem lett volna szabad, hiszen voltam én már büntetve négyszer lopásért. Az orvosi vizsgálatok egyöntetűen megállapították: sem a két férfi, sem az asszony nem szenved ideg, vagy elmebetegségben. Cselekményük társadalmi veszélyességét teljes mértékben felismerték. Sem idegbetegség, sem tudatzavar nem akadályozta őket abban, h0gy akaratuknak megfelelően cselekedjenek. A bíróság Farkas Gusztávot és Lestyán Kálmánt ' halálra, Ajtai Lajosnét 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet végrehajtották. Szánthó István A bakteriológiai fegyverek boszorkánykonyhái □ 1968-ban kapta kézhez minden ország kormánya a Szovjetunió kormányának memorandumát a fegyverkezési verseny megszüntetésével és a leszereléssel kapcsolatos halaszthatatlan intézkedésekről. Ebben az okmányban a szovjet kormány figyelmeztetett arra a veszélyre, amellyel az emberiséget a vegyi- és bakteriológiai fegyver fenyegeti. U Thant, az ENSZ főtitkára 1969. július 2-án javaslatot tett közzé, amelyben világ biztonságának érdekében” felhív minden országot, kössenek egyezményt a vegyi- és bakteriológiai fegyCölibátus XXIll, János pápa vetette fel újra a katolikus papok nőtlenségének kérdését, amit végűi VI. Pál pápa negatívan döntött el az alábbi szavakkal: ,Jiekik lényegében nem emberi, hanem természetfölötti erő adatott, mert ez az erő az Istentől jött". A papok természetesen ezzel nem tekintik megoldottnak a problémát. sőt nyílt ellenállásba mentek át. Ankétokat, vitákat rendeznek; többen megnősülnek és demonstratív módon családjukkal élnek; mások pedig protestáns egyházakba lépnek át, hogy megnősülhessenek. Csupán az NSZK-ban 400 000 lelkészből 1500 levetette a reverendát. Mezőgazdasági termékeink a világpiacon Húszéves a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat, amely két évtized alatt 70 ország cégeivel alakított ki üzleti kapcsolatokat. Exportjának főprofilja a vágómarha. a marhahús, de sok vágójuhot és más állati termékeket, baromfit tejtermékeket is exportál. A hagyományos európai piacokon kívül távoli államokba Kanadába. Ausztráliába. Japánba, észak-afrikai országokba is szállít A Terimpex bonyolítja az egész magyar mezőgazdasági export több mint 60 százalékát. s a tőkés piacokra irányuló mezőgazdasági kivitel 70 százalékát A Közös Piacokhoz tartozó országok többsége a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel hagyományos felvevőhelye. Exportunkból a közös piaci országok ma is igen jelentős százalékban részesednek: legtöbbet az NSZK-ba. és Olaszországba exportálunk. A külföld piaci igényei egyébként állandóan változnak. A háború után például külföldön főleg a 800— 900 kilós vágómarhát keresték, a fogyasztók ízlésváltozásával azonban a kereslet az 500 kilogramm súlyú vágómarhák felé tolódott. Amennyiben a piaci igényeket az áru minőségében, súlykategóriáiban követni tudiuk, ez kihat az áru magasabb áron történő értékesítésére. ez viszont kedvezően befolyásolja a gazdaságosságot. Mezőgazdasági termékeink két évtized alatt kialakult többezres vevőköre egyre újabbakkal bővül. Az egyik legújabb megrendelő Jaoán. ahová már második éve szállítunk vágott baromfit. A Közel- és Közép-Keleten — többek közt — Kuwait és Bahrein jelentkeznek új piacként. szintén vágott baromfira. vágójuhra. és más élelmiszeripari cikkeinkre. Líbia. Spanyolország és a Kanári szigetek ugyancsak húst és vágott baromfit vásárolnak tőlünk. Ausztráliába és Kanadába Kashkavalsajtot. fehérsajtot, magyaros készételeket exportálunk. A magyar áruknak kétségtelenül jó hírük van 9 világon: bizonyíték erre többek között a Brüsszeli Világkiállításon elért nagy