Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

A SZAKMUNKA BECSÜLETE Amikor a meglévő ke­reseti különbségek növe­léséről beszélünk — és ez gyakori téma napjainkban — sokan kizárólag csak a vezető beosztású dolgozók nagyobb anyagi megbecsü­lésére gondolnak. Valójá­ban pedig nem kisebb, nem is egyszreűbb feladat a munkások körében tapasz­talható nagyfokú egyenlős- di felszámolása sem. A munkás bérlistán igaz, je­lenleg is tapasztalhatók lé­nyeges jövedelmi különb­ségek. Ezek azonban főleg a ledolgozott órák számát vagy a kimutatott mennyi­ségi teljesítményeket tük­rözik, és kevésbé fejezik ki, a végzett munka minő­ségében, a szakértelemben, a vállalt felelősségben lé­vő különbségeket. Így az­után előfordul — sajnos, nem is ritkán —, hogy a legtöbbet keresők, a „lista vezetők” nem a nagy tudá­sú, a bonyolult és felelős­ségteljes munkát végző szakemberek, hanem a be­tanított munkások, a se­gédmunkások, az ismétlő­dő — rutinmunkát végző szakmunkások. Jelenleg a közhangula­ton túl egyéb tényezők is inkább az indokolt kere­seti különbségek csökken­tése, sem mint növelése irányába hatnak. A szak­képzetlen — vagy kevésbé kvalifikált dolgozók ala­csony jövedelmének eme­lését anyagi. Szociális, csa­ládi körülmények, a meg­élhetés minimális feltételei gyakorta nyomatékosan in­dokolják. Éppen az ala­csony bérköltségek miatt gazdaságtalan a nehéz fi­zikai munkák gépesítése, a így egyre növekszik a ke­reslet a segédmunkások iránt. Ez a fokozott mun­kaerőkereslet, amit ráadá­sul a bázis bérszabályozás jelenlegi rendszere csak felerősít, növeli a képzet­len munka anyagi elisme­rését és sokakat távol tart a ma mór szinte nélkülöz­hetetlen folyamatos szak­ismeret szerzéstől, kiegé­szítéstől, a bonyolultabb, a felelősségteljesebb munka vállalásától. S mivel nincs nálunk elég becsülete, rangja, pers­pektívája a képzett és igé­nyes kétkezi munkának, a pályaválasztás előtt álló fiatalok, csakúgy mint szü­leik, többnyire a rossz is­kolai bizonyítvány kény­szerkövetkezményének, — 6zinte büntetésnek tekin­tik egy-egy szakma elsajá­títását. Aligha cáfolja ezt, hogy néhány divatos szak­mában, — főleg a borra­való reményében — túlje­lentkezés tapasztalható. — Annál is inkább* mert ha minden szakmánál divato­sabb: diáknak lenni (kö­zépiskolában és egyete­men), szellemi munkára* pontosabban íróasztalra pályázni. Lehet, hogy a szükséges­nél nagyobb mértékben sikerült felébreszteni a fia­talok tanulási vágyát? Ez önmagában nem lenne baj. Bár a beiskolázásokat min­denképpen kívánatos a népgazdaság szakemberigé­nyeihez igazítani. Az vi­szont már gondot okoz, hogy a fizikai munka ma­gas színvonalon, mesteri fokon sem elég vonzó. Sok vállalatnál megfigyel­hető, hogy a segéd- vagy betanított munkások meg­rekednek a fejlődésben, fő­ként azért, mert anyagilag nem érdekeltek szakmai tudásuk gyarapításában. — Még inkább meghökkentő — ha nem is jellemző, de mindenütt akad rá példa —, hogy kezdő szakmunká­sok segédmunkásként dol­goznak, kisebb felelősség­gel nagybb bérért Több vállalat ma már hatékony erőfeszítést tesz nemcsak a beiskolázásra, hanem a társadalmi ösz­töndíjak, munkásszállók létesítésével, stb. a kezdő szakmunkások megtartá­sára is. Mindez azonban még szerény kezdet csu­pán a szakmunka fokozott megbecsülésének útján. — Igazi perspektívát, rangot elsősorban a nagyobb anyagi elismerés adhat a szakképzett munkának Az erkölcsi elismerés is pusz­ta szólammá válik nélküle. Vagyis a kezdő szakmun­kás azon túl* hogy