Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
A SZAKMUNKA BECSÜLETE Amikor a meglévő kereseti különbségek növeléséről beszélünk — és ez gyakori téma napjainkban — sokan kizárólag csak a vezető beosztású dolgozók nagyobb anyagi megbecsülésére gondolnak. Valójában pedig nem kisebb, nem is egyszreűbb feladat a munkások körében tapasztalható nagyfokú egyenlős- di felszámolása sem. A munkás bérlistán igaz, jelenleg is tapasztalhatók lényeges jövedelmi különbségek. Ezek azonban főleg a ledolgozott órák számát vagy a kimutatott mennyiségi teljesítményeket tükrözik, és kevésbé fejezik ki, a végzett munka minőségében, a szakértelemben, a vállalt felelősségben lévő különbségeket. Így azután előfordul — sajnos, nem is ritkán —, hogy a legtöbbet keresők, a „lista vezetők” nem a nagy tudású, a bonyolult és felelősségteljes munkát végző szakemberek, hanem a betanított munkások, a segédmunkások, az ismétlődő — rutinmunkát végző szakmunkások. Jelenleg a közhangulaton túl egyéb tényezők is inkább az indokolt kereseti különbségek csökkentése, sem mint növelése irányába hatnak. A szakképzetlen — vagy kevésbé kvalifikált dolgozók alacsony jövedelmének emelését anyagi. Szociális, családi körülmények, a megélhetés minimális feltételei gyakorta nyomatékosan indokolják. Éppen az alacsony bérköltségek miatt gazdaságtalan a nehéz fizikai munkák gépesítése, a így egyre növekszik a kereslet a segédmunkások iránt. Ez a fokozott munkaerőkereslet, amit ráadásul a bázis bérszabályozás jelenlegi rendszere csak felerősít, növeli a képzetlen munka anyagi elismerését és sokakat távol tart a ma mór szinte nélkülözhetetlen folyamatos szakismeret szerzéstől, kiegészítéstől, a bonyolultabb, a felelősségteljesebb munka vállalásától. S mivel nincs nálunk elég becsülete, rangja, perspektívája a képzett és igényes kétkezi munkának, a pályaválasztás előtt álló fiatalok, csakúgy mint szüleik, többnyire a rossz iskolai bizonyítvány kényszerkövetkezményének, — 6zinte büntetésnek tekintik egy-egy szakma elsajátítását. Aligha cáfolja ezt, hogy néhány divatos szakmában, — főleg a borravaló reményében — túljelentkezés tapasztalható. — Annál is inkább* mert ha minden szakmánál divatosabb: diáknak lenni (középiskolában és egyetemen), szellemi munkára* pontosabban íróasztalra pályázni. Lehet, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben sikerült felébreszteni a fiatalok tanulási vágyát? Ez önmagában nem lenne baj. Bár a beiskolázásokat mindenképpen kívánatos a népgazdaság szakemberigényeihez igazítani. Az viszont már gondot okoz, hogy a fizikai munka magas színvonalon, mesteri fokon sem elég vonzó. Sok vállalatnál megfigyelhető, hogy a segéd- vagy betanított munkások megrekednek a fejlődésben, főként azért, mert anyagilag nem érdekeltek szakmai tudásuk gyarapításában. — Még inkább meghökkentő — ha nem is jellemző, de mindenütt akad rá példa —, hogy kezdő szakmunkások segédmunkásként dolgoznak, kisebb felelősséggel nagybb bérért Több vállalat ma már hatékony erőfeszítést tesz nemcsak a beiskolázásra, hanem a társadalmi ösztöndíjak, munkásszállók létesítésével, stb. a kezdő szakmunkások megtartására is. Mindez azonban még szerény kezdet csupán a szakmunka fokozott megbecsülésének útján. — Igazi perspektívát, rangot elsősorban a nagyobb anyagi elismerés adhat a szakképzett munkának Az erkölcsi elismerés is puszta szólammá válik nélküle. Vagyis a kezdő szakmunkás azon túl* hogy a