nemzetközi siker, más alkalmakkor szerzett számos aranyérem és nagydíj. Az egyre növekvő konkurrencia megköveteli, hogy a külföldi piacokon elsősorban azt adjuk. amire igény van. amit kérnek. Ezt az igényt elsősorban a termelőüzemek rugalmassága segítheti kielégíteni. Ez előnyös a termelőszövetkezeteknek. az állami gazdaságoknak. azok dolgozóinak, s természetesen egész népgazdaságunknak is. Más szóval a külföldi piacok megtartása, lehetőség szerinti bővítése jótékonyan hat a vállalatok nyereségére, ezen keresztül pedig a dolgozók keresetére is. verek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának megszüntetéséről, továbbá erősítsék meg az 1925. évi genfi egyezményt, amely elsősorban a gázháborút tiltja meg. jelentsék ki. hogy ez vonatkozik az összes vegyi- és bakteriológiai fegyverekre. Ezeket az ajánlásokat annak a 14 szakértőnek egyöntetű megállapításai tartalmazzák, akiket U Thant főtitkár bízott meg azzal, hogy a genfi leszerelési értekezlet számára dolgozzanak ki jelentést erről a kérdésről. A dokumentumot ezenkívül az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács, továbbá az ENSZ-tagállamok kormányai elé terjesztik. A jelentés kidolgozásában magyar, holland, olasz, csehszlovák, francia, japán, kanadai, szovjet, amerikai, mexikói, svéd, etiópiai, lengyel és angol szakértők vettek részt A bakteriológiai fegyverek alkalmazásának történetéből V. A. A bakteriológiai fegyverek alkalmazása nem újkeletű, mint ahogyan azt sokan feltételeznék. Nemcsak a rómaiak és a görögök, hanem már az asszírok és a perzsák is — noha jóval primitívebb formában —■ előszeretettel alkalmazták. Az ellenséges védőállásokba és táborokba ürülékkel teli hordókat dobáltak, melyek a förtelmes bűztől eltekintve fertőzést okoztak, járványos betegségeket terjesztettek. A császári Németország csapatai 1915. április 22-én Belgiumban, az Ypern mellett vívott ütközet során alkalmazták a mustárgázt, első ízben az angol és a francia csapatok ellen. Egy hónappal később, 1915. május 15-én megismételték a gázballonos támadást a keleti fronton. Bolimow térségében az orosz csapatok ellen. Az első vihágháború négy esztendeje alatt a hadviselő felek körülbelül 150 ezer tonna mérgező anyagot állítottak elő és több mint 66 millió vegyi lövedéket és aknát használtak feL A vegyi fegyver alkalmazása folytán az angol, a francia és az amerikai expedíciós hadsereg 450 ezer embert vesztett. A XIX. század végén és a XX. század elején már általánosan elismert szabály volt, hogy katonai célokból tilos mérget, vagy mérgező fegyvereket, vagy olyan lövedékeket használni. amelyek túlságosan nagy szenvedéseket okozhatnak. Ezt a tételt első ízben az 1899-ben megtartott hágai konferencián rögzítették, majd 1907- ben ugyanott újból megerősítették. Az 1907. évben kötött IV. hágai egyezmény a tiltott harci eszközök között sorolja fel az olyan anyagokat, amelyek szükségtelen szenvedéseket okoznak. továbbá a mérgeket, a mérgezett fegyvereket. A biológiai harceszközök tilalma A bakteriológiai harceszközök tilalmát megerősítő legfontosabb nemzetközi okmány az 1925. június 17-én Genfben aláírt ,,A fojtó, a mérgező és egyéb hasonló gázok és bakteriológiai eszközök háborúban való fel- használásának tilalma” című jegyzőkönyv. Ennek részesei kijelentik: mivel a civilizált világ közvéleménye teljes joggal elítélte a vegyi harceszközök használatát, amennyiben még nem lennének ezt megtiltó szerződések részesei, elismerik ezt a tilalmat, azt a bakteriológiai harceszközök használatára is kiterjesztik és magukat az egymás közti viszonylatban e tilalomra kötelezettnek tekintik. A