a vál- jalatnál marad, anyagilag is váljon érdekeltté szak­mai tudásának, tapasztala­tának gyarapításában. És ne csak a kezdő, az érett szakmunkás is lásson lehe­tőséget anyagi előrehala­dására. Ehhez azonban a mos­taninál lényegesen na­gyobb kereseti különbsé­gekre van szükség. A leg­kiválóbb szakmunkástól, akiken a műhelyek mun­kája nyugszik, nem szabad tehát sajnálni a fizetés- emelést, a nagyob kerese­tet. Az utóbbi másfél év­ben igen sok helyen, mivel éveken át nem fordítottak megfelelő figyelmet anya­gi és erkölcsi megbecsülé­sükre, éppen ez a legkép­zettebb munkásréteg moz­dult meg, más vállalatnál keresve boldogulást. E fon­tos réteg fluktuációja érzé­keny, gyakran pótolhatat­lan veszteséget okozott jónéhány vállalatnak. Ahol viszont megfelelő rangja, becsülete van a magasan képzett, tapasztalt és lel­kiismeretes munkának, ott nemcsak a kilépések ará­nya kisebb, hanem az egész kollektíva munkája öröm­telibb, ambíciózusabb, ter­melékenyebb. K. J. Husák Budapesten Dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára bulgáriai látoga­tásáról hazatérőben rövid időre megszakította útját Bu­dapesten. Megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Találkozott Buszku Bélával, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával és Aczél Györggyel, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közontl Bizottságának titkárával. őszinte, szívélyes légkörben, elvtársi eszmecserére került sor a két párt és országaink együttműködésének továbbfejlesztéséről és más, időszerű, mindkét felet köl­csönösen érdeklő kérdésekről. Dr. Gustáv Husák kedden az esti órákban elutazott Budapestről. Géppel gazdaságosabb — A NEB a szállításról és a rakodásról Meg­kezdődtek a tárgyalások A Szovjetunió Legfelsőbb A megyei népi ellenőrzési bizottság szakemberek be­vonásával nyolc nagy gaz­dasági egységben vizsgálta meg azt, hogy milyen az anyagmozgatás és a rakodás gépesítése, van-e megfelelő törekvés a korszerűsítésekre. Ez azért is fontos, mert az elavult eszközök és mód­szerek miatt ma népgazda­sági szinten több mint egy millió dolgozó teljes munka­idejét köti le az anyagmoz­gatás. Ez majdnem egyne­gyede a hazánkban évente felhasznált teljes munkaidő­alapnak. Sok még a kézirakodás A megye legtöbb nagytö­megű anyagot mozgató üze­mében a külső anyagmozga­tás és rakodás többnyire gépesített Sok helyen azon­ban. például a cukorgyár­ban, a száraz répaszelet ra­kodása, a cukor korszerű, automatizált csomagolása; a gabonafelvásárló vállalatnál, főleg a kis raktárakban a gépi mozgatás megoldatlan. A külső szállítással együtt­járó rakodás gépesítése a Tiszamenti Vegyiművekben, a cukorgyárban és a papír­gyárban megoldott és ilyen lesz a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyá­rában is. Emberi kéz helyett géppel A vállalatok és üzemek általában törekszenek az anyagmozgatás korszerűsíté­sére, de ez nincs mindig összhangban az igényekkel, sokszor az alkalmazható géptípusok nem állnak ren­delkezésre és olykor a be­szerzéshez a pénz is hiány­zik. a munkaerőhiány ösz­tönzi ugyan a vállalatokat a gépesítésre, de sok helyen nincsenek megfelelően kép­zett gépkezelők, ugyanakkor a speciális gépek javítása és alkatrészellátása sem meg­felelő. A statisztikai adatok a 8 nagyüzemből azt jelzik, hogy amíg ezekben a dolgozók össriétszáma 1968. és 1970. között 33 százalékkal nö­vekszik, az anyagmozgatás­sal és rakodással foglalkozók aránya 27 százalékkal lesz magasabb. Hasonló arányban csökken a rakodást