vál- jalatnál marad, anyagilag is váljon érdekeltté szakmai tudásának, tapasztalatának gyarapításában. És ne csak a kezdő, az érett szakmunkás is lásson lehetőséget anyagi előrehaladására. Ehhez azonban a mostaninál lényegesen nagyobb kereseti különbségekre van szükség. A legkiválóbb szakmunkástól, akiken a műhelyek munkája nyugszik, nem szabad tehát sajnálni a fizetés- emelést, a nagyob keresetet. Az utóbbi másfél évben igen sok helyen, mivel éveken át nem fordítottak megfelelő figyelmet anyagi és erkölcsi megbecsülésükre, éppen ez a legképzettebb munkásréteg mozdult meg, más vállalatnál keresve boldogulást. E fontos réteg fluktuációja érzékeny, gyakran pótolhatatlan veszteséget okozott jónéhány vállalatnak. Ahol viszont megfelelő rangja, becsülete van a magasan képzett, tapasztalt és lelkiismeretes munkának, ott nemcsak a kilépések aránya kisebb, hanem az egész kollektíva munkája örömtelibb, ambíciózusabb, termelékenyebb. K. J. Husák Budapesten Dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára bulgáriai látogatásáról hazatérőben rövid időre megszakította útját Budapesten. Megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Találkozott Buszku Bélával, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Aczél Györggyel, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közontl Bizottságának titkárával. őszinte, szívélyes légkörben, elvtársi eszmecserére került sor a két párt és országaink együttműködésének továbbfejlesztéséről és más, időszerű, mindkét felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Dr. Gustáv Husák kedden az esti órákban elutazott Budapestről. Géppel gazdaságosabb — A NEB a szállításról és a rakodásról Megkezdődtek a tárgyalások A Szovjetunió Legfelsőbb A megyei népi ellenőrzési bizottság szakemberek bevonásával nyolc nagy gazdasági egységben vizsgálta meg azt, hogy milyen az anyagmozgatás és a rakodás gépesítése, van-e megfelelő törekvés a korszerűsítésekre. Ez azért is fontos, mert az elavult eszközök és módszerek miatt ma népgazdasági szinten több mint egy millió dolgozó teljes munkaidejét köti le az anyagmozgatás. Ez majdnem egynegyede a hazánkban évente felhasznált teljes munkaidőalapnak. Sok még a kézirakodás A megye legtöbb nagytömegű anyagot mozgató üzemében a külső anyagmozgatás és rakodás többnyire gépesített Sok helyen azonban. például a cukorgyárban, a száraz répaszelet rakodása, a cukor korszerű, automatizált csomagolása; a gabonafelvásárló vállalatnál, főleg a kis raktárakban a gépi mozgatás megoldatlan. A külső szállítással együttjáró rakodás gépesítése a Tiszamenti Vegyiművekben, a cukorgyárban és a papírgyárban megoldott és ilyen lesz a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyárában is. Emberi kéz helyett géppel A vállalatok és üzemek általában törekszenek az anyagmozgatás korszerűsítésére, de ez nincs mindig összhangban az igényekkel, sokszor az alkalmazható géptípusok nem állnak rendelkezésre és olykor a beszerzéshez a pénz is hiányzik. a munkaerőhiány ösztönzi ugyan a vállalatokat a gépesítésre, de sok helyen nincsenek megfelelően képzett gépkezelők, ugyanakkor a speciális gépek javítása és alkatrészellátása sem megfelelő. A statisztikai adatok a 8 nagyüzemből azt jelzik, hogy amíg ezekben a dolgozók össriétszáma 1968. és 1970. között 33 százalékkal növekszik, az anyagmozgatással és rakodással foglalkozók aránya 27 százalékkal lesz magasabb. Hasonló arányban csökken a rakodást kézzel