jegyzőkönyvet 34 ország írta alá. majd 12 ország csatlakozott hozzá. A Szovjetunió volt azon négy első állam egyike, amely legelőször ratifikálta a jegyzőkönyvet. Az USA a mai napig sem ratifikálta az általa aláirt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv — ezt bevezetőjében ki is mondja — már meglévő nemzetközi jogi kötelezettség megerősítését és nem új tilalom kimondását A HOLD-TENGEREK ÖSSZETÉTELE A köralakú tengerek két- három millió évvel ezelőtt alakultak ki a Holdon, abban az időben, amikor a lávaömléseknek kedvező feltételei voltak. Ezt támasztják alá azok az elméleti számítások, amelyeket a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének szakemberei végeztek el. Az intézet munkatársai úgy vélik, hogy a Hold mélyebb rétegei éppen az említett időszakban olvadtak meg, ami a radioaktív elemeknek köszönhető. Azonkívül véleményük szerint a lávaömlés rendszerint nagyobb testek becsapódására indult meg. Olyankor, amikor a lávaömlés önmagától kezdődött meg, vagy amikor a láva kifolyt a kerek tengerekből, szabálytalan alakú tengerek képződtek. A holdkutatók többsége régóta feltételezte, hogy a Hold-tengerek a kiömlő láva hatására alakultak ki. Eddig azonban döntő, minden kétséget kizáró bizonyítékok nem voltak. A holdfelszín összetételére vonatkozó közvetlen mérések, amelyeket a Luna 10 és a Luna 12 szovjet automata állomások segítségével végeztek el. igazolták a Holdtengerek bazalt összetételé- rőMíelállított hipotézist. Minthogy a lávával együtt nagymennyiségű hő szabadult fel, a Hold fokozatosan kihűlt. Ezért, tételezik fel a szakemberek, a Holdon jelenleg nincsenek meg a lávaömlésnek azok a kedvező feltételei, amelyek két-három millió évvel ezelőtt adva voltak. tartalmazza. Azokra az államokra nézve, amelyek az említett genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták, a bakteriológiai fegyverek tilalmát egyéb hatályos nemzetközi egyezmények és nemzetközi szokásjogi szabályok mondják ki. A nemzetközi hadijog fontos alapelve az is, hogy a hadműveletek csak a harcoló erők ellen irányulhatnak. Azon harci eszközök között — amelyeknek alkalmazása ennek az alapelveknek az érvényesülését eleve kizárja — a legembertelenebb a bakteriológiai fegyverek alkalmazása. A lövedékek vagy bombák útján a harcoló csapatok közé. vagy a hátországba juttatott kórokozók célja járványok előidézése. Az ilyen járványok természetesen nem korlátozódnak csupán a harcoló csapatokra, hanem áldozatául esnek polgári lakosok, nők. öregek és gyermekek is. A biológiai harceszközök alkalmazása ezért kétségtelenül a nemzetközi jogba ütköző. háborús bűntettnek minősülő cselekmény azokra az államokra nézve is, amelyek a genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták. A második világháború során a vegyi fegyver nem került széleskörű bevetésre. A fasiszták nem merték alkalmazni, félve s visszacsa- pástól. A Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalícióban levő szövetségesei — Anglia és az Egyesült Államok — ugyancsak kijelentették: — amennyiben a fasiszta Németország vegyi fegyvert használ, visszacsapásként ők sem riadnak vissza alkalmazásától. Az USA álláspontja azonban a második világháború befejezése után néhány esztendővel gyökeresen megváltozott. 1954 óta az ÜSA katonai szakirodaimában — a katonai szolgálati szabályzatban is — az szerepel, hogy „az Egyesült Államok nem vesz részt semmiféle olyan érvényben lévő szerződésben, amely a háborúban mérgező vagy nem mérgező gázok, füstök, vagy gyújtóanyagok, továbbá bakteriológiai hadviselési eszközök felhasználását tiltja vagy korlátozza”, K. J. (FolytatjukJ