kézzel végzők száma is. 1968-ban általában a kézi anyagmozgatás 43 százalék yojt, a felkeresett üzemek­ben, a gépi pedig 57 száza­lék. Az anyagmozgatás gé­pesítési ütemének lassúsága növeli a vasúti és közúti járművek állásidejét, kihasz­nálatlanságát is. Sokan nem vállalják Igen 60Íkan hagyják ott most már azokat a munka­helyeket, ahol kézi munká­val kell végezni a rakodást A Tiszamenti Vegyiművek­ben például tavaly és ez év első negyedében csaknem annyian léptek ki a! rakodói munkakörből, mint ameny- nyien beléptek. A kilépése­ket többnyire a munka jel­legéből adódó körülmények­kel és az alacsony fizetéssel indokolták. Igen magas a rakodómunkások fluktuáció­ja a jászberényi Aprítógép­gyárban is, ahol vállalati szinten a gépesítési feladatok megoldásával nem foglal­koznak. Hatvan és kettő- száznegyven százalék között volt a közelmúlt években a rakodómunkások vándorlása az üzemben. A gabonafélvásárló és fel­dolgozó vállalatnál is csak a legújabb, nagykapacitású raktárakban gépesített az anyagmozgatás. A 193 üzem­ből mindössze 3 teljesen gé­pesített, 190 kis raktárhoz nincs iparvágány, s ezek gépesítése szinte lehetetlen, sőt nem is lenne kifizetődő. Főszezonban a vállalatnál a gépek nem tudják az igénye­ket teljesíteni. más idő­szakban viszont mindössze 15 százalékos a kihasznált­ságuk. Több gép és szakember kell A 7. AKÖV-nél húsz nagy- kapacitású rakodógép van, s még ez is kevés ahhoz, hogy az igényeket teljesen kielégíthessék. Főleg csak a szállítási munkáltat tudják velük végezni, a rakodást már kevésbé. A vasúti kül­deményeknek is csak 30 szá­zalékát tudják géppel ke­zelni. A Tiszamenti Vegyimű­vekben, — amely megyénk egyik legmodernebb üzeme — évről éJre fokozatosan csökkentik a kézi anyag- mozgatás arányát és 1970-re elérik, hogy az anyagok 0,7 százalékát mozgatják kézi erővel, a többit géppel. B. E. Tanácsának Budapesten tar­tózkodó küldöttsége. élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A küldöttség ezután a Szabadság téren helyezett ko­szorút a szovjet hősi emlék­mű talapzatára. A délelőtti órákban a kül­döttség az Országházban meg­kezdte hivatalos tárgyalásait a magvar országgyűlés kül­döttségével. Megkezdődött a kombájnok átcsoportosítása A gabona 20 százaléka vár még betakarításra Hatalmas területről. 280 ezer katasztrális holdról kell az idén betakarítani a kalá­szosokat megyénkben. A 830 gépből álló kombájn sereg csaknem három hete aratja- csépeli megszakítás nélkül a gabonát A vetésterület 20 százalékán van még lábon a gabona. A termés jórésze, mintegy H ezer vagon búza. már a gabonafelvásárló és feldolgo­zó vállalat raktáraiban, illet­ve a tsz-ek tárolóhelyein van. Ebből a mennyiségből már látszik, hogy a termés több lesz a vártnál. A búza me­gyei átlaga katasztrális hol­danként 18 mázsa körül van, de csaknem eléri ezt az őszi árpa. illetve a tavaszi árpa hozama is. Ahol befelezték a gabona­betakarítást. megkezdték a gépek átcsoportosítását. A Héki Állami Gazdaság. — miután végzett a betakarí­tással — tíz kombájnt kül­dött a mezőhéki Táncsics Tsz-be. A tiszaföldvári tsz- ek felszabadult gépei Rákó- czifalvára. illetve a Jászság­ba mentek. Gépekért jelent­keztek nálunk a szomszédos Békés megyéből is. A Mező- hegvesi Állami Gazdaság ve­zetői kértek segítséget. A gazdaságok szinte kivé­tel nélkül úgy számítják, ho^y az időjárás kezdeti nehéz­ségei ellenére augusztus 5 és 10-e között az egész megyé­ben raktárban lesz az új termés. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Magról vetett, öntözött vöröshagyma Hagymaszedő gép premierje Fegyverneken (Tudósítónktól) Ételízesítő csemegénk, a vöröshagyma az utóbbi évek­ben a nemzetközi piacon is keresett cikk. A szolnoki MÉK szinte korlátlan meny- nyiségben tudná exportálni. Megyénkben az idén csupán 460 holdon termelnek vörös­hagymát, s a termelési mód is meglehetősen régi. Az utóbbi évek kutatásai azt igazolják, hogy a mag­ról vetett és öntözött vörös­hagymáé a jövő. Erre vonat­kozóan már gyakorlati szá­mítás is van. A dughagymá- val beülteti táblán a tisza- földváriak 52 mázsás holdan- kénti termést értek el, — ugyanakkor a Duna—Tisza közén kísérletként termesz­tett, magról vetett hagyma­fajták már 185 mázsás hol- dankénti hozamot is produ­káltak. A rákóczifalvi Rákó­czi Tsz magról 15 holdon olasz vöröshagyma fajtát ül­tetett. Egyszer megöntözték, s a hozam átlaga várhatóan 100 mázsán felül lesz. Már most 4—5 centiméter átmé­rő jűek a hagymafejek. A magról termesztett hagyma kevésbé munkaigé­nyes. A magot ugyanis vető­géppel lehet szórni a földbe, betakarítására pedig megje­lent a gép. A makói gép­gyár tökéletesített hagyma­szedő gépének egy példányát a fegyvemeki Kossuth Tsz- ben próbálták ki. A premier kitűnően sikerült. Naponta egy műszakban 4 hold termé­sét emelte ki a földből anél­kül, hogy a fejeket megsér­tette volna. Bőven van öntözővíz A mezőgazdasági üzemek 700 000 holdnyi terület öntö­zésére rendezkedtek be; eb­ből azonban eddig csak 220 ezer hold kapott mestersé­ges csapadékot A szakembe­rek az öntözővíz iránt mutat­kozó érdeklődés hiányát első­sorban azzal magyarázzák, hogy a Medárd-időszak bősé­gesen ellátta nedvességgel a földeket és így hosszabb ideig nem volt szükség a telepek munkájára. Ennek következtében csak július utolsó hetében nőtt 200 000 hold fölé a megöntözött te­rület, amely most a tavalyi­nak csak egy harmada. Az elmúlt 14 nap száraz­sága ugyanis még nem ve­tette vissza a növényi kul­túrák fejlődését, de a me­zőgazdászok azt már megálla­pították, hogy a talaj felső 5—10 centis rétege, lassan kiszárad. Az úgynevezett gyökérzónát egyelőre még nem fenyegeti a kiszikkadás veszélye, de ahol lehet, az átmeneti vízhiány pótlására ismét üzembe állították a szivattyúkat. A hazai mezőgazdaságban — szükség esetén — másod­percenként 120—150 köbmé­ternyi vizet juttathatnak a földekre különböző öntöző- berendezésekkel, ehhez jön még az a másodpercenként 10Ó köbméteres kapacitás is, amelyet a gravitációs vízki­vételi művek adnak. Ezt a maximális teljesítményt azon­ban még most a kánikula idején sem használják ki teljesen az üzemek. A víz­ügyi szakemberek szerint még bőségesen van víztarta­lék és ha termelőüzemek ré­széről netán újabb megren­delések érkeznek, ki tudják elégíteni az igényeket. Megjött az eső Hétfőn este Közép- és Dél- Dunántúlon többhelyütt is erős zivatarok voltak. Veszp­rémre felhőszakadás zúdult: Az eső úgy ömlött, hogy né­hány perc alatt az ucák pa­takokra emlékeztettek. He­lyenként 20 centiméter vas­tag vízréteg hömpölygött a város utcáin. A csatornák képtelenek voltak befogadni a lezúduló esőt, s emiatt a város terein a Balatonra em­lékeztető módon hullámzott a víz. A közlekedés megbé­nult. A vihar röviddel 20 óra előtt rátört a Balatonra is. A viharágyúk idejében riasztották a fürdőzőket. A I > fi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! g/ Ara: 80 fillér XX. évf. 174. sz. 1969. július .70., szerda. M^*r ^ i*, , ,

Next

/
Thumbnails
Contents