végzők száma is. 1968-ban általában a kézi anyagmozgatás 43 százalék yojt, a felkeresett üzemekben, a gépi pedig 57 százalék. Az anyagmozgatás gépesítési ütemének lassúsága növeli a vasúti és közúti járművek állásidejét, kihasználatlanságát is. Sokan nem vállalják Igen 60Íkan hagyják ott most már azokat a munkahelyeket, ahol kézi munkával kell végezni a rakodást A Tiszamenti Vegyiművekben például tavaly és ez év első negyedében csaknem annyian léptek ki a! rakodói munkakörből, mint ameny- nyien beléptek. A kilépéseket többnyire a munka jellegéből adódó körülményekkel és az alacsony fizetéssel indokolták. Igen magas a rakodómunkások fluktuációja a jászberényi Aprítógépgyárban is, ahol vállalati szinten a gépesítési feladatok megoldásával nem foglalkoznak. Hatvan és kettő- száznegyven százalék között volt a közelmúlt években a rakodómunkások vándorlása az üzemben. A gabonafélvásárló és feldolgozó vállalatnál is csak a legújabb, nagykapacitású raktárakban gépesített az anyagmozgatás. A 193 üzemből mindössze 3 teljesen gépesített, 190 kis raktárhoz nincs iparvágány, s ezek gépesítése szinte lehetetlen, sőt nem is lenne kifizetődő. Főszezonban a vállalatnál a gépek nem tudják az igényeket teljesíteni. más időszakban viszont mindössze 15 százalékos a kihasználtságuk. Több gép és szakember kell A 7. AKÖV-nél húsz nagy- kapacitású rakodógép van, s még ez is kevés ahhoz, hogy az igényeket teljesen kielégíthessék. Főleg csak a szállítási munkáltat tudják velük végezni, a rakodást már kevésbé. A vasúti küldeményeknek is csak 30 százalékát tudják géppel kezelni. A Tiszamenti Vegyiművekben, — amely megyénk egyik legmodernebb üzeme — évről éJre fokozatosan csökkentik a kézi anyag- mozgatás arányát és 1970-re elérik, hogy az anyagok 0,7 százalékát mozgatják kézi erővel, a többit géppel. B. E. Tanácsának Budapesten tartózkodó küldöttsége. élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A küldöttség ezután a Szabadság téren helyezett koszorút a szovjet hősi emlékmű talapzatára. A délelőtti órákban a küldöttség az Országházban megkezdte hivatalos tárgyalásait a magvar országgyűlés küldöttségével. Megkezdődött a kombájnok átcsoportosítása A gabona 20 százaléka vár még betakarításra Hatalmas területről. 280 ezer katasztrális holdról kell az idén betakarítani a kalászosokat megyénkben. A 830 gépből álló kombájn sereg csaknem három hete aratja- csépeli megszakítás nélkül a gabonát A vetésterület 20 százalékán van még lábon a gabona. A termés jórésze, mintegy H ezer vagon búza. már a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat raktáraiban, illetve a tsz-ek tárolóhelyein van. Ebből a mennyiségből már látszik, hogy a termés több lesz a vártnál. A búza megyei átlaga katasztrális holdanként 18 mázsa körül van, de csaknem eléri ezt az őszi árpa. illetve a tavaszi árpa hozama is. Ahol befelezték a gabonabetakarítást. megkezdték a gépek átcsoportosítását. A Héki Állami Gazdaság. — miután végzett a betakarítással — tíz kombájnt küldött a mezőhéki Táncsics Tsz-be. A tiszaföldvári tsz- ek felszabadult gépei Rákó- czifalvára. illetve a Jászságba mentek. Gépekért jelentkeztek nálunk a szomszédos Békés megyéből is. A Mező- hegvesi Állami Gazdaság vezetői kértek segítséget. A gazdaságok szinte kivétel nélkül úgy számítják, ho^y az időjárás kezdeti nehézségei ellenére augusztus 5 és 10-e között az egész megyében raktárban lesz az új termés. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Magról vetett, öntözött vöröshagyma Hagymaszedő gép premierje Fegyverneken (Tudósítónktól) Ételízesítő csemegénk, a vöröshagyma az utóbbi években a nemzetközi piacon is keresett cikk. A szolnoki MÉK szinte korlátlan meny- nyiségben tudná exportálni. Megyénkben az idén csupán 460 holdon termelnek vöröshagymát, s a termelési mód is meglehetősen régi. Az utóbbi évek kutatásai azt igazolják, hogy a magról vetett és öntözött vöröshagymáé a jövő. Erre vonatkozóan már gyakorlati számítás is van. A dughagymá- val beülteti táblán a tisza- földváriak 52 mázsás holdan- kénti termést értek el, — ugyanakkor a Duna—Tisza közén kísérletként termesztett, magról vetett hagymafajták már 185 mázsás hol- dankénti hozamot is produkáltak. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz magról 15 holdon olasz vöröshagyma fajtát ültetett. Egyszer megöntözték, s a hozam átlaga várhatóan 100 mázsán felül lesz. Már most 4—5 centiméter átmérő jűek a hagymafejek. A magról termesztett hagyma kevésbé munkaigényes. A magot ugyanis vetőgéppel lehet szórni a földbe, betakarítására pedig megjelent a gép. A makói gépgyár tökéletesített hagymaszedő gépének egy példányát a fegyvemeki Kossuth Tsz- ben próbálták ki. A premier kitűnően sikerült. Naponta egy műszakban 4 hold termését emelte ki a földből anélkül, hogy a fejeket megsértette volna. Bőven van öntözővíz A mezőgazdasági üzemek 700 000 holdnyi terület öntözésére rendezkedtek be; ebből azonban eddig csak 220 ezer hold kapott mesterséges csapadékot A szakemberek az öntözővíz iránt mutatkozó érdeklődés hiányát elsősorban azzal magyarázzák, hogy a Medárd-időszak bőségesen ellátta nedvességgel a földeket és így hosszabb ideig nem volt szükség a telepek munkájára. Ennek következtében csak július utolsó hetében nőtt 200 000 hold fölé a megöntözött terület, amely most a tavalyinak csak egy harmada. Az elmúlt 14 nap szárazsága ugyanis még nem vetette vissza a növényi kultúrák fejlődését, de a mezőgazdászok azt már megállapították, hogy a talaj felső 5—10 centis rétege, lassan kiszárad. Az úgynevezett gyökérzónát egyelőre még nem fenyegeti a kiszikkadás veszélye, de ahol lehet, az átmeneti vízhiány pótlására ismét üzembe állították a szivattyúkat. A hazai mezőgazdaságban — szükség esetén — másodpercenként 120—150 köbméternyi vizet juttathatnak a földekre különböző öntöző- berendezésekkel, ehhez jön még az a másodpercenként 10Ó köbméteres kapacitás is, amelyet a gravitációs vízkivételi művek adnak. Ezt a maximális teljesítményt azonban még most a kánikula idején sem használják ki teljesen az üzemek. A vízügyi szakemberek szerint még bőségesen van víztartalék és ha termelőüzemek részéről netán újabb megrendelések érkeznek, ki tudják elégíteni az igényeket. Megjött az eső Hétfőn este Közép- és Dél- Dunántúlon többhelyütt is erős zivatarok voltak. Veszprémre felhőszakadás zúdult: Az eső úgy ömlött, hogy néhány perc alatt az ucák patakokra emlékeztettek. Helyenként 20 centiméter vastag vízréteg hömpölygött a város utcáin. A csatornák képtelenek voltak befogadni a lezúduló esőt, s emiatt a város terein a Balatonra emlékeztető módon hullámzott a víz. A közlekedés megbénult. A vihar röviddel 20 óra előtt rátört a Balatonra is. A viharágyúk idejében riasztották a fürdőzőket. A I > fi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! g/ Ara: 80 fillér XX. évf. 174. sz. 1969. július .70., szerda. M^*r ^ i*